Új Néplap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-20 / 66. szám

12. OLDAL MŰVÉSZ BEJÁRÓ 2003. Március 20., csütörtök IHB The Full Monty — Alul semmi Fergeteges vígjáték - mély emberi problémákkal arról van szó, hogy nem akar fogyni, csak mindig közbe jön va­lami... ...az éjjeliőr... - Zelei Gábor Malcolm MacGregor azon ritka szerencsés emberek közé tartozik Buffa- lóban, akik­nek van w j munkája. Éjjeliőr a bezárt üzem- f [ ben. k Ő te­re hát Ősbemutatóra készül a Szig­ligeti Színház. Magyarorszá­gon Szolnok a Full Monty cí­mű sikerdarab első állomá­sa. A premier március 21-én lesz. A történet... Buffalo, az egykor virágzó iparvá­ros alig hasonlít egykori önmagá­ra. Az acélművet bezárták, a férfi­ak munka nélkül tengődnek. Va­lahogy persze életben kell ma­radni, és erre mindenki saját , technikát próbál kifejleszteni. Van, aki megpróbál egy gyorsét­teremben hamburgert árulni, i Van, aki elszegődik biztonsági őrnek. És van, aki rettegve, tehe- ] tétlenül várja a végrehajtókat. Jerry Lukowskit azonban nemcsak a teljes anyagi csőd fe­nyegeti, hanem az is, hogy nem láthatja többé a fiát, ha nem tudja sürgősen kifizetni a tartozását, több hónapnyi tartásdíjat. A kilá­tástalan helyzeten csak a csoda segíthet. Vagy egy egészen eredeti ötlet. A férfiak, akiknek szo­rongásukon, tartozásaikon és saját testükön kívül las­san már semmijük sem marad, döbbenten látják, hogy feleségeik boldogan fizetnek ki hatalmas összegeket egy chippendale- show-ért. A semmiért! Legalábbis szerintük. Hiszen levetkőzni min­denki tud! És ha ezért pénzt ad­nak, méghozzá nem is keveset, miért ne mutatnák meg féltve őr­zött kincseiket? Vesztenivalójuk nincs, idejük van. Lelkesedésüket az sem lo­hasztja, hogy menet közben kide­rül, a vetkőzés mégsem olyan egyszerű dolog. Már ha fel akar lépni vele az ember. Egy show­hoz kell próbaterem, zongorista, tánctanár, közönségszervezés... és nem árt némi ritmusérzék sem. De a fiúk nincsenek abban a helyzetben, hogy ez visszatartsa őket. Megszabadulnak gátlásaik­tól és ruháiktól, hogy mindenki megismerje a meztelen igazságot. A film... Az Alul semmit, minden idők leg­sikeresebb angol filmjét 1997-ben mutatták be. A munka nélküli acélmunkásokból lett alkalmi sztriptíztáncosok története azon­nal meghódította a világot. A filmet Sheffieldben forgat­ták, a főbb szerepekben Robert Carlyle-t, Mark Addyt, Hugo Speert, Steve Huisont, Paul Barbert és Tom Wilkinsont láthat­ták a nézők. A rendező, Peter Cat- taneo első olvasásra beleszeretett a forgatókönyvbe. „Emlékszem, korán reggel — körülbelül fél hét­kor — kezdtem olvasni a könyvet, és ennek ellenére nagyon tetszett. Ez pedig már jelent valamit. Első­sorban a film humora ragadott magával, az a különleges, fanyar humor, ami ezeknek a férfiaknak a helyzetéből adódik. Igazi macsó acélmunkások, akik azelőtt még csak nem is beszéltek saját ma­gukról, az érzéseikről és pláne a testükről. És eljutnak odáig, hogy sztriptízműsort adnak!” 