Új Néplap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-05 / 30. szám
BIBIM 2003. Február 5., szerda AZ EURÓPAI UNIÓ KAPUJÁBAN 7. OLDAL Céljuk a hiteles tájékoztatás A közelmúltban alakult meg az Europartner Klub, melynek tagjai azt a célt tűzték ki, hogy rendezvényeikkel elősegítsék a térség lakosságának Európai Unióval kapcsolatos ismeret- szerzését. Programjaikkal hozzá kívánnak járulni ahhoz, hogy az emberek pontos képet kapjanak a csatlakozás jelentette esélyekről, lehetőségekről és veszélyekről. Szolnok Félelmek és tények Remélhetően nem lesz országunk csatlakozásának gátja, hogy a 2,8 százalékos tej napjai meg vannak számlálva. Az unióban ugyanis teljes (3,5-3,7 százalék zsírtartalom), félig fölözött (1,5-1,8 százalékos) és sovány tej (legfeljebb 0,5 százalékos) létezik, azaz ezekhez az előírásokhoz kell alkalmazkodnunk. Még hat évig, 2009-ig azonban fogyaszthatunk 2,8-as tejet, miután a magyar tárgyaló- delegációnak öt év átmeneti időt sikerült kiharcolnia. Báli István, a klub vezetője - a megyei önkormányzat külügyi referense — érdeklődésünkre elmondta, a klub mindenki előtt nyitott, aki elfogadja annak célkitűzéseit, valamint támogatja hazánk csatlakozási folyamatát. Programjaik megszervezésében és lebonyolításában meghatározó szerepet játszik a Verseghy Ferenc megyei könyvtárban működő Európai Információs Pont. A rendezvények során olyan témákat igyekeznek kiválasztani, amelyek a megyében élők érdeklődésére tarthatnak számot, illetve közvetlenül érinük szűkebb pátriánk lakóit. A klub első, január 30-ai fóruma iránt minden várakozást felülmúlt az érdeklődés, hiszen a könyvtár Verseghy Terme szűknek bizonyult, sőt a későn érkezők a folyosóra szorultak ki. A meghívott előadó Thomas Glaser, az Európai Bizottság magyarországi delegációjának tanácsosa volt, aki elsőként arról beszélt a népes hallgatóságnak, hogy mik lehetnek hazánk EU-tagságának politikai, gazdasági alternatívái, majd kérdésekre válaszolva eloszlatott számos, a csatíakozás kapcsán felmerülő tévhitet. E fórum csak a kezdet - állította Báli István és elárulta, mit terveznek a közeljövőben. A Finnugor Baráti Körrel ja meg az érdeklődőkkel, hanem beszámol országaink kapcsolatairól is. A program részeként „Északi fény” címmel Finnországot bemutató kiállítást nyit majd meg a diplomata. A klubelnök e rendezvény kapcsán megjegyezte: ez lesz az EU tagállamait bemutató programsorozat első állomása. Izgalmasnak ígérkezik a február 25-i program is, amikor Balázs Péter, a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának vezetője, valamint Rácz Margit, a Világgazdasági Kutatóintézet kuA szervezők sem gondolták, hogy ilyen élénk érdeklődés kíséri a fórumot. Képünkön Báli István beszél, mellette Thomas Glaser fotó: m. j. közös szervezésben február 15-én tatási igazgatója tart tájékoztatót az unióhoz 1995-ben csatlakozott a csatlakozási tárgyalásokat lezá- Finnország nagykövetét várják ró koppenhágai csúcstalálkozón Szolnokra, aki nemcsak hazája elért eredményekről és azok kö- EU-tagságának tapasztalatait oszt- vetkezményeiről. _________ ■ Ho gyan születnek a döntések? Az Európai Uniót — sajátos intézmény- rendszeréből eredően — egyedülálló döntéshozatali mechanizmus jellemzi, mely elég komplikált, nehezen átlátható, ezért számtalan kritika éri. Az intézményi reformokról bő két éve Nizzában tető alá hozott megállapodás a tagállamok egymáshoz való viszonyát, érdekérvényesítési képességeit érintette, az unió és a tagállamok közötti viszonyt, illetve az EU-intézményeken belüli erőegyensúlyt azonban lényegében érintetlenül hagyta, ezt a feladatot a Konvent hivatott megoldani. A döntéshozatal azért tűnik bonyolultnak, mert nem csupán a Tanácsban képviselt 15 tagállam nemzeti érdekeit kell összeegyeztetni, hanem a döntéseknek tükrözniük kell — az Európai Bizottság által megjelenített — közösségi érdekeket, és figyelembe kell venniük az — Európai Parlament által képviselt - állampolgári érdekeket is, miközben más, tanácsadó funkciójú közösségi intézmény (főként a helyi és regionális önkormányzati érdekeket megjelenítő Régiók Bizottsága, valamint a munkaadói, munkavállalói érdek-képviseleti szervezeteket képviselő Gazdasági és Szociális Bizottság) és több lobbicsoport is igyekszik befolyásolni saját szempontjai szerint a döntéseket. Az Európai Unió döntéshozatala jelenleg a három fő intézmény - a Bizottság, a Tanács és a Parlament - erőegyensúlyán alapul. A képleA Parlament bevonásának mértéke szerint hét elkülöníthető eljárással születhetnek döntések, a közösségi jogalkotás azonban négy - a konzultációs, az együttműködési, a hozzájárulási és az együttdöntési - eljáráson keresztül valósul meg. Ezek közül alapvetően a konzultációs és az együttdöntési eljárásokat alkalmazzák. A kettő között a lényeges különbség az, hogy a konzultáció során a Parlament csak véleményformáló szereppel bír, míg együtt döntésnél a Tanács egyenrangú partnere a jogszabályok elfogadásában. Arról, hogy mely esetben melyik döntéshozatali eljárást kell alkalmazni, az EU-szerződés szövege pontosan rendelkezik. Dr. Vastagh Pál tét leegyszerűsítve az EU első (gazdasági) pillérének döntéshozatali struktúrája szerint a kezdeményezés kizárólag az Európai Bizottság hatásköre, javaslatairól a Parlament meghallgatása és bevonása után - a Parlamenttel közösen vagy egyedül - dönt a Tanács, esetenként kikérve a Gazdasági és Szociális Bizottság, illetve a Régiók Bizottsága nem kötelező hatályú véleményét. A második (közös kül- és biztonság- politika) és a harmadik pillér (bel- és igazságügyi együttműködés) döntéshozatala a Tanácsban zajlik. Bár a Bizottság itt is rendelkezik kezdeményezési jogkörrel, de lehetőségei jóval korlátozottabbak, a Parlamenttel pedig csak konzultálnak vagy csak tájékoztatják a döntésekről. _____________________________________I VI TA AZ UNIÓ JÖVŐJÉRŐL A Valéry Giscard d'Estaing, korábbi francia államfő vezette testület, a Konvent tavaly február 28-án alakult meg Brüsszelben. Tagja minden tagállam és tagjelölt ország egy-egy kormánytagja, két-két parlamenti képviselője, az Európai Parlament 16 képviselője, valamint az Európai Bizottság két tagja. A testület egyebek között a hatalommegosztás új formáira, az EU-intézmények működőképességének hatékonyabbá és legitimebbé tételére, az unión belüli demokrácia erősítésére keres válaszokat, valamint az EU- állampolgárok alkotmányát készíti elő. Dr. Vastagh Pál országgyűlési képviselőt, a Konvent tagját arról kérdeztük: hol tart ez a munka, s várhatóan milyen lesz az Európai Unió a keleti bővítés után?- Az unió soha nem látott változások előtt áll, hiszen tíz ország vár csatlakozásra. Ezért kell az intézményeit úgy átalakítani, hogy a hatékony működés feltételrendszere továbbra is rendelkezésre álljon. A Konventben az Európai Unió új alkotmányos szerződésének tervezetéről, valamint az intézményi változásokról folyik a vita. Az unió új alkotmányos szerződésébe bekerül az Alapvető Jogok Chartája is, mely tovább bővíti az emberi és állampolgári jogok körét, új jogosítványokat vezet be, mint például az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés jogát, illetve olyan jogokat, amelyek a szociális biztonságot és a munka világát érintik. Ezáltal erőteljesebbé válik az Európai Unió úgynevezett szociális dimenziója is. Nekünk, tagjelölt országoknak különösen fontos, hogy ezekben a hónapokban olyan Európai Unió formálódik, amely hatékonyabb szociális biztonságot és egyenlőséget biztosít, mint eddig. Az Európai Parlamentnek nagyobb lesz a hatásköre és az ellenőrzési jogköre, erősebb lesz az Európai Bizottság és folyamatosabbá válik az Európai Tanács működése is - összegezte dr. Vastagh Pál. Európa üzenete Hazánk és az Európai Unió kapcsolatrendszere mérföldkőhöz érkezett a decemberi koppenhágai csúcs döntéseinek fényében. A csatlakozás tárgyalások lezárásával a tagság dátuma is ismerté vált: 2004. május 1. A történelmi jelentőségű lépést a legfrissebb felmérések szerint az ország lakosságának többsége ugyan támogatja, ám az emberek zöme nincs tisztában azzal, mit is jelent tulajdonképpen a tagság. Jellemző, hogy számos tévhit kering az Európai Unióval összefüggésben, sokan gyakran alábecsülik, vagy túlzott jelentőséget tulajdonítanak bizonyos területeken a közösségnek. Ennek alapvető oka, hogy nem ismerik kellőképpen, nem látják, nem értelmezik a maga egészében ezt az egyedülálló nemzetközi szerveződést. Az EGK, az EK, végül az EU fejlődésének, alapvető célkitűzéseinek és eredményeinek ismerete nélkül pedig nem érthető meg, merre tart az európai integráció, s milyen előnyökkel, kihívásokkal és esetleges hátrányokkal szembesülnek polgáraink az élet szinte minden területén a tagság után. Az utóbbi hetekben gyakran hallani olyan híreszteléseket, hogy az EU-tagságból megint csak a hatalmi elit és multik profitálnak, hogy a gazdag nyugati államok gyarmatává válunk, hogy ugrásszerűen meglódulnak az árak, hogy még a disznóvágástól is megfoszt bennünket a brüsszeli bürokrácia, és még hosszan lehet sorolni a - véleményem szerint tudatosan terjesztett - butaságokat. Arról már kevesebb szó esik például, hogy az egységes piac kibővülése milyen erőteljes lökést adhat gazdaságunk növekedéséhez (ami a nyugdíjemeléstől az egészségügy fejlesztéséig minden más alapját képezi), hogy hazánk a tagság révén olyan nagyszabású, a felzárkózást szolgáló beruházásokat valósíthat meg a közösség pénzügyi támogatásával, amelyekre önerőből évtizedekig képtelen lenne, hogy a csatlakozást követően olyan magas szintű munkahelyi, fogyasztó-, egészség- és környezetvédelmi jogi normák fognak érvényesülni, amelyekre eddig csak vágyakozhattunk. Hetente megjelenő egyoldalas összeállításunkban választ kívánunk adni valamennyi fontosabb, a megyében élőket foglalkoztató kérdésre, eloszlatjuk a valótlan félelmeket, ugyanakkor rávilágítunk a valós veszélyekre. Ezzel kapcsolatosan természetesen várjuk olvasóink észrevételeit, kérdéseit. Jogharmonizációban első JÁSZBERÉNY Hazánk közel 3200 önkormányzata közül elsőként Jászberényben sikerült befejezni az EU-csatlakozással összefüggő jogharmonizációs folyamat legfontosabb lépését: valamennyi helyi rendeletet a közösségi joganyag szempontjából szakmailag felülvizsgáltak. A közösségi joganyagban ugyan nincsen olyan rendelkezés, amely az önkormányzatok létrehozására, felépítésére vagy működésére vonatkozna, de számos olyan közösségi szintű ágazati jogszabály létezik, amelyek érintik az önkormányzatok tevékenységét. Dr. Forgács István főjegyzőtől megtudtuk, a kormány 2001 júniusában határozatban hívta fel az önkormányzatok figyelmét, hogy a csatlakozásig tekintsék át a helyi jogszabályokat. Ehhez a Belügyminisztérium és a Magyar Önkormányzati Szövetségek Társulása (MÖSZT) is segítséget nyújtott, s egy mintaprojekt keretében megkezdődött a tényleges jogharmonizációs munka. Egy községben (Dunapataj), egy kisvárosban (Jászberény), egy megyei jogú városban (Nyíregyháza) és egy megyei önkormányzatban (Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat) végezték, illetve végzik el az átvilágítást.- A folyamat az egész országban elsőként Jászberényben zárult le, azaz a városi jogszabályok uniós szempontból történő felülvizsgálatát elvégeztük. Már csak a képviselő-testületnek kell döntéseivel pontot tenni ennek a végére. A helyi joganyag áttekintése mellett arra is figyeltünk, hogy az előterjesztések, rendelettervezetek megfeleljenek az uniós előírásoknak. Legutóbb a helyi adórendelet módosításakor voltunk figyelemmel az új szempontrendszerre, de a szilárd és folyékony hulladék kezeléséről szóló rendelettervezetünk is kiállja a próbát. Tehát az önkormányzat már a jogalkotásban is profitálhatott a projekt végrehajtásából, egyúttal mintát adhatunk más városoknak — nyilat- kozta a főjegyző. _____banka csaba Ös szeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült, írta és szerkesztette: Laczi Zoltán Információk az unióról Az április 12-én tartandó ügydöntő népszavazáson dől el, hogy élünk-e a brüsszeli meghívással vagy sem. De vajon rendelkezünk-e azokkal az ismeretekkel, amelyek birtokában jó lelkiismerettel dönthetünk? Ehhez kívánunk segítséget nyújtani. A legsokoldalúbb információs forrás ma már az internet. Az Európai Unió hivatalos weboldalán (www.europa.eu.int) mind a 11 hivatalos nyelven böngészhetünk a temérdek információ között. Aki nem beszél, olvas idegen nyelveken, annak sem kell elkeserednie, hiszen pár egérkattintással minden lényeges ismeretre szert tehet. A Külügyminisztérium (www.kum.- hu) és az egyes minisztériumok honlapjai (www.meh.hu, www.fvm.hu, stb) mellett - a teljesség igénye nélkül - érdemes például felkeresni a www.eucsatla- kozas.lap.hu és www.euportal.hu link- és cikkgyűjteményeket, valamint az www.euro.hu weboldalt. A diákoknak a sulinet portálon belül a — www.ffg.sulinet.hu/hat96/- eu/anyag.htm - nyújt áttekinthe- tést az unióról. További hasznos címek: www.eudelegation.hu, www.euroinfo.hu. Aki nem fér hozzá a vüágháló- hoz, annak az Európai Információs Pontokat (EIP) és a könyvtárakat javasoljuk elsődleges információ- forrásként, ahol egyebek között a legkülönfélébb tájékoztató kiadványokkal állnak az érdeklődők rendelkezésére. A kiadványok közül a Külügyminisztérium által kiadott „Engem is érint” sorozat füzeteit ajánljuk, amelyek átfogóan és közérthetően tájékoztatják az olvasókat szinte valamennyi, az uniót és hazánk csatlakozását érintő kérdésekben. ■ Tájékozottnak érzi-e magát? Körkérdés A csatlakozásról szóló, közelgő népszavazás apropóján arra a kérdésre kerestük a választ, vajon a járókelők jelenleg mennyit tudnak az Európai Unióról, mennyire érzik tájékozottnak magukat e témában. Koszti Stefánia, 17 esztendős tanuló: — Azt kell, hogy mondjam: nem sokat. Inkább csak az integráció súlyát, jelentőségét érzékelem az unióról szóló híradásokból. Az emberekben pedig úgy érzem, óriási a várakozás. Ez alól egyébként én sem vagyok kivétel. Kíváncsian várom, mit hoz majd számunkra az EU-tagság. Dobos Attila, 30 éves szakács: — Egyelőre szinte kizárólag a sajtóban elhangzott információk alapján tudok valamiféle képet alkotni a közösségről. Persze tisztában vagyok vele, hogy ezek csupán felszínes ismeretek. Bízom benne, hogy április 12-ig a tömegtájékoztatásból is többet tudok majd meg a csatlakozás következményeiről. Addig ugyanis a remény nyújtja az egyetlen biztos támpontot a döntéshez. Cserfalvi József, 54 éves népművelő: — Bár hivatásomnál fogva kötelességemnek érzem, hogy minél tájékozottabb legyek az EU-csatlakozás kérdésében, ezen a téren eddig még nem tudtam megfelelni saját elvárásaimnak. Több információra volna szükségem ahhoz, hogy valamelyest átlássam a tagságban rejlő lehetőségeket. A jelenlegi ismereteim alapján ugyanis szükségszerűnek, de elhamarkodottnak érzem ezt a lépést. Dr. Urbán Teréz, 45 esztendős iskolaorvos: - A sajtóban és szakirodalomban hozzáférhető adatokat, elemzéseket és állásfoglalásokat rendszeresen figyelemmel kísérem. Ám ezek többsége szerintem meglehetősen egyoldalú. Azt hiszem, sokakkal együtt hiányolom a részleteket érintő és az integráció hátrányairól is hiteles képet adó tájékoztatást. Szilágyi Sándomé, 75 éves nyugdíjas: - Nem értem én már, hogy mi ez az Európai Unió, csak abban bízom, hogy az ország vezetői jól döntenek majd. Nekem bőven elég, ha a postás minden hónapban hozza azt a kis nyugdíjat, és nem keverem össze, hogy a rengeteg gyógyszerből éppen melyiket kell bevennem. Szavazni azonban mindenképpen elmegyek. Nem saját magam miatt, hanem azért, hogy legalább a fia- taloknak jobb legyen. buoány