Új Néplap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-04 / 29. szám

10. OLDAL 2003. Február 4„ kedd 1 Ahol szabadon fütyül a szél Csorba, vagy más néven Csorbatanya egymással átellenben ösz- szesen két sor házat jelent. Ma sem lakatlan, hiszen huszon­két családnak ez az otthona. Ha valaki kiáll a jó harminc mé­ter széles utca közepére, innen elkalandozhat a tekintete addig, ahol az ég a földet éri. A szelek, viharok is fürge vendégek, át­rohannak a tanyaközponton, ami közigazgatásilag Kisújszál­láshoz, területileg Törökszentmiklóshoz tartozik, de talán Ör­ményes a legközelebbi település. Riport Még megvannak a régi, állami gazdasági istállók, a kultúrház, az étterem, a kastély is dacol az idő múlásával, bár a hajdani nyüzsgés oda. Meglepően gondozottak a házak, lerobbant talán nincs is köztük. Noha hideg szelek ügyes­kednek a környéken, jöttünkre szinte minden kapubejárónál kí­váncsi fejek bukkannak fel. Köz­tük az egyik a 43 esztendős Vitá­lis Endre, aki nappali őr, tanyagaz­da, szóval afféle mindenes.- Ritka itt a magukfajta, nem nagyon jár erre idegen. Messze vagyunk a világ zajától, hála is­tennek. A csend, a nyugalom er­refelé nagy úr.- Mióta laknak itt?- 1984-ben jöttünk ki Kisúj­szállásról. Négyen vagyunk, a pá­rom a telepen dolgozik a tehené­szetben, a nagyobbik fiam tavaly nősült, a kicsi az Illéssy Sándor Szakközépiskolába jár. Egyéb­ként a tanyaközpontban 17 isko­lás él, közülük 5 középiskolás, akik naponta ingáznak a suli és az itteni otthonuk között. Reggeltől estig három pár busz indul, érkezik Kisújra. Ivóvíz, vil­lany van, az iskola, óvoda, az or­vosi rendelés megszűnt. Valaha étterem, kocsma is volt, mára ez a lehetőség egy boltra szelídült. Heti háromszor nyit: kedden, csütörtökön délután meg szom­bat délelőtt. A húsz-egynéhány családnak öt kocsija van, ami pe­dig a házakat illeti, legutóbb egy 110 ezerért kelt el. De jó kockahá­zat, kétszobásat lehet kapni köz­ponti fűtéssel 330 ezerért, most cserélt az egyik gazdát. A múltkor megtréfálta őket a té­li fergeteg, a nagy hó: egy hétig gyilkolták az utat, mire járható lett a városba vivő betonpántlika. Mert amit tolólappal, nagy gép­pel letoltak, fertályóra alatt visz- szahajtotta, fújta az útra a szél. A fiatalabbak, akik jobban bír­ják magukat, hízókkal, aprólék­kal bajlódnak, de általában any- nyival, amennyi maguknak, a családnak szükséges. A tanyaközpont egyik leg­idősebb lakosa B. Kovács Ist­Három nemzedék a Csorbatanyán: nagymama, anyuci és a lánya Kovács Klaudia, aki kilenc éves és harmadikos vánné Tériké a maga hetven­négy évével.- Nincstelenség jellemez ben­nünket, kedves, igen kevés a nyugdíj, így fogunk minden fil­lért. Nekünk öt gyerekünk szüle­tett, három már elhalt, kettő él. Unoka is érkezett jó néhány, déd­unoka is kettő. Negyvenkét éve lakom itt, bár Kisújon születtem. Lassan ki sem mozdulok, mert októberben volt egy éve, hogy be­néztem a városba. Tévé, újság van, jár a postás, minek, hová menjek, amikor a huszonkét csa­ládból vagy hússzal valamilyen rokonságban vagyunk. A baj csak az, hogy havi har­mincezer elmegy gyógyszerre, ami irtó sok a nyugdíjhoz. A vér­nyomásom vacakol, és megint emelik a patikai árakat. Úgy lá­tom, érzem, mindig a kisember jár rosszul. Még egy példa: fával fű­tünk, de ilyenkor csak a konyhát, onnan engedünk meleget a szobá­ba. Mégis elfogy hetven mázsa be­lőle, ez kettőnk egyhavi nyugdíja. Ezt az összeget nagyon meg kell nélkülöznünk az urammal. Mások messzebbről érkeztek, így ifjú Kovács Istvánná Erzsiké Szabolcsból.- Eredetileg dolgozni jöttem a gazdaságba, erre a telepre, aztán itt maradtam. A férjem is a tehe­nészetben kapott munkát, én is fél műszakban. Két gyereket ne­velünk: István tizenkét éves, Kla­udia hárommal kevesebb. Innen járnak a kisúji iskolába busszal. Fél hétkor indul a járat és fél há­romra hozza haza őket.- Mennyiből él a család?- A családi pótlékkal együtt nyolcvanezerből. Nagyon kevés, borzasztóan be kell osztani.- Nyaralni mikor voltak?- Nincs miből, nincs hová. Még otthon a Nyírségben is lehet hat éve, hogy megfordultam.- Megszokott? Túlzsúfoltnak aligha nevezhető utcasor a tanyaközpontban FOTÓ: MÉSZÁROS- Ez a tanyaközpont olyan, hogy sógor, koma, jó barát, rokon mindenki, talán két család kivéte­lével. Azonosak a bajaink, hason­ló az örömünk. Most főleg az foglalkoztatja őket, mit hoz a jövő. Ki lesz a te­lep tulajdonosa, mert sok itteni családnak ez a tehenészet a ke­nyérkereső helye. Még akkor is, ha akad egy ember, aki Pestre jár el dolgozni, és csak hétvégén ta­nyalakó. Bíznak abban, hogy lesz munka, mert akik itt laknak, van­nak, ebben a két utcában éltek a szüleik is. És ők voltak az első la­kók valamikor az ötvenes évek elején, derekán, amikor ezek a központok a semmiből kinőttek. Nehéz élet a tanyasi, mert min­denért meg kell dolgozni. A me­legért a kályhák segítségével, mert ide nem ért el a gáz. A váro­si vásárlásért, mert azok a boltok messze vannak. A kenyérért, amelyet idehoznak, de ha ez nem jó, messzebb is lehet venni. Be­tegnek sem érdemes lenni, mert messze az orvos, bár az itteni em­berekre nem az a jellemző, hogy elhagyják magukat. Ha meg el­hagyják, annak már oka van. Ritka a közös mulatság, szinte évente szerveznek egyet valami­lyen okból. Tavaly lagzit tartottak az itteni kultúrházban, ifjú Vitális Endre és Kovács Vera lakodalmát. Vagy százhetvenen vigadtak és olyan volt a hangulat, hogy a het- ven-egynéhány éves Kovácsné Tériké még az asztalon is ropta. Ez volt élete első ilyen tánca ekko­ra magasságban, de megfogadta, nem az utolsó. Pedig amúgy napi 25 szem gyógyszer is hozzátarto­zik a kosztjához, bár aznap elfele­dett mindent. Mert rokonok közt vigadott, és jól akarta érezni ma­gát. Ennyit csak megérdemel az ember hetven-egynéhány átdol­gozott év után. Nem igaz? D. SZABÓ MIKLÓS Mi legyen adónk l+l %*ának sorsa? Alapítványok, egyesületek, érdekképviseletek, szövetségek, szervezetek, FIGYELEM! Olvasóink döntésének megkönnyítéséhez kívánunk segítséget nyújtani a, «Néplap és a JMMÉII napilapokban keddenként, a Figyelő oldalban megjelenő tematikus összeállítással, melyben a lehetséges kedvezményezettek, támogatásban részesíthető intézmények, szervezetek, alapítványok (kivéve pártot, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet) tehetik közzé jogosultságukat, közölhetik adószámukat. Tudjuk, e szervezeteknek minden forint számít. Ezért az Új Néplap és a Jászkun Krónika is csatlakozik a támogatók köréhez, mégpedig úgy, hogy a megjelenést jelentős kedvezménnyel biztosítjuk! 50 % kedvezménnyel hirdetheti meg alapítványát, egyesületét 1/50 5.875 Ft +AFA Z/50 11*750 Ft+ÁFA ITT A LEHETŐSÉG, RAGADJA MEG! Várjuk megrendelését, személyesen: Szolnok, Kossuth tér 1. fsz., faxon az 56/516-720 és e-mailon: hird.szolnok@axels.hu Február 14-e Valentin napja. Bizonyára sok kedves olvasónk számon tartja a szerelmesek ünnepét. Az Új Néplapban és a Jászkun Krónikában - hagyományosan - jelentős engedménnyel közöljük az Ön üzenetét a hirdetési szelvényen leírt feltételekkel. Csokorba rendezett üzenetét személyesen, telefonon vagy postai úton juttathatja el a kiadónkba február 12-ig, mindössze 1000 Ft-ért. Címünk: Új Néplap-, Jászkun Krónika-hirdetésfelvétel 5000 Szolnok, Pf.: 105, Kossuth tér 1. Telefon: 56/516-716, fax: 516-720 Ha a levelet választja, a borítékra kérjük ráírni: „VALENTIN NAP”! Megjelenés: február 14., péntek. géplap VALENTIN-NAPÍ JÁSZK1# i hirdetési szelvény Megrendelem Valentin napja alkalmából a következő szöveg közlését: I I Az üzenet díját, 1000 Ft-ot (800 Ft + áfa) postai utalványon befizettem, a szelvényt vagy másolatát mellékelem. Név: Cím:

Next

/
Thumbnails
Contents