Új Néplap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-01 / 27. szám
4. OLDAL MEGYEI TÜKÖR 2003. Február 1., szombat H | fÜM Két katona kötődése Nem tudom, hogy a katonaságnál van-e fontosabb beosztás, mint a szajoli Szabó Zsigmon- dé. Ő ugyanis a szolnoki 1. Könnyű Vegyes Ezred szakácsa, s ugyebár a katonának enni kell, hogy hadra fogható legyen. Zsigáról ítélve nem lehet rossz a koszt, hiszen puszta megjelenése is tiszteletet parancsoló, nyugalomra intő. Ez szükséges mostani szolgálati helyén, a ciprusi békefenntartó misszióban. Pillanatnyilag ugyanis Zsiga olyan „volt szakács-lesz szakács” állapotban megfigyelői posztot tölt be Cipruson. Többszöri jelentkezés, válogatás, bizottsági döntés és egy hónapi felkészítés után szeptember 20-án ült repülőre, hogy betöltse mostani tisztét. Megbízása fél évre szól, de egy újabb fél évre meg lehet hosszabbítani. Társaihoz hasonlóan neki is a békefenntartás, a határzónában történő események megfigyelése a feladata. Az ottani eseményeket röviden summázza:- Nem történt semmi említésre méltó. Erre mondják az angolok: „A semmi újság jó újság”. Már hogyne volna az, hiszen semmi rossz hírt nem hordoz. Valójában a szolgálaton kívül történnek említésre méltó események. Akkor, amikor a szabadidős katonák végigjárják Ciprus évszázados kultúrájának emlékeit, a régi várakat, kolostorokat, a ma már csak romokban látható ezeréves színházakat, a pálmafákkal övezett tengerpartot. S mint a nemzetközi békefenntartókhoz tartozók, nemcsak a gokor a honvédelmi miniszter képviseletében meglátogatta őket Iváncsik Imre, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára és egy „mindent tudó”, szerelésre is alkalmas zsebkéssel ajándékozta meg az alakulat tagjait. Az itteni zimankós időben jó arra gondolni, hogy Cipruson ilyenkor zöldell a határ. Napközben olyan 20-25 Celsius-fok van. Bizonyára jól érzi ott magát Szabó Zsiga, de az is biztos, hogy most már jobban kívánkozik haza. A napokban befejeződött, Szájólban eltöltött két hét szabadsága alatt tartotta ugyanis az eljegyzését. A menyasszony, Bar- kóczi Ibolya szakaszvezető ugyancsak az 1. Könnyű Vegyes Ezred szakácsa. Pályaválasztásáról így nyilatkozik:-1997. július 1-jén azért lettem katona, mert fiatal lányként vonzottak a kalandok. Ki akartam próbálni, hogy el bírom-e a nehézségeket olyan erővel, mint a férfiak. Bizonyítani akartam. Később azonban rájöttem, hogy a katonai szolgálatnak nem minden ága való nőnek. Úgy érzem, mostani beosztásom megfelelő. Helytállók és helyt akarok állni ezen a helyen. Jó a kollektíva, és feletteseim is megbecsülnek. Biztos munkahely, de csak az válassza, aki nem átmenetinek tekinti. Cukrász az eredeti szakmám. Jóleső érzés, hogy kitanultam a szakácsmesterséget is. Úgy tűnik, a Szabó családot „megfertőzte valamilyen katonai vírus”, mert Zsiga öccse és annak barátnője is katona. Lehet, hogy egy katonai dinasztia alapításának vagyunk a szemtanúi? simon bél* Szabó Zsigmond megjelenése már magában is tiszteletet parancsoló rögök, hanem a törökök által lakott szigetrészeket is megtekinthetik. Idő is adódik erre, hiszen havonta nyolc szabadnapot kapnak. Azokat Cipruson ott és ahogy akarják, úgy töltik el. Félévenként három hét szabadság jár a békefenntartóknak. Abból egy hetet a szigeten kell eltölteniük, két hétre pedig hazajöhetnek. A hazaiak is gondolnak rájuk. KarácsonyNézöpont SZILVÁSI ZSUZSA Az oktánszámok mellékhatásai A Gazdasági Versenyhivatal napokban nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint a jövőben egyes gyógyszereket nem csak a patikákban vásárolhatunk meg. Ha ez megvalósul, hamarosan már szinte bárhol megkaphatjuk a nem vényköteles készítményeket. A változtatások célja a verseny elősegítése, gazdasági szempontok szerint így minden bizonnyal indokolt az elképzelés. Hogy a patikusok hajmeresztőnek tartják ezt a tervet, az már más kérdés. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az ártalmatlannak tartott készítmények is könnyen veszélyessé válhatnak, káros mellékhatásai a recept nélkül kapható gyógyszereknek is lehetnek, a nem megfelelő adagolás még a vitaminok esetében is kockázatokkal jár. Szakmai tanulmányok sora bizonyítja, hogy azokban az Eddig is marékszámra szedtük országokban, ahol a nálunk a patikaszert mé§ csak tervezett, liberalizált rendszer működik, szükségtelen mértékben megnő a gyógyszerfogyasztás, és jelentősebb mértékű a gyógyszerek által okozott káros mellékhatás. A magyar ember eddig is híres volt a marékszámra szedett patikaszerekről, gyakran előfordul, hogy az egyik készítmény mellékhatásait a másikkal, harmadikkal próbáljuk orvosolni. Ha épp a hozzáértőknek nem lesz lehetőségük a tanácsadásra, vajon meddig fajulhat mindez? Évszázadokon át jól működött a rendszer, hogy cipőért a suszterhez, kenyérért a pékhez, gyógyszerért a patikushoz megyünk. Hamarosan azonban mindennapossá válhat, hogy nem az ügyeletes gyógyszertárat keressük, ha az éjszaka közepén megfájdul a fogunk, csak a sarki nonstop boltba ugrunk le. A kiló krumpli és káposzta meg a gyümölcsök mellé esetleg egy-két doboz lázcsillapítót is felírunk a listára, ha életünk párját egyedül küldjük a zöldségeshez. A benzinkutas pedig ezentúl nem csak az oktánszámokról, hanem a hatóanyagokról és azok mellékhatásairól is tarthat röpke tájékoztatót. Elvégre kémia ez is, az is... Havas „gyapjaslegeltetés” A végtelen jászkarajenői határban a falu szélétől keskeny betonpántlika kanyarog a pusztába. Mellette kisebb-na- gyobb ligetek, óriási akolok, miközben megérkezünk Csáki Imréék tanyájához. Hatalmas kazlak kémlelik a ködös messzeséget, mutatva, kosztos is akadhat ezen a helyen, nem is kevés. A házakon túl csutkakúpok dideregnek még levelesen, hogy aztán megkopasztva méltó helyen, a kemencében vagy a kályhában duruzsoljanak meleget. Azt nem mondhatnám, hogy a délutáni szürkületben a kutyának se tűnik fel érkezésünk, mert hasonszőrű házőrzőből hatot is etet a gazda. A kaukázusi juhásztól a puliig mindenfajta-féle éles fogú őrzi a tanyát. Szükség is van a többműszakos szolgálatukra, mivel Csákiék 270 gyapjast tartanak. Ilyenkor is járják a hóborította mezőket, környéket kinn felejtett csutkaszárakért, imitt-amott leesett kukoricacsövekért, apró füvekért. Szóval ezek a gyapjasok még a nemszeretem időben is szedegetik a maradékot. A család 1992 óta gazdálkodik, akad tizennyolc hektár földjük is, ezen általában azt és annyit termelnek, amennyit az állatok esznek. Hét éve laknak idekinn, távol a világ zajától. Csákiéknak két fiuk született, a fiatalabb autószerelő, az idősebbik szobafestő, de azért ők is sokat segítenek szüleiknek. Erzsiké, a ház asszonya, naponta főz a családnak meg az olykor több, máskor kevesebb segítőnek. Nem bírják a kímélő kosztot, így évente két-három hízó itt fejezi be életét, mellette vagy száz csirke meg huszonöt-harminc kacsa is szé- pen-lassan, sorjában az asztalra kerül. A birkahúsról sem mondtak le, juhot is vágnak, ahogy a helyzet hozza, megkívánja. Ezek a hetek nagyon szorgosak, feszesek, jószerével órákat ha alszanak, hiszen január 20-tól elkezdődtek az ellések. És mivel összesen 240 anya van, résen kell lenni. Nem másért, mert nyolcvan százalékuk ikreket ellik, de hármas ikrek is nagyon sokszor érkeznek. És bizony, hogy ezek felnőjenek, abban sok a szerepe a gazdának, gazdasz- szonynak, segítőknek is. Mert akadnak anyák, amelyek a három apróságot is eredményesen szoptatják, nevelik, mások erre képtelenek» A teheneket azért tartják, hogy ezeket a kis- elhagyottakat háromóránként üvegből cumiztassák tehéntejjel. Éjjel-nappal, reggeltől reggelig nyolcszor. Hiszen a húsvéti bárány eddig kapós volt mindenfelé, különösen Európa déli részén. Igaz, az értékesítés egyre nehezebb, egyre több az előírás, kifogás, de hát a termelő mit tehetne annyi szaporulattal, ha fogcsikorgatva is, odaadja, mert kell a hely a következő alomnak. Arról már nem is beszélve, hogy jó tizenöt éve a gyapjú ára annyi volt, mint most, csak éppen az akkori és a mostani nyolcvan forint vásárlóereje között ég és föld a különbség. Egyébként köszönik, megvannak, mégpedig úgy, hogy hajnalban ébrednek, utána etetés, te- hénfejés, és beindul a verkli. Este tízig, tizenegyig. Akkorra a búbos jóízűen elropogtatja a hétnyolc kéve ízíket, és irány a tollasbál. Egyikőjük négykor kel, a másik hajnal kettőkor, mert a kisbank közül néhány hármas ikret még ajánlatos cumiztatni. Akkor is, ha szombatot mutat a kalendárium, akkor is, ha piros betűs vasárnapot. D. SZABÓ MIKLÓS Az iskolateremtő tanár A magyar kultúra napján Apáczai Csere János Díjat vehetett át Csilléi Béla, a szolnoki Hegedűs T. András középiskola igazgatója. Az Oktatási Minisztérium ezzel a kitüntetéssel ismerte el a pedagógusi munkája mellett végzett tudományos tevékenységét és iskolateremtő munkásságát. Középiskolai tanárként találkozott először a kitüntetett azokkal az előítéletekkel, amelyek szinte reménytelenné teszik a szegény családból származó, többnyire cigány származású fiatalok kitörési kísérleteit. Ez és pedagógusi szociális érzékenysége irányította érdeklődését a halmozottan hátrányos helyzetből induló cigány és nem cigány fiatalok felé. Hegedűs T. András professzor barátsága és szakmai egyetértése segítette abban, hogy egy pedagógiai elkép- Csilléi Béla zelés iskolává váljon. Mindennek hét esztendeje. A magyar pedagógiai gyakorlatban azonban akkor sem volt mindennapi vállalkozás a középiskola életre hívása. Ezúttal ugyanis a pedagógusok egy csoportja maga hozott létre olyan oktatási intézményt, amely nem csak a cigány, hanem a nehéz sorsú, nem cigány fiataloknak is esélyt kínál. A hivatalos körök kezdetben nem is támogatták egyértelműen a kezdeményezést, az azóta elért eredmények azonban gyökeresen megváltoztatták a hozzáállást. Az 1996-os tanévet még hatvan, általános iskolát végzett, de a középiskolából kibukott vagy oda be sem jutott, tanulási zavarokkal küszködő fiatal kezdte meg egy városszéli kis iskolában. A harmadik tanév kezdetén már kétszáz tanuló ült iskolapadba egy új, többszintes, épületbep, ma pedig több mint két és fél száz nappali és kettőszáz esti-levelező tagozatos hallgatót tart számon az alapítványi iskola. A fiatalok tanulását pedig PHARE- támogatásból felépített, 78 diákot befogadó kollégium is segíti. A diákok közül mind többen szereznek szakmát, érettségit, s jut- nak be több tucatnyian főiskoláatokat. Szabadidejében a Pécsi 'udományegyetem romológia tanszékének oktatója, tucatnyi szakcikk és tanulmány szerzője. Doktori értekezését a napokban fogadják el. Tanít, kutat, ír és publikál. A brüsszeli EFECOT szervezet szakértőjeként számos alkalommal sikerült modellértékű programjára felhívni az Európai Unió szakértőinek — és ami Magyar Bálint minisztertől vetteát a kitüntetést ra, egyetemre. így jelentkezőből sincs hiány. A beiskolázottak fele cigány, fele nem cigány származású, és különös módon évről évre fele lány és fele fiú. Az őket tanító, nevelő tanárok, dolgozók mintegy harmada cigány származásúnak vallja magát, ami komoly hatással van a kitörés, a tanulással való feljebbjutás minden nehézségét vállaló fiatalokra. A modellértékű programra az Európai Unió szakértői hamar felfigyeltek. Az első jelentősebb támogatást a PHARE-programból kapta az iskola. Az unió pedig azóta is folyamatosan nemzetközi támogatásra érdemesíti az intézmény, mely időközben az Oktatási Minisztériumtól elnyerte a regionális bázisiskola címet. Csilléi Béla tanár hetedik esztendeje látja el az igazgató felennél még fontosabb -, iskolavezetőinek figyelmét. Testvérisko- lai kapcsolataik Erdélytől Írországig, Hollandiától Franciaországig alakulnak. Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 1999-ben Pedagógiai-díjjal tüntette ki. A Kisebbségi Díj és a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Kutatói Pályadíja tulajdonosa. Amint mondja: az általa és munkatársai által kidolgozott módszere a gyermekszerető és értük minden áldozatra kész kollégái, nevelőtestülete nélkül nem lett volna ilyen sikeres. Állítja, a kitüntető elismerés valamennyiük közös érdeme. Legfőképpen azonban a gyerekeké, akik elhitték nekik, felnőtteknek, hogy van remény. Az Apáczai-díj ezért az övéké is. A nyájat a legzordabb télidőben is kihajtják egy kicsit csipegetni abból, amit a nyár és ősz itt (elejtett FOTÓ: CS. I.