Új Néplap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-25 / 69. szám

StU 2003. Március 25., kedd TÜKÖR 5. OLDAL MEGY E I FAZEKASOK. Túri fazekasmesterek remekei címmel nyílt kiállítás nemrég a mezőtúri Városi Galériá- ban. Az alkotások április közepéig tekinthetők meg. fotó: csabai istván Mennyiből élnek a hallgatók? JUTTATÁSOKBAN RÉSZESÜLŐ HALLGATÓK SZÁMA A SZOLNOKI FŐISKOLÁN (FŐ) 2002 2002 2002 2002 2003 szeptember október november december január Tanulmányi ösztöndíj 1027 1027 1035 1041 1038 Szociális ösztöndíj 381 381 454 458 457 Lakhatási ösztöndíj 301 301 395 403 403 Szakmai gyakorlat 342 342 342 344 344 Esélytámogatás 45 45 45 45 45 Köztársasági ösztöndíj 14 14 14 14 14 Forrás: Szolnoki Főiskola (Folytatás az 1. oldalról) Ezen a módon jó egyéni teljesít­ménnyel tehát viszonylag sok pénz szerezhető. Ha pedig valaki olyan jól tanult, hogy átlag ered­ménye legalább két féléven ke­resztül meghaladta a 4,5-et, s rá­adásul még jelentős tudományos munkát végez vagy a közösségi életből is alaposan kiveszi a ré­szét, köztársasági ösztöndíjban részesülhet. Ez havonta 27 500 forintot jelent. A szociális támogatás általá­ban jóval elmarad az imént emlí­tett Összegtől. Többnyire 4000 és 5500 forint között kaphatnak ezen a jogcímen a hallgatók. Ki­vételes és indokolt esetekben per­sze akár 8 ezer forintot is jelent­het ez a támogatási forma. A lak­hatási ösztöndíj ugyancsak bevé­teli forrás lehet az arra rászoruló diákoknak. A Szolnoki Főiskolán a szakmai gyakorlat elengedhetetlen része a képzésnek. Az érintett hallgatók, akik ebben részt vesznek, minden hónapban 4500 forintra számít­hatnak. Ez ezerforintos növekedést je­lent a korábbi évekhez képest. Ré­gebben a fiatalok külön juttatás­ban is részesülhettek gyakorlati helyükön, ez azonban ma már nem jellemző. Átlagos esetben te­hát nagyjából üyen bevételekkel számolhatnak a diákok a főisko­lán. Az előző félév azonban nem csupán a megemelkedett összegek miatt maradhat emlékezetes szá­mukra. Az év vége felé ugyanis minden hallgató megkapta az úgynevezett „karácsonyi pénzt”. Ez egyszeri, 4 ezer forintos jutta­tás volt. __________________ MOLNÁR G. ATTILA Ba ltával követelte bérét Üj helyre költözött (Folytatás az 1. oldalról) Előbb csak szavakkal szidalmaz­ta munkaadóját, később azonban felkapta baltáját és azzal támadt a vállalkozóra. A megfenyegetett ember autó­jába menekült, így a csapások a járművet érték. A kocsi karosszé­riája több helyen megsérült, ki­tört az első szélvédő üveg, de tönkrementek a fényszórók is. Már az elsődleges becslések is több százezer forintos kárt felté­teleztek. Az egyre szorultabb helyzetbe került vállalkozó más lehetőséget nem látva, kocsijának kesztyűtartójából kivette flóbert- pisztolyát, és azzal kétszer táma­dójára lőtt. Mindez a település sportpályá­jától 50 méterre zajlott a helyi és a martfűi focicsapat tagjainak szeme láttára. A játékosok között volt két rendőr is, akik látva az in­cidenst, szolgálatba helyezték magukat és megtették az elsődle­ges intézkedéseket. Értesítették a mezőtúri szolgálatos rendőröket és mivel először fejlövésekről szóltak az információk, a kapi­tányság bűnügyi osztályvezetője is kiment a helyszínre. A fején vérző munkást végül mentők szállították kórházba, ahol meg­állapították, hogy sérülése nem súlyos, nyolc napon belül gyó­gyuló. Ellene garázdaság és ron­gálás alapos gyanúja miatt indí­tottak eljárást. HGY Mint megtudtuk, a rendőrség vizsgálja a megtámadott fél sze­repét is. Ezzel kapcsolatban egyelőre úgy tűnik, hogy ami tett, azt jogos védelmi helyzetben tette, tehát nem vonható fe­lelősségre. Tanulhatunk az osztrák példából Dr. Törzsök Éva, a Szolnoki Főiskola főigazgatója Ausztria ag­rárgazdasága az Európai Unióban címmel nemrég könyvet je­lentetett meg arról, hogy az osztrák mezőgazdaság hogyan al­kalmazkodott az ország EU-belépése utáni helyzethez. A szerzőt arról kérdeztük, hogy a magyar és az osztrák mező- gazdaság helyzete közötti eltérések ellenére vannak-e szá­munkra hasznosítható elemek az osztrák tapasztalatokban.- Előre kell bocsátanom, hogy a könyvet nem agrár-, hanem mar­ketingszakemberként írtam. Sze­rencsémre pont az osztrák EU- csatlakozás után munkaköröm volt ennek a témakörnek a figye­lése, tehát bele kellett tanulnom. Ausztria persze egészen más me­zőgazdasággal kapcsolódott az Európai Unióhoz. Ott lényegesen kevesebben élnek mezőgazda­ságból, mint Magyarországon. A mezőgazdasági termelők három­negyed része vidéki vállalkozó, akiknek jövedelme csak részben keletkezik mezőgazdasági terme­lésből. Továbbá a mezőgazdasági termelők háromnegyed része hegyvidékeken él, és hátrányos helyzetűnek számít. Azért is más ott a helyzet, mert Ausztria nagyon védett agrárpiac­cal rendelkezett, ennek következ­tében magas mezőgazdasági ter­melői és fogyasztói árszint ala­kult ki. Nyilvánvaló volt, hogy a határok megnyitása után ez nem tartható. Ugyanolyan félelmekkel csatlakozott az osztrák mezőgaz­daság, mint a magyar, csak má­sok voltak a félelem okai. A ma­gyar piac már régen nyitott. Ha azt nézzük, hogy nálunk jelen vannak a nagy nyugati élelmi­szer-kereskedelmi cégek, el­mondhatjuk, hogy mi az agrárpi­acunkkal már benne vagyunk az Európai Unióban. Az osztrák parasztgazdaságok többsége 13-16 hektáros, és azt akarták az osztrákok, hogy ezek túléljék az EU-csatlakozást. Miu­tán az osztrák mezőgazdaság nem kapta meg a kért hétéves át­meneti időszakot, szinte egyik napról a másikra jelentősen csök­kentek az árak, a malomiparban például akár 50 százalékkal is. A parasztgazdaságok vesztesége mintegy 8 milliárd schilling volt, ezt azonban előre ki lehetett szá­mítani. Egyetértés volt abban, hogy a parasztság veszteségeinek egy részét Ausztria a saját költ­ségvetéséből kompenzálja. Eh­hez az EU-tól felhatalmazást ka­pott négyéves időszakra. Igyekeznek rávenni a paraszt- gazdákat, hogy tanulják meg a vi­déki vállalkozói létet, tanuljanak meg olyan tevékenységeket, mint a bioenergia-termelés, a falusi tu­rizmus és a háznál történő érté­kesítés. A kamarák a téli hóna­pokban tanfolyamokat tartanak a parasztgazdáknak, pontosabban a gazdasszonyoknak, hiszen ezt a tevékenységet többnyire ők végzik. Ebből mi is nagyon sokat tanulhatunk, hiszen nálunk is lesznek kisméretű gazdaságok, amelyek változatlan gazdálkodás mellett nem tudják túlélni az EU- csatlakozást. Nálunk is meg kell értetni a mezőgazdasági terme­lőkkel, hogy vállalkozói szemmel kell figyelni, hogy a mezőgazda­ság területén milyen rendelkezé­seket hoznak a jövőben, hiszen különböző jogcímeken EU-pén- zek jönnek majd. Az osztrák mezőgazdaság a túlélés lehetőségét jórészt az ag­rármarketingben találta meg. Na­gyon sok tanulnivalónk van azon a területen, hogy a termék ho­gyan jut el a termelőktől a fo­gyasztókig. Ausztriában a kister­melők és a miénknél kisebb élel­miszeripar fölött a piramis csú­csán élelmiszer-kiskereskedelmi nagyhatalomként ott van néhány áruházlánc, amelyekhez a mező- gazdasági termelőknek gyakorla­tilag lehetetlen a kínálatukkal egyenként bejutni. Az értékesíté­si szövetkezetek létrehozása a megfelelő megoldás. Ezekhez a kistermelők beszállítják az árui­kat, annak szortírozása, tisztítá­sa, csomagolása, szállítása már a szövetkezet feladata. A másik fajta szövetkezést a gépkörök alkotják. Ausztriában a családi gazdaságok egy része túl­gépesített, gépeik egy rész nincs kihasználva. Arra ösztönzik a ter­melőket, hogy ne ruházzanak be újabb gépvásárlásokba, alkossa­nak minél több gépkört, és kol­lektiven műveljék a gépekkel a földjeiket. Nálunk más a problé­ma, nincs elegendő tőke a gazda­ságok gépesítésére, de az eljárás ugyanaz, csak nálunk az erők egyesítése a cél. Ami a külkereskedelmet illeti, a szövetkezés ezen a területen is előnyös a termelőknek, akik azu­tán maguk dönthetik el, hogy külkereskedelmi céggel teremte­nek kapcsolatot, vagy maguk al­kalmaznak külkereskedő szak­embereket. A kistermelőket csak a szövetkezés teheti egyenrangú­vá az óriási cégekkel. Nélküle iszonyatosan kiszolgáltatottak maradnak. ________ BISTEY ANDRÁS JÁ SZBERÉNY Ünnepélyes ke­retek között nyi­tották meg teg­nap délután a Konzumbank új helyre költözött, impozáns meg­jelenésű jászbe­rényi fiókját. A pénzintézet 1989 óta van je­len a Jászság fő­városában. Most a Lehel vezér tér 16. szám alatt nyitották meg kapuikat ügyfe­léik előtt. A fió­kot a bank ve­zérigazgató-he­lyettese, Katona István avatta fel. Megtudhattuk, hogy a magyarországi cég folya­matos hálózatfejlesztési politiká­jának része a jászberényi fiók megújítása. 2002-ben 880 milli­árd forintos számlaforgalmat bo­nyolítottak le. Az új fiók megnyi­tása jelzésértékű. Ezzel is meg­mutatják, hogy tovább szeretné­nek nyitni a lakosság felé. Kedve­ző számlavezetési feltételeket és lakáshitel-konstrukciókat kínál­nak a pénzintézetet választó ügy­feleknek. Az új lakás vásárlásá­hoz éppúgy tudnak kecsegtető ajánlattal szolgálni, mint építke­zéshez és felújításhoz. Mindezen túl a vállalkozókat is várják jász- berényi fiókjukban. ________bcs BÉKÉT! Az amerikaiaknak és szövetségeseiknek adott légtér- használati engedély visszavoná­sát követeli a Munkáspárt. A párt megyei és Szolnok városi szervezetének vezetői tegnapi sajtótájékoztatójukon kijelentet­ték: a Medgyessy-kormány a magyar nemzeti érdekek helyett az amerikai és brit imperialista érdekeket képviseli. Erkölcste­lennek és jogtalannak ítélték az Irak elleni háborút, u ■ 1 konzumbank! L a k á s h i t elek Olcsóbb, mint gondolná! Kiegészítő kamattámogatással: 2,»% Költöztető lakáshitel: 3,7-5,2% Piaci kamatozással: 12,75% 5100 Jászberény, Lehel vezér tér 16. www.konzumbank.hu fej Call Center: 06-40-360-360 Körkérdés Irakban folytatódik a szövet­ségesek előrenyomulása. Az amerikai és brit csapatok of- fenzívája azonban nem za­vartalan. Bár az információk ellentmondásosak, úgy tű­nik: a háború eddigi veszte­séglistája felülmúlja a vára­kozásokat. Lapunk ennek apropóján tegnap arra volt kíváncsi, vajon a járókelők nyomon követik-e az esemé­nyeket. Csabai Ferenc, 69 éves nyug­díjas: - En­gem kimon­dottan idege­sítenek az összecsapá­sokról szóló tudósítások. Persze érdekelnek a háború fejleményei, de már éltem át hasonlót, így rossz emlékeket ébresztenek bennem. Az is nyug­talanít, hogy az amerikaiak egyre szervezetlenebbek. Nem számí­tottak ekkora ellenállásra. Pedig elég lett volna egy alkalmas pilla­natban Szaddámot eltávolítaniuk. Vámos Zsu­zsa, 25 eszten­dős könyvelő: — Mivel a hír­adót mindig megnézem, el sem tudnám kerülni, hogy ne értesüljek a legfrissebb ira­ki eseményekről. Úgy tűnik, ez is csak olyan harc, mint a többi. Az ígéretek ellenére a katonai akcióknak az ártatlan lakosság issza meg a levét. Mindkét fél fe­lelős a történtekért, amelyek eb­ből a távolságból szemlélve akár érdektelennek is tűnhetnének, ha nem kellene attól tartanunk, hogy bennünket is fenyegethet­nek. Dr. Kis Fe­renc, 70 éves állatorvos: — Amennyiben tisztában aka­rok lenni mind­azzal, ami a vi­lágban körülöt­tem zajlik, nem hagyhatom fi­gyelmen kívül az aktuális külpo­litikai történéseket. Bár nem ér­tek egyet azzal, amit Irakban mű­velnek, sajnos kénytelen vagyok tudomásul venni. Ám abban bí­zom, hogy ez az értelmetlen pusztítás mielőbb véget ér. ____ BUGANY Fi gyeli a háborús híradásokat? Az új fiók megnyitása jelzésértékű. FOTÓ: SÁRKÖZI JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents