Új Néplap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-22 / 45. szám
Kitüntették a mentés résztvevőit Február 9-én a hajnali órákban riasztották a katasztrófavédelmi szakembereket és a tűzoltókat a szolnoki, megyei Hetényi Géza kórházhoz, ahol hatalmas füst terjengett a hétemeletes, 408 ágyas pavilon alagsorából. A helyszínen megállapították, hogy az épület alagsorában a kábelalagút, az ott található műanyagok és a szintén ott lévő három irattár ég. A riasztott szakemberek, tűzoltók, katonák, a polgári védelem tagjai azonnal megkezdték a tűz oltását, egyidejűleg szervezetten és higgadtan, a kórházi dolgozók segítségével, megnyugtatva az embereket mentették az épületből a kismamákat, a csecsemőket, a betegeket. A kórháznak ugyanis ebben a szárnyában működik többek között a szülészet, a gyermek-intenzívosztály, a nőgyógyászat és a szemészet. Közben a rendőrség a kórház előtt elhaladó tószegi bevezető út teljes szakaszát lezárta, ezzel is biztosítva a tűzoltási munkálatokat. A mentés idején a lakosság, a hozzátartozók fokozott érdeklődése mellett történt a betegek elhelyezése a kórház új szárnyában. A tűzeset alatt mindvégig megnyugtató, valós információkkal, a helyi és az országos média segítségével tájékoztatta a történtekről az embereket a megyei közgyűlés és egyben a megyei védelmi bizottság elnöke, Tokár István, a kórház igazgatója, dr. Baksai István és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatója, Hoffmann Imre. A tüzet a délutáni órákban sikeresen eloltották, ennek köszönhetően pár nap után visszaköltözhettek az osztályokra a betegek, az orvosok, és zavartalanul folyhat a gyógyító munka. A megyei közgyűlés elnöke a tűz megfékezésében, a gyermekek mentésében hősiesen küzdő tűzoltók, rendőrök, katonák, kórházi dolgozók munkáját elismerések átadásával köszönte meg. H. V. A kitüntetéseket Tokár István és dr. Baksai István adta át Kezdődik a megyei EU-kampány Másodszor a funkcióban A megyei önkormányzat is bekapcsolódik az országos európai uniós tájékoztatási kampányba. Alapítványi és saját források felhasználásával a települések és a civil szervezetek bevonásával különféle, a csatlakozásra felkészítő programokat szerveznek majd az elkövetkezendő hetekben. Mint azt dr. Ürmössy Ildikó, a megyei önkormányzat európai integrációs irodájának vezetője elmondta, az EU Kommunikációs Közalapítvány pályázatot hirdetett a megyék és a megyei jogú városok számára az Európai Unióhoz való csatlakozásra történő felkészítést szolgáló programok támogatására. Mivel a közalapítvány önmagában nem képes több mint háromezer önkormányzattal kapcsolatba kerülni, ezért a megyéket és a megyei jogú városokat bízta meg a felkészítő programok koordinálásával, így ezek az önkormányzatok nyújthattak be pályázatot az alapítványnak. A megye hétmillió forintra számít a közalapítványtól, amit szintén hétmillió saját forrással toldalnak meg. Az így létrejött keretösszegből támogatni kívánják a legszínvonalasabb települési és civil kezdeményezéseket, programokat, amelyek a kampány céljait szolgálják. Mivel a pénzügyi keret nem éppen bőséges, a jogosultság előzetes feltétele, hogy a támogatott települések és civil szervezetek a támogatás összegének megfelelő saját erővel rendelkezzenek. A megyei önkormányzat honlapján (www.jnszm.hu) megtalálható ezzel kapcsolatosan minden fontos információ, így a pályázati kiírás és a pályázati űrlapok. Ami a konkrét programokat illeti, dr. Ürmössy Ildikó röviden beszámolt arról, hogy a megye többek között megszervezi az EU-finis előadás-sorozatot és a „hozomány” programot, melynek lényege elnevezésének megfelelően az, hogy bemutassa, a megye mire büszke, mivel gazdagítja az európai integrációt. Szintén az elképzelések között szerepel a „Civilek Európában” című kistérségi találkozók megszervezése, valamint a megyei Agrya egyesület közreműködésével a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok nemzetközi konferenciájára is sor kerül. A megyei programok a Challenge nemzetközi ifjúsági és sporttalálkozóhoz kapcsolódva egy minden bizonnyal pazar gálaműsorral zárulnak. L. Z. Pályázati felhívás A megyei önkormányzat európai integrációs és regionális bizottsága, valamint a társadalmi és civil kapcsolatok bizottsága az EU Kommunikációs Közalapítvány programja keretében a települések és megyei civil szervezetek által szervezett eseményeinek támogatására pályázatot ír ki. A közalapítvány megyék és megyei jogú városok számára meghirdetett pályázatának célja az Európai Unióhoz való csatlakozásra történő felkészítés. A pályázaton részt vehetnek: 1. Jász-Nagykun-Szolnok megye településeinek önkormányzatai. 2. Jász-Nagykun-Szolnok megyében működő, megyei hatáskörű civil szervezetek. A pályázati űrlapok letölthetők honlapunkról! (www.jnszm.hu) A jelentkezési határidő 2003. március 5. (a postára adás időpontja) A kitöltött pályázati űrlapokat és mellékleteit kérjük szíveskedjenek a fenti időpontig az Európai Integrációs Iroda címére eljuttatni. Herbály Imre a megyei közgyűlés régi-új alelnökének tekinthető, hiszen másodszor tölti be ugyanazt a posztot. Életéről, gazdasági és politikai tevékenységéről kérdeztük.- Tősgyökeres Jász-Nagykun- Szolnok megyei vagyok, kunhe- gyesi születésű, és Kunhegyesen is élek. A középiskoláimat Szolnokon végeztem a Gépipari Technikumban. Ez azért érdekes, mert a megyei tisztségviselők közül hárman is ott végeztünk, és diákként mind a hárman voltunk a kollégium tisztségviselői. Először Elek Sanyi volt a kollégiumi diáktanács elnöke, azután Tokár Pista, akitől én vettem át a stafétabotot. A középiskola elvégzése után Gödöllőn folytattam a tanulmányaimat az Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karán, majd visszakerültem Kunhegyesre. A szövetkezetben dolgoztam egészen 1986-ig, akkor lettem a kenderesi szövetkezet elnöke, és az maradtam ’96-ig.- Mikor és hogyan került kapcsolatba a politikával?- Szinte kisgyerekkorom óta politizálok, úttörőként kezdtem. Viseltem mindenféle funkciót. Társadalmi munkása voltam különböző szervezeteknek egészen 1980-ig. Akkor volt egy kitérő az életemben, a kunhegyesi Kunság Népe Szövetkezet pártbizottságának a titkára lettem. Ezt akkor ott kvázi elnökhelyettesi szerepnek szánták. Akkor vezettük be a melléküzemági tevékenységet, és fejlesztettünk ki egy nagyon intenzív háztáji gazdálkodást. A kistermelést integráltuk. Nagyon szép feladat volt, ezért is vállaltam. Amikor ez a munka megszűnőben volt, rögtön kértem, hogy visszamehessek gazdasági területre. így kerültem Kenderesre.- Hogyan alaküti kapcsolata az MSZP-vel, amelynek több testületben is képviselője?- A Magyar Szocialista Pártnak tulajdonképpen kezdettől fogva tagja vagyok. 1998 óta a megyei szövetségi tanács elnöki tisztét is betöltőm, ami azt jelenti, hogy a pártszervezetek elnökeiből alakult tanácsnak vagyok a vezetője. Ez megyei szinten olyan szervezet, mint az országos választmány, csak kisebb a politikai jelentősége. Az ország- gyűlési választásokon indultam 1990-ben, és szerintem csúfos vereséget szenvedtem. Minimális szavazatkülönbséggel ugyan, de a negyedik helyen végeztem. Levontam a következtetést, és a gazdasági munkába vetettem magam. Ám jött ’93—’94, és az MSZP megyei listáján bejutottam a parlamentbe. Korábban azt gondoltam, hogy már csak a szakmámmal fogok foglalkozni, Herbály Imre a politika mellékfoglalkozás lesz, de rá kellett jönnöm, hogy szorulok a politizálás irányába, és ’96 óta már főállásban politizálok. ’94-ben az őszi megyei önkormányzati választásokon a tízezer lakos alatti települések listáját vezettem. Ezt a választást is megnyertük, és egy nagyon érdekes konstrukciót ajánlva vettük kézbe a megyei önkormányzat vezetését. Bevontuk a koalícióba a kisgazdákat, a Magyar Demokrata Fórumot és a Fideszt is. A koalíció szerintem igen jól működött. Ez is azt bizonyítja, hogy minél távolabb kerülünk a legfelsőbb politikai szinttől, és minél közelebb ahhoz az embercsoporthoz, amelynek az érdekében politizálunk, annál könnyebb az együttműködés. A ’94—’98 közötti időszakban a megyei közgyűlés egyik alelnöke voltam egy kisgazda és egy fideszes alelnök társaságában. Lényegében én voltam az általános alelnök, de akkor'is társadalmi megbízatásként végeztem a munkámat. Aztán jött ’98, ekkor már mint egyéni képviselő indultam a választásokon a megye 7-es választókerületében, amelynek a székhelye Kunhegyesen van. Megnyertem a választást, de azon az őszön sajnos az önkormányzati választásokon kikaptunk. A megyei közgyűlésben frakcióvezető-helyettesként dolgoztam. Jól éreztem magam, bár sok minden bántott, elsősorban az, hogy a nagykoalíciós kezdeményezésünket nem követte az új hatalom, nem viszonozta a korábbi gesztusunkat. 2002-ben ismét elindultam az országgyűlési választásokon egyéni választókerületben, és megint nyertem. — Politikusként mely területekkel foglalkozik elsősorban?- Az Országgyűlésben az idegenforgalmi és a mezőgazdasági bizottságban dolgozom. Az őszi önkormányzati választásokon ismét nyert a pártunk, és új típusú vezetést állítottunk föl, ahol három főállású és két társadalmi tisztségviselő segíti a megye életének az irányítását, a munka szervezését. Ebben a leosztásban nekem mint társadalmi alelnök- nek jutott az idegenforgalom és a környezetvédelmi tevékenység koordinálása, amit nagy örömmel vettem, hisz az idegenforgalom, amely ha nem is a szónak abban az értelmében kitörési pont, ahogy gyakran emlegetik, nagyon nagy lehetőség Szolnok megyében is, ahol nincsenek nagy hegyek, nincsenek különleges természeti képződmények, de azért vannak holtágak, folyók, szép vizes élőhelyek, termálvizek, szóval olyan adottságok, amik máshol nincsenek.- Második ciklusban tölti be az alelnöki tisztséget. Milyen érzés négy év után visszatérni ugyanabba az állásba? Mi változott közben, esetleg mi maradt változatlan?- Ismeretes a mondás, hogy kétszer nem lehet ugyanabba a folyóba lépni. Nagyszerű érzés egy vereségből kikapaszkodni. A munka, mint említettem, nem ugyanaz, hiszen a feladatoknak egy kisebb szelete van rám bízva, de éppen ezért úgy gondolom, hogy ez a kisebb terület sokkal nagyobb figyelmet igényel. Most nagy arányban nyert a Magyar Szocialista Párt, 40 képviselőből 22-t ad a megyei közgyűlésbe. Igaz, hogy a szabad demokratákkal koalíciót, az önkormányzati szövetséggel pedig együttműködési megállapodást kötöttünk, de azért a mi szavunk a meghatározó, így a felelősségünk is sokkal nagyobb, mint a korábbi ciklusban volt. Most is igyekszünk azonban megállapodni a partnerekkel, egyrészt a koalíciós és az együttműködő partnerünkkel, másrészt az úgynevezett ellenzékkel is. Azért mondom, hogy úgynevezett, mert nem igazán ellenzék. Igyekszünk olyan kapcsolatot kiépíteni, hogy a túlzott létszámunk nehogy visszájára forduljon.- Egyfajta önkorlátozásról van szó?- Önkorlátozás ez, szinte minden bizottságunkba, amelyik konszenzust igényel, társelnökként bevontuk az úgynevezett ellenzék képviselőjét. Azt hiszem, ez megint egy formabontó próbálkozás. Jászapáti Az időskorúak maradéktalan ellátása, mindennapjaik tartalmas megtöltése mellett a „Fehér Akác” Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Idősek Otthona és Módszertani Intézményének kiemelt feladata az időseket ellátó, megyén belül található intézmények szakmai munkájának széles körű segítése is.- A feladatát 1990-től ellátó intézmény nyolcvan idős ember fogadására alkalmas, s törekvésünk, hogy teljessé és derűssé tegyük számukra az öregkort — fogalmazta meg céljaikat Bartáné Patai Viktória. - Az aktivitás megtartásával, komplex gondozásra, ápolásra törekszünk családias környezetben. A korral járó egészségromlást lehetőség szerint igyekeznek megakadályozni, késleltetni, de ezzel egyenrangú feladatuk, hogy lakóik harmonikusan éljék napjaikat, szabadidejüket tartalmasán töltsék el, fenntartsák családi kapÉletet és értelmet az éveknek Idősgondozás, szilárd szakmai bázisra építve csolataikat. Programokat szerveznek, ünnepségeket rendeznek, kirándulásokra indulnak, mindig a felmerülő igényeknek megfelelően. Nevükhöz fűződik az „Idősotthonok Szépkorú, de Ifjúszívű Lakóinak Kulturális és Sportversenyének” elindítása 1999-ben. Azóta már Mezőtúron, Kisújszálláson, ületve tavaly Jászberényben szervezték meg a nagy közönségsikert aratott eseménysort. Természetesen mindenki számára lehetőséget biztosítanak a hitélet gyakorlására is, sőt a nehezen mozgó lakóik részére havonta egyszer az intézményben biztosítanak lehetőséget misék tartására. A jászjákóhalmi Molnár Gyula és felesége például három évvel ezelőtt érkezett az otthonba. Az idős házaspár saját elhatározásából, fiuk halála után döntött úgy, Bartáné Patai Viktória hogy hátralévő éveit itt tölti. Felnőtt unokáik rendszeresen látogatják őket.- Akkor döntöttünk végérvényes arról, hogy beköltözünk, amikor megtudtuk, hogy saját bútorainkat is hozhatjuk - mondta az idős asszony. - Nehezen váltunk volna meg régi dolgainktól.- Gyorsan beilleszkedtek?- Az első hetekben persze furcsa volt az új hely, de rövid idő alatt megszoktuk a környezetet. Én legjobban a felolvasásokat, az irodalmi műsorokat szeretem, de nagyon jókat tudunk beszélgetni a társalgóban a többiekkel is. Az intézményvezetőtől tudjuk, hogy rajtuk kívül még két olyan házaspár van, akik már együtt költöztek be, de van két házas- páruk, akik az otthonban ismerkedtek meg, és úgy döntöttek, hogy összekötik a sorsukat. A megyei közgyűléstől kapott feladat szerint módszertani központként is működnek - derült ki Bartáné tájékoztatójából. Ez nem elsősorban az idősek gondozásában jelent pluszfeladatot, hanem a szakmai munka szervezésében kell többet tevékenykedni. Az ESÉLY Szociális Közalapítványnyal együttműködve egyfajta közvetítő szerepet töltenek be a szakminisztérium és az intézmények között, összegyűjtik az idősotthonokban szerzett tapasztalatokat, összefoglalják, elemzéseket, felméréseket végeznek, s ezek eredményét szakmai kiadványokban, módszertani füzetekben rendszeresen közzéteszik. Legújabban például egy innovatív modellkísérletet végeznek önkéntesek bevonásával, a szellemi leépülésben szenvedők foglalkoztatási módszereiről szerzett ismereteiket közvetítik más intézmények felé. Foglalkoznak a fogyatékos személyek támogató szolgálata, a közösAz oldal a megyei önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az intézmény viseli. ségi pszichiátriai és szenvedélybeteg-ellátás, valamint életvitelszerűen az utcán tartózkodó egyének közösségi és mentálhigiénés segítésének megszervezésével, közvetítik az utcai szociális munkával járó feladatokat a szolgáltatóknak. Az információgyűjtés legkülönfélébb lehetőségeit használják. Részt vesznek szakmai konferenciákon, értekezleteken. Kiadványokat szerkesztenek, adnak ki az önkormányzatoknak, intézményeknek, érdeklődőknek. A szakmai műhelyek tematikájának kialakításában a legfontosabb szempont az új jogszabályok értelmezése, gyakorlati alkalmazással összefüggő tapasztalatok feldolgozása. Mindezeken túl szakértőként működnek közre a szociális intézmények szakmai ellenőrzésében. Szakmai tanácsokat adnak, illetve koordinátorként működnek közre az intézmények és a fenntartó, szakmai irányító szervezetek között. Mindezek mellett pedig szakmai továbbképzéseket szerveznek az e területen dolgozók számára. BANKA CSABA i