1998-ban négy Oscarra jelölték a filmet, a legjobb eredeti filmzene dí­ját meg is kapta - a Titani- :ot nem tudta le­győzni v I gatókönyvek, operalibrettók szer­zője. Első musicaljét, A pókasz- szony csókját 1992-ben írta a John Kander-Fred Ebb szerzőpáros­a legjobb film, legjobb rendezés, legjobb forgatókönyv kategóriá­ban. Hazai pályán már nem volt ellenfele: az angol Oscarnak szá­mító BAFTA-díjakból négyet vi­hettek haza az alkotók (legjobb film, legjobb férfi főszereplő - Robert Carlyle, legjobb férfi mel­lékszereplő - Tom Wilkinson és a közönségdíj). A mű eredeti címe, a „Full Monty” egy nem létező, értelmet­len angol szókapcsolat. A film si­kerét és fontosságát mutatja, hogy az „Oxford” szótár (az angol értelmező szótár) legújabb kiadá­saiban már szerepel ez a kifeje­zés. A szereplők Az ötletgazda... - Gazdag Tibor Minden másképp alakult vol­na, ha Jerrynek lett volna munká­ja, ha nem vált volna el, és nem maradt volna el hónapok óta a tartásdíjjal. Mert ő találta ki az egészet. Eleinte csak arról volt szó, hogy levetkőznek, megvil­lantják a tangáikat és besöprik a pénzt. Csakhogy a nők, vagyis a célközönség nem állt sorban a kasszánál. Őszintén szólva addig egy jegyet sem sikerült eladni, amíg Jerry be nem dobta az „alul semmi” ötletét. ...a haver... - Petridisz Hrisz- tosz Dave gyerekkoruktól kezdve Jerry legjobb barátja. Vagy csak volt? Eddig jóban-rosszban együtt voltak, igaz, mostanáig nem is volt szó nyilvános vetkőzésről. Dave nem biztos benne, hogy a felesége lelkesen fogadja majd a sztriptíz ötletét. Egyébként ő ma­ga sincs meggyőződve róla, hogy a teste mutogatásra termett. Nem nem a pénzért vállalja az alul semmit. Életében először érzi úgy, hogy barátokra talált. ...a volt főnök... — Mertz Tibor Harold Nichols a tökéletes férj. Mindent megad szeretett felesé­gének, akár erején felül is. Márpe­dig ebben a helyzetben nemhogy egy Puerto Ricó-i utazás, de egy jobb arckrém is meghaladja a le­hetőségeit. Próbálja eltitkolni a fe­lesége elől, hogy munkanélküli lett, pedig ő is tudja, hogy ez csak ideig-óráig lehetséges. Amikor a tánciskolában összefut régi be­osztottaival, azt hiszi, vége mindennek. Még nem tudja, hogy csak akkor kezdődik... ...a fekete csődör... — Be- be/Cauxeiro Carlos Miguel Noah T. Simmonst azon kívül, hogy munkanélküli, csak egy do­log nyomasztja. A beceneve. Va­lamikor régen ráragadt a „Cső­dör” név, és úgy érzi, nem felel meg annak, amit elvárnak tőle... hiszen ő csak egy átlagos fekete pasi. ...és a nagyágyú. - Horváth Gábor Minden energiáját arra fordítja, hogy végre egyszer sikerüljön egy akrobatikus gyakorlat, amit az Ének az esőben című filmben lá­tott. De hiába minden igyekezet, az attrakció nem jön össze. És mi­vel sem énekelni, sem táncolni nem tud, kénytelen egy rejtett ér­tékét elővillantani, hogy meg­győzze a többieket, hogy helye van a csoportban. Az író... Terrence McNally (1939-) az egyik legelismertebb kortárs ame­rikai drámaíró. Színdarabok, for­Azóta több zenés darabja nagy si­kerrel szerepel a Broadway műso­rán, többek között az E.L. Docto- row regényéből írt Ragtime. Az Alul semmi szövegkönyvéért Tony-díjra jelölték. Számtalan si­kerdarabja közül a magyar kö­zönség is láthatta már a Mester- kurzust, amelynek középpontjá­ban Maria Callas áll, valamint A pókasszony csókját. Saját színda­rabjából írta az A1 Pacino és Mi­chelle Pfeiffer főszereplésével for­gatott Frankie és Johnny című