Új Néplap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-09 / 83. szám
4. OLDAL A Z EURÓPAI U N I 0 KAPUJÁBAN 2003. Április 9., szerda Ahol jó nőként élni Az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód kiemelt politikai cél Összeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: Laczi Zoltán Felgyorsulnak az események A napokban egymást érik majd a hazánk európai uniós csatlakozásával kapcsolatos események. A menetrend szerint az Európai Parlament ma adja hozzájárulását a csatlakozási szerződés szöveghez, szombaton pedig ügydöntő népszavazáson fejezik ki akaratukat a választók arról, hogy egyetértenek-e Magyarország belépésével avagy nem. Ezután április 14-én a Miniszterek Tanácsa elé kerül jóváhagyásra a csatlakozási dokumentum, amelyet április 16-án, az Athénban tartandó csúcstalálkozó keretében, ünnepélyes külsőségek közepette írnak alá az integrációban érintett államok vezetői. A hazánk történelmében mérföldkőnek tekinthető ceremónia után Magyarország már aktív, megfigyelő szerepet vállalhat a közösség munkájában (a 24 delegált fele kormánypárti, fele pedig ellenzéki politikus). Fontos tudni ugyanakkor, hogy 2004. május 1-jéig, a csatlakozás hivatalos időpontjáig nincs szavazati jogunk Brüsszelben. ______Sorokban______ EU RÓPA-KURZUS. Cibakházán a napokban zárult a decemberben kezdődött Európa- kurzus, amelyet a helyi Család- segítő Központ és a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Népfőiskolái Társaság szervezett. A kurzuson elsősorban a tiszazugi kistérség családsegítő és gyermekjóléti szolgálataiban dolgozó családgondozók vettek részt, akik európai uniós ismereteket sajátíthattak el. A záró- rendezvényen Tokajiné Demecs Katalin, a megyei közgyűlés al- elnöke okleveleket adott át a hallgatóknak, a megyei karnagyok kamarakórusa pedig műsort adott, ba A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja, amely lényegében az integráció kezdetétől a közösség napirendjén szerepel. Erről beszélgettek a napokban az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja és a Jászberényi Városi Könyvtár és Információs Központ közös rendezvényén Jászberényben. Az unió különbséget tesz az egyenlő bánásmód biztosítása és az esélyegyenlőség politikája között. Az egyenlő bánásmód a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés, azaz a diszkrimináció tilalmát jelenti. Az esélyegyenlőségi politika viszont azt kívánja meg a tagállamoktól, hogy tegyenek lépéseket a nők tényleges egyenjogúsága érdekében, az élet legkülönbözőbb területein. A 70-es évektől lépésről lépésre dolgozták ki a közösségen belül az egyenlő bánásmód tágabb koncepcióját, illetve az azt tükröző jogszabályokat. Mára összesen nyolc irányelv alkotja az egyenlő bánásmódra vonatkozó, kötelező érvényű közösségi jogot. A fórumon megtudhattuk azt is, hogy ezek megjelennek a magyar jogban is (például egyenlő munkáért egyenlő bér elve, egyenlő bánásmód a munkaerőpiacon, terhes nők védelme), de a jogérvényesítés lehetőségei, a diszkrimináció bizonyítását segítő civil szervezetek egyelőre még Az Európai Uniónak egyfajta tudatformáló ereje is van, értékrendet fogalmaz meg. Az egyenlő bánásmód elvének érvényesítésére megvannak az intézményes eszközök, amit az ott élő nők igénybe is vesznek. A közösségen belül kialakult az a mechanizmus, amely a mindenkire kötelező érvényű alapelveket nemcsak megfogalmazza, hanem számon is kéri. Megalkották a szükséges jogszabályokat, létrehozták az azok alkalmazását segítő szervezeteket, a nők ott vannak a döntéshozatalban, s biztosított számukra az a „szólástér”, ahol hangot is adhatnak problémáiknak. A jogérvényesítés lehetőségei nagyságrendekkel nőnek az unióban - vélekedtek a fórum résztvevői fotó: sárközi csak kialakulóban vannak. A beszélgetést vezető Kádár Luca, az EU-delegáció munkatársa hangsúlyozta: felmérések tanúsága szerint a nők tájékozatlansága nagyobb az EU-csatlakozással kapcsolatban, mint a férfiaké, s jóval több a bizonytalan, ezért is szorgalmazzák e rendezvényeket. A nőmozgalmak történetét, tevékenységük eredményeit Juhász Borbála nőtörténész foglalta össze. Kiemelte: az Európai Unió az a hely, ahol jó élni a nőknek. Itt a nők egyenjogúságának kérdése az egyetemes emberi jogokkal együtt jelenik meg. Hazánkban a rendszerváltást követően jelentek meg egyre inkább a női jogok érvényesítését szorgalmazók, s hangjuk a demokratizálódási folyamattal együtt erősödött. A döntéshozatalban egyre inkább részt vállalnak ők is. Ehhez kapcsolódva fejtette ki dr. Szabó Szilvia jogász, hogy a nők jogainak érvényesítése akkor válik szinte automatikussá, ha a döntéshozó szervezetekben — parlament, ön- kormányzatok — a nő képviselők aránya eléri vagy meghaladja a 40 százalékot. BANKA CSABA Határtalan autókereskedelem? A hazai autókereskedések jövőjét is vázolta dr. Győző Gábor, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének elnöke, aki a 13. szolnoki autó- és versenyautó-kiállításon tartott előadást. Az elnök kifejtette, a csatlakozással kapcsolatban lényeges változás lesz, hogy megszűnik az a lehetőség, hogy egy légtérben csak egy márka gépkocsijait lehet bemutatni. Annyit mutat be a kereskedő, amennyit csak akar. Ezenkívül nem lesz kötelező a márkakereskedőnek szervizt működtetni. Kötelező viszont szerződött szervizzel kapcsolatot létesíteni. Megszűnik - a garanciális időt kivéve - a gyári alkatrész kötelező használata is. Utángyártott alkatrész árusítása tehát szabad lesz. Hogy ez hogyan működik majd, arról kételyeket fogalmazott meg az elnök. AZ OPEL ASTRA 1.6 NETTÓ FOGYASZTÓI ÁRA (2002, EURÓ) Ausztria Dánia Németország Olaszország 12439 9977 12026 10203 A szervizekről szólva elmondta, a gyárak nem tehetik meg, hogy a független javítószervizektől megtagadják a márkaszerviz-minősítést. A szervizek ugyanis kérhetik a minősítést, ha megfelelnek a követelményeknek. Ennek azonban a jelenlegi márkakereskedések nem fognak örülni, mert a mai gyári követelmények szerint motorszervizzel és alkatrész- raktárral rendelkeznek, de nagyon sok helyen a gyár rákény- szerítette őket karosszériaműhely és fényezőüzem kialakítására, ami nagyon drága beruházás. Ha megjelenik a konkurencia a gazdaságos tevékenységek körében, tehát a szervizkörben, akkor félő, hogy ez lefelé vezető spirált fog elindítani. EgyeÜen dolog csak 2005. október 1-től lép hatályba, ez pedig az adott országba leszállított gépkocsi más államban való értékesítési lehetősége. Az elnök nem hiszi azonban, hogy 2005. október 1-től megszűnik a különböző átadási ár, vagyis nem biztos, hogy a gyártó ugyanannyiért adja majd autóit mondjuk Magyarországra, mint Olaszországba vagy Portugáliába. A piaci szereplők természetesen keresni fogják annak a lehetőségét, hogy a legolcsóbb tagállamból vegyenek kocsit. (Az árkülönbség egyes típusoknál ma meghaladja a 30 százalékot!) Ha ez bekövetkezik, akkor minden bizonnyal megbillen a magyar márkakereskedők jelentős részének gazdasági egyensúlya. A tagállamokban ugyanis már 30-40 éve kialakult az a márkakereskedői hálózat, ami nálunk csak 5-8 éve működik, s a nyugati márka- kereskedők már régen túlvannak a magas kamatú banki hiteleik visszafizetésén. Ha nem lesz kötelező szervizt építeni és nem lesz minimumár, akkor a magyar márkakereskedők egy része sötéten láthatja a jövőt. Az elnök úgy véli, hogy a ma meglévő, 800 márkakereskedőhöz tartozó 1100 eladási pontból legalább 300 más tulajdonos kezébe kerül. tóth andrás Bátor nemzet vagyunk — Alkalmam volt az elmúlt időben alaposan bejárni az országot, és állíthatom: nagyszerű a hangulat, az emberek várják az uniós csatlakozást — mondta Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke az EU Kommunikációs Közalapítvány (EUK) által szervezett beszélgetésen. Véleménye szerint az emberek két fő félelme a magyar nyelv eltűnése és a mezőgazdaság nehézségei. — Ön 1989 óta hangoztatja, hogy Magyarországnak az Európai Unióban a helye. Azóta az ország is sokat fejlődött. Miben sikerült és miben nem elérnünk az unió szintjét? — Szépen fejlődtünk az utóbbi években, de erre szükség is volt. Nagy feladat, hogy rendbe szedjünk magunkat. Sikerülni fog, mert bátor nemzet vagyunk, de meg is kell mutatnunk a világnak, hogy szeretnénk az unió tagjai lenni. Az unióban elfoglalt későbbi helyzetünk nagyban függ attól, hogy mennyien mennek el szavazni, és hogyan szavaznak. — Egyelőre Magyarország keleti végeiben húzódik majd a schengeni határ, és ezzel a határon túli magyarok egy részétől elzárjuk magunkat. Mi lesz velük, még jobban elszakadnak-e tőlünk?^ — Épp ellenkezőleg: óriási kilátásaink nyílnak meg egymás felé. Elsősorban akkor, ha Románia, Horvátország és Szerbia is csatlakozhat az unióhoz, hiszen akkor szinte eltűnik a határ. Láttam erre példát Nyugaton. Dél- Tirol és Olaszország között mindig sok probléma volt, bombák is robbantak. Most azonban, hogy mindkét ország - Olaszország és Ausztria - az unió tagja, eltűnt a határ, az emberek gond nélkül utazhatnak, saját nyelvű egyetemeik létesülnek. A mi jövőnk is hasonlóképp alakulhat.-És mi lesz addig, míg Románia, Szerbia és Horvátország a schengeni határ túlsó felén reked? — Nem marad ez sokáig így, gyorsan válhatnak tagokká. Mi 2004- ben csatlakozunk, Románia és Bulgária pedig már 2007-ben tag lehet. Habsburg Ottó (Otto von Habsburg-Lotharingen), IV. Károly magyar király és Zita királyné fia, 1912. november 20-án született Reichenauban. A magát magyarnak valló politikus az Európa-gondolat egyik első felismerője és kimagasló képviselője. Tanulmányait a Leuveni Egyetemen végezte. 1922 óta a Habsburg-család feje, jelenleg a München melletti Pöckingben él. 1936 óta a Páneurópai Unió tagja, 1957-től alelnöke, 1973-tól elnöke. 1979-2000 között az Európai Parlament képviselője. A Francia Akadémia és a madridi Erkölcs- és Politikatudományi Királyi Akadémia tagja. Több magyarországi egyetem díszdoktora, számos város díszpolgára. Horvátországról is szó van, ahol ugyan kevés magyar él, de eleven a magyar hagyomány.- Egyelőre Magyarországon is sokan félnek attól, hogy a vesztesei lesznek a csatlakozásnak. Van okuk az aggodalomra?- Biztos, hogy lesznek veszteségek. Semmi sem mehet végbe százszázalékosan pozitív eredménnyel. Az is tény, hogy még sok kérdésben kell nekünk magunknak változtatni, különösképp a gazdaságban. Pont a felkészülésért A megyei közgyűlés által létrehozott Európai Információs Pont (EIP) feladata a csatlakozásra való felkészülés elősegítése. A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtárban 2001 októbere óta működő EIP jelentős ismeret- anyagot adott át az érdeklődőknek. A megyében számos helyen tartottak lakossági fórumot. A megyei Civil Házzal közösen hat kistérségi központban rendezték meg a „Civü szervezetek az új Európában” című fórumot. Ennek záró eseménye ma Kunszentmárton- ban lesz. Szintén ma lesz az Európa sugárút rendezvénye Szolnokon, a VMZK előtti téren. Az EIP standján az érdeklődők feltehetik az unióval kapcsolatos kérdéseiket ,M v ■ ''Ilii I PPA' T tJ] B? , a W L "V ll L Jirii C-. 1] %% J ” Éfc 1 IPlí J Dankóné Szabó Edit- tudtuk meg Dankóné Szabó Edit irodavezetőtől. Az EU Kommunikációs Közalapítvány nemrégiben beindította a 181-es telefonszámon a tájékoztató vonalát. A rendszer a kérdezők egy részét Szolnokra, az EIP- hez irányítja. Az iroda dolgozói igyekeznek egykét napon belül szakszerű választ adni. A kérdések szerteágazóak. Érdek_____ lödnek munkavállalási, tová bbtanulási, pályázati lehetőségekről, csereprogramokról, támogatásokról, mezőgazdaságról. A tapasztalatok szerint már nem általános, hanem egyre inkább konkrét ismereteket igényelnek az érdeklődők. A kérdések feltehetők személyesen is a könyvtárban, illetve szolnoki telefonszámon (56/510- 110/40) vagy e-mailben (eipszol- nok@vfmk.hu). ta Fél év — fél évtizednyi fejlődés Tiszaroffon, Tiszaburán és Ti- szabőn is a végéhez közelednek a tavaly ősszel PHARE-tá- mogatással indult — a romák integrációját szolgáló — beruházások. A 175 millió forintos uniós segítségnek köszönhetően fél esztendő alatt fél évtizednyi fejlesztés valósult meg a három, javarészt cigányok lakta településen. A beruházások tavaly ősszel indultak. Tiszabőn a művelődési ház korszerűsítése, egy foglalkoztató kialakítása; Tiszaburán gyermekorvosi rendelő építése, az óvoda bővítése és a családsegítő épületének felújítása; Tiszaroffon új óvodai csoportszobák kialakítása, a művelődési ház korszerűsítése és egy iskolai sportudvar kialakítása vette kezdetét. A településeken számos útépítés is elindult. A beruházások ma már a befejezés előtt állnak — tudtuk meg a konzorciumot vezető tisza- roffi polgármestertől. Mészáros László érdeklődésünkre elmondta a kemény tél ellenére a kivitelezők jó haladtak a munkálatokkal és így a hónap végén, a jövő hónap elején sor kerülhet az átadásokra. A Nemzeti Etnikai Kisebbségi Hivatal közreműködésével tavaly négy, a romák felzárkóztatását szolgáló PHARE- program indult el. A jóléti innovációs projektre mintegy ötszázmillió forint állt rendelkezésre, amelyből három, legalább negyedrészben romák lakta kistérségekben a cigány lakosság életminőségének javítását szolgáló infrastrukturális beruházásokat, intézményfejlesztéseket támogattak. A Tiszaroff-Tiszabura-Tiszabő konzorciuma által elnyert 175 milliós támogatásból 132 millió a különböző beruházásokra állt rendelkezésre, míg 43 milliót innovációs fejlesztésekre fordíthattak a települések. A fejlesztésekhez a három érintett településnek tízszázalékos önerővel kellett hozzájárulni. Ezt — forráshiányos településekről lévén szó — rövid lejáratú hitelekből tudják előteremtem. A kölcsönfelvétel ez esetben azonban valóban megtérülő befektetést szolgál - állítja Mészáros László. A roffi polgármester mindezt saját településének példájával igazolja, hiszen a falu korábban évente tizenkétmillió forintot tudott fejlesztésre fordítani, most viszont ötvenmillió forintos beruházás végére kerül pont. De két szomszédos településen is négy-öt évnyi fejlesztést valósul meg néhány hónap alatt. TELEKI JÓZSEF Megerősödhet a falusi turizmus Uniós csatlakozásunkkal a falusi turizmus nem fog hátrányt szenvedni, sőt a vidék- fejlesztés révén még előbbre is léphet — vallja a szakember.- A falusi turizmusban részt vevők úgy gondolják, hogy ha a rájuk vonatkozó magyar jogszabályoknak megfelelnek, akkor az európai uniós követelményeknek is eleget tudnak tenni, mivel a hazai jogszabályok néha kissé bonyolultabbak is az uniósnál - vélekedett a kunhegyesi Geszti Jánosáé, a Falusi Turizmus Országos Egyesület alelnöke. Kifejtette, a falusi turizmus a vidékfejlesztéssel szervesen összetartozik, amelyben a hagyományőrzés, a gasztronómia, a kézművesség, a mezőgazdaság nagyon szoros kapcsolatban áll egymással. Mivel az EU-ban a vidékfejlesztésre jelentős pénzforrás áll rendelkezésre, az uniós támogatások igénybevételével a falusi turizmus és a vidék megerősödhet. Ehhez azonban arra is Geszti Jánosné csipkeverésből bemutatót is tart a vendégeinek FOTÓ: MÉSZÁROS JÁNOS szükség van, hogy a gazdálkodókat, a falusi turizmussal foglalkozókat próbálják ösztönözni a szolgáltatásokra, amint erre az EU-tagországok példát nyújtanak. Fel kell készíteni a vendégfogadókat, a szolgáltatókat a pályázatok készítésére, írására - erre megyénkben már volt kísérlet egy évvel ezelőtt az uniós Ecos-Overture program során.- Az EU-tagállamok- ban is akkor erősödött meg a falusi turizmus, amikor a gazdák rájöttek arra, hogy a szolgáltatásaikat, a megtermelt terményeiket közvetlenül tudják értékesíteni a falusitu- rizmus-tevékenységükön keresztül. Ezt itt, a magyar vidéken is össze lehet társítani, amire ösztönözzük is a vendégfogadókat — mondta Geszti Jánosné. BARANYI GYÖRGY
