Új Néplap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-19 / 65. szám
4. OLDAL AZ EURÓPAI UNIÓ KAPUJÁBAN 2003. Március 19., szerda 1 PAOLO BFRI2ZI KÁDÁR AGRÁRFÓRUM. A magyar termelők nem fognak veszíteni a csatlakozással, hiszen az EU- támogatások révén jóval több pénzhez jutnak, mint most, ám e források másként lesznek felosztva - hangzott el a minap azon a fórumon, amelyet az Európai Bizottság Magyar- országi Delegációja szervezett a megyei EU-információs pontnak otthont adó Verseghy könyvtárban. Az Európai Bizottság képviselői hangsúlyozták, az EU nem a föld tulajdonosát, hanem a használóját támogatja, vállalkozási formától függetlenül. Az egészen kis birtokon gazdálkodóknak azonban érdemes elgondol- kodniuk a jövőn. fotó: m. j. Javuló életminőség, nagyobb biztonság Az uniós csatlakozás hatása a magyar lakosság életminőségére címmel rendeztek tegnap fórumot az ÁNTSZ megyei intézetében Szolnokon. Szakembereknek, civil szervezetek képviselőinek, érdeklődőknek tartottak tájékoztatót a várható változásokról. Az életminőség javulására, nagyobb közegészségügyi és járványügyi biztonságra számíthatunk az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után — mondta el az uniós csatlakozásról rendezett fórumon dr. Kovács László megyei tiszti főorvos. Közösségi szintű egészségügyi előírások nincsenek ugyan, de minden egyes döntésnek vizsgálják az egészségügyi vonatkozásait is. A tiszti főorvos példaként említette a közelmúltban Hollandiában történt esetet, amikor a tervezett gázáremelés mértékét azért csökkentették, mert az előzetes hatástanulmányok szerint túl káros lett volna a lakosok egészégére... Magyarország a közegészség- ügy és a járványügy területén alkalmazott jogszabályokat tekintve már harmonizál az EU jogrendszerével, a legjobb tapasztalatok és uniós gyakorlat átvétele pedig várhatóan már rövid távon is érezhető javulást hoz majd a lakosság egészségi állapotában. Természetesen akadnak olyan előírások - például az ivóvíz minősége vagy a HACCP-rendszer - , amelyek esetében szükség van felzárkózásra. A Nemzeti Közegészségügyi Program célkitűzései szintén Dr. Kovács László összhangban állnak az Európai Unió népegészségügyi programjával, a betegségmegelőző és az egészségmegtartó programok kerülnek előtérbe. Az unió országai mind-mind a saját, több száz éves gyakorlaton alapuló egészségügyi rendszerüket folytatják, ám közös cél a betegségek nélküli életszakasz meghosszabbítása, a munkahelyi, közegészségügyi és járványügyi biztonság fokozása. Magyarországon a születéskor várható élettartam jelenleg 6-8 évvel marad el az közösség átlagától, a legfontosabb cél tehát életünk meghosszabbítása. Érthető, hogy az eredményes munkához megfelelő feltételek szükségesek. A tisztiorvosi szolgálat uniós forrásoknak köszönhetően a közeljövőben több korszerű mikrobiológiai laborral gazdagodik, a megfelelő információ- áramlás érdekében pedig folyamatban van az országos számító- gépes rendszer kiépítése. SZILVÁSI ZSUZSA Aggódó fuvarozók Számos olyan területe van a gazdaságnak, ahol aggódva, kétségekkel tekintenek az uniós tagságra. Vajon mit hoz a jövő, lesz-e helyünk a nap alatt? — kérdik a vállalkozók. így vannak ezzel többen a fuvarosok közül is. — A magyar gazdaság egyik legérzékenyebb barométere a belföldi személy- és áruszállítói kör. Ez ugyanis egyfelől nagyon költség- érzékeny terület. Másfelől a gazdasági recessziót a szakma érzi meg legelsőként a kevesebb szállítási megbízás révén — kezdte válaszát Juhász József. A Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetségének (Fuvosz) megyei vezetője lapunknak elmondta, a csatlakozás után a fuvardíjak meghatározásánál részben előnyt jelent majd, hogy a bérek - kényszerűségből — sokkal alacsonyabbak nyugati versenytársaiknál. A belföldi fuvarozás területén a vállalkozók továbbra is dolgozhatnak. Versenyképesek az alacsony árakkal, s nem kell attól tartaniuk, hogy egy francia vagy német vállalkozás idejön bútort házhoz szállítani. A fő gond, hogy a magyar vállalkozóknak nyugati társaiknál korszerűtlenebb járműveik vannak, ezáltal kevésbé termelékenyek, az üzemanyag vonatkozásában pedig magasabb a költségigény. A jelenlegi tagállamok fuvarozói az egységes piacon dolgoznak, ahol minden feltételt ismernek, így sokkal hatékonyabban tudnak dolgozni. Általánosságban tehát nem lehet kijelenteni, hogy a magyar fuvarosnak félnie kell az uniós konkurenciától. Általában attól félünk, amit nem ismerünk, ezért is szervez az EU-tagságra felkészítő tanfolyamokat a Fuvosz. Azt azonban kimondhatjuk, hogy a tőkeszegény és idős korú, nagy fogyasztású keleti autóval rendelkező vállalkozóknak megoldást kell találniuk ahhoz, hogy nyeregben maradhassanak. Az állam ugyanis nem fog támogatást adni az ágazatnak, itt kőkemény piaci viszonyok érvényesülnek. Egyébként tavaly december végéig szigorú feltételeknek kellett megfelelniük a fuvarosoknak és a személyszállítóknak. Ilyen például a sebességhatároló és a tachográf beszerelése a járműbe. Az is kedvező, hogy az elmúlt években az új előírások hatására a 60 ezres IFA-ál- lomány a felére csökkent... Ma több ezer hazai fuvarozó kisvállalkozó küzd a piacon egymással. Ez a szám bizony sok. Csak abban az esetben van esélyük a piacon maradásra, ha időben rendelkeznek a szükséges ismeretekkel, és a műszaki fejlesztéshez, korszerűsítéshez elengedhetetlenül forrásokkal - húzta alá Juhász József. Hozzátette: az érdekképviseletek már korábban hangoztatták, hogy ők sem lesznek képesek minden vállalkozót bevinni a vállukon az unióba... TÓTH ANDRÁS Az EU-szakkör egy évtizede JÁSZBERÉNY Tíz év alatt közel ötszázan fejezték be a középiskolát úgy, hogy a lehető legtöbb ismeretre tettek szert az Európai Unióról is. Röviden így lehetne summázni a Lehel Vezér Gimnáziumban 1993-ban útjára indult európai uniós szakkör „hozományát”. A szakkört vezető magyar-történelem szakos tanár, Kasnya Sándor már akkor a közösségben rejlő óriási lehetőségeket elemezte diákjaival, amikor hazánkban a legtöbben épp hogy csak hallottak az unióról. Történelem szakos tanároknak szóló továbbképzést tartottak 1993-ban a debreceni egyetemen, ahol dr. Szabados Ottó professzor kollégáinak a közös piac fejlődéséről, történetéről, az unió kialakulásáról beszélt. Kasnya Sándor akkor döntött úgy, hogy a Lehelben megszervezik az uniós szakkört.- Törvényszerű, hogy történelemtanárból „uniós szakértő" legyen? — Esetemben egyértelmű volt a dolog. Korábban is vezettem történelmi szakköröket, foglalkoztam a nyugat-európai államok történetével, több alkalommal jártam Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában. Megtapasztaltam az ottani körülményeket, lehetőségeket. Miután szétesett a szocialista tömb és a kelet-európai államokban felerősödött a nyugati orientáció, a pedagógusoknak is reagálni kellett a változásokra. Amikor pedig hazánk is egyértelműsítette csatlakozási szándékát, még inkább ráirányítottuk figyelmünket az Európai Unióra.- Korábban kevés volt az információ a közösségről. Önöknek hogyan sikerült folyamatosan „képben maradni"?- Az utóbbi hónapokban hihetetlenül felgyorsult az információáramlás, azt viszont nem mondanám, hogy korábban nem lehetett megszerezni a szükséges háttéranyagokat. Sikerült jó kapcsolatokat kiépíteni minisztériumokkal, de főleg az Európai Információs Pontokból, s az internetről megszerzett információkat is beépítettük az anyagba. A szakkörök témája mindig aktuális volt, hiszen folyamatosan jöttek az újabb és újabb információk. Állandóan figyeltük a jelentős eseményeket, így gondosan elemeztük a Nizzában, Luxembourgban, Koppenhágában meghozott határozatokat, s minden alkalommal „csemegéztünk” az országjelentésekből is. A szakkör tematikáját folyamatosan az éppen aktuális eseményekhez igazítottuk, miközben megismerkedtünk, a közösséget életre hívó gazdasági és történelmi körülményekkel. Elemeztük, hogy miért igyekeznek az egykori szocialista tömb országai az EU-ba.