film forgatókönyvét. Négy alka­lommal nyerte el a Tony-díjat, az Egyesült Államok legrangosabb színházi díját. Munkásságát ezen kívül még számos díjjal jutalmaz­ták, amelyek közül az Emmy- díjat és a Pulitzer-díjat kell ki­emelnünk. Az amerikai Drámaíró Céh alelnöke. A zeneszerző és dalszövegíró... David Yazbek (1961—) zeneszer­ző, zenész, szövegíró, forgató­könyvíró. Gyerekeknek szóló té­véműsorokat készített, reklámfil­mekhez írt szignálokat. Amerika egyik legsikeresebb tévéshow-já- ban, a „Late Night with David Let- terman”-ben is dolgozott. Bár korábban több színházi előadáshoz is szerzett zenét, az Alul semmi az első musicalje. Sa­ját bevallása szerint váratlanul ér­te a felkérés és soha nem gondol­ta volna, hogy valaha Broadway- musicalt fog írni. Az Alul semmi sikere után viszont nem volt két­séges, hogy újabb felkéréseket fog kapni. Azóta már bemutatták új musicaljét, a The Producers-t. Jerry, az állás nélkül maradt gyári munkás helyzete kilátástalanná vált. Válása után képtelen fizetni a tartás­díjat, s így nem láthatja kisfiát. Kénytelen tehát valamit kitalálni, hogy pénzt teremtsen elő. így jön a chippendaie-show ötlete... Gazdag Tibor, Jerry Lukowski megformá- lója óriási dolognak tartja, hogy a Szigli­geti Színház kapott lehetőséget az Alul semmi magyarországi ősbemutatójára.- Nagyon friss ez a darab, csupán egy éve játsszák Lon­donban. Óriási siker, estéről estére telt házas előadásokon tapsol a közönség. Szerintem fantasztikus, hogy a filmet és a West End-előadást követően Magyarországon, Szolnokon mutathatjuk be elsőként a Full Montyt. Én magam is gyakor­latilag itt ismerkedtem meg a színpadi változattal, korábban csak a filmet láttam. Kiváló, bár nagyon nehéz zenei anyaga van, de remélem, sikerül vele megbirkózni. A történet pedig jóval mélyebb, mint a musicalek többségénél. Rendkívül szórakoztató vígjá­ték, mégis komoly emberi problémákat boncol. Azt hiszem, nagyon ritka, hogy a színpadon ilyen - valóban húsbavágó — témát jelenítsünk meg.- Jerry az, akitől az egész ötlet származik, s őt is a kény­szer viszi erre.- Valóban, én vagyok, aki az egész programot szervezi. Az a veszély fenyeget a darabban, hogy nem láthatom a kisfiá­mat, mert nem tudom fizetni a tartásdíjat, hiszen nincs mun­kám. Olyan probléma ez, amivel bárki könnyen szembesül­het adott esetben, s talán épp ezért mélyen érinti az embere­ket. Ennek ellenére persze szó nincs itt drámáról, kitűnő han­gulatú vígjátékon szórakozhat a közönség. Remélem, tetszés­sel fogadják majd a szolnoki nézők ezt a vüágszerte óriási si­kert aratott előadást. Jerry, az ötletgazda- Ön első évadát tölti Szolnokon. Miként sikerült beillesz­kedni a Szigligeti társulatába?- Nem az udvariasság mondatja velem, hogy nagyon jól érzem magam. Olyan kitűnő hangulatú, szellemű közösség van itt, amely túlzás nélkül állítható, egyedülálló az ország­ban. Az utóbbi években szabadúszóként dolgoztam, jó né­hány színházban megfordultam, volt tehát lehetőségem az összehasonlításra. Sajnos az első darab, amelyben játszottam volna — Az eltűnt idő nyomában — egyelőre meghiúsult, de az Alul semmi próbáit nagyon élvezem, és készülünk a Fey- deau-bemutatóra is. Közben Koppányt játszom az István, a királyban, illetve Oberont a Szentivánéji álomban, sűrű tehát a program. Mellette a családomat sem szeretném elhanyagol­ni; nyolcéves nagyfiam és hároméves kislányom után nyáron érkezik harmadik gyermekem. Feydeau: Bolha a fülbe A 2002/2003-as évad utolsó bemutatójára készül a Szigli­geti Színház társulata. Geor­ges Feydeau Bolha a fülbe cí­mű klasszikus darabja való­ban felhőtlen szórakozást ígér a műfaj kedvelőinek. Az elő­adás rendezője és ramaturgja Be- reményi Géza, a premier áp­rilis 25-én lesz. Alig néhány évvel ezelőtt parádés szereposztással ját­szott a szolnoki színház egy másik Feydeau-dara- bot, az Osztrigás Micit, amelyről a Szigligeti Szín­ház közönsége igen kelle­mes emlékeket őrizhet. Az április végén bemuta­tandó Bolha a fülbe szin­tén garancia a tökéletes kikapcsoló­dásra, egy szép színházi estére. Maga történet természetesen a szer­zőhöz illően pikáns és váratlan fordu­latokkal, komikus helyzetekkel gazda­gon tűzdelt. Tisztességes feleség fel­bont egy férjének érkező csomagot. S ha a csomagból, mely egy kétes hírű le- bujból érkezett, a férje kedvenc nad­rágtartója kerül elő, az több mint gya­nús. S ha mindehhez a nagy természe­tű férj, „aki éveken át úgy működött, mint valami forrongó gejzír, most egy­szerre csak puff... vége ...”, akkor egy­szerre összeállt a kép, s már be is ke­rült a bolha a fülbe, mert annak nyo­mós okának kell lennie, hogy „azok, akik először nagy garral bankot rob­bantottak, most már csak filléres ala­pon játszanak”. Victor-Emmanuel Chandebise rendkívül féltékeny felesé­ge - aki mellesleg maga sem a házas­társi hűség példaképe — névtelen levél­ben találkára hívja férjét a Tüzes Kan­dúrba. És ezzel elszabadul a po­kol...Georges Feydeau bohózatai való­jában költői megfigyeléseken alapuló, mérnöki pontossággal tervezett és ki­számított óraműszerkezetek. Ez a me­chanizmus pedig a szerző vallomása szerint egyetlen aranyszabályra épül: „Darabjaimban mindig azt a két sze­replőt szembesítem, akiknek éppenség­gel nem szabad találkoznia egymás­sal. ” Műveiben rendre éles szemmel és virtuóz szakmai tudással gúnyolja ki a házasság intézményét, köztük termé­szetesen a Bolha a fülbe címűben is. A darab dramaturg-rendezője, Bere- ményi Géza így vall a most készülő előadásról: „Feydeau a darabjaiban egy jellegzetes emberfajtáról, az er­kölcstelen emberekről elmesélt történe­teiben rendszeresen megnevettet ben­nünket. Ezek az emberek mindent könnyedén vesznek, számukra semmi­nek nincs túlságosan súlyos következ­ménye. A magyarországi Feydeau-be- mutatók életszerető emberekről szól­nak, akik ugyan erkölcstelen dolgokat művelnek, de akik szerint az életet él­vezni emberi dolog. A Bolha a fülbe cí­mű darabot először nem színpadon láttam, hanem darabként olvastam, s képzeletbeli rendezőként megpróbál­tam lelki színpadomon életre kelteni a darabot. Az én képzeletbeli előadásom komorabb színezetet kapott. Akkor éreztem meg, hogy valószínűleg más­ként is lehet Feydeau-t játszani, s rá­adásul ez a más, ugyanolyan mulatsá­gos." Az oldal az intézmény és a kiadó együttműködése alapján jöhetett létre. A költségeket a színház viseli.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents