Új Néplap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-10 / 84. szám

Civil szervezetek fölkészülése Az elmúlt hetekben a me­gyei önkormányzat hat kis­térségi központban találko­zót szervezett a civil szerve­zetekkel. Tokajiné Demecs Katalint, a megyei közgyű­lés alelnökét arra kértük, vonja meg ezeknek a talál­kozóknak a mérlegét.- Az EU-csatlakozással kapcso­latban a megyei önkormányzat­nak is vannak kötelező és önként vállalt feladatai. Az utóbbiak kö­zött gondoltunk arra, hogy kelle­ne a civil szervezetek számára egy olyan tájékoztató előadásso­rozatot tartani, amellyel felkészít­jük őket a csatlakozás után várha­tó feladataikra, arra, hogy milyen követelményeknek kell megfelel­niük. Ugyanis előre látható, hogy a csatlakozás következménye a civil társadalom erősödése lesz. Ezzel összefüggésben született meg a kormányzat civil stratégiai programja, amely már előrevetíti, hogy hogyan lehet a civil szerve­zeteknek minél nagyobb segítsé­get nyújtani. Gondolok itt az adó egy százalékára, vagy arra, ho­gyan tudnak pályázati lehetősé­gekhez jutni. — Az önkormányzat maga szervezte meg ezeket az előadáso­kat, vagy segítséget kapott hozzá1- Partnerként csatlakozott a Verseghy könyvtárban működő Európai Információs Pont, ott Dankóné Szabó Edit vett részt a munkában, csatlakozott a Szol­noki Civil Ház Szabó Rndolfné dr. Tokajiné Demecs Katalin vezetésével, és az ő munkatársa, Veresné Péter Judit volt még segít­ségemre. Ők részt vettek a szer­vezésben és az egész rendez­vénysorozat lebonyolításában. — Hol tartották meg ezeket a rendezvénye­ket?- Hat kistérségi köz­pontban. A legutolsó tegnap volt Kunszent- mártonban a polgár- mesteri hivatalban. Előtte Karcagon, Tisza­füreden, Jászberény­ben, Törökszentmikló­son és Szolnokon találkoztunk a civil szervezetekkel. A rendezvé­nyeken változó létszámmal vettek részt a civil szervezetek képviselői. — Milyen témákról volt szó a találkozókon?- Mindenképpen szerettük volna elősegíteni, hogy ismerjék meg egymást a civil szervezetek, legalább kistérségenként talál­kozzanak egymással, és erősíteni bennük azt a felismerést, hogy egyedül nem fogják tudni megol­dani a problémáikat, tehát part­nerségre kell törekedniük. Meg kell találni, kivel tudnak eredmé­nyesen pályázni, és erősíteni sze­rettük volna az önkormányzatok­kal a kapcsolataikat. Ezért is szer­veztük a rendezvényeket a pol­gármesteri hivatalokban, és meg­hívtuk a települések polgármeste­reit is. Szükséges, hogy a civil szervezetek megfelelő tájékozta­tást kapjanak, hogy tagjaik meg­felelő ismeretek birtokában ma­guk dönthessenek már a csatla­kozás kérdésében is. Tudatosíta­ni akartuk, hogy a formális csatla­kozás egy folyamat része, amely­nek eredményei fokozatosan bontakoznak ki.- Milyen szempontból nő meg a civil szervezetek szerepe a csatlakozás után?- Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk után például a civil szer­vezetek kihagyhatatlanok lesznek mindenféle pá­lyázatból, amit az önkor­mányzat benyújt. Szinte azt mondhatjuk, hogy nem is fognak foglalkozni azzal a pályázattal, amelyben a civilek nem vesznek részt. Fontos, hogy kialakuljon egyfajta társadalmi párbeszéd is, ami jelenleg nincs meg a kellő mértékben. A civil társadalom alulról szerveződik, olyan szelle­mi értékek vannak benne, amit erősíteni kell. Egy kistelepülésnek például ez óriási megtartó erőt je­lenthet. A hasonló tevékenységi körben működő szervezeteket össze kell hozni egymással és az önkormányzatokkal. Tudatosíta­ni kell, hogy a közös programok­hoz könnyebben juthatnak forrá­sokhoz, mintha egy kis szervezet egyedül próbálkozik. Vannak ter­mészetesen olyan szervezetek, amelyek hatóköre csak egy-egy településre terjed ki, de vannak, amelyek másokkal együtt orszá­gos, sőt nemzetközi programok­ban is részt vesznek. ■ Térségfejlesztés az unióban Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk várhatóan lendületet ad a regionális fej­lesztésnek. Lakatos Istvánt a Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési Irodájának vezetőjét arról kérdeztük, hogy ez milyen módon törté­nik majd az unióban.- Az Európai Unió min­den területen kihívást hoz az országnak. A te­rületfejlesztés az a terü­let, ahol az uniós támo­gatásokhoz, a pályázati forrásokhoz alapvetően hozzá lehet jutni. Az eu­rópai uniós alkalmazko­dás legfontosabb eleme ezért a te­rületfejlesztési törvény tervezett módosítása. Ez megerősíti a kis­térségek szerepét, és megváltoz­tatja a régiók és a megyék közötti munkamegosztást. A kistérségeknél a változás úgy összegezhető, hogy létrejönnek a megújult statisztikai körzetek, ez a megújulás április 30-án bekövet­kezik. Létrejönnek a kistérségi te­rületfejlesztési tanácsok, a terület- fejlesztés kötelezően létrehozott alapegységei. Ezek bizonyos for­rásokat is kapnának az elképzelé­sek szerint január 1-től, mintegy ötmillió forintot működésre és öt­ven—százmilliós nagyságrendben a programok kialakítására, a pá­lyázati feltételek biztosítására. A regionális szint annyiban erősödik meg, hogy a regionális fejlesztési tanácsból az állam egy kicsit kivonul, csak azoknak a mi­nisztériumoknak lesz képvisele­te, amelyek a különböző, nemze­ti fejlesztési tervhez kapcsolódó operatív programokban jelentő­sebb szerepet játszanak. A megyei területfejlesztési szint megmarad, de változnia kell, ha erősödik a kistérség és a régió szerepe. A másik nagy kérdés, hogy az uniós támogatásokhoz nemcsak a kereteket kell kialakítani, kelle­nek ötletek, elképzelések, ame­lyekre a forrásokat fel tudjuk használni. Nagyon sok csatornán elindult, és az Észak-alföldi régió­ban a Projekt 2002 néven folyt az elképzelések gyűjtése. Most ápri­lis elejétől a projektek kialakításá­hoz, megfelelő formába öntésé­hez megnyílt az Európai Pályázat­előkészítő Alap, amely 150 regio­nális jellegű és mintegy 500, a hu­mán szférában megvalósuló fej­lesztési elképzelést kíván támo­gatni országos szinten. Nagyon fontos, hogy mi régiónban és Jász- Nagykun-Szolnok me­gyében minél több pro­jektet nyújtsanak be. Ez úgy képzelhető el, hogy a projekteket bizonyos szinten integrálni kell, azaz olyanokat hozni össze, amelyek a régió három me­gyéjében valósulnak meg, és ez nem könnyű. Mondjuk a teleház vagy a bezárandó szeméttelepek rekultivációja magától értetődik, ezeknél mindenhol ugyanazt kell elvégezni, de mondjuk a Jászsági­főcsatorna vagy a debreceni Nagyerdő vízutánpótlása olyan kérdés, amelyeket elég nehéz más megyékkel összekapcsolni. Ti­zenhét ilyen csomag alakulna ki az Észak-alföldi régióban. Fontos, hogy legyenek olyan cégek, szervezetek, amelyek a pályázatokat föltárják, majd meg­írják és koordinálják. Ennek érde­kében Jász-Nagykun-Szolnok megyében is együttműködési megállapodás született a megyei önkormányzat kezdeményezésé­re a kistérségi társulásokkal a me­gyei szintű szervezetekkel, ame­lyet például a Területfejlesztési Ügynökség, Gazdaságfejlesztési Kht., a Vállalkozásfejlesztési Ala­pítvány írt alá, s amelynek a vég­ső célja, hogy kistérségenként stabil irodai szerkezet alakuljon ki, amely alkalmas az önkor­mányzati mellett a vállalkozói és a civil szféra kiszolgálására is. Az elnyert pályázatokat meg is kell valósítani. Ez eléggé konkrét és jelentős szaktudást igényel. A szakembergárda kialakítása, ne­velése tehát a másik jelentős fel­adat. Ez részben már tart, nemrég indult a képzés. Az Európai Unió hétéves ciklu- , sokra tervez, és a jelenlegi ciklus végén, 2006-ig is várhatók válto­zások. Nemcsak azért, mert a tag­országok száma tízzel több lesz. Vannak olyan folyamatok, ame­lyeket az Európai Ünióban is ren­dezni, kezelni kell. Van még egy dolog, amelyre föl kell hívni a figyelmet: az európai uniós csatlakozás szükségessé tesz egyfajta távlati gondolkodást, tervezést. Természetesen 2006-ig nem lehet mindent megvalósítani, de eredmény akkor születik, ha rangsort állítanak föl, hiszen a ter­veket 10-20-30 százalékos saját erővel kell megvalósítani, és a sa­ját erőforrást elég nehéz össze­szedni az önkormányzatok jelen­legi alulfinanszírozott helyzeté­ben. A tervezést a helyi mellett kistérségi, megyei, regionális szin­ten és az ország szintjén is el kell végezni. Ezt is szolgálná az az egyeztetésben lévő stratégiai prog­ram, amely 2006-ig próbálja meg összeszedni a fejlesztési igénye­ket, a lehetőségeket Jász-Nagy- kun-Szolnok megyében. Ebben a stratégiai programban közel 130 milliárdos fejlesztés fogalmazó­dott meg. Csak az összehasonlítás miatt mondom, hogy '98 és 2002 első féléve között 90 milliárdos tá­mogatás érkezett Jász-Nagykun- Szolnok megyébe. A 130 milliárd fele ár- és belvízvédelmi célokat szolgál, illetve az úthálózatot, a hulladékgazdálkodást, a szenny­vízkezelést kell belőle fejleszteni, a vízminőséget javítani. S ezeken a területeken 2006-ig a problémák megoldásának csak a megkezdése lehetséges. Vannak azonban ke­vésbé beruházás-igényes terüle­tek, ahol már korábban is lehet je­lentősebb eredményeket elérni. Ilyenek például az ipari parkok vagy az oktatás-képzés tárgyi fel­tételeinek javítása. Már ebben a ciklusban meg­kezdődik a felkészülés a 2007— 2013-as időszakra, s elő kell ké­szülni a tervezés tárgyi-személyi feltételek biztosítására. Ehhez a települési szint kevés, de a kistér­ségi, megyei, régiós szint már megfelelő.__________________■ „Megőrizni az előnyünket!” Iváncsik Imre a közös biztonságpolitikáról Iváncsik Imre államtitkár (képünkön jobbra) a szolnoki Tünde presszóban találkozott az Európai Unió iránt érdeklődőkkel Az Európai Unió kiiktatta a háborút az ér­dekérvényesítés eszköztárából — jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium államtitkára. Iváncsik Imre a szolnoki Europartner Klub vendégeként beszélt az unió közös kül- és biztonságpolitikájáról. Az elmúlt években, az euroatlanti integrációval alapvetően megváltozott hazánk biztonságpoliti­kai helyzete. Korábban a két szemben álló tábor háborúra, végső leszámolásra készült. A rend­szerváltással azonban Magyarország független lett, és akkor a körkörös védelem volt a doktrína. Mindezzel szemben ma nem fenyeget annak ve­szélye, hogy az országot reguláris hadsereg meg­támadná. Más veszélyekkel - különösen a világ­kereskedelmi központ elleni támadás óta — kell szembe néznie az országnak: a nemzetközi terro­rizmussal, az ember-, fegyver- illetve kábítószer­kereskedelemmel. Mindennek kapcsán Iváncsik Imre hangsú­lyozta: hazánk számára nincs alternatívája az euroatlanti szövetségnek. A politikus szerint ugyanis a teljes el nem kötelezettség nemcsak il­lúzió, de káros is lenne Magyarországnak. Az or­szág ugyanis már most ezer szállal kötődik az unióhoz, függ tőle. Másrészt hazánk sorsát min­dig a nagyhatalmak határozták meg. Az integrá­ció révén a magyar történelemben most először nyílik lehetőség arra, hogy ne elszenvedői, ha­nem alakítói legyünk az ország sorsát meghatá­rozó döntéseknek. A politikus úgy vélte, furcsa légkör-venné kö­rül az országot, ha nemet mondana az EU-ra. A kelet-európai országok között ugyanis egyfajta versengés alakult ki, melyikük tud hamarabb csatlakozni a NATO-hoz, illetve az unióhoz. Eb­ben a versenyben - köszönhetően az 1956-os forradalomnak - Magyarország némi előnnyel indult. Ez az előny azonban elveszne, és olyan orszá­gok előznének meg minket,-mint például Szlová­kia, ha szombaton a többség nemmel voksolna a népszavazáson. Az államtitkár elmondta: az unió biztonságpo­litikája továbbra is a NATO-ra épül. Ám az unió határaihoz közeli békefenntartásban nagy szere­pet vállal az európai hadtest. Ebbe az alakulatba hazánk egy Mistral légvédelmi szakaszt és egy gépesített lövész zászlóaljat ajánlott fel. A jövő­ben pedig szeretnék jogszabály-módosításokkal elérni, hogy ne csak önkéntesek, hanem minden hivatásos és szerződéses katonai szolgálatot vál­laló vezényelhető legyen külföldre, békefenntar­tói feladatokkal. Egy a szolnoki alakulatok jövőjét tudakoló kérdésre válaszolva Iváncsik Imre kifejtette: még folyik a védelmi felülvizsgálat. Ám az már bizo­nyosnak látszik, hogy a mozgékony, szárazföldi csapatok erősödni fognak. Ugyanakkor szolnoki politikusként azért is megtesz mindent, hogy fennmaradjon a megyeszékhelyen a több évtize­des hagyománnyal rendelkező repülés. A szakképzés új utakon Az Európai Bizottság meghívására április 3-án és 4-én Stockholmban járt dr. Ürmössy Ildikó, a megyei önkormányzat Európai Integrációs Iro­dájának vezetője. A svédországi tanácsko­zás témája a szakképzés fejlesztése volt. Arra kértük, hogy ossza meg velünk tapasztalatait.- A konferenciát az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatósága rendezte, a címe „A Leonardo Szakképzési Prog­ram eredményeinek hasznosítása a kibővített Európában” volt. Most folyik a felkészülés a 2007-2013 közötti időszakra. A szakképzés ugyan nemzeti hatás­kör az Európai Unióban, de van­nak közösségi kezdeményezé­sek, amelyekhez európai támoga­tási programokat rendelnek. Ezek egyike a szakképzésben a Leonardo da Vinci program. A stockholmi konferenciára Európa 25 országából 180 szak­embert hívtak meg, akik a szak­képzés minden területét képvisel­ték. A résztvevők olyan szakem­berek voltak, akik sok tapaszta­lattal rendelkeznek a programok menedzselésében, értékelésében. A konferencián fölvetődött gondolatok között hangsúlyosan szerepelt a munkaerőpiac nyitott­ságának igénye, a szakképzésben kialakítandó együttműködés, va­lamint a munkaerő mobilitása, ami az egész életen át folytatott tanulás igényét jelenti. A jelenlegi európai munkaerőpiacon a szakképzés többé nem tisztán nemzeti ügy, hi­szen a munkaerő sza­bad áramlása megköve­tel bizonyos egységes és átlátható képzési rend­szert. Ennek következ­ményeként pedig lehe­tőség nyílik nemcsak a diplomák, hanem a szakképzésben meg­szerzett bizonyítványok kölcsö­nös elismerésére is. Ennek formá­egyes európai országok már jövő­re, a belépést követően azonnal megnyitják munkaerőpiacukat az új tagországok munkavállalói előtt. Kérdésünkre dr. Ürmössy Ildi­kó elmondta, hogy felszólalt a konferencián. Arról beszélt, hogy a szociális partnerek, például a vállalkozások vagy az önkor­mányzatok milyen szempontok szerint vehetnének részt nagyobb mértékben a szakképzés fejlesz­tésében. Az EU kibővülése vá­Astinak, Szolnok olasz testvérvárosának főiskolája és a Szolnoki Főiskola kapcsolatokat épített ki, amelynek keretében olasz diákok jártak a megyeszékhelyen. Képünk a megye­házán tett látogatásuk alkalmával készült ja a közösségi kezdeményezésre létrejövő úgynevezett Europass képzés, amely a jelenlegi, sok te­kintetben eltérő európai szakkép­zési rendszerek közelítését, egy­ségesítését szolgálja. Mindez azért is sürgető feladat, mert lasztóvonal lesz az egységes munkaerőpiac kialakulásában. A gazdasági egység kialakulására 30 évre volt szükség, a munka­erőpiac sem válik egységessé né­hány év alatt, de a tendencia ugyanaz. ■ Az oldal a megyei önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az intézmény viseli.

Next

/
Thumbnails
Contents