Új Néplap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-29 / 74. szám
Kék tükör Kereskedelmi mennyiségű kábítószert találtak egy 27 éves férfi lakásán 10.oldal Szolgáltatás Horoszkóp — Moziműsor — Hét végi rádió- és tévéműsor 11.oldal Sport Újabb nehéz forduló előtt a MÁV 15. oldal FOTÓK: ÚJ DUNÁNTÚLI NAPLÓ/LAUFER LÁSZLÓ A barrikolás nem pusztán divat. A kezdetek kezdetén arra használták az égetett belsejű hordókat, hogy elfedjék vele a bor illatát és ízét, s ezzel uniformizálják azt. Ma a barrikolás (franciásabban a barrique-érlelés) a bor gazdagításának eszköze, mégpedig úgy, hogy a termék ne csak megőrizze erendendő zamatét, hanem tegyenek is hozzá valamit; a speciális hordóban érleléssel megtoldják némi vaníliás-kávés-csokoládés- karamellás aromával. A háttérben. Nem tolakodó módon. Kerülve még a gondolatát is annak, hogy az égetés miatt a bornak esetleg „füstölt szalonna” vagy „füstölt kolbász” íze legyen. A barrikolásra csak a nagyon kiváló, a testes-zamatos nedű, a savakban gazdag bor való. Tiffán szerint a gyönge borra rádől a barrikolt hordó és agyonnyomja azt. Tiffán Ede villányi borász, a hazai Bormíves Céh alapítója, az Év borásza cím első hazai birtokosa Borban az igazság, dongában az íz A jó bor szerelem. Az igazán jó bor testes, zamatos; éppen úgy nem illik a zajos kerti mulatsághoz, mint az egyszerű tájbor, asztali bor a többfogásos ünnepi lakomához. Ám élvezzünk egy pohár portóit, vagy barrikolt cabernet sauvignont meleg szobában, kandalló mellett, amikor odakint hóvihar tombol, együnk mellé aszalt gyümölcsöt, kék penészes sajtot, diót. A minőség skálája széles, hiszen a gyümölcsös üdítő tájboroktól a nehéz, magas tannintartalmú óborokig terjed, amelyeknek ahhoz, hogy különleges élvezetet nyújtsanak, bizonyos ideig még lefejtve is érlelődniük kell. Az égetett-pörkölt belsejű, úgynevezett barrikolt hordó érleli a legzamatosabb és legtestesebb borokat. Az ilyen hordókba különösen a cabernet sauvignon, a pinot noir, a chardonnay, a beaujolais nouveau, a burgundi, a portói vagy a piemonti dolcetto, eseüeg a parádés merlot bianco való - hogy csak néhányat említsünk a sorból. A világon a barrik-hordók tölgyből készülnek általában, s közülük is a legjobb hordó dongáit a kocsánytalan tölgyből nyerik. A jó bor nem máról holnapra születik. Formálódik a hozzáértő borász keze alatt, viszi magával a táj zamatát, s egyedi jelleget ölt, de nem tolakodó módon. Tölgyfa hordóban pihentetik ahhoz, hogy különleges zamattal töltődve, sajátos nedűként kerüljön majd a palackokba. Ma egyre többen vélekednek úgy, hogy a hordó nem a bor tárolására, hanem annak érlelésére való. S a hordók sorában sajátos termék és a legjobb boroknak való a több mint százesztendős kocsánytalan tölgyből készített, belsejében többé-kevésbé megpirított (égetett) barrique-hordó, amit egyszerűen barriknak írhatunk és mondhatunk, s amely csak a legnemesebb borok érlelésére való... Az új barrique-ban való érlelésnek tipikus jele a vaníliaaroma. A keményebb pörkölés módjától függően a hordó karamell- vagy csokoládéízt kölcsönöz olykor a bor jellegétől függően amolyan kávéba hajlót. Az eukaliptuszillat kiváltképpen az érett cabemet-re utal, a dió és a gesztenye jegyeit az amerikai tölgyből készült hordóban érlelt bor adja ki, a francia tölgy a bordóinak a cédrusfa illatát kölcsönzi, ám sokan esküdnek arra, hogy a Kárpát-medence klímájában nőtt magyar tölgyből készülhet a világ legjobb hordója. így van-e? Melegszívű, nagyszerű ember Molnár László. Eli, szereti az életet. Kockáztatni is mer, ha kell. Ötvenhatban vándorolt ki Amerikába, s nyugdíjaskorában amúgy passzióból építette fel a Szigetvár melletti Becefán egyik világszínvonalú kádárüzemét.- Hogyan kezdődött?- Palm Beachen teniszeztem, s az egyik partnerem az akcentusomat hallva megkérdezte: hova való vagyok. Mondtam, magyarnak születtem és ’56-ban vándoroltam ki.- Az ’56-osokat tisztelet övezi odakint.- Valóban. Főleg az idősebb generáció körében tapasztalható ez a respekt. Le is vette tiszteletemre teniszpartnerem a sildes fejfedőjét.-És...?- Megkérdezte: tudom-e, hogy a legjobb boroshordót magyar tölgyből lehet készíteni? Nekem erről fogalmam sem volt. Azt sem tudtam persze, hogy Kalifornia egyik leghíresebb borászával adogatunk. Az illető magyarázta, hogy a tölgy tulajdonságai a termőhelytől függően változik, s bár a második világháború óta a francia tölgyet tekintik a legjobbnak - noha az Egyesült Államokban is igen nagy a tölgyfaállomány -, ő mégis a magyar tölgyből készült hordóra esküszik... Summa-summárum, Molnár László az amerikai magyar üzletember a Szigetvár környéki emberek munkájára és a magyar tölgyre alapozva Trust Hungary néven egy kft.-t alapított. Előbb hasított dongát gyártottak az ország különböző tölgyeseiből összeválogatva a rönköket, évekig érlelve a fát, s a dongákból az amerikai teniszpartner készített hordókat. Később a bordeaux-i francia Demptos cég is vásárolt náluk. Évek teltek el, amíg megérkeztek a visszajelzések: a tölgyből készült szigetvári donga kiváló!- Ezek után döntöttem úgy a menedzsment tanácsára, hogy magunk fogjuk a hordókat is gyártani - mondja Molnár László. Ám mivel a borosgazdák ismerik egymást a nagyvilágban, több francia hordógyáros is eljött Magyarországra. Hozta őket a kíváncsiság és a szakmaszeretet, így érkezett el egy alkalommal a Tonel- lerie Francois Freres Group vezérigazgatója is, akivel a Trust Hungary partneri kapcsolatra lépett 2000 májusában. A franciák a technológiai fejlesztésekben és a piacszervezésben segítettek. A magyarok így jutottak el néhány év alatt oda, ahová tanítómestereik száz év alatt, s ez a történet már napjainkban közös magyar-francia sikerről szól. Hiszen ügyesen egyesítették a tradicionális hordógyártás művészetét a legmodernebb technológiával, s ezzel az utóbbi idők egyik legnagyobb sikerét érték el magyar termékkel a A szabadban, szellős gúlákban felrakott dongákat az Idő múlása érleli. Az eső veri, a hóié áztatja, a nap szárítja - kimossa belőle azokat az anyagokat, amelyekre nincs szüksége a bornak. Olykor olyan a gúlák alatt a föld, mintha olajos volna: kicsorog belőle minden káros vegyület. Az így érlelt- érett dongákat aztán pontos méretűre szabják A hordó belső pörkölése a finom, leheletnyi mértékűtől a több leheletnyiig tart, négyféle erősségben világpiacon. Ma a szigetvári-becefai gyárból (amely Közép-Európa legnagyobb kádárüzeme lett) évente 10000-15000 bar- rik-hordó kerül a piacra Új Zélandtól az USA-n át Kanadáig, Európa sok országába, Dél Afrikába, sőt éppen ezekben a napokban indult el Kínába Molnár László, hogy találkozzon a „Nagy Fal” borászaival. A gyárlátogatás maga a csoda. A szervezés és a szakmai irányítás egy 33 éves fiatalember, Oross Attila kezében van, aki nem egyszerűen kádármeseter, hanem minden titkok tudója. Dolgozott kaliforniai, majd francia kádárok műhelyeiben, évekig tanulta a barrikolt hordók készítésének módját. Szülei hasonlóképpen ’56-os amerikás magyarok, ő is odakint született, s az alatt a néhány év alatt tanult meg magyarul, amióta a szigetvári hordógyártást irányítja, és pécsi lányt vett el feleségül. A vizitet a rönktelepen kezdjük, ahova az alapanyag, a 100-120 éves tölgyek megérkeznek. A szakma a kocsánytalan tölgyet „sűrű szövetűnek” mondja, s miután a bélsugarak mentén felhasítják, pontos méretűre fűrészelik, legalább két-három esztendőt a szabadban érlelik.- Azt is mondhatnánk, szárítjuk a fát - jegyzi meg Oross Attila -, de ez nem fedi pontosan a valóságot. A nyers fából komoly szárítóban gyorsítani lehet a víz távozását, de nem csak erről van szó... Ez kádármunka a javából. A hordó belső pörkölése a finom, leheletnyi mértékűtől a több leheletnyüg tart, négyféle erősségben. A light toast, a medium, a medium plus és a heavy toast változatokban. Még a legerősebb pörkölés is olyan, mintha egy könnyed kézmozdulattal le lehetne a hordófáról törölni. KOZMA FERENC Magyaros karrier Az ízekben a bizalom Kilencven család kenyere Évente mástél millió barrik-hordót igényel a világpiac, ebből „alig” mennyiségnek tűnik a szigetvári tízezer. Vagy mégse? Nagyon kell érteni hozzá, hiszen mint említettük, a barrik- hordóban csak az igen jó minőségű, szívnek-léleknek drága bort szabad érlelni, s ha egyszer a gazda a bort beleteszi, a különleges borának még különlegesebbé tételét, és nem annak elrontását reméli. A rossz hordótól égett gumi- szagúvá válik a bor, a jó hordó pedig... Emlékezzünk csak. Kávé, vanília, karamellaízt kölcsönöz. A barrik-hordó élettartama két- három év, utána ki kell dobni. A becefai legkisebb 112 literes, a legnagyobb hordójukba pedig 500 liternyi bor fér. Formájuk is különbözik. A bor- deaux-i testes, kövér - mondhatni joviális -, a burgundi kecsesebb, hosszúkásabb. A magyar piacon a legolcsóbb darabja 69 000 forint, az amerikai piacon 420 dollár. Sok-e avagy kevés érte az a pénz, nehéz eldönteni. Mindenesetre ilyen hordót csak bizalmi alapon lehet venni és eladni. A cég neve: Trust. Bizalom. A gyár 90 családnak ad munkát és megélhetést, és viszi Magyarország, a magyar borászat hírét a nagyvilágba. Oda Kaliforniába is, ahol egy magyar ember, Haraszti Ágoston kezdte el a szőlőművelést valamikor a nagy kivándorlások idején. Tavaly magyar terméknagyíjat nyertek. A tölgy hasítását követően az egyik leginkább embert próbáló munkát végzi Szalai Zsolt a szalagfűrész mellett, sikító zajban, fülvédővel. A gyáralapítás óta itt dolgozik. A rönkszeleteket dongaméretűre vágja, előkészítve azokat a többéves érleléshez. A fűrészelés után a tölgy 80 százalékából tűzifa lesz. Néhány IFA-teherautót megrakhatna avval a famennyiséggel, amit egy-egy műszak alatt kézbe vesz.- Amint látja, meglehetősen nehéz munka - jegyzi meg de jól fizetik és megélhetést ad. Ebben a térségben, ahol egymás hegyén- hátán vannak a munkanélküliek, ez rendkívül fontos.- Mennyit keres? A kérdésen elmosolyodik:- Annyit, hogy megéri. Szalai Zsolt a szakmája szerint hidegburkoló, ám mivel kevesen építkeztek, átmenetileg kényszervállalkozóként egy pult mögé állt, de a bolt tönkrement, és be kellett zárni.- Nézze, itt a fűrész mellett az ember nemcsak biztonságban érezheti magát, hanem olyan termék gyártásában vehet részt, ami mindannyiunk örömére válhat. Elégedett vagyok. Molnár László Zalaszentgóron született 1935-ben, nővérével árvaként nőttek fel. 1956-ban emigrált Magyarországról, ahogy említette, megtapasztalva azt, hogy számára a kommunista diktatúra nem ad sok perspektívát. Az USA- ban telepedett le, felesége mezőfalvi magyar lány, két, önálló egzisztenciát teremtett nagy fia van: László és James. Szívében, életmódjában mindig magyarnak érzi magát, beszédében megőrizve a legszebb zalai tájszólás ízes fordulatait, s alig érezve az amerikai akcentust. Az emigrációs életet a General Motors szerszámkészítő szakmunkásaként ismerte meg, majd tíz év munka és gyűjtés után saját szerszámkészítő üzemet alapított. Karrierje itt kezdődött. Bedolgozott egykori cégének is, szakmai sikerének csúcsán az amerikai repülőgépgyártáshoz bizonyos speciális alkatrészeket készített üzemében, ami ma is él és virul, bár Molnár László ma már nyugdíjas, s legszívesebben Palm Beachen teniszezik, sétál a tengerparton, nézi a naplementét vagy éppen horgászik. Utóbbi őrült szenvedélye. Csak a nagy halra megy. A leghatalmasabb saját kezűleg kifogott Black Mariinja, amelyet Ausztrália melletti vízből emelt ki, 850 pound körüli, azaz több mint négyszáz kilós volt.
