Új Néplap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-10 / 84. szám
Civil szervezetek fölkészülése Az elmúlt hetekben a megyei önkormányzat hat kistérségi központban találkozót szervezett a civil szervezetekkel. Tokajiné Demecs Katalint, a megyei közgyűlés alelnökét arra kértük, vonja meg ezeknek a találkozóknak a mérlegét.- Az EU-csatlakozással kapcsolatban a megyei önkormányzatnak is vannak kötelező és önként vállalt feladatai. Az utóbbiak között gondoltunk arra, hogy kellene a civil szervezetek számára egy olyan tájékoztató előadássorozatot tartani, amellyel felkészítjük őket a csatlakozás után várható feladataikra, arra, hogy milyen követelményeknek kell megfelelniük. Ugyanis előre látható, hogy a csatlakozás következménye a civil társadalom erősödése lesz. Ezzel összefüggésben született meg a kormányzat civil stratégiai programja, amely már előrevetíti, hogy hogyan lehet a civil szervezeteknek minél nagyobb segítséget nyújtani. Gondolok itt az adó egy százalékára, vagy arra, hogyan tudnak pályázati lehetőségekhez jutni. — Az önkormányzat maga szervezte meg ezeket az előadásokat, vagy segítséget kapott hozzá1- Partnerként csatlakozott a Verseghy könyvtárban működő Európai Információs Pont, ott Dankóné Szabó Edit vett részt a munkában, csatlakozott a Szolnoki Civil Ház Szabó Rndolfné dr. Tokajiné Demecs Katalin vezetésével, és az ő munkatársa, Veresné Péter Judit volt még segítségemre. Ők részt vettek a szervezésben és az egész rendezvénysorozat lebonyolításában. — Hol tartották meg ezeket a rendezvényeket?- Hat kistérségi központban. A legutolsó tegnap volt Kunszent- mártonban a polgár- mesteri hivatalban. Előtte Karcagon, Tiszafüreden, Jászberényben, Törökszentmiklóson és Szolnokon találkoztunk a civil szervezetekkel. A rendezvényeken változó létszámmal vettek részt a civil szervezetek képviselői. — Milyen témákról volt szó a találkozókon?- Mindenképpen szerettük volna elősegíteni, hogy ismerjék meg egymást a civil szervezetek, legalább kistérségenként találkozzanak egymással, és erősíteni bennük azt a felismerést, hogy egyedül nem fogják tudni megoldani a problémáikat, tehát partnerségre kell törekedniük. Meg kell találni, kivel tudnak eredményesen pályázni, és erősíteni szerettük volna az önkormányzatokkal a kapcsolataikat. Ezért is szerveztük a rendezvényeket a polgármesteri hivatalokban, és meghívtuk a települések polgármestereit is. Szükséges, hogy a civil szervezetek megfelelő tájékoztatást kapjanak, hogy tagjaik megfelelő ismeretek birtokában maguk dönthessenek már a csatlakozás kérdésében is. Tudatosítani akartuk, hogy a formális csatlakozás egy folyamat része, amelynek eredményei fokozatosan bontakoznak ki.- Milyen szempontból nő meg a civil szervezetek szerepe a csatlakozás után?- Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk után például a civil szervezetek kihagyhatatlanok lesznek mindenféle pályázatból, amit az önkormányzat benyújt. Szinte azt mondhatjuk, hogy nem is fognak foglalkozni azzal a pályázattal, amelyben a civilek nem vesznek részt. Fontos, hogy kialakuljon egyfajta társadalmi párbeszéd is, ami jelenleg nincs meg a kellő mértékben. A civil társadalom alulról szerveződik, olyan szellemi értékek vannak benne, amit erősíteni kell. Egy kistelepülésnek például ez óriási megtartó erőt jelenthet. A hasonló tevékenységi körben működő szervezeteket össze kell hozni egymással és az önkormányzatokkal. Tudatosítani kell, hogy a közös programokhoz könnyebben juthatnak forrásokhoz, mintha egy kis szervezet egyedül próbálkozik. Vannak természetesen olyan szervezetek, amelyek hatóköre csak egy-egy településre terjed ki, de vannak, amelyek másokkal együtt országos, sőt nemzetközi programokban is részt vesznek. ■ Térségfejlesztés az unióban Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk várhatóan lendületet ad a regionális fejlesztésnek. Lakatos Istvánt a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési Irodájának vezetőjét arról kérdeztük, hogy ez milyen módon történik majd az unióban.- Az Európai Unió minden területen kihívást hoz az országnak. A területfejlesztés az a terület, ahol az uniós támogatásokhoz, a pályázati forrásokhoz alapvetően hozzá lehet jutni. Az európai uniós alkalmazkodás legfontosabb eleme ezért a területfejlesztési törvény tervezett módosítása. Ez megerősíti a kistérségek szerepét, és megváltoztatja a régiók és a megyék közötti munkamegosztást. A kistérségeknél a változás úgy összegezhető, hogy létrejönnek a megújult statisztikai körzetek, ez a megújulás április 30-án bekövetkezik. Létrejönnek a kistérségi területfejlesztési tanácsok, a terület- fejlesztés kötelezően létrehozott alapegységei. Ezek bizonyos forrásokat is kapnának az elképzelések szerint január 1-től, mintegy ötmillió forintot működésre és ötven—százmilliós nagyságrendben a programok kialakítására, a pályázati feltételek biztosítására. A regionális szint annyiban erősödik meg, hogy a regionális fejlesztési tanácsból az állam egy kicsit kivonul, csak azoknak a minisztériumoknak lesz képviselete, amelyek a különböző, nemzeti fejlesztési tervhez kapcsolódó operatív programokban jelentősebb szerepet játszanak. A megyei területfejlesztési szint megmarad, de változnia kell, ha erősödik a kistérség és a régió szerepe. A másik nagy kérdés, hogy az uniós támogatásokhoz nemcsak a kereteket kell kialakítani, kellenek ötletek, elképzelések, amelyekre a forrásokat fel tudjuk használni. Nagyon sok csatornán elindult, és az Észak-alföldi régióban a Projekt 2002 néven folyt az elképzelések gyűjtése. Most április elejétől a projektek kialakításához, megfelelő formába öntéséhez megnyílt az Európai Pályázatelőkészítő Alap, amely 150 regionális jellegű és mintegy 500, a humán szférában megvalósuló fejlesztési elképzelést kíván támogatni országos szinten. Nagyon fontos, hogy mi régiónban és Jász- Nagykun-Szolnok megyében minél több projektet nyújtsanak be. Ez úgy képzelhető el, hogy a projekteket bizonyos szinten integrálni kell, azaz olyanokat hozni össze, amelyek a régió három megyéjében valósulnak meg, és ez nem könnyű. Mondjuk a teleház vagy a bezárandó szeméttelepek rekultivációja magától értetődik, ezeknél mindenhol ugyanazt kell elvégezni, de mondjuk a Jászságifőcsatorna vagy a debreceni Nagyerdő vízutánpótlása olyan kérdés, amelyeket elég nehéz más megyékkel összekapcsolni. Tizenhét ilyen csomag alakulna ki az Észak-alföldi régióban. Fontos, hogy legyenek olyan cégek, szervezetek, amelyek a pályázatokat föltárják, majd megírják és koordinálják. Ennek érdekében Jász-Nagykun-Szolnok megyében is együttműködési megállapodás született a megyei önkormányzat kezdeményezésére a kistérségi társulásokkal a megyei szintű szervezetekkel, amelyet például a Területfejlesztési Ügynökség, Gazdaságfejlesztési Kht., a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány írt alá, s amelynek a végső célja, hogy kistérségenként stabil irodai szerkezet alakuljon ki, amely alkalmas az önkormányzati mellett a vállalkozói és a civil szféra kiszolgálására is. Az elnyert pályázatokat meg is kell valósítani. Ez eléggé konkrét és jelentős szaktudást igényel. A szakembergárda kialakítása, nevelése tehát a másik jelentős feladat. Ez részben már tart, nemrég indult a képzés. Az Európai Unió hétéves ciklu- , sokra tervez, és a jelenlegi ciklus végén, 2006-ig is várhatók változások. Nemcsak azért, mert a tagországok száma tízzel több lesz. Vannak olyan folyamatok, amelyeket az Európai Ünióban is rendezni, kezelni kell. Van még egy dolog, amelyre föl kell hívni a figyelmet: az európai uniós csatlakozás szükségessé tesz egyfajta távlati gondolkodást, tervezést. Természetesen 2006-ig nem lehet mindent megvalósítani, de eredmény akkor születik, ha rangsort állítanak föl, hiszen a terveket 10-20-30 százalékos saját erővel kell megvalósítani, és a saját erőforrást elég nehéz összeszedni az önkormányzatok jelenlegi alulfinanszírozott helyzetében. A tervezést a helyi mellett kistérségi, megyei, regionális szinten és az ország szintjén is el kell végezni. Ezt is szolgálná az az egyeztetésben lévő stratégiai program, amely 2006-ig próbálja meg összeszedni a fejlesztési igényeket, a lehetőségeket Jász-Nagy- kun-Szolnok megyében. Ebben a stratégiai programban közel 130 milliárdos fejlesztés fogalmazódott meg. Csak az összehasonlítás miatt mondom, hogy '98 és 2002 első féléve között 90 milliárdos támogatás érkezett Jász-Nagykun- Szolnok megyébe. A 130 milliárd fele ár- és belvízvédelmi célokat szolgál, illetve az úthálózatot, a hulladékgazdálkodást, a szennyvízkezelést kell belőle fejleszteni, a vízminőséget javítani. S ezeken a területeken 2006-ig a problémák megoldásának csak a megkezdése lehetséges. Vannak azonban kevésbé beruházás-igényes területek, ahol már korábban is lehet jelentősebb eredményeket elérni. Ilyenek például az ipari parkok vagy az oktatás-képzés tárgyi feltételeinek javítása. Már ebben a ciklusban megkezdődik a felkészülés a 2007— 2013-as időszakra, s elő kell készülni a tervezés tárgyi-személyi feltételek biztosítására. Ehhez a települési szint kevés, de a kistérségi, megyei, régiós szint már megfelelő.__________________■ „Megőrizni az előnyünket!” Iváncsik Imre a közös biztonságpolitikáról Iváncsik Imre államtitkár (képünkön jobbra) a szolnoki Tünde presszóban találkozott az Európai Unió iránt érdeklődőkkel Az Európai Unió kiiktatta a háborút az érdekérvényesítés eszköztárából — jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium államtitkára. Iváncsik Imre a szolnoki Europartner Klub vendégeként beszélt az unió közös kül- és biztonságpolitikájáról. Az elmúlt években, az euroatlanti integrációval alapvetően megváltozott hazánk biztonságpolitikai helyzete. Korábban a két szemben álló tábor háborúra, végső leszámolásra készült. A rendszerváltással azonban Magyarország független lett, és akkor a körkörös védelem volt a doktrína. Mindezzel szemben ma nem fenyeget annak veszélye, hogy az országot reguláris hadsereg megtámadná. Más veszélyekkel - különösen a világkereskedelmi központ elleni támadás óta — kell szembe néznie az országnak: a nemzetközi terrorizmussal, az ember-, fegyver- illetve kábítószerkereskedelemmel. Mindennek kapcsán Iváncsik Imre hangsúlyozta: hazánk számára nincs alternatívája az euroatlanti szövetségnek. A politikus szerint ugyanis a teljes el nem kötelezettség nemcsak illúzió, de káros is lenne Magyarországnak. Az ország ugyanis már most ezer szállal kötődik az unióhoz, függ tőle. Másrészt hazánk sorsát mindig a nagyhatalmak határozták meg. Az integráció révén a magyar történelemben most először nyílik lehetőség arra, hogy ne elszenvedői, hanem alakítói legyünk az ország sorsát meghatározó döntéseknek. A politikus úgy vélte, furcsa légkör-venné körül az országot, ha nemet mondana az EU-ra. A kelet-európai országok között ugyanis egyfajta versengés alakult ki, melyikük tud hamarabb csatlakozni a NATO-hoz, illetve az unióhoz. Ebben a versenyben - köszönhetően az 1956-os forradalomnak - Magyarország némi előnnyel indult. Ez az előny azonban elveszne, és olyan országok előznének meg minket,-mint például Szlovákia, ha szombaton a többség nemmel voksolna a népszavazáson. Az államtitkár elmondta: az unió biztonságpolitikája továbbra is a NATO-ra épül. Ám az unió határaihoz közeli békefenntartásban nagy szerepet vállal az európai hadtest. Ebbe az alakulatba hazánk egy Mistral légvédelmi szakaszt és egy gépesített lövész zászlóaljat ajánlott fel. A jövőben pedig szeretnék jogszabály-módosításokkal elérni, hogy ne csak önkéntesek, hanem minden hivatásos és szerződéses katonai szolgálatot vállaló vezényelhető legyen külföldre, békefenntartói feladatokkal. Egy a szolnoki alakulatok jövőjét tudakoló kérdésre válaszolva Iváncsik Imre kifejtette: még folyik a védelmi felülvizsgálat. Ám az már bizonyosnak látszik, hogy a mozgékony, szárazföldi csapatok erősödni fognak. Ugyanakkor szolnoki politikusként azért is megtesz mindent, hogy fennmaradjon a megyeszékhelyen a több évtizedes hagyománnyal rendelkező repülés. A szakképzés új utakon Az Európai Bizottság meghívására április 3-án és 4-én Stockholmban járt dr. Ürmössy Ildikó, a megyei önkormányzat Európai Integrációs Irodájának vezetője. A svédországi tanácskozás témája a szakképzés fejlesztése volt. Arra kértük, hogy ossza meg velünk tapasztalatait.- A konferenciát az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatósága rendezte, a címe „A Leonardo Szakképzési Program eredményeinek hasznosítása a kibővített Európában” volt. Most folyik a felkészülés a 2007-2013 közötti időszakra. A szakképzés ugyan nemzeti hatáskör az Európai Unióban, de vannak közösségi kezdeményezések, amelyekhez európai támogatási programokat rendelnek. Ezek egyike a szakképzésben a Leonardo da Vinci program. A stockholmi konferenciára Európa 25 országából 180 szakembert hívtak meg, akik a szakképzés minden területét képviselték. A résztvevők olyan szakemberek voltak, akik sok tapasztalattal rendelkeznek a programok menedzselésében, értékelésében. A konferencián fölvetődött gondolatok között hangsúlyosan szerepelt a munkaerőpiac nyitottságának igénye, a szakképzésben kialakítandó együttműködés, valamint a munkaerő mobilitása, ami az egész életen át folytatott tanulás igényét jelenti. A jelenlegi európai munkaerőpiacon a szakképzés többé nem tisztán nemzeti ügy, hiszen a munkaerő szabad áramlása megkövetel bizonyos egységes és átlátható képzési rendszert. Ennek következményeként pedig lehetőség nyílik nemcsak a diplomák, hanem a szakképzésben megszerzett bizonyítványok kölcsönös elismerésére is. Ennek formáegyes európai országok már jövőre, a belépést követően azonnal megnyitják munkaerőpiacukat az új tagországok munkavállalói előtt. Kérdésünkre dr. Ürmössy Ildikó elmondta, hogy felszólalt a konferencián. Arról beszélt, hogy a szociális partnerek, például a vállalkozások vagy az önkormányzatok milyen szempontok szerint vehetnének részt nagyobb mértékben a szakképzés fejlesztésében. Az EU kibővülése váAstinak, Szolnok olasz testvérvárosának főiskolája és a Szolnoki Főiskola kapcsolatokat épített ki, amelynek keretében olasz diákok jártak a megyeszékhelyen. Képünk a megyeházán tett látogatásuk alkalmával készült ja a közösségi kezdeményezésre létrejövő úgynevezett Europass képzés, amely a jelenlegi, sok tekintetben eltérő európai szakképzési rendszerek közelítését, egységesítését szolgálja. Mindez azért is sürgető feladat, mert lasztóvonal lesz az egységes munkaerőpiac kialakulásában. A gazdasági egység kialakulására 30 évre volt szükség, a munkaerőpiac sem válik egységessé néhány év alatt, de a tendencia ugyanaz. ■ Az oldal a megyei önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az intézmény viseli.