- Ön szerint mit hozhat hazánknak a csatlakozás?- Elsősorban békét és biztonságot. Fokozatosan, de folyamatosan fejlődhet az ország gazdasága. Úgy 25-30 év alatt elérhetjük az unió teljesítményének átlagát. A gazdasági felzárkózásnál jóval hamarabb a jogállamiság, a törvényesség olyan lehet, mint az unió tagországaiban. Javulnak a szociális körülmények. Kultúránk, értékeink európaiak, „csak” a magyarságunk, nyelvünk megőrzéséért kell tennünk. Abban bízom, hogy felnőtt gyermekeim már jobb körülmények között élhetnek, abban viszont biztos vagyok, hogy unokáimnak jobb lesz a sorsa. __________________________________BANKA CSABA Álláspont BISTEY ANDRÁS Szuverenitás Össznépi vita folyik az uniós csatlakozásról. A vitában az ellenzők egyik érve, hogy hazánk a belépéssel elveszítené szuverenitását. Igaz-e ez az érvelés? Könnyű volna rávágni, hogy nem igaz, a dolog azonban ennél bonyolultabb. A szuverenitás ugyanis nem olyasmi, ami egy ország esetében vagy van, vagy nincs. Ahogyan nincs abszolút szuverén ország, amelynek kormánya azt tehet, amit akar a nemzetközi politikában, nincs abszolút szuverenitás nélküli sem, amennyiben még országról van szó. A szuverenitás bizonyos korlátozása nélkül egy ország nem illeszkedhet be az államok közösségébe. Hogy ez a korlátozás milyen mértékű, az függ az ülető állam nagyságától, gazdasági, katonai erejétől, geopolitikai helyzetétől, és még számos egyéb feltételtől. Mindezek alapján tévedés azt hinni, hogy Magyarország ma teljesen szuverén állam, ha pedig belépünk az unióba, nem lesz az. A föntebb felsorolt föltételek mellett egy csomó nemzetközi szerződésünk is van, amelyek kötelezettségeket rónak ránk, azaz korlátozzák szuverenitásunkat. Ilyen például NATO-tagságunk, vagy az a tény, hogy jó néhány nemzetközi gazdasági-pénzügyi szervezetnek is tagjai vagyunk, s ez a tagság kötelez bizonyos előírások betartására. A kedvezménytörvény hányatott sorsa jó példa arra, hogy mi történik, ha megpróbáljuk átlépni szuverenitásunk határait. Magyarország történelme során már eddig is sokszor és hosszú ideig volt kénytelen lemondani szuverenitása nagy részéről. A különbség azonban most az, hogy nem a nagyhatalmak nyomására, hanem alternatívák közötti választás eredményeként mondunk le róla, és abban a ritka történelmi helyzetben vagyunk, amikor szuverenitásunk korlátozása nem érdekeink ellenére, hanem azok ki- teljesítéséért történik. Áfában az élvonalban A legfontosabb adóváltozások a csatlakozás után Az EU egységes piaca akkor működhet tökéletesen, ha azt nem akadályozza semmilyen nemzeti előírás és korlátozás. Ebből következik, hogy a tagállamonként eltérő adórendszerek továbbra is torzítják a versenyt, hiszen alapvetően befolyásolják a gazdaság szereplőinek magatartását. Az unióban csupán az áfára és a jövedéki adókra vonatkozóan létezik közösségi szabályozás. Az Európai Unióban csak a közvetett adókra vonatkozik egységes közösségi szabályozás, azaz csupán az általános forgalmi adót és a jövedéki adókat hangolják össze, a személyi jövedelem- adókról és a vállalatokat terhelő adókról a tagállamok döntenek. Az unióban nincsenek egységes áfakulcsok, minimum-előírások azonban léteznek. Az általános kulcs legalább 15 százalék kell hogy legyen, míg a kedvezményes kulcs, ami lehet kétféle is, nem lehet 5 százaléknál kevesebb. Egyes termékcsoportoknál és szolgáltatásoknál külön is meghatározzák az adó mértékét. Az áfakulcsok tekintetében egyébként Európa élvonalában vagyunk, hiszen többnyire 25 százalékos adót kell fizetnünk, pont annyit, mint a kontinens két gazdag, magas ár- és bérszínvonalú államában, Dániában és Svédországban. A 18 százalékos társasági adó ugyanakkor nálunk az egyik legalacsonyabb. Hamar Idderült, hogy a magyar adókulcsok több csoportban sem egyeznek meg az uniós előírásokkal. A csatlakozási tárgyalások eredményeként az EU jóváhagyta, hogy 2007 végéig alkalmazhatjuk a mostani 12 százalékos kedvezményes áfakulcsot az éttermi díjszabásnál, a közétkeztetésnél, valamint a fűtőanyagok (szén, brikett, tűzifa) és a távhőszolgáltatás esetében. Mivel az unióban a felsorolt szolgáltatások normál áfakulccsal adóznak, így három és fél évig sikerült elhárítani a nagyobb áremelkedést. (A földgáz és az elektromos áram a későbbiekben is kedvezményes áfakulcsos lesz, hiszen a tagállamokban is az.) Az áruszállítás és raktározás esetében ugyanezt nem sikerült elérni, mert a közösségi szabályozás átvétele e területen nem sért szociális érdekeket. További, a közösségi szabályozás átvételével összefüggő változás, ami mindannyiunkat érint, hogy az eddig nulla áfakulcsos termékek (gyógyszerek, tankönyvek, egyes orvosi eszközök, pelenka) után 5 százalékos, azaz a lehető legalacsonyabb forgalmi adót kell majd fizetni a csatlakozást követően. Az „iparszerű” csempészet megakadályozására a tagállamok bevezették a cigarettára, az alkoholra és a benzinre a minimálisan kötelező jövedéki adót. A benzinár hazai adótartalmát illetően mindenki tudja, hogy ebben lepipálunk temérdek országot, a dohányterméknél azonban fordított a helyzet. A bagósoknak jó hír, hogy a tagjelölt államok, így hazánk is 2008 végéig felmentést kapott azon közösségi szabály bevezetése alól, amelyik előírja, hogy a dohánytermékek adójának a kiskereskedelmi ár legalább 57 százalékának kell lennie. Ha nincs az átmenet, a népszerű cigarettamárország normál kulcs kedv. kulcs Ausztria 20 10/12 Belgium 21 6 Dánia 25Franciaország 19,6 5,5 Görögország 18 8 Hollandia 19 6 Németország 16 7 Olaszország 20 10 Portugália 17 5/12 Spanyolország 16 7 Svédország 25 6/12 (ForrAs: Európai Bizottság) kák ára a csatlakozás után azonnal a kétszeresére nőtt volna. Az eva kapcsán sokszor elhangzott, hogy az nem EU-konform. László Csaba pénzügyminiszter az EU Kommunikációs Közalapítvány sajtóbeszélgetésén elmondta: tavaly nyár óta ismertek ezek a javaslatok Brüsszelben. Eddig egyeüen olyan visszajelzést sem jött, hogy ezt 2004. május 1-jén meg kellene szüntetni vagy át kéne alakítani. Juhász Endre nagykövet (korábban főtárgyaló, ma tárca nélküli miniszter — a szerk.) sem jelzett soha semmilyen problémát. _______________________________L. Z. Ös szeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült. Szerkesztette:Laczi Zoltán Hazánk csatlakozását követően minden, az EU piacán tevékenykedő hazai cég egy európai áfaszámot kap majd, ezt már idén augusztus elsejétől meg lehet szerezni az APEH-nál történő bejelentkezéskor. Ha egy vállalkozó például Francia országban vesz valamit, akkor nem ott, hanem itthon kell befizetnie a forgalmi adót. Az európai áfaszám ennek a nyomon követését szolgálja. Kasnya Sándor 1963 óta dolga zik a Lehel Vezér Gimnáziumban. A magyar és történelem mellett tanított filozófiát, társadalomisma retet, politikatörténetet. Diákjai folyamatosan sikerrel szerepelnek az európai uniós versenyeken. Legutóbb az Európa 2000 vetélkedősorozat döntőjében harmadik lett a Kohári Kinga, Juhász Tímea, Rusvai Péter alkotta csapat, míg a második csoport (Faragó Gábor, Kovács Norbert, Seres Nikolett) hatodik helyezést ért el.