Új Néplap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-28 / 73. szám

4. OLDAL TÜKÖR 2003. Március 28., péntek Napközi kisebbségieknek Az eltelt időszak alatt sokat fejlődtek a gyerekek JÁSZLADÁNY A családsegítő központ által is figyelemmel kísért, maga­tartás-problémákkal küzdő roma fiatalok részére szer­vez rendszeres napközis fog­lalkozást a Jászladányi Ci­gány Kisebbségi Önkor­mányzat. Banyáné Suki Rita elnök elmondta, hogy hétfő­től péntekig déltől délután négy óráig foglalkoznak a gyermekekkel. A minap Dankó István polgármester látogatta meg a foglalkozást. Az elnök asszony elmondta, hogy a családsegítő szolgálattal közösen szervezett programju­kon összesen tizenegy, magatar­tási problémával, beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermek­nek tudnak segítséget nyújtani. A januárban kezdődött program célja a veszélyeztetett gyermekek segítése, rajtuk keresztül a szülők gondolkodásmódjában, szemlé­letében némi változást elérni. Szeretnék fejleszteni a tanulók kreativitását, manuális készsé­geit, csökkenteni a bennük lévő feszültségeket. Szeretnék növel­ni önbizalmukat, fejleszteni sze­mélyiségüket, közösségtudatu­kat. Mindezt a délutáni foglalko­zások keretében, egyénre sza­bott pedagógiai módszerek se­gítségével. A kisebbségi önkor­mányzat vezetője szerint már az eltelt néhány hónap alatt végzett ■ munka hatásait tapasztalni lehet a gyermekek viselkedésében. Dankó István polgármester na­pokban tett látogatása alkalmá­val támogatásáról biztosította a kisebbségi önkormányzat kez­deményezését. BANKA CSABA Közelkép A biztonsági őr jó példája Tiszafüred — A tüdőm majd kiszakadt, akkorát kellett futnom a be­törő után, akinek létkérdés volt, hogy elinaljon, de pec- hére átesett a sínek mellett futó vezetéken, és sikerült lefülelnünk őt a rendőrökkel — emlékezett keddre virradó hajnalra az a biztonsági őr, aki éppen készenléti szolgá­latot látott el. Akkor, amikor a kollégája a központban ér­zékelte a „bajt”, s a külváro­si riasztó jelére nemcsak a rendőrséget, hanem a kivo­nuló csoportot is riasztotta. A példaértékű együttműködésről a fentiek ismeretében kérdeztük meg Fekete Miklós alezredest, a város rendőrkapitányát, aki a kö­vetkező tájékoztatást adta:- Területünkön szerencsére ritkán történik hasonló eset. Ez a dolog jó oldala, ám azt is el kell mondanom, hogy sajnos még ritkább, hogy állampolgárokkal együttműködve tudunk fellépni a bűnözés ellen. így szeretnék hangot adni az irányú remé­nyemnek, hogy követve a biz­tonsági őr kiváló példáját, egyre többen lesznek olyanok, akik felfigyelve a gyanús események­re, s jelezve azt nekünk, segítik a munkánkat. A szolgálatban lévő rendőrjár- örök egyébként rendkívül jól ka­matoztatták szakmai és helyi is­meretüket, ugyanis gyakorlatilag minden menekülési útvonalat lezárva fogták közre az egyik tet­test, nem törekedve arra, hogy erejüket megosztva megpróbál­ják lefülelni az egyébként több tagú társaságot. A cselekmény körülményei és súlyossága miatt már tegnap elő­zetes letartóztatásba helyezte a bí­róság az italdiszkont hívatlan éjje­li látogatóját, de természetesen mi sem zártuk le ezzel az ügyet s folytatjuk to­vább a vizsgála­tot - mondta a kapitány. PERCZE MIKLÓS KEDDI RENDŐRSÉGI HÍR: Keddre virradó éjszaka egy tiszafüredi diszkontáruház bizton­sági őre észlelte, hogy az épületben betörő tartózkodik. A rendőrök hamarosan elfogtak egy egri férfit, akinél övtáskát találtak, benne hengerzártörésre alkalmas eszközökkel és egy hátizsákot fúrógéppel, valamint egy nagyméretű bevásár­lótáskát dohányáruval. Az első karcagi Az Oktatási Minisztérium pályáza­tot hirdetett Arany János Tehetség- gondozó Program címmel, ame­lyen a tehetséges nyolcadik osztá­lyos tanulók vehettek részt. A program célja, hogy segítse a vala­milyen ok miatt hátrányos helyze­tű tehetséges diákok továbbtanulá­sát. Megyénkben a szolnoki Varga Katalin Gimnázium az, amelyet központilag kijelöltek ezen tehet­séges diákok oktatására. Karcagról Komáromi Erika, a Karcagi Nagy­kun Református Általános Iskola nyolcadikosa nyújtotta be felvételi pályázatát a szaktárcához, és a be- válogatás során nyújtott teljesítmé­nye alapján felvételt nyert a tehet­séggondozó osztályba. A városból ő az első, aki részt vehet a prog­ramban. Részére az önkormány­zat a középiskolai tanulmányai idejére ösztöndíjat állapított meg. DARÓCZI ERZSÉBET ÖTVENHÁROM VÉRADÓ. Zagyvarékason az új egészségházban évente többször szerveznek véradást. Az idén a minapi volt az első, amelyen a településről ötvenhármán vettek részt. Férfiak, nők, fiatalok, idősek vegyesen. Rékasra is az a jellemző, hogy a véradók zöme már régi ismerős, mint Sándorfi Ottó vagy Vida Pál. A szűri után pedig min­denki kapott egy ebédet, ami ebben az esetben nyírségi gombóclevest, pogácsát, feketekávét, üdítőt vagy sört jelentett. Több mint húsz liter, életeket mentő vér gyűlt össze. Felvételünkön az előtérben Czinka Ist- ván, hátul pedig Gál Csaba látható véradás közben._______fotó: bakos Uniós csatlakozásunk lázá­ban ég az ország: kinek mit hoz, mit visz a nyugati orszá­gok családjába való belépé­sünk. Megkerestem ezért Ró­zsavölgyi Miklós fiatal hentest — aki már tíz éve egy németor­szági húskombinátban dolgo­zik —, hogy beszélgessek vele ottani tapasztalatairól.- Hogy került külföldre?- A szakma megszerzésével egy időben élsportoló voltam, az erő­emelés országos bajnoka. Más él­versenyzőkkel ellentétben e sport­ágból nem lehetett megélni. A tú­ri, a szarvasi és a pesti húsipari munkám során jó, ha 25-30 ezer forintot vittem haza. Kislányunk születése után ez az összeg a fele­ségem keresetével együtt is épp csak a szűkös létfenntartásunkat fedezte. Lakásszerzésre, gépkocsi­ra nem is gondolhattunk. Ekkor határoztam el, hogy 14 éves szak­mai gyakorlatommal jelentkezem arra a hirdetésre, amely németor­szági munkára keresett hentese­ket. Több mint ezeregyszázan vol­tunk, akik közül egyéni elbeszél­getés és próbamunka után tizen­együnket választottak ki és vittek ki a még mindig csak próbamun­kára. Háromnapos üzembemuta­tás után a húsfeldolgozó gyártó- szalagra kerültünk egy hétre, ami alatt figyelték és értékelték mun­kánkat. Ennek eredményeként véglegesen négyen maradtunk!- Innen már ugye nyert ügyük volt?- Nem mondhatnám! Mindent elölről kellett kezdeni. Nem bír­tuk a tempót. Hetven-nyolcvan százalékos munkások voltunk, de a főnökeink látták, hogy ha­marosan felnövünk a feladathoz. Ezt azért is várták tőlünk, mert német szakmunkások helyére kerültünk, de csak az ő bérük 36 százalékáért...- Milyen körülmények között dolgoznak?- El sem tudtuk képzelni, hogy ilyen munkakultúra a mi szak­mánkban létezhet! Világszínvo­nalúak az automatizált gépek, be­rendezések és eszközök, csodála­tosak a szerszámok, és példás a rend, a tisztaság, a szervezettség, a fegyelem. Két óra munka után tíz perc pihenő jár, ami alatt szin­te mindent megvásárolhatunk az élelmiszer-automatákból, a for­galmi ár 20 százalékáért! Minden-, ami ott körülvesz bennünket, a minél jobb és termelékenyebb munkát szolgálja. Valamennyi munkafolyamat zárt láncú televí­ziós kamerával felügyelt. A tech­nológia bármely kis megsértése is euróbán kifejezett büntetéssel jár. Egy földre esett húsdarab vissza- tétele a gyártószalagra azonnali elbocsátással jár. Kétóránként kö­penyt kell cserélnünk - ha ko­szos, ha nem. Óránkéntiek a leg­különbözőbb ellenőrzések. A ké­sek hegyét sablonnal kell ellen­őriznünk, és ha úgy elkopott, hogy az átmehet a lánckesztyűn­kön vagy a lánckötényünkön, ak­kor azt el kell dobni. Egy műszak alatt fejenként 6-10 kést selejte­zünk ki. Ha nem tennénk és sérü­lés érne bennünket, akkor az egészségügyi biztosító nem fizet, Itt nem az egykori keleti blokk munkatempója „dívik’ és ránk hárítja a gyógyítás ösz- szes költségét. A munkatempó és a munkamo­rál a munkavégzés alatti beszélge­tést nem teszi lehetővé. Egy 750 kilós szarvasmarha hátsó combjá­nak kicsontozását mindössze 27 másodperc alatt kell elvégezni! És naponta 700 marhát vágunk és dolgozunk fel... Volt úgy, hogy megkért a főnök bennünket: 45 tonna húst dolgoznánk fel egy nap alatt. Vállaltuk és 12 óráig tar­tott. Itthon ezt egy hétig csináltuk volna! Kemény munka, kemény követelmények. Ugyanakkor a bá­násmód nagyon emberi. A vezér- igazgató rendszeresen beszélget velünk közérzetünkről, az elhe­lyezésről, az otthon hagyott csa­ládról, és ha valakinek gondja, ne­hézsége van, azonnal segít... Lát­tam, amint kezet fogott és közel félóráig beszélgetett a beszállított állatok utáni bélsárt takarító mun­kással. Mindezt ámulattal néztük, mert nem voltunk itthon ilyesmi­hez hozzászokva...- Milyen a szállásuk, az elhe­lyezésük?- A pesti Rózsadombhoz ha­sonlítható környezetben biztosít a cég részünkre szolgálati luxus­lakásokat. A megbecsültségünk­re jellemző, hogy engem például most hat hónapos teljes bérrel fi­zetett, rendkívüli szabadságra küldtek azzal, hogy ha visszame­gyek, választhatok: a cég német- országi üzemében akarok-e ma­radni, vagy a hollandiai, az olasz- országi, esetleg az írországi üze­mükbe lenne kedvem menni. így most pihenek, régi sportágam­ban edzek, újonnan vett családi házunkat csinosítom, és egy rég vágyott márkára cserélem gépko­csinkat. És őszintén szeretném, ha minél előbb uniós körülmé­nyek között, itthon dolgozhat­nék! De addig is irány - Írország! FÜSTÖS JENŐ Sorokban EGYÜTT KÖNNYEBB. Együttműködési szerződés alá­írását tervezi a nagyváradi, a debreceni és a reimsi egyetem — közölte szerdán a Krónika cí­mű erdélyi napilap. A romániai, a magyarországi és a franciaor­szági egyetem illetékes képvise­lői a hét elején abban állapod­tak meg Nagyváradon, hogy kö­zös biotechnológiai kutatásba kezdenek. A tervek szerint együttműködésük a borászatra is kiterjed. Az egyetemek tan­székvezetői a következő két hó­napban javaslatokat tehetnek az együttműködés további rész­leteire. A felsőfokú tanintézmé­nyek rektorai két hónap múlva írják alá az együttműködési szerződést, amellyel jogi kere­tet biztosítanak a háromoldalú kapcsolatnak. Az együttműkö­dés gondolata februárban, a nagyváradi önkormányzat fran­ciaországi látogatásán született meg. Az önkormányzati veze­tők közölték, hogy megpróbál-- nak tető alá hozni eurorégiós együttműködést is a romániai Bihar, a magyarországi Hajdú- Bihar, a franciaországi Cham- pagne^Ardenne és a németor­szági Észak-Rajna-Vesztfália tartomány részvételével, mti FÓRUM. Immáron második alkalommal rendezi meg a kar­cagi önkormányzat kábítószer­ügyi egyeztető fóruma a kábí­tószer elleni konferenciáját. Április 2-án a polgármesteri hi­vatalban a drogokról, a fiatalo­kat érintő veszélyhelyzetekről előadást tart többek között dr. Funk Sándor pszichiáter, Kály- Kullai Károly, a Sziget drogin­formációs alapítvány vezetője és Klobusinszki György, a Rendőrtiszti Főiskola adjunktu­sa. DE ■ Holland pedagógus Szolnokon Erna Broersma holland pedagógussal a me­gyei pedagógiai hetek legutóbbi, Új irányok a közoktatási minőségfejlesztésben címmel tartott rendezvényén találkoztam. Mint kide­rült, a rotterdami pedagógiai intézet munka­társa a holland mintára épülő belső gondozói rendszer megyei szakmai gondozója. Szolnok Az előzményekről fajta Csabáné, a megyei peda­gógiai intézet munkatársa beszélt:- Ezt a programot Hollandiában a bevándorlók gyerekeire dolgozták ki, Magyarországon a hát­rányos helyzetű tanulóréteget lehetett megcéloz­ni vele. A cél, hogy ők is alkalmasak legyenek a megfelelő ismeretek elsajátítására. Ehhez külön­legesen képzett pedagógusokra van szükség. Magyarországon a munkát négyéves projekt ke­retében végezzük.- Hogyan kerültek kapcsolatba a rotterda­mi pedagógiai intézet­tel?- A hollandok pá­lyáztak arra, hogy ezt a rendszert, amelyet MATRA-programnak hív­nak, Magyarországon megismertessék. A Győr­ben lévő országos projektközponttal vették föl a szakmai kapcsolatot. Először négy pedagógiai intézet ismerte meg a rendszert, majd ezek át­adták az ismereteket a többi pedagógiai intézet­nek. Erna Broersma meglátogatta a belső gondozói rendszerhez csatlakozott iskolákat, hogy meg­vizsgálja, hogyan működik Magyarországon a holland rendszer.- A véleményem elismerő a belső gondozó és az iskola, valamint az iskola és a megyei pedagó­giai intézet kapcsolatáról is. Láttam olyan mun­kaformákat, ahol a pedagógus jobban és ahol ke­vésbé irányította a tevékenységet. A légkör nem mindenhol volt egyforma, hiszen egyes csopor­A belső gondozói rendszer minőségfejlesztési rendszer, amely azokkal a gyerekekkel foglalkozik, akik képességbeli vagy szo­ciálisan hátrányos helyzetük miatt nem alkalmasak arra, hogy az átlagos iskolai oktatásban vegyenek részt. Erna Broersma tok jobban, mások kevésbé igényelték a pedagó­gus irányítását. A munkában fontos, szerepe van a méréseknek. Ezeknek folyamatosaknak kell lenniük, következte­A belső gondozói rendszert a megyé­ben öt iskola építi, és még három je­lezte, hogy szívesen bekapcsolódna. téseket kell levonni belőlük a további munka tervezéséhez. A.látogatásaim során kölcsönösen tanu­lunk egymástól. — Mit tanult ön a magyar pedagógusoktól? — Mondok egy példát. Egyik osztálylátogatá­som alkalmával a tanítónő matematikaórán fel­adatot adott egy tanulónak, és a feladat minden egyes részének megoldása után értékelte a mun­káját, és ezzel sikerélményt adott neki. Úgy lá­tom, a magyar oktatás szélesebb körűen foglal­kozik a gyerekekkel, mint például a holland vagy a német. Ez azt jelenti, hogy a gyerekeket több oldalról próbálja fejleszteni. Nálunk vagy Németországban elsősorban magára a tanulás­ra koncentrálnak, de azt tapasztaltam, hogy ugyanilyen fontos a gyerekek személyiségének többoldalú fejlesztése is.- Milyennek látta az iskolák fölszereltségét?- Két évvel ezelőtt jártam olyan iskolákban, ahol bizony szegényes volt a tantermek beren­dezése és az eszközök sem álltak mind rendel­kezésre. Az általam most meglátogatott iskolák pályázatok nyomán közben pénzt kaptak erre a projektre, és a korábbi állapothoz képest je­lentős fejlődést tapasztaltam. BISTEY ANDRÁS i k t A Túri hentes az Európai Unióban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents