Új Néplap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-08 / 33. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2003. Február 8., szombat Harcászkodó orvoscsoport Lőni tanultak a Kabulba készülő magyar egészségügyiek Háromhetes komplex felkészítő programon vettek részt az Af­ganisztánba készülő egészségügyi kontingens tagjai. Az utób­bi egy hetet Szolnokon töltötték, ahol az alapvető harcászati ismereteket sajátították el. Szolnok A kiképzésben részt vevő 13 egészségügyi katona közül végül 9-en utaznak - várhatóan márci­us 8-án - Kabulba, a német pa­rancsnokság alatt álló tábori kór­házba. A magyar misszió időtar­tama fél év; a külföldi szolgálatot vállalók három hónapot írnak alá szerződésükben, ám ha úgy ér­zik, továbbra is képesek meg­birkózni a krízisövezetben, rend­kívüli időjárási körülmények kö­zött vállalt feladatukkal, tovább maradhatnak. Az egyhetes szolnoki felkészí­tést az 1. Könnyű Vegyes Ezred szakemberei végezték az alaku­A szolnoki felkészülés a lőgyakorlattal zárult fotó, mészáros jános lat Béketámogató Kiképző Köz­pontjában. Az orvoscsoport tag­jaira speciális feladat vár ugyan Afganisztánban, de az alapvető harcászati ismeretekkel is tisztá­ban kell lenniük. A honvédség egészségügyi csoportfőnöksé­gének főtisztje, Cserenyecz Béla alezredes elmondta: a külszolgá­latra készülők megismerkedtek a katonai egyéni felszerelések­kel és a fegyverzettel. Elsajátítot­ták a békefenntartási feladatok elméleti alapjait, megszerezték az ezzel kapcsolatos jogi alapo­kat, megismerkedtek a műhol­das navigációs eszközök alkal­mazásával. HORVÁTH GYŐZŐ Nemzetközi segélyek Iraknak Németh Eszter személyében a Magyar Ökumenikus Szeretet­szolgálat munkatársa kapott megbízást Géniből az esetleges iraki humanitárius katasztrófa elhárításának nemzetközi irányítására. A főkoordinátor hamarosan Ammanba utazik. ______ Budapest_________ A nemzetközi segélyszervezetek szerint egy esetleges iraki háború megindítása beláthatatlan huma­nitárius következményekkel is járhat, ezért a világ jelentős se­gélyszervezetei felkészültek egy ilyen katasztrófa kezelésére. Az ACT-International, az egyházi se­gélyszervezetek genfi székhelyű nemzetközi szövetsége a jordá- niai Ammanban február 15-én se­gélyközpontot és irodát hoz létre, amelynek feladata az Irakban és a szomszédos országokban dolgo­zó ACT-segélyszervezetek huma­nitárius akcióinak koordinálása lesz. A szövetség pályázatot írt ki az iroda vezetésére. Bár számos jelentős nemzetközi segélyszer­vezet is jelölt erre a pozícióra munkatársat, a szövetség a Ma­gyar Ökumenikus Szeretetszol­gálat (MOSZ) ajánlását fogadta el. A MOSZ vezetője, Lehel László szerint Németh Eszter kiválasztása a Magyar Ökume­nikus Szeretetszolgálat elmúlt 11 esztendei tevékenységének elismerését jelenti. A szeretet­szolgálat három országban - az üzbegisztáni Taskentben, az af­ganisztáni Mazar-i-Sharifban és az orosz fővárosban, Moszkvá­ban - tart fenn hivatalosan be­jegyzett irodát. NÉMETH ESZTER Született: 1974, Szombathely Végzettség: okleveles közgazdász Tanulmányai: Külkereskedelmi Főiskola (1992-1995), ELTE arab szak (1995-2000), Kuvaiti Állami Egyetem (1995-1996), Budapesti Közgazdaság- tudományi Egyetem (1996-1998) 1998-tól a Magyar Ökumenikus Szere­tetszolgálat munkatársa, oroszországi, ukrajnai, jugoszláviai és afganisztáni se­gélyprogramokban vett részt. Jelenleg a Segélyszervezet humanitárius osztályá­nak vezetője Németh Eszter, aki már évek óta vezeti a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat osztályát, amely katasztrófák esetén gyors segít­séget nyújt, és az afganisztáni segélyprogramot is ő irányította, február 14-én utazik Ammanba. Németh Eszter Afganisztánban Az iroda előreláthatólag 100 millió dollár értékű humanitárius segély szétosztásáról fog gondoskodni és további 8-10 ACT-partnerszer- vezet humanitárius akcióját irá­nyítja, koordinálja a térségben. Csődöt mondott a diplomácia A Vatikán mindent megtesz a háború elkerüléséért Kudarcot vallott a nemzetközi diplomáciának az a törekvése, hogy lefegyverezze Szaddám Húszéin iraki elnököt - jelentet­te ki pénteken Rómában Donald Rumsfeld. A VILÁG HÍREI ____ AZ EURÓPAI UNIÓ a jövőben is támogatja Ukrajnát, de Kijev- nek folytatnia kell a reformo­kat, elsősorban a szólásszabad­ság, az ellenzékhez való vi­szony és az igazságszolgáltatás területén - hangsúlyozták pén­teken Kijevben az EU magas rangú képviselői, mti KOSZOVÓBAN előbb meg kell erősíteni a demokráciát, biztosí­tani a békét és a stabilitást, mű­ködőképessé kell tenni a gazda­ságot, és csak ezt követően lehet dönteni a jelenleg ENSZ- közigazgatás alatt álló szerbiai tartomány majdani jogállásáról - olvasható az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtöki nyilatko­zatában. A terület jogi státusá­nál ugyanis fontosabb a törvé­nyesség, a mozgásszabadság, a menekültek visszatérésének biztosítása, a működő gazdaság megteremtése, mti CIMOSZEWICZ lengyel kül­ügyminiszter azt javasolta Moszkvában, hogy Lengyel- ország és Oroszország erősítse védelmi és biztonsági együtt­működését. MTI SZAKMAI KÖRÖK határozott tiltakozása miatt a szerb-mon- tenegrói védelmi minisztérium bejelentette, hogy mégsem fog­ja elárverezni Tito néhai jugo­szláv vezető luxusautóit, mti A SZLOVÁKIAI Lőcsén tanács­koztak pénteken a visegrádi országok kulturális miniszterei és a tárcák szakértői csoportjai, akik egyetértettek abban, hogy a V4-es kulturális együttműkö­dés az uniós csatlakozás után sem veszíti el jelentőségét, mti ■ Róma Az amerikai védelmi miniszter Silvio Berlusconi olasz miniszter- elnökkel és Antonio Martino vé­delmi miniszterrel tárgyalt a Palazzo Chigiben, a kormányfői palotában. Donald Rumsfeld ki­jelentette: kudarcot vallottak a nemzetközi közösség Irak lesze­relése érdekében tett diplomáciai erőfeszítései. Utalt arra, hogy az elmúlt tizenkét esztendőben hiá­ba próbálták a diplomácia eszkö­zével megakadályozni a bagdadi despota fegyverkezését, Irak ma tömegpusztító fegyvereket gyárt, összefonódik a nemzetközi terro­rizmussal, nem tartja be az ENSZ határozatait, fenyegetést jelent a világra. Az iraki kérdésben a vi­lágszervezet hitele forog kockán - hangoztatta az amerikai diplo­mácia vezetője, aki szerint ha Bagdad a 17. határozatot is sem­mibe veszi, az súlyos csapás lesz az ENSZ tekintélyére. Németország és a Vatikán a jö­vőben mindent megtesz azért, hogy Irak maradéktalanul telje­sítse az ENSZ 1441. számú hatá­rozatát anélkül, hogy háborúval kelljen erre rákényszeríteni - mondta Joschka Fischer német külügyminiszter a pápával lezaj­lott találkozója után. A német nyelven folytatott négyszemközti megbeszélésen Irak kérdése volt a központi téma. A Szentatyát rendkívüli mértékben aggasztják egy Irak elleni esetleges háború következményei. A Vatikán fel­hívta a figyelmet: az iraki válság minden szereplője felelősséget visel azért, hogy el lehessen ke- rülni egy tragikus konfliktust. ■ Tengerentúli mosolyszünet Az amerikai-német viszony mélypontját jelzi, hogy Mün­chenben több ezer rendőr vigyáz Donald Rumsfeld védelmi miniszter testi épségére, aki a hét végén egy nemzetközi biztonsági konferencián vesz részt a bajor fővárosban. tál továbbra sem vesz részt az iraki válság megoldásában. Az Europress kérdésére a diplomata cáfolta azokat a feltételezéseket, hogy a hűvös berlini-washingto­ni kapcsolatok kihathatnak a gazdasági életre is. „Szövetsége­sek között előfordulnak véle­ménykülönbségek, az eltérő fel­fogás azonban nem változtat azon, hogy Berlin első számú szövetségese Washington. Az Egyesült Államok legfontosabb európai katonai támaszpontjai Németországban vannak, atom­fegyvereket állomásoztat nálunk, amit mindenki rendben lévőnek talál” - mondta Wilfried Gruber. Budapest A latorállamoknak „becézett” Ku­bával és Líbiával egy sorban emle­gette nemrég Németországot az amerikai politikus, és tanácsadó­ja, Richard Perle a sértést a minap meg is toldotta. Szerinte a néme­tek már „nem játszanak szerepet” az iraki válság megoldásában. A washingtoni kirohanások­nak az a magyarázatuk, hogy Ber­lin a bemutatott „bizonyítékok” ellenére sem változtat a tervezett háborúval kapcsolatos magatar­tásán. Wilfried Gruber budapesti német nagykövet újságírók előtt kifejtette: hazája harcoló alakulat­A diplomata úgy véli, Irak le­fegyverzése szükségszerű. Senki sem állítja - még az amerikaiak sem -, hogy Bagdad atomfegyver­rel rendelkezne. Ám vitathatatlan, hogy vegyi fegyvere volt, és be is vetette - saját lakossága ellen. A német nagykövet a fegyverzetel­lenőrök erőteljes jelenlétét, a tit­kos programok felderítését elen­gedhetetlennek tartja Szaddám Húszéin „megállításához". A nemzetközi közösség összefogá­sa, együttes helyzetértékelése is a válságkezelés eszköze lehet. A Medgyessy Péter által is aláírt fel­hívás „nem járul hozzá az uniós pozíciók erősítéséhez” - fogalma­zott a diplomata, de alaptalannak nevezte azt a feltételezést, hogy „Németország állítólagos külön- utassága” valószínűbbé tenné a háború kitörését. TORONYI ATTILA GÁLDONYI MAGDOLNA Civil csatlakozók A somogyi gazdák számolnak. Az Európai Unió 25 százalé­kos agrártámogatásával meg a kormány 30 százalékával több támogatáshoz jutnak, mint uniós társaik. A holland paraszt például több földbérleti díjat fizet, mint amennyi támogatás­hoz jut. Nálunk jó néhány földművelőnek marad is majd a tá­mogatásból vetőmagra, növényvédő szerekre meg gépekre. Ha jól gazdálkodik, még több marad a fejlesztésekre, mert jó­val alacsonyabb díjat fizet a földek bérletéért, mint uniós tár­sai. Azt mondják a gazdák, ha belépünk az Unióba, senki sem gátolja meg őket abban, hogy a növényvédő szereket más országokban vegyék meg, mert az EU-ban ezek jóval ol­csóbbak. Miért ne foghatnának tehát össze, hogy megszer­vezzék a bevásárló körutat? A gazdák tehát arra buzdítják a társaikat, hogy a népszavazásnál mondjanak igent az Euró­pai Unióra. Miközben a politikusok egymást vádolják, hogy ki mennyit tesz az ország felkészítéséért, a civilek saját berkeikben gyűj­tik az információkat. Nem érdekli őket, hogy ki, miért és mennyit késlekedett a hazafiak meggyőzésében, képesek ki­alakítani saját álláspontjukat. Ez persze teljesen rendjén van. A balatoni vállalkozások például jó ideje cserélgetik le a konyhák berendezéseit, mert érdekük, hogy ne kívülről kényszerítsék rájuk a modernizációt. Ha verseny, ám legyen, de abban jó pozíciókról indulnak. A külföldi partner telepü­léseket is érdemes kikérdezni, amikor jönnek-mennek a pol­gármesterek vizitelni. Az iskolák testvérintézményekkel szer­veznek csereüdültetéseket. A sítáborok is alkalmasak egy- egy esti információgyűjtő beszélgetésre. Nálunk honosodtak meg Európa ezen részén elsőként a jótékonysági klubmoz­galmak. A Lions-tagok európai testvérszervezeteik közremű­ködésével szintén sokat tehetnek a környezetük felkészítésé­ben, ami felér egy jótékony cselekedettel. Nem kell tehát a kormányra várni. Sokkal szélesebbek a civil csatornáink, csak használjuk ki őket. A európai csatlakozás végre nemzeti ügy, mindannyiunk ügye. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-9W30-304 ___________________ÁLLÁSPONT____________________ SZ ERI ÁRPÁD Vér és Becsület Megy a kínlódás a hírhedt Vér és Becsület Kulturális Egyesü­let ügyében, mely közhasznú (!) szerveződés, saját alapító okirata szerint a mellőzött fiatalok felkarolását tűzte ki célul. Persze, épeszű ember, aki valamelyest is foglalkozott a náciz­mus történetével, majdhogynem nyerít kínjában - egyrészt azon, hogy az említett egyesület ilyen merészen nézheti le mások józan ítélőképességét, másrészt pedig azon, hogy az illetékes hazai szervek mindeddig milyen tétova módon, a lé­nyeg helyett mondvacsinált ürügyeket előrángatva kezelték ezt az ügyet. Még akkor is, ha a Fővárosi Főügyészség éppen most lezárult vizsgálata végre megállapította: az egyesület alkotmányellenesen működött, tagjai „vállaltan újfasiszta eszményeket követtek”. Nos, ez a következtetés csak annak okozhatott különleges meglepetést, aki még életében nem hallott Alfred Rosen- bergről. Hitler kebelbarátja, a náci párt főideológusa, a meg­szállt keleti területek birodalmi minisztere - aki mint háborús bűnös kapott halálos ítéletet Nürnbergben - szerzőként jegy­zett néhány zavaros könyvet. Ezek közé tartozott az 1933- ban megjelent Blut und Ehre, mely a „német újjászületés”, magyarán a nácizmus eszméinek jegyében mérgezte a köz­gondolkozást. Aki tud németül, rácsodálkozhat - avagy egyáltalán nem csodálkozhat - a „véletlen” egybeesésre: Blut und Ehre - magyarul nem más, mint Vér és Becsület. Itt akár be is fejezhetnénk a történetet, tán be is lehetne csukni az ilyen, kriptaszagot árasztó kötetet. Tekintettel arra, hogy a rendőrség tudomásul vette a Kossuth Lajos térre meg­hirdetett felvonulást, csak remélhetjük, hogy az a demonstrá­cióra szánt februári nap mégsem lesz a „mű” kötelező olvas­mánnyá válásának első állomása. EGYETÉRTEK: 06-90-330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási dl] _________________A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről._________________ A legnagyobb kisebbség Javaslat új EU-biztosság felállítására Brüsszel Szájer József, az Országgyű­lés alelnöke pénteken az Európa jövőjével foglalkozó konventben javaslatot tett arra, hogy a testület vegye fontolóra egy új uniós szerv, a Nemzeti és Etnikai Kisebb­ségek Bizottsága létrehozá­sának lehetőségét. A kezdeményezés szerint az új szerv az EU már létező két ta­nácsadó bizottsága, a Gazdasági és Szociális Bizottság, illetve a Régiók Bizottsága mintájára jön­ne létre, és hozzájuk hasonló helyet foglalna el az Unió intéz­ményi rendjében. Az EU ugyan­is nemcsak tagállamainak, ha­nem a különböző nemzeti és et­nikai csoportoknak is az uniója. Az újonnan csatlakozó közép- és kelet-európai országokkal sok ilyen kisebbség kerül a szerve­zetbe, köztük a nagyon sajátos és nehéz problémákat felvető ro­ma népességek - állapította meg felszólalásában a képviselő, aki az Országgyűlés egyik küldötte a konventben. Szájer József szerint az euró­pai kisebbségek sajátos helyze­tének az Unió megreformálan­dó intézményi rendjében is tükröződnie kell. Európában az oroszok után a magyarok alkot­ják az anyaország határain kívül élő második legnagyobb nem­zeti kisebbséget. A konvent ma­gyar küldöttségének tagja az Unió belső problémáival - a tag­országok saját gondjaival - ma­gyarázta azt, hogy a nemzeü és etnikai kisebbségek létezése egyelőre nem tükröződik sem az uniós intézményi rendben, sem az alapvető jogok európai chartájában. _____ __■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents