Új Néplap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-26 / 48. szám

4. OLDAL AZ EURÓPAI UNIÓ KAPUJÁBAN 2003. Február 26., szerda 5i Ml Miért előnyös a tagság? A rendszerváltozást követő valamennyi kormány eltökélt szándéka volt, hogy Magyar- ország részese legyen az eu­rópai integrációnak, ezért so­kan sokféleképpen megfogal­mazták már, milyen előnyök­kel jár hazánk számára, ha tagként csatlakozhat az euró­pai népek elmélyített intéz­ményes együttműködéséhez. A magyar diplomácia irányí­tója, Kovács László külügymi­niszter a következő nyolc ér­vet sorakoztatta fel az uniós tagság mellett. 1. A világméretű politikai és gaz­dasági versenyben a 25 tagú Eu­rópai Unió tagállamaként Ma­gyarország könnyebben érvénye­sítheti érdekeit a nemzetközi po­litikai színtéren; 2. A fejlett és demokratikus Eu­rópai Unió tagállamaként hazánk közvetlenül részt vesz Európa és a vi­lág fejlődését befo­lyásoló döntések meghozatalában. Magyarország a döntéshozatal ré­szese lesz, nem csak a tőle függetlenül meghozott határo­zatok elszenvedője: „Jobb a döntéshozók asztalánál ülni, mint kívülállóként szemlélni a történéseket”. A kisebb orszá­gokat preferálja az érvényben lé­vő szavazati rendszer; 3. Az Európai Unió alapelve a fejlettségi szintek kiegyenlítése: az ezen elv megvalósítását szol­gáló közösségi forrásokból lehe­tőség nyílik Magyarország fejlő­désének felgyorsítására, hazánk felzárkóztatására a fejlett európai országok szintjéhez; 4. Az infrastruktúra gyorsabb fejlesztésének lehetőségét kínálja a csatlakozás. Tagállamként je­lentősebb tőkebeáramlásra, en­nek következtében pedig több munkahelyre és idővel maga­sabb bérekre számíthatunk. A nettó keresetek növekedése pe­dig húzza magával a nyugdíjakat; 5. A csatlakozással javul az életminőség, például a szigorúbb fogyasztóvédelmi, környezetvé­delmi és élelmiszer-biztonsági szabályozás miatt; 6. Uniós tagállamként hatéko­nyabbá válik a szervezett bűnö­zés elleni fellépés; 7. Tagországként mezőgazda- sági támogatásokhoz jutunk, ami elősegíti a versenyképes agrári- um megteremtését. Az uniós tag­ság egyben biztonságosabb pia­cot is jelent a magyar mezőgaz­dasági termékeknek; 8. Az európai uniós tagságunk révén a tagállamokkal azonos jo­gokhoz és lehetőségekhez jutunk (például az oktatás, a munkavál­lalás, az utazás, a letelepedés stb. terén). ■ A keleti bővítés az Európai Unió érdeke is, hiszen politikai­lag megerősödve, még hatékonyabban tudja befolyásolni a világpolitikai folyamatokat. A megnyíló középeurópai pia­cok további gazdasági előrelépést jelentenek az EU számá­ra, mindenekelőtt új fogyasztókat és új munkahelyeket. Szintén fontos szempont, hogy a bővítéssel megnő a lehe­tősége a terrorizmus, a határokon átnyúló szervezett bűnö­zés vagy az illegális bevándorlás megfékezésének. Támogatott vállalkozások Kilencvenhárom kis- és kö­zépvállalkozás nyert összesen tizenegymillió euró vissza nem térítendő támogatást a PHARE-program keretében, köztük több megyénkbeli cég. A PHARE keretén belül a kis- és középvállalkozások közötti együttműködés erősítése címmel 2000-ben indult projekt célja tá- gabb értelemben a regionális kis- és középvállalkozói szektor növe­kedésének és versenyképességé­nek fejlesztése, a foglalkoztatás növelése. Közvetlen célja a vállal­kozások közötti együttműködés erősítése, a beszállítói potenciál növelése, a piaci lehetőségek fej­lesztése. A beérkezett projektja­vaslatok alapján az eredetileg ter­vezett 9 millió euró támogatási ke­retnél nagyobb forrásra mutatko­zott igény a három cél régióban (Észak-Alföld, Dél-Alföld, Észak- Magyarország) - tájékoztatta la­punkat a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Köz­hasznú Társaság. Ezért a 2000. évi programokban maradt felhaszná­latlan forrásokból 1,185 millió euró PHARE-támogatást átcsopor­tosítottak erre a célra. Ennek ered­ményeként az első körben nyertes 67 pályázaton kívül továbbiak, összesen 93 jutott vissza nem térí­tendő támogatáshoz. A pénzügyi keret 11 millió euró, ebből 8,6 mil­liót az Európai Unió PHARE prog­ramja adott, míg a fennmaradó összeget a gazdasági minisztéri­um biztosította. A program kereté­ben a Dél-Alföldön 34 pályázat 3,5 millió euró, az Észak-Alföldön 23 pályázat 2,9 millió euró és Észak- Magyarországon 35 pályázat 4,6 millió euró támogatási keretet használt fel. Az Észak-Alföldhöz tartozó megyénkből támogatást nyert a Kuntej Rt. (Tiszafüred) 200 ezer, a Scintilla Mérnöki Iroda Kft. (Jászberény) ugyancsak 200 ezer, az Agrohíd Kft. (Mezőtúr) 39 ezer 680, a Tur-Trink Kft. (Mezőtúr) 141 ezer 630 és a Ford Sándor Ser­vice Kft. (Kisújszállás) 112 ezer 524 ezer euró értékben. t. a. Tisztességes alku született A megyei önkormányzat cél­ja, hogy a településekkel és a civil szervezetekkel karöltve hiteles tájékoztatást nyújt­son az Európai Unióról, a csatlakozásról — mondta Tokár István, a megyei köz­gyűlés elnöke tegnap az EU- finis programsorozat nyitó­rendezvényén. Mint elhangzott, a megye telepü­léseinek fele jelezte, hogy részt kí­ván venni az Európai Unióval kap­csolatos tájékoztató kampányt megtestesítő programokban. Dr. Balázs Péter, a Külügymi­nisztérium államtitkára áttekin­tette a csatlakozás hosszú folya­matát, s külön kitért a legdráma­ibb fejezetek tárgyalására. Rámu­tatott: tisztességes megállapodás született az EU-val, hiszen egyik tagállam sem csatlakozott azon­nal százszázalékosan, az illeszke­dés lépcsőzetesen történt. Felhív­ta a figyelmet az államigazgatás felkészülésére, hogy képes legyen megfelelni a közösségi szint elvá­rásainak. Rá kell állni egy heti lüktetésű pályára, ahol döntés döntést követ - fogalmazott. Az államtitkár a Konvent tagja­ként beszámolt az unió jövőjét felvázoló alkotmányozási folya­mat állásáról, a magyar delegáció tárgyalási alapelveiről. Mint meg­tudtuk, az új alapokmány - melynek az első 16 cikkelye már elkészült -, sokkal egyszerűbb, átláthatóbb lesz, mint az eddigi alapszerződések. Az Európai Unió gazdasági fo­lyamataiban súlyos recessziós je­lenségek mutatkoznak — jelentette ki dr. Rácz Margit. A Szolnoki Fő­iskola kandidátusa, az intézmény Európai Tanulmányi Központjá­nak igazgatója hozzátette: Német­országban a munkanélküliség 4,6 milliós, vagyis fél Magyarország- nyi. Ennek fényében rögtön meg lehet érteni, hogy az újonnan csat­lakozókkal milyen feszültségek je­lennek meg az unióban, miért van az, hogy mi kérünk, és ők olyan szűkmarkúan adnak. Abból a helyzetből kell kiindul­nunk, hogy nagyon nehéz gazda­sági szituációban kerülünk az Eu­rópai Unióba. Felmerül a kérdés, ha bekerülünk a közösségbe, a gazdasági problémák könnyeb­ben átélhetők lesznek-e vagy sem. Egyrészt a globalizációs folyama­tok szempontjából az EU tompító szerepet jelent, ami hazánk szá­NIAGYARORSZÁG NETTÓ PÉNZÜGYI POZÍCIÓJA A KOPPENHÁGAI DÖNTÉS ÉRTELMÉBEN (1999-ES ÁRAKON, MILLIÓ EURÓ) 2004 2005 2006 előcsatlakozási alapok 235 199 124 mezőgazdaság 124 541 650 strukturális műveletek 209 438 524 belső politikák 42 72 97 kiegészítő kiadás 58 61 61 „likviditási gondokat enyhítő” támogatás 155 28 28 TÁMOGATÁSOK ÖSSZESEN 824 1339 1484 hagyományos saját források-97-150-150 áfaforrás-61-96-99 GNP-forrás-348-527-542 brit visszatérítés BEFIZETÉSEK ÖSSZESEN-46-553-71-845-74-865 NETTÓ PÉNZÜGYI MÉRLEG 271 494 618 (Forrás: Bruxinfo) mára is pozitív. A képlet másik ol­dala viszont az, hogy a biztonsá­gért hatékonysággal kell fizetni. A kandidátus aláhúzta, hiába létezik egy nagyon hatékony együttműködési rendszer, a meg­oldandó problémákkal a tagor­szágok egyedül maradtak. Az adó, a nyugdíj- és az egészségügyi re­formot nemzeti forrásokból, nem­zeti r zikókkal kell megoldani. Dr Rácz Margit rámutatott: az unió nagyon sokféle előnyt bizto­sít, di? a növekedést, a stabilitást, a modernizációt nekünk, ma­gunknak kell megoldanunk. A keleti bővítéssel megnő a he­terogenitás, a fejlettségi különbsé­gek pedig rövid távon nem lesznek megoldhatók. Ahhoz tehát, hogy az urió működőképes maradjon, olyan együttműködési formákat kell kialakítani, ahol a legfejletteb­bek meg tudják oldani reform­problémájukat, ugyanakkor bizto­sított a felzárkózó országok támo- gatása, a szolidaritás. l. z. - t. a. A ketreces tartás gond lehet Többféle aggodalom is megfogalmazódik a baromfitartókban az unióba lépés kapcsán. Most néhány kérdéskörre világítunk rá. Az állattenyésztést, azon belül is a baromfineve­lést érintő uniós előírásokból egyedül a ketreces tartás az, ami komoly anyagi terhet jelent a gaz­dáknak. A ketrecek többsége ugyanis 1990 előtt létesült és nem teljesítik az EU-normát. A jogsza­bály értelmében egy tyúkra 450 négyzetcentimé­ter helyet kell biztosítani, az etető-itató minimá­lis nagysága 10 centiméter/tyúk, a ketrec magas­ságának 65 százalékban negyven centiméteres­nek kell lennie, de sehol nem lehet 35 centi alatt, a lejtés pedig nem lehet 14 százaléknál több. Ezeknek az elvárásoknak a teljesítésére a kor­mány a csatlakozási tárgyalásokon halasztást kért és kapott az évtized végéig. Elterjedt a hí­resztelés, hogy EU-tagságunk után libát és kacsát nem lehet majd tömni. De lehet. A csatlakozást követően francia mintára a továbbiakban is lehe­tőség lesz — a lúd és a kacsa élettani-étkezési szo­kásaira jellemző jó étvágyára és falánkságára ala­pozva - a hízott máj kíméletes, töméses-hizlalá- sos előállítására. Kérdésként merült fel az is, hogy tiltott lesz-e a libák tollának tépése? Nos, egyelőre nem. A tolltépés folytatása a csatlakozást követően hosz- szabb távon ugyan veszélybe kerülhet, tekintettel arra, hogy a jelenlegi közösségi szabályozás ezt nem teszi lehetővé. Rövid távon azonban ez a ve­szély nem áll fent, mert a tevékenységet kizáró, 1998-ban aláírt a „Mezőgazdasági Haszonállatok Védelméről szóló Európai Konvenció” közeljövő­ben várható, magyaror­szági ratifikációjának al­kalmával egy kizáró nyi­latkozatot fogalmaznak meg, mely a tolltépést nemzeti sajátosságként kívánja megjelölni. Ez azt jelenti, hogy a tolltépés Magyarországon nem lesz tílos. TÓTH ANDRÁS A tojások forgalomba hozatalára vonatkozó szigorú közösségi szabályozás előírja a humán fogyasztásra szánt tojások minőség, illetve súly szerinti osztályozását, valamint az alkalmaz­ható csomagolási technológiát és anyagokat, és a csomagoláson feltüntetendő informáci­ókat. Az unió egységes piacán csak olyan termék forgalmazható, értékesíthető boltokban és élelmiszer-áruházakban, amely megfelel az EU követelményeinek. Az étkezési tojások egyedi jelölése nem kötelező érvényű, csupán választható alternatíva, de ebben az esetben a csomagoláson feltüntetendő információk és jelölések egységes előírásait be kell tartani. A háztól, illetve a helybeli kisebb piacokon történő értékesítés esetére nem vonatkoznak a forgalmazási követelmények. Forrás: www.eu2004.hu Összeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült. Szerkesztette:Laczi Zoltán Igen a mákos gubára Minden híreszteléssel ellentét­ben nem lesz tiltott cikk a mák. Miéit is lenne, hiszen Európai Unióban sem ismeretlenek a mákkal töltött sütemények. Sőt a tagságot követően is lehet majd étkezési célra mákot ter­melni, a közösség kimondottan a gyógyszerek alapanyagául szolgáló mákfajták termesztését szabályozza. Az alkaloidát gya­korlatilag nem tartalmazó étke­zési mák szabadon termeszthe­tő Magyarországon, de a mák szalmáját a termelő köteles megsemmisíteni (elégetni), illet­ve a talajba forgatni, de át is ad­hatja az ipari mák feldolgozásá­val foglalkozó ICN Magyaror­szág Rt.-nek. (A cég 2002-től nem veszi át az étkezési mák tokját.) Az étkezési mák ter­mesztésével kapcsolatos szabá­lyokat a közeljövőben módosít­ják, de a tervezet sem tartalmaz számottevő korlátozást. Az ipari máknak is nevezett, magas alkaloidatartalmú fajták termelését ugyanakkor szigorú szabályokhoz kötik. Vásárlásá­val és termeltetésével csak meg­határozott feldolgozó (az ICN Magyarország) foglalkozhat. (Fonás: FVM) ■ Mit vár a csatlakozástól? Szűcs Imre tiszafüredi fazekas népművész: - Várakozás és ag­godalom is van bennem, nem tu­dom, hogy a hozzám hasonló népi alkotók­nak jó lesz-e a belépés az Európai Unióba. Annak örülök, hogy megnyílik előttünk egy 350-360 milliós piac, viszont aggó­dom, hogy ott a mi mostani szabványa­inktól eltérő, azoknál szigorúbb szabvá­nyok vannak, ame­lyeknek nehéz lesz eleget tenni a hagyo­mányok megsértése nélkül. Arról van szó, hogy munkáink az ól­mos máztól kapják meg mostani színü­ket, árnyalataikat, és elveszítik sajátosságai- A népművészet mestere munka közben annyi ólmot tartalmazhatnak a festékek, mint nálunk, emiatt egy idő óta nem is szállítok árut oda, holott korábban szállí­tottam. Két megoldást látok: vagy olyan festékeket kell gyártani, amelyek képesek kihozni a mos­tani színeket csökken­tett ólomtartalom mel­lett is, vagy a néprajzi tárgyakra másféle szab­ványokat kell megállapí­tani. Ez utóbbi azért is le­hetséges szerintem, mert a mi tányérjaink, tálaink, és egyéb edé­nyeink már nem hasz­nálati, hanem dísztár­gyak, amelyekben álta­lában nem tartanak ételt vagy italt. Hazánk csatlakozásával kap­csolatosan megfogalmazódik a félelem, hogy a határok megszűnése miatt megnövek­szik a bűnözés. Vajon milyen eszközökkel igyekszik az EU gátat szabni például a szerve­zett vagy a kábítószerrel kap­csolatos bűnözésnek? A bűnözéssel kapcsolatos teen­dők az unióban elsődlegesen az egyes tagállamok hatáskörébe tartoznak, az adott állam bünte­tőjogi keretei között zajlanak. Csakhogy a bűnözés számos vál­faja már régóta túlmutat a határo­kon. Manapság a nemzetközi szervezett bűnözés elleni küzde­lem jelenti a legnagyobb kihívást. Nyilvánvaló, hogy az egyes or­szágok egymástól elszigetelten képtelenek lennének a kábító­szerrel kapcsolatos bűncselekmé­nyek, az emberkereskedelem, a nemzetközi csalássorozatok elle­ni hatékony reagálásra. A leg­eredményesebb tehát az egysé­ges fellépés lehet. Ennek érdeké­ben a tagállamok az összeurópai problémát jelentő súlyos bűncse­lekményformák ellen akcióterve­ket állítanak össze. Ilyen a szer­vezett bűnözés elleni fellépésről szóló akcióterv vagy az EU kábí­tószer-stratégiája, amelyek össze­hangolják és egységesítik a tagál­lamok hatóságainak fellépését. A működését 1999-ben meg­kezdő Europol a tagállamok rend­őrségei között együttműködés elősegítését szolgálja. Hazánkat 2001-től szerződéses keretek kap­csolják a közös európai rendőri szervezethez, csatlakozásunkat követően azonban teljes jogú tag­ként vehetünk részt az unió bű­nözés elleni együttműködései­ben. Ezzel lehetőséget kapunk ar­ra, hogy a nemzetközi bűnözés ellen nagyobb eséllyel vehessük fel a harcot. Az Európai Unió egy olyan tér­ség, amelyen belül az emberek szabadon, ellenőrzések nélkül mozoghatnak. Ez önmagában in­dokolja a közösség külső határai védelmének megerősítését, ugyanakkor szükségessé vált a menekültügyi és a bevándorlási politika összehangolása, egysége­sítése is. A tagállamok közösségi hatáskörbe helyezték ezeket kér­déseket az 1999. május 1-jén ha­tályba lépett Amszterdami Szerző­désben. A közös jogalkotási folya­mat eredményeként létrejött új, egységes menekültügyi és beván­dorlási politika normáinak legké­sőbb a szerződés hatályba lépését követő öt éven belül kell érvénye­sülniük. Magyarország EU-tagsá- gával természetesen részese és alakítója lesz ennek az együttmű­ködésnek iS. HORVÁTH GYŐZŐ „Határtalan” bűnüldözés kát, ha a szabványok változása miatt ilyen mázt nem használha­tunk. Amerikába például tized-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents