Új Néplap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-05 / 30. szám

BIBIM 2003. Február 5., szerda AZ EURÓPAI UNIÓ KAPUJÁBAN 7. OLDAL Céljuk a hiteles tájékoztatás A közelmúltban alakult meg az Europartner Klub, melynek tagjai azt a célt tűzték ki, hogy rendezvényeikkel elősegítsék a térség lakosságának Európai Unióval kapcsolatos ismeret- szerzését. Programjaikkal hozzá kívánnak járulni ahhoz, hogy az emberek pontos képet kapjanak a csatlakozás jelen­tette esélyekről, lehetőségekről és veszélyekről. Szolnok Félelmek és tények Remélhetően nem lesz orszá­gunk csatlakozásának gátja, hogy a 2,8 százalékos tej napjai meg vannak számlálva. Az unió­ban ugyanis teljes (3,5-3,7 szá­zalék zsírtartalom), félig fölö­zött (1,5-1,8 százalékos) és so­vány tej (legfeljebb 0,5 százalé­kos) létezik, azaz ezekhez az előírásokhoz kell alkalmazkod­nunk. Még hat évig, 2009-ig azonban fogyaszthatunk 2,8-as tejet, miután a magyar tárgyaló- delegációnak öt év átmeneti időt sikerült kiharcolnia. Báli István, a klub vezetője - a me­gyei önkormányzat külügyi refe­rense — érdeklődésünkre elmond­ta, a klub mindenki előtt nyitott, aki elfogadja annak célkitűzéseit, valamint támogatja hazánk csatla­kozási folyamatát. Programjaik megszervezésében és lebonyolítá­sában meghatározó szerepet ját­szik a Verseghy Ferenc megyei könyvtárban működő Európai In­formációs Pont. A rendezvények során olyan témákat igyekeznek kiválasztani, amelyek a megyében élők érdeklődésére tarthatnak szá­mot, illetve közvetlenül érinük szűkebb pátriánk lakóit. A klub első, január 30-ai fóru­ma iránt minden várakozást felül­múlt az érdeklődés, hiszen a könyvtár Verseghy Terme szűk­nek bizonyult, sőt a későn érke­zők a folyosóra szorultak ki. A meghívott előadó Thomas Glaser, az Európai Bizottság magyaror­szági delegációjának tanácsosa volt, aki elsőként arról beszélt a népes hallgatóságnak, hogy mik lehetnek hazánk EU-tagságának politikai, gazdasági alternatívái, majd kérdésekre válaszolva elosz­latott számos, a csatíakozás kap­csán felmerülő tévhitet. E fórum csak a kezdet - állította Báli István és elárulta, mit terveznek a közel­jövőben. A Finnugor Baráti Körrel ja meg az érdeklődőkkel, hanem beszámol országaink kapcsolatai­ról is. A program részeként „Észa­ki fény” címmel Finnországot be­mutató kiállítást nyit majd meg a diplomata. A klubelnök e rendez­vény kapcsán megjegyezte: ez lesz az EU tagállamait bemutató programsorozat első állomása. Izgalmasnak ígérkezik a febru­ár 25-i program is, amikor Balázs Péter, a Külügyminisztérium In­tegrációs Államtitkárságának ve­zetője, valamint Rácz Margit, a Világgazdasági Kutatóintézet ku­A szervezők sem gondolták, hogy ilyen élénk érdeklődés kíséri a fórumot. Képünkön Báli István beszél, mellette Thomas Glaser fotó: m. j. közös szervezésben február 15-én tatási igazgatója tart tájékoztatót az unióhoz 1995-ben csatlakozott a csatlakozási tárgyalásokat lezá- Finnország nagykövetét várják ró koppenhágai csúcstalálkozón Szolnokra, aki nemcsak hazája elért eredményekről és azok kö- EU-tagságának tapasztalatait oszt- vetkezményeiről. _________ ■ Ho gyan születnek a döntések? Az Európai Uniót — sajátos intézmény- rendszeréből eredően — egyedülálló döntéshozatali mechanizmus jellemzi, mely elég komplikált, nehezen átlátha­tó, ezért számtalan kritika éri. Az in­tézményi reformokról bő két éve Nizzá­ban tető alá hozott megállapodás a tag­államok egymáshoz való viszonyát, ér­dekérvényesítési képességeit érintette, az unió és a tagállamok közötti vi­szonyt, illetve az EU-intézményeken belüli erőegyensúlyt azonban lényegé­ben érintetlenül hagyta, ezt a feladatot a Konvent hivatott megoldani. A döntéshozatal azért tűnik bonyo­lultnak, mert nem csupán a Tanács­ban képviselt 15 tagállam nemzeti ér­dekeit kell összeegyeztetni, hanem a döntéseknek tükrözniük kell — az Európai Bizottság által megjelenített — közösségi érdekeket, és figyelem­be kell venniük az — Európai Parla­ment által képviselt - állampolgári érdekeket is, miközben más, tanács­adó funkciójú közösségi intézmény (főként a helyi és regionális önkormányzati érdekeket megjelenítő Régiók Bizottsága, valamint a munkaadói, munkavállalói érdek-képviseleti szervezeteket képviselő Gazdasági és Szociá­lis Bizottság) és több lobbicsoport is igyek­szik befolyásolni saját szempontjai szerint a döntéseket. Az Európai Unió döntéshozatala jelenleg a három fő intézmény - a Bizottság, a Tanács és a Parlament - erőegyensúlyán alapul. A képle­A Parlament bevonásának mértéke szerint hét elkülöníthető eljárással születhetnek dön­tések, a közösségi jogalkotás azonban négy - a konzultációs, az együttműködési, a hozzá­járulási és az együttdöntési - eljáráson ke­resztül valósul meg. Ezek közül alapvetően a konzultációs és az együttdöntési eljárásokat alkalmazzák. A kettő között a lényeges kü­lönbség az, hogy a konzultáció során a Parla­ment csak véleményformáló szereppel bír, míg együtt döntésnél a Tanács egyenrangú partnere a jogszabályok elfogadásában. Arról, hogy mely esetben melyik döntéshozatali el­járást kell alkalmazni, az EU-szerződés szöve­ge pontosan rendelkezik. Dr. Vastagh Pál tét leegyszerűsítve az EU első (gazdasági) pillé­rének döntéshozatali struktúrája szerint a kez­deményezés kizárólag az Európai Bizottság ha­tásköre, javaslatairól a Parlament meghallgatá­sa és bevonása után - a Parlamenttel közösen vagy egyedül - dönt a Tanács, esetenként ki­kérve a Gazdasági és Szociális Bizottság, illetve a Régiók Bizottsága nem kötelező hatályú véle­ményét. A második (közös kül- és biztonság- politika) és a harmadik pillér (bel- és igazság­ügyi együttműködés) döntéshozatala a Ta­nácsban zajlik. Bár a Bizottság itt is rendelke­zik kezdeményezési jogkörrel, de lehetőségei jóval korlátozottabbak, a Parlamenttel pedig csak konzultálnak vagy csak tájé­koztatják a döntésekről. _____________________________________I VI TA AZ UNIÓ JÖVŐJÉRŐL A Valéry Giscard d'Estaing, korábbi francia államfő vezette testület, a Konvent tavaly február 28-án ala­kult meg Brüsszelben. Tagja minden tagállam és tagjelölt ország egy-egy kormánytagja, két-két parla­menti képviselője, az Európai Parlament 16 képviselője, valamint az Európai Bizottság két tagja. A testü­let egyebek között a hatalommegosztás új formáira, az EU-intézmények működőképességének hatéko­nyabbá és legitimebbé tételére, az unión belüli demokrácia erősítésére keres válaszokat, valamint az EU- állampolgárok alkotmányát készíti elő. Dr. Vastagh Pál országgyűlési képviselőt, a Konvent tagját arról kérdeztük: hol tart ez a munka, s várhatóan milyen lesz az Európai Unió a keleti bővítés után?- Az unió soha nem látott változások előtt áll, hiszen tíz ország vár csatlakozásra. Ezért kell az intézményeit úgy át­alakítani, hogy a hatékony működés feltételrendszere továbbra is rendelkezésre álljon. A Konventben az Európai Unió új alkotmányos szerződésének tervezetéről, valamint az intézményi változásokról folyik a vita. Az unió új alkot­mányos szerződésébe bekerül az Alapvető Jogok Chartája is, mely tovább bővíti az emberi és állampolgári jogok kö­rét, új jogosítványokat vezet be, mint például az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés jogát, illetve olyan jogokat, amelyek a szociális biztonságot és a munka világát érintik. Ezáltal erőteljesebbé válik az Európai Unió úgynevezett szociális dimenziója is. Nekünk, tagjelölt országoknak különösen fontos, hogy ezekben a hónapokban olyan Európai Unió formálódik, amely hatékonyabb szociális biztonságot és egyenlőséget biztosít, mint eddig. Az Európai Parla­mentnek nagyobb lesz a hatásköre és az ellenőrzési jogköre, erősebb lesz az Európai Bizottság és folyamatosabbá válik az Európai Tanács működése is - összegezte dr. Vastagh Pál. Európa üzenete Hazánk és az Európai Unió kapcsolatrendszere mérföldkőhöz ér­kezett a decemberi koppenhágai csúcs döntéseinek fényében. A csatlakozás tárgyalások lezárásával a tagság dátuma is ismerté vált: 2004. május 1. A történelmi jelentőségű lépést a legfrissebb felmérések szerint az ország lakosságának többsége ugyan támo­gatja, ám az emberek zöme nincs tisztában azzal, mit is jelent tu­lajdonképpen a tagság. Jellemző, hogy számos tévhit kering az Európai Unióval összefüggésben, sokan gyakran alábecsülik, vagy túlzott jelentőséget tulajdonítanak bizonyos területeken a közösségnek. Ennek alapvető oka, hogy nem ismerik kellőkép­pen, nem látják, nem értelmezik a maga egészében ezt az egye­dülálló nemzetközi szerveződést. Az EGK, az EK, végül az EU fej­lődésének, alapvető célkitűzéseinek és eredményeinek ismerete nélkül pedig nem érthető meg, merre tart az európai integráció, s milyen előnyökkel, kihívásokkal és esetleges hátrányokkal szem­besülnek polgáraink az élet szinte minden területén a tagság után. Az utóbbi hetekben gyakran hallani olyan híreszteléseket, hogy az EU-tagságból megint csak a hatalmi elit és multik profi­tálnak, hogy a gazdag nyugati államok gyarmatává válunk, hogy ugrásszerűen meglódulnak az árak, hogy még a disznóvágástól is megfoszt bennünket a brüsszeli bürokrácia, és még hosszan le­het sorolni a - véleményem szerint tudatosan terjesztett - buta­ságokat. Arról már kevesebb szó esik például, hogy az egységes piac kibővülése milyen erőteljes lökést adhat gazdaságunk növe­kedéséhez (ami a nyugdíjemeléstől az egészségügy fejlesztéséig minden más alapját képezi), hogy hazánk a tagság révén olyan nagyszabású, a felzárkózást szolgáló beruházásokat valósíthat meg a közösség pénzügyi támogatásával, amelyekre önerőből év­tizedekig képtelen lenne, hogy a csatlakozást követően olyan ma­gas szintű munkahelyi, fogyasztó-, egészség- és környezetvédel­mi jogi normák fognak érvényesülni, amelyekre eddig csak vá­gyakozhattunk. Hetente megjelenő egyoldalas összeállításunkban választ kívá­nunk adni valamennyi fontosabb, a megyében élőket foglalkozta­tó kérdésre, eloszlatjuk a valótlan félelmeket, ugyanakkor rávilá­gítunk a valós veszélyekre. Ezzel kapcsolatosan természetesen várjuk olvasóink észrevételeit, kérdéseit. Jogharmonizációban első JÁSZBERÉNY Hazánk közel 3200 önkor­mányzata közül elsőként Jászberényben sikerült befe­jezni az EU-csatlakozással összefüggő jogharmonizációs folyamat legfontosabb lépé­sét: valamennyi helyi rende­letet a közösségi joganyag szempontjából szakmailag felülvizsgáltak. A közösségi joganyagban ugyan nincsen olyan rendelkezés, amely az önkormányzatok létre­hozására, felépítésére vagy mű­ködésére vonatkozna, de számos olyan közösségi szintű ágazati jogszabály létezik, amelyek érin­tik az önkormányzatok tevékeny­ségét. Dr. Forgács István főjegy­zőtől megtudtuk, a kormány 2001 júniusában határozatban hívta fel az önkormányzatok figyelmét, hogy a csatlakozásig tekintsék át a helyi jogszabályokat. Ehhez a Belügyminisztérium és a Magyar Önkormányzati Szövetségek Tár­sulása (MÖSZT) is segítséget nyújtott, s egy mintaprojekt kere­tében megkezdődött a tényleges jogharmonizációs munka. Egy községben (Dunapataj), egy kis­városban (Jászberény), egy me­gyei jogú városban (Nyíregyhá­za) és egy megyei önkormányzat­ban (Hajdú-Bihar Megyei Önkor­mányzat) végezték, illetve végzik el az átvilágítást.- A folyamat az egész ország­ban elsőként Jászberényben zá­rult le, azaz a városi jogszabályok uniós szempontból történő felül­vizsgálatát elvégeztük. Már csak a képviselő-testületnek kell döntése­ivel pontot tenni ennek a végére. A helyi joganyag áttekintése mellett arra is figyeltünk, hogy az előter­jesztések, rendelettervezetek meg­feleljenek az uniós előírásoknak. Legutóbb a helyi adórendelet mó­dosításakor voltunk figyelemmel az új szempontrendszerre, de a szilárd és folyékony hulladék ke­zeléséről szóló rendeletterveze­tünk is kiállja a próbát. Tehát az önkormányzat már a jogalkotás­ban is profitálhatott a projekt vég­rehajtásából, egyúttal mintát ad­hatunk más városoknak — nyilat- kozta a főjegyző. _____banka csaba Ös szeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült, írta és szerkesztette: Laczi Zoltán Információk az unióról Az április 12-én tartandó ügy­döntő népszavazáson dől el, hogy élünk-e a brüsszeli meg­hívással vagy sem. De vajon rendelkezünk-e azokkal az is­meretekkel, amelyek birtoká­ban jó lelkiismerettel dönthe­tünk? Ehhez kívánunk segít­séget nyújtani. A legsokoldalúbb információs for­rás ma már az internet. Az Európai Unió hivatalos weboldalán (www.europa.eu.int) mind a 11 hi­vatalos nyelven böngészhetünk a temérdek információ között. Aki nem beszél, olvas idegen nyelve­ken, annak sem kell elkeserednie, hiszen pár egérkattintással minden lényeges ismeretre szert tehet. A Külügyminisztérium (www.kum.- hu) és az egyes minisztériumok honlapjai (www.meh.hu, www.fvm.hu, stb) mellett - a tel­jesség igénye nélkül - érdemes például felkeresni a www.eucsatla- kozas.lap.hu és www.euportal.hu link- és cikkgyűjteményeket, vala­mint az www.euro.hu weboldalt. A diákoknak a sulinet portálon belül a — www.ffg.sulinet.hu/hat96/- eu/anyag.htm - nyújt áttekinthe- tést az unióról. További hasznos cí­mek: www.eudelegation.hu, www.euroinfo.hu. Aki nem fér hozzá a vüágháló- hoz, annak az Európai Információs Pontokat (EIP) és a könyvtárakat javasoljuk elsődleges információ- forrásként, ahol egyebek között a legkülönfélébb tájékoztató kiad­ványokkal állnak az érdeklődők rendelkezésére. A kiadványok kö­zül a Külügyminisztérium által ki­adott „Engem is érint” sorozat fü­zeteit ajánljuk, amelyek átfogóan és közérthetően tájékoztatják az ol­vasókat szinte valamennyi, az uni­ót és hazánk csatlakozását érintő kérdésekben. ■ Tájékozottnak érzi-e magát? Körkérdés A csatlakozásról szóló, kö­zelgő népszavazás apropó­ján arra a kérdésre kerestük a választ, vajon a járókelők jelenleg mennyit tudnak az Európai Unióról, mennyire érzik tájékozottnak magu­kat e témában. Koszti Stefá­nia, 17 eszten­dős tanuló: — Azt kell, hogy mondjam: nem sokat. In­kább csak az integráció sú­lyát, jelentősé­gét érzékelem az unióról szóló híradásokból. Az emberekben pedig úgy ér­zem, óriási a várakozás. Ez alól egyébként én sem vagyok kivé­tel. Kíváncsian várom, mit hoz majd számunkra az EU-tagság. Dobos Atti­la, 30 éves szakács: — Egyelőre szin­te kizárólag a sajtóban el­hangzott in­formációk alapján tu­dok valamifé­le képet al­kotni a közösségről. Persze tisz­tában vagyok vele, hogy ezek csupán felszínes ismeretek. Bí­zom benne, hogy április 12-ig a tömegtájékoztatásból is többet tudok majd meg a csatlakozás következményeiről. Addig ugyanis a remény nyújtja az egyetlen biztos támpontot a dön­téshez. Cserfalvi József, 54 éves népmű­velő: — Bár hivatásomnál fogva köteles­ségemnek ér­zem, hogy minél tájéko­zottabb le­gyek az EU-csatlakozás kérdésé­ben, ezen a téren eddig még nem tudtam megfelelni saját elvárása­imnak. Több információra volna szükségem ahhoz, hogy valame­lyest átlássam a tagságban rejlő lehetőségeket. A jelenlegi ismere­teim alapján ugyanis szükségsze­rűnek, de elhamarkodottnak ér­zem ezt a lépést. Dr. Urbán Teréz, 45 esztendős iskolaorvos: - A sajtóban és szakirodalomban hozzáférhető adatokat, elemzéseket és állás­foglalásokat rendszeresen figye­lemmel kísérem. Ám ezek több­sége szerintem meglehetősen egyoldalú. Azt hiszem, sokakkal együtt hiányolom a részleteket érintő és az integráció hátrányai­ról is hiteles képet adó tájékozta­tást. Szilágyi Sándomé, 75 éves nyugdí­jas: - Nem ér­tem én már, hogy mi ez az Európai Unió, csak abban bí­zom, hogy az ország vezetői jól döntenek majd. Nekem bőven elég, ha a postás minden hónap­ban hozza azt a kis nyugdíjat, és nem keverem össze, hogy a ren­geteg gyógyszerből éppen melyi­ket kell bevennem. Szavazni azonban mindenképpen elme­gyek. Nem saját magam miatt, hanem azért, hogy legalább a fia- taloknak jobb legyen. buoány

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents