Új Néplap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-26 / 71. (70.) szám

4. OLDAL A Z EURÓPAI U N KAPUJÁBAN 2003. Március 26., szerda Vidékfejlesztés, nem csak szavakban A Közös Agrárpolitika tá­mogatási rendszere két pil­léren nyugszik. Az első a pi­acpolitikai eszközöket (pél­dául az ártámogatást, a köz­vetlen jövedelemtámogatást és az exportszubvenciókat) foglalja magába, míg a má­sik a vidékfejlesztést szol­gálja. Ez utóbbi mind na­gyobb szerepet játszik az EU-ban. A piacpolitikai eszközökkel el­lentétben a vidékfejlesztési forrá­sokat pályázat útján lehet elnyer­ni. Hazánk a csatlakozást követő­en jogosulttá válik az EU közös költségvetésének mintegy har­madát kitevő Strukturális Alapok támogatására, melynek fő célja, hogy elősegítse az egyes tagál­lamok, illetve régiók fejlettségbe­li különbségeinek csökkentését, azaz a gyengébbek felzárkózást. A Strukturális Alapok pénzesz­közeinek igénybevételéhez a tag­országoknak Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) kell készíteniük, amely tartalmazza mindazokat a fejlesztési célokat, amelyek meg­valósításához EU-támogatásokat kívánnak felhasználni. Az NFT ágazati és regionális operatív programokból áll, ezek egyike az agrár- és vidékfejlesztési operatív program (AVOP), mely az Euró­pai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (azaz a közös­ségi agrárbüdzsé) orientációs részlegéből, valamint a halászati alapból támogatható intézkedé­sekre terjed ki. Az AVOP három fő célt jelöl ki, melyekhez 11 in­tézkedés társul. A versenyképes mezőgazda- sági alapanyag-termelés meg­alapozása célcsoportba tartoz­nak az agrárberuházások (gép, épület, egyéb technikai, technoló- gai korszerűsítés, ültetvénytelepí­tés) támogatására vonatkozó in­tézkedések, a fiatal gazdák élet­kezdésének segítése, a szakmai továbbképzés, átképzés támoga­tása, az erdőtelepítés és -gazdál­kodás, valamint a halászat mo­dernizációjának támogatása. Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása a második fő cél­kitűzés. Ezen belül támogatható az agrártermékek feldolgozásá­nak és értékesítésének fejleszté­se (új épületek építése, meglé­vők felújítása, technológiai kor­szerűsítés, élelmiszer-biztonság növelése, környezetvédelem ja­vítása). A vidéki térségek fejlesztése a vidék felzárkóztatását szolgálja a mezőgazdasághoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésével, a szolgáltatások bővítésével, a jö­vedelemszerzés lehetőségeinek növelésével (különleges, egyedi termékek, falusi turizmus, kéz­műipar), de a támogatandó célok között szerepel a falufejlesztés, a vidéki tárgyi és szellemi öröksé­gének megőrzése is. Az említetteken kívül az Euró­pai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap garanciarészle­géből is támogathatók bizonyos vidékfejlesztési célok, ezek első­sorban az agrárium szerkezetvál­tásához járulnak hozzá. Ebbe a csoportba tartozik a korkedvez­ményes nyugdíj, melyet az az 55 évnél idősebb gazdálkodó kap­hat meg, aki felhagy az áruterme­léssel és a gazdaságát valakinek átadja. (Ennek összege évente 15 ezer euró, melyet 10 évig folyósí­tanak.) A kedvezőtlen adottságú és környezetvédelmi megszorítások alá tartozó térségek támogatása szintén fontos cél (25-200 euró hektáronként), ahogy a mező- gazdasági területek erdősítésére is adnak pénzt (40-120 euró/hek- tár). Az utóbbi időben hazánkban is mind nagyobb az érdeklődés az agrár-környezetgazdálkodás iránt. Ez egyébként az EU vidék- fejlesztési rendszerének egyetlen kötelezően alkalmazandó eleme. A támogatás lehetséges felső ha­tára szántóföldi növények esetén hektáronként 151 ezer forint, gyepgazdálkodásnál 113 ezer fo­rint, ültetvényeknél pedig 227 ezer forint. Ezzel szemben az ökológai gazdálkodást jellemzően hektá­ronként 50-120 ezer forinttal ho­norálja az unió, legeltetéses gyepgazdálkodás esetén 20-50 ezer forint, integrált, környezet­kímélő zöldség-gyümölcs terme­lés esetén pedig 40-200 ezer fo­rint a támogatás összege. LACZI ZOLTÁN Munkavállalás az unióban Tilos megkülönböztetni, vagy bármiféle hátránnyal sújtani a másik tagállamban dolgozókat Mint arról már írtunk, a személyek sza­bad mozgása az EU négy szabadságának egyike, s ennek része a munkavállalás. E területen a csatlakozási tárgyalásokon az EU tartott igényt átmeneti időszakra, ennek értelmében egyes tagállamok sa­ját munkaerőpiacuk védelme érdekében legfeljebb hét évre korlátozhatják a sza­bad munkavállalást. Ám eddig is már több tagállam jelezte, nem kíván akadá­lyokat gördíteni a magyarok elé. Az Európai Unió egyik legfontosabb vívmá­nya, hogy az unió polgárai korlátozásmente­sen dolgozhatnak bármelyik tagállamban, A szabad munkavállalásnak azonban csak ak­kor van értelme, ha az általános diszkrimi­nációmentességgel párosul. Ezért a legfon­tosabb szabály ezzel kapcsolatosan, hogy ti­los megkülönböztetni, vagy bármiféle hát­ránnyal sújtani a másik tagállamban dolgo­zókat, legyen szó a munkafeltételekről vagy a fizetésről. Ugyancsak lényeges momen­tum, hogy az adott tagállam állampolgárai­nak járó szociális jogok egy része automati­kusan megilleti a másik tagországból érke­zett munkavállalókat is. Ez például olyan nemzeti juttatások igénybevételére vonatko­zik, mint a betegség, anyaság idejére, mun­kanélküliség vagy munkahelyi baleset ese­tére folyósítandó járandóságok. E jogok ér­vényesek a más tagországban letelepedő kö­zösségi munkavállaló vagy vállalkozó csa­ládtagjaira is, így a feleségre, férjre és a 21 év alatti, valamint az eltartott közös gyermek­re, illetve a közvetlen felmenőkre. Vállalko­zók esetében a házastárs saját eltartott gyer­meke is e kategóriába tartozik. A csatlakozási tárgyalásokon létrejött egyezség szerint a mostani tagállamok leg­feljebb hét évre korlátozhatják a magyar dolgozók szabad munkavállalását. A 2+3+2 éves átmeneti időszakot szabályozó megál­lapodás szerint a csatlakozást követő első két évben a tagállamok továbbra is saját nemzeti joguk rendelkezéseit alkalmazhat­ják. A két év letelte után a megállapodást au­tomatikusan felülvizsgálják. Az Európai Bi­zottság áttekinti, hogy az új tagállamok munkavállalói milyen mértékben jelentek moly zavarokat idéznek elő a munkaerőpia­cán. A tagállamok többségénél azonban csak a csatlakozást követő első két évben kell korlátozásokra számítani. A Külügy­minisztérium információi szerint Írország Dánia, Hollandia, Svédország, Nagy-Britan- nia és Spanyolország a csatlakozásunk pilla­natától megnyitja munkaerőpiacát, azaz ezekben az országokban szabadon vállal­hatnak munkát a magyarok, akiknek várha­tóan az eddigieknél jóval könnyebb lesz a dolguk ebből a szempontból Görögország­ban és Olaszországban is. Az unió polgárai minden tagállamban munkavállalási engedély nélkül vállalhatnak mun­kát, alapíthatnak vállalkozást. Ha viszont három hónapnál több időt kíván valaki más tagállamban eltölteni, akkor tartózkodási engedélyt kell szereznie. Ehhez munkaszerző­désre van szükség, illetve vállalkozók esetében igazolni kell, hogy az általuk folytatan­dó tevékenység nem esik nemzeti korlátozás alá. A tartózkodási engedély megadása lényegében automatikus, általában öt évre szól, amit kérésre meghosszabbítanák. Az engedélyt azonban megtagadhatják attól, aki nem tudja igazolni megélhetésének forrá­sait, vagy adott országban jelenléte veszélyezteti a közrendet, a közbiztonságot vagy a közegészségügyet. Nem kaphat tartózkodási engedélyt az sem, aki olyan munkát (pél­dául köztisztviselői) szeretne folytatni, amit az adott tagállam jogszabályai szerint csak saját állampolgára tölthet be. meg a régi tagállamokban, s jelentett-e ez bármiféle veszélyt a foglalkoztatási helyzet­re. A tagországok ettől függetlenül dönthet­nek úgy, hogy fenntartják a korlátozásokat további három évre. Öt év után elvileg lehe­tőség van még további két évig fenntartani a korlátozást, ám ebben az esetben az adott országnak igazolnia kell azt, hogy az újon­nan csatlakozott államok munkavállalói ko­Németország és Ausztria ezzel szemben kezdettől fogva ragaszkodott ahhoz, hogy az új tagállamok munkavállalóit, így a ma­gyarokat is csak korlátozásokkal engedhes­se be. Ugyanakkor ez a két ország a csatla­kozás előtti időszakban kétoldalú keretmeg­állapodásokkal megkönnyítette a munkavál­lalási lehetőséget a magyar állampolgárok számára, 2004 után pedig számolni lehet a kvóták emelésével. li Összeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: Tóth András Nem jelent törést a csatlakozás Az önkormányzatok már felismerték a lehetőségeket — Csatlakozásunk az Európai Unióhoz számos tekintetben már megtörtént. A jogharmonizáció részeként az uniós elő­írások folyamatosan beépültek, beépülnek a magyar jog­rendbe. A legtöbb ember életében persze nem hoz azonnali változást az uniós tagság. Lehetőségeink azonban kiszéle­sednek, a kistérségek fejlesztésére fordítható összegek pél­dául nagyságrendekkel növekedhetnek — vélekedett Vérségi László jászsági térségmenedzser, kistérségi megbízott.- A kistérségek fejlesztésére mi­lyen új lehetőségek adódnak a csatlakozással- Nem egyszerű erre válaszol­ni, hiszen a kistérségben az ön- kormányzatoknak, vállalkozá­soknak, társulásoknak, civil szer­vezeteknek, a kamaráknak más és más lehetősége van arra, hogy megvalósítsa elképzeléseit. A kü­lönböző pénzügyi alapok meg­nyílását követően egy-egy adott projekt színvonalától, a pályáza­tok benyújtásától függ, hogy arra sikerül-e támogatást szerezni. Az biztos, egyfajta állandóságot, ter­vezhetőséget jelent az Európai Unió a különböző térségeknek. Több évre előre világosan lehet látni a pályázható összegek nagy­ságát, a megfogalmazott célokat, a támogatás elnyerésének feltét­eleit.- Véleménye szerint a Jászság­ban már felismerték ezeket a lehe­tőségeket?- A Project 2002 program cél­ja épp az, hogy 2004 májusára minél több fejlesztési elképzelést összegyűjtsünk, s a lehető legtöb­bet olyan szintig dolgozzunk ki, hogy azokkal már pályázhassunk a csatlakozást követően megnyíló pénzügyi alapokra. A Jászságból körülbelül 80-100 elképzelést fo­galmaztak már meg, főleg az ön- kormányzatok. A vállalkozások, civil szervezetek egyelőre még nem mutatták meg magukat ezen a területen. A kistérség helyzete meghatározza a beruházásra váró területeket: szennyvízhálózat-fej­lesztés, elkerülő utak építése, ipa­ri park infrastruktúrájának fej­lesztése, településeket összekötő utak építése, csapadékvíz-elveze­tő rendszerek építése, turisztikai beruházások, településközpon­tok felújítása stb. Az elképzelé­sekből egy előkészítő alap segít­ségével gyúrnak olyan projekte­ket, amelyekkel később pályázni tudnak.- Sokan fogalmazzák meg fenntartásaikat az unióval szem­ben. Gyökeres átalakulásra kell felkészülnünk?- Egyáltalán nem! A legtöbb ember nagyon sokáig alig fogja közvetlenül érzékelni, hogy az Eu­rópai Unió tagjai vagyunk. A fej­lesztési elképzelésekhez számos forrást lehet majd találni, de az egyén számára ez nem hoz köz­vetlen és főleg gyors változásokat. A legtöbb jogszabályváltozás a jogharmonizációs folyamat része­ként már beépült, vagy fokozato­san beépül a magyar jogrendbe. Lesznek olyan területek, ahol ke­vésbé, s lesznek, ahol nagyobb mértékben változnak meg a felté­telek. Ez utóbbiak közé tartozik a mezőgazdaság. Szeretnénk azt el­érni, hogy az agrárágazatban dol­gozók minél jobban tisztában le­gyenek lehetőségeikkel. Legfőbb célunk, hogy a váltás minél zökke- nőmentesebb legyen, banka csaba Felkészültek vagyunk-e? lehet kihagyni az unióból. Persze ez két-három éves késedelmet je­lentene, és ma még kiszámítha­tatlan izgalmakat, hogy a késle­kedés hozna-e vagy vinne. Bizo­nyára hozna, mert jobban felké­szülnénk...- ... ugyanakkor uniós támo­gatásoktól esnénk el...- Biztos, hogy több pályázatot is meg tudnánk nyerni. De azt is látni kell, hogy bizonyos alapok­ból csak akkor nyerhetünk, ha azok egyrészt megfelelnek az unió által kialakított szempontok­nak, másrészt állják a versenyt más tagországok pályázataival. Az unióban ugyanis kőkemény verseny van és lesz továbbra is. Minden egyes euróért alaposan meg kell majd küzdeni. Április 12-ig, amikor is ügy­döntő népszavazást tarta­nak hazánkban az EU-csat- lakozásról, már nincs sok idő. Vajon milyen „készült­ségi fokban” várja a lakos­ság ezt a sorsdöntő szava­zást? Erről beszélgettünk Szoboszlai Zsolt szolnoki szociológussal.- A magyar társadalom tapaszta­lataim szerint alapvetően és több­ségében bizakodva, de rendkívül tájékozatlanul várja az uniós csat­lakozást. A bizakodásnak törté­nelmi háttere van. Mélyen a ma­gyarság tudatába ivódott ugyanis az, hogy mi Európa fejlettebb nyugati részéhez tartozunk. A magyarság végeredményben a csatlakozással visszatalál Európa nyugati feléhez. Ugyanakkor nagy a tájékozatlanság, ami nehe­zen is oldható, amíg nem érzi a társadalom a saját bőrén, hogy mit jelent az unió. Most ugyanis bár egyre több, de rendkívül el­lentmondó információ kering az országban.- Van-e még idő a bővebb tájé­koztatásra? — Még semmi sincs későn. Most ugyanis pusztán csak ügy­döntő népszavazás lesz, amikor arról szavazunk, hogy támogat­juk-e a tagságot. Viszont akkor vannak rendjén a dolgok, ha ez a kampány nem áll le a szavazás­Szoboszlai Zsolt szociológus a Magyar Tudományos Akadé­mia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Inté­zete Szolnoki Társadalomkutató Osztályának vezetője. A szol­noki székhelyű Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egye­sület alapító elnöke. A megyei önkormányzat európai integrá­ciós és regionális kapcsolatok bizottságának tagja. sál, hanem folytatódik. Zárójelbe kell tennem, hogy hazánknak akár hasznos is lehetne az eluta­sítás. Mert szerintem újabb tár­gyalási fordulókban lényegesen jobb pozíciókat lehetne kiharcol­nunk.- Viszont akkor jó időre el is úszna a tagság...- Szerintem nem. A következő körben Romániával és Bulgáriá­val együtt bekerülnénk mi is. Ha­zánknak olyan geopolitikai hely­zete van, ami révén minket nem- Kik, milyen csoportok járnak jól a tagsággal?- Tekintettel arra, hogy az unió is tudásalapú társadalmat épít és fejleszt, nagy valószínű­séggel azok járnak jól, akik ma­gas szintű tudással rendelkeznek. Továbbá azok, akik képesek szakmai és nyelvtudásukat meg­felelő kapcsolatok útján működ­tetni. Társadalmi csoportok szint­jén ez azt jelenti, hogy a mai fia­talok lesznek igazán a közösség haszonélvezői, akik már belenő­nek az unióba. Másik haszonél­vezője a magasan képzett, kép­zettségét, tudását folyamatosan megújítani képes és kész társa­dalmi csoportok lesznek. Ugyan­akkor azt is látnunk kell, hogy akik leginkább várják az Európai Uniót, azok - paradox módon - az idősek és a vidéken, kis telepü­lésen élő népesség.- Mindennek ellenére mitől van az, hogy masszívan tartja magát a várhatóan nemmel sza­vazók aránya?- Szerintem a nemek jó része a tájékozatlanságból fakad. Sok ember nem szeret belemenni szá­mára bizonytalan dolgokba. Van­nak olyan emberek, akik viszont kevés információval is képesek belevágni egy-egy nagyobb do­logba. Aztán vannak olyanok is, akik mindenkor hisznek az írott és ki­mondott szó erejében, azt mint­egy készpénznek veszik. Azt gon­dolhatja bárki, ha majd tagok le­szünk, mi is olyan jól fogunk élni, mint élnek Nyugat-Európában. Azt már nem veszik figyelembe, hogy a nyugati országok lakosai évszázadok óta stabilnak mond­ható viszonyok közepette dolgoz­hattak azért, hogy jól éljenek. És nem feltétlenül az unió volt az, amely megalapozta jólétüket, ha­nem a saját, generációkon átívelő munkájuk.- Mit tanácsol, igennel vagy nemmel irányítsuk a jövőnket?- Négy gyermekem van, akik közül kettő maholnap munkavál­laló lesz. Azt látom, hogy ők és az ő korosztályuk egyértelműen nyertese lehet a csatlakozásnak. Másrészt, a magam korosztálya sem olyan öreg még, hogy ne len­ne számára számos új lehetőség. Nyelvet tanulok én is, mert sze­retnék az unióban érvényesülni. Harmadrészt nagyon bízom ab­ban, hogy akik nyugdíjasok és nem túl sok pénzből osztják be napi kiadásaikat, nekik is jobb le­het. Már csak azzal is, hogy lát­ják, gyermekeik, unokáik az Eu­rópai Unióban könnyebben bol­dogulnak. Ezért én támogatom a csatlakozást, és hiszek abban, hogy a magyar társadalom több­sége is hozzám hasonlóan gon­dolkodik. TÓTH ANDRÁS Vérségi László fotó: sárközi jános

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents