Új Néplap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-01 / 27. szám

4. OLDAL MEGYEI TÜKÖR 2003. Február 1., szombat H | fÜM Két katona kötődése Nem tudom, hogy a katonaság­nál van-e fontosabb beosztás, mint a szajoli Szabó Zsigmon- dé. Ő ugyanis a szolnoki 1. Könnyű Vegyes Ezred szaká­csa, s ugyebár a katonának en­ni kell, hogy hadra fogható le­gyen. Zsigáról ítélve nem lehet rossz a koszt, hiszen puszta megjelenése is tiszteletet pa­rancsoló, nyugalomra intő. Ez szükséges mostani szolgálati helyén, a ciprusi békefenntartó misszióban. Pillanatnyilag ugyan­is Zsiga olyan „volt szakács-lesz szakács” állapotban megfigyelői posztot tölt be Cipruson. Több­szöri jelentkezés, válogatás, bi­zottsági döntés és egy hónapi fel­készítés után szeptember 20-án ült repülőre, hogy betöltse mosta­ni tisztét. Megbízása fél évre szól, de egy újabb fél évre meg lehet hosszabbítani. Társaihoz hasonlóan neki is a békefenntartás, a határzónában történő események megfigyelése a feladata. Az ottani eseményeket röviden summázza:- Nem történt semmi említés­re méltó. Erre mondják az angolok: „A semmi újság jó újság”. Már hogy­ne volna az, hiszen semmi rossz hírt nem hordoz. Valójában a szolgálaton kívül történnek említésre méltó események. Akkor, amikor a szabadidős katonák végigjárják Ciprus év­százados kultúrájának emlékeit, a régi vára­kat, kolostorokat, a ma már csak romokban látható ezeréves színházakat, a pálmafákkal övezett tengerpartot. S mint a nemzetközi békefenntartókhoz tartozók, nemcsak a go­kor a honvédelmi miniszter kép­viseletében meglátogatta őket Iváncsik Imre, a Honvédelmi Mi­nisztérium politikai államtitkára és egy „mindent tudó”, szerelés­re is alkalmas zsebkéssel ajándé­kozta meg az alakulat tagjait. Az itteni zimankós időben jó arra gondolni, hogy Cipruson ilyenkor zöldell a határ. Napköz­ben olyan 20-25 Celsius-fok van. Bizonyára jól érzi ott magát Sza­bó Zsiga, de az is biztos, hogy most már jobban kívánkozik ha­za. A napokban befejeződött, Szájólban eltöltött két hét sza­badsága alatt tartotta ugyanis az eljegyzését. A menyasszony, Bar- kóczi Ibolya szakaszvezető ugyancsak az 1. Könnyű Vegyes Ezred szakácsa. Pályaválasztásá­ról így nyilatkozik:-1997. július 1-jén azért lettem katona, mert fiatal lányként von­zottak a kalandok. Ki akartam próbálni, hogy el bírom-e a ne­hézségeket olyan erővel, mint a férfiak. Bizonyítani akartam. Ké­sőbb azonban rájöttem, hogy a katonai szolgálatnak nem min­den ága való nőnek. Úgy érzem, mostani beosztásom megfelelő. Helytállók és helyt akarok állni ezen a helyen. Jó a kollektíva, és feletteseim is megbecsülnek. Biz­tos munkahely, de csak az válassza, aki nem átmenetinek tekinti. Cukrász az eredeti szak­mám. Jóleső érzés, hogy kitanultam a sza­kácsmesterséget is. Úgy tűnik, a Szabó családot „megfertőzte valamilyen katonai vírus”, mert Zsiga öccse és annak barátnője is katona. Lehet, hogy egy katonai dinasztia alapításának vagyunk a szemtanúi? simon bél* Szabó Zsigmond megjelenése már magában is tiszteletet parancsoló rögök, hanem a törökök által lakott szigetré­szeket is megtekinthetik. Idő is adódik erre, hiszen havonta nyolc szabadnapot kapnak. Azokat Cipruson ott és ahogy akarják, úgy töltik el. Félévenként három hét szabadság jár a békefenntartóknak. Abból egy hetet a szigeten kell eltölteniük, két hétre pedig ha­zajöhetnek. A hazaiak is gondolnak rájuk. Karácsony­Nézöpont SZILVÁSI ZSUZSA Az oktánszámok mellékhatásai A Gazdasági Versenyhivatal napokban nyil­vánosságra hozott tanulmánya szerint a jö­vőben egyes gyógyszereket nem csak a pati­kákban vásárolhatunk meg. Ha ez megvalósul, hamarosan már szinte bárhol megkaphatjuk a nem vényköteles készít­ményeket. A változtatások célja a verseny elősegítése, gazdasági szem­pontok szerint így minden bizonnyal indokolt az elképzelés. Hogy a patikusok hajmeresztőnek tartják ezt a tervet, az már más kérdés. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az ártalmatlannak tar­tott készítmények is könnyen veszélyessé válhatnak, káros mellékhatásai a recept nélkül kapható gyógyszereknek is le­hetnek, a nem megfelelő adagolás még a vitaminok esetében is kockázatokkal jár. Szakmai tanulmányok sora bizonyítja, hogy azokban az Eddig is marékszámra szedtük országokban, ahol a nálunk a patikaszert mé§ csak terve­zett, liberalizált rendszer műkö­dik, szükségtelen mértékben megnő a gyógyszerfogyasztás, és jelentősebb mértékű a gyógyszerek által okozott káros mellékhatás. A magyar ember eddig is híres volt a marék­számra szedett patikaszerekről, gyakran előfordul, hogy az egyik készítmény mellékhatásait a másikkal, harmadikkal próbáljuk orvosolni. Ha épp a hozzáértőknek nem lesz lehe­tőségük a tanácsadásra, vajon meddig fajulhat mindez? Évszázadokon át jól működött a rendszer, hogy cipőért a susz­terhez, kenyérért a pékhez, gyógyszerért a patikushoz me­gyünk. Hamarosan azonban mindennapossá válhat, hogy nem az ügyeletes gyógyszertárat keressük, ha az éjszaka közepén megfájdul a fogunk, csak a sarki nonstop boltba ugrunk le. A ki­ló krumpli és káposzta meg a gyümölcsök mellé esetleg egy-két doboz lázcsillapítót is felírunk a listára, ha életünk párját egye­dül küldjük a zöldségeshez. A benzinkutas pedig ezentúl nem csak az oktánszámokról, hanem a hatóanyagokról és azok mel­lékhatásairól is tarthat röpke tájékoztatót. Elvégre kémia ez is, az is... Havas „gyapjaslegeltetés” A végtelen jászkarajenői határban a falu szélétől keskeny betonpántlika kanyarog a pusztába. Mellette kisebb-na- gyobb ligetek, óriási akolok, miközben megérkezünk Csáki Imréék tanyájához. Hatalmas kazlak kémlelik a ködös messzeséget, mutatva, kosztos is akadhat ezen a helyen, nem is ke­vés. A házakon túl csutkakúpok dideregnek még levelesen, hogy aztán megkopasztva méltó he­lyen, a kemencében vagy a kály­hában duruzsoljanak meleget. Azt nem mondhatnám, hogy a délutáni szürkületben a kutyának se tűnik fel érkezésünk, mert ha­sonszőrű házőrzőből hatot is etet a gazda. A kaukázusi juhásztól a puliig mindenfajta-féle éles fogú őrzi a tanyát. Szükség is van a többműszakos szolgálatukra, mi­vel Csákiék 270 gyapjast tartanak. Ilyenkor is járják a hóborította mezőket, környéket kinn felejtett csutkaszárakért, imitt-amott le­esett kukoricacsövekért, apró fü­vekért. Szóval ezek a gyapjasok még a nemszeretem időben is szedegetik a maradékot. A család 1992 óta gazdálkodik, akad tizennyolc hektár földjük is, ezen általában azt és annyit termelnek, amennyit az állatok esznek. Hét éve laknak idekinn, távol a világ zajától. Csákiéknak két fiuk született, a fiatalabb autószerelő, az időseb­bik szobafestő, de azért ők is so­kat segítenek szüleiknek. Erzsiké, a ház asszonya, naponta főz a családnak meg az olykor több, máskor kevesebb segítőnek. Nem bírják a kímélő kosztot, így éven­te két-három hízó itt fejezi be éle­tét, mellette vagy száz csirke meg huszonöt-harminc kacsa is szé- pen-lassan, sorjában az asztalra kerül. A birkahúsról sem mond­tak le, juhot is vágnak, ahogy a helyzet hozza, megkívánja. Ezek a hetek nagyon szorgo­sak, feszesek, jószerével órákat ha alszanak, hiszen január 20-tól elkezdődtek az ellések. És mivel összesen 240 anya van, résen kell lenni. Nem másért, mert nyolcvan százalékuk ikreket el­lik, de hármas ikrek is nagyon sokszor érkeznek. És bizony, hogy ezek felnőjenek, abban sok a szerepe a gazdának, gazdasz- szonynak, segítőknek is. Mert akadnak anyák, amelyek a há­rom apróságot is eredményesen szoptatják, nevelik, mások erre képtelenek» A teheneket azért tartják, hogy ezeket a kis- elha­gyottakat háromóránként üveg­ből cumiztassák tehéntejjel. Éj­jel-nappal, reggeltől reggelig nyolcszor. Hiszen a húsvéti bárány eddig kapós volt mindenfelé, különö­sen Európa déli részén. Igaz, az értékesítés egyre nehezebb, egy­re több az előírás, kifogás, de hát a termelő mit tehetne annyi sza­porulattal, ha fogcsikorgatva is, odaadja, mert kell a hely a követ­kező alomnak. Arról már nem is beszélve, hogy jó tizenöt éve a gyapjú ára annyi volt, mint most, csak éppen az akkori és a mosta­ni nyolcvan forint vásárlóereje között ég és föld a különbség. Egyébként köszönik, megvan­nak, mégpedig úgy, hogy hajnal­ban ébrednek, utána etetés, te- hénfejés, és beindul a verkli. Es­te tízig, tizenegyig. Akkorra a bú­bos jóízűen elropogtatja a hét­nyolc kéve ízíket, és irány a tol­lasbál. Egyikőjük négykor kel, a másik hajnal kettőkor, mert a kis­bank közül néhány hármas ikret még ajánlatos cumiztatni. Akkor is, ha szombatot mutat a kalen­dárium, akkor is, ha piros betűs vasárnapot. D. SZABÓ MIKLÓS Az iskolateremtő tanár A magyar kultúra napján Apáczai Csere János Díjat vehetett át Csilléi Béla, a szolnoki Hegedűs T. András középiskola igazgatója. Az Oktatási Minisztérium ezzel a kitüntetéssel ismerte el a pedagógusi munkája mellett végzett tudományos tevé­kenységét és iskolateremtő munkásságát. Középiskolai tanárként találkozott először a ki­tüntetett azokkal az előítéletekkel, amelyek szinte reménytelenné teszik a szegény csa­ládból származó, több­nyire cigány származá­sú fiatalok kitörési kí­sérleteit. Ez és pedagó­gusi szociális érzé­kenysége irányította ér­deklődését a halmozot­tan hátrányos helyzet­ből induló cigány és nem cigány fiatalok fe­lé. Hegedűs T. András professzor barátsága és szakmai egyetértése segítette abban, hogy egy pedagógiai elkép- Csilléi Béla zelés iskolává váljon. Mindennek hét esztendeje. A magyar pedagógiai gyakorlatban azonban akkor sem volt minden­napi vállalkozás a középiskola életre hívása. Ezúttal ugyanis a pedagógusok egy csoportja maga hozott létre olyan oktatási intéz­ményt, amely nem csak a cigány, hanem a nehéz sorsú, nem ci­gány fiataloknak is esélyt kínál. A hivatalos körök kezdetben nem is támogatták egyértelműen a kezdeményezést, az azóta elért eredmények azonban gyökere­sen megváltoztatták a hozzáál­lást. Az 1996-os tanévet még hat­van, általános iskolát végzett, de a középiskolából kibukott vagy oda be sem jutott, tanulási zava­rokkal küszködő fiatal kezdte meg egy városszéli kis iskolában. A harmadik tanév kezdetén már kétszáz tanuló ült iskolapadba egy új, többszintes, épületbep, ma pedig több mint két és fél száz nappali és kettőszáz esti-le­velező tagozatos hallgatót tart számon az alapítványi iskola. A fiatalok tanulását pedig PHARE- támogatásból felépített, 78 diá­kot befogadó kollégium is segíti. A diákok közül mind többen sze­reznek szakmát, érettségit, s jut- nak be több tucatnyian főiskolá­atokat. Szabadidejében a Pécsi 'udományegyetem romológia tanszékének oktatója, tucatnyi szakcikk és tanulmány szerzője. Doktori értekezését a napokban fogadják el. Tanít, kutat, ír és publikál. A brüsszeli EFECOT szervezet szakértőjeként számos alkalommal sikerült modellérté­kű programjára felhívni az Euró­pai Unió szakértőinek — és ami Magyar Bálint minisztertől vetteát a kitüntetést ra, egyetemre. így jelentkezőből sincs hiány. A beiskolázottak fe­le cigány, fele nem cigány szár­mazású, és különös módon évről évre fele lány és fele fiú. Az őket tanító, nevelő tanárok, dolgozók mintegy harmada cigány szár­mazásúnak vallja magát, ami ko­moly hatással van a kitörés, a ta­nulással való feljebbjutás min­den nehézségét vállaló fiatalok­ra. A modellértékű programra az Európai Unió szakértői hamar felfigyeltek. Az első jelentősebb támogatást a PHARE-programból kapta az iskola. Az unió pedig azóta is folyamatosan nemzetkö­zi támogatásra érdemesíti az in­tézmény, mely időközben az Ok­tatási Minisztériumtól elnyerte a regionális bázisiskola címet. Csilléi Béla tanár hetedik esz­tendeje látja el az igazgató fel­ennél még fontosabb -, iskolave­zetőinek figyelmét. Testvérisko- lai kapcsolataik Erdélytől Íror­szágig, Hollandiától Franciaor­szágig alakulnak. Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 1999-ben Peda­gógiai-díjjal tüntette ki. A Ki­sebbségi Díj és a Magyar Tudo­mányos Akadémia Pedagógiai Kutatói Pályadíja tulajdonosa. Amint mondja: az általa és mun­katársai által kidolgozott mód­szere a gyermekszerető és értük minden áldozatra kész kollégái, nevelőtestülete nélkül nem lett volna ilyen sikeres. Állítja, a ki­tüntető elismerés valamennyiük közös érdeme. Legfőképpen azonban a gyerekeké, akik elhit­ték nekik, felnőtteknek, hogy van remény. Az Apáczai-díj ezért az övéké is. A nyájat a legzordabb télidőben is kihajtják egy kicsit csipegetni abból, amit a nyár és ősz itt (elejtett FOTÓ: CS. I.

Next

/
Thumbnails
Contents