Új Néplap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-20 / 43. szám

ELSZÓRT HAVAZÁS Részletek a 14. oldalon A DIGITÁLIS FOTÓKIDOLGOZAS wmm jó árakoü SZŰCS FOTÓ A PROFESSZIÓNÁL DIGI. LABOR BELVÁROSI FUJI FOTO CENTRUM ES MŰTEREM SZOLNOKON, A VÁROSHÁZA MELLETT, KOSSUTH TÉR 10/A. TEL.: 56/376-531. A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL A szegény és gazdag ember fogalmak húsz-huszonöt évvel ezelőtt politikai­lag hibásak voltak, mivel a hivatalos ál­láspont szerint a szocializmusban nem volt szegény ember az országban, de tömegével gazdag sem. 4. oldal Túlterhelik a járműveket Cél a jogtalan piaci előnyszerzés megakadályozása Megyei információ A megyei közlekedési fel­ügyelet az elmúlt évben több mint 15 ezer járművet ellen­őrzött. A szempontok egyike a megengedett tengelysúlyha­tár betartása volt. A közlekedési hatóság ellenőrzé­si tevékenysége igen sokrétű. Vé­geznek műszeres környezetvé­delmi méréseket, ellenőrzik a közúti közlekedési szolgáltatás feltételeinek meglétét, vizsgálják a veszélyes anyagokat szállító, il­letve a menetíró-készülékkel fel­szerelt járművekkel kapcsolatos előírások betartását. A közleke­dési felügyelet szakembereinek ellenőrző tevékenysége, illetve a tapasztalt hiányosságok nyomán műszaki vizsgálatra rendelik be a járműveket, szükség esetén be­vonják a gépjármű forgalmi enge­délyét, szabálysértési eljárást kezdeményeznek a járművezető ellen. A tengelysúly-ellenőrzés is a felügyelet jogkörébe tartozó, évtizedek óta végrehajtott felada­tok közé tartozik - mondta Ká­dár György, a megyei közlekedési felügyelet igazgatója. Ez koráb­ban kizárólag az utak állapotá­nak védelmét szolgálta, újabban viszont az ellenőrzés tartalma ki- szélesedett. Azt már régen kimu­tatták, hogy a járművek tengely- terhelése és az útburkolat élettar­tama közötti összefüggés hatvá­nyozottan érvényesül. ________________{FOLYTATÁS AZ 5. OLDALON! Ro ham az okmányokéit Sok vállalkozó az utolsó pillanatra hagyta a cserét Szolnok A szokásos vállalkozói ügy­félforgalom négyszeresével kellett megbirkózniuk a szol­noki okmányiroda munkatár­sainak múlt hét szerdán, mi­után az érintettek közül so­kan az utolsó pillanatra hagy­ták igazolványuk cseréjét. A papírok illetékmentes cseréjé­nek február 17-én lejárt határide­je előtt az ilyenkor szokásos „me­netrendszerű roham” jellemezte az iroda ügyfélforgalmát - tud­tuk meg a vezetőtől. Mattya- sovszkyné Barta Jusztina el­mondta: az igénylők számának növekedése múlt hét kedden kez­dődött. A tumultus azonban szerdán érte el csúcspontját, ami­kor az átlagos negyven helyett 170 vállalkozó kereste fel a hiva­talt. Ám ezen a napon sem küld­tek el senkit, s nem csak a vára­kozási idő nyúlt hosszúra, az ügyintézők is este negyed tízre fejezték be a kérelmek továbbítá­sát — hangsúlyozta a szakember, akitől az is megtudtuk, az utolsó napon már újra a „békebeli” álla­potok fogadták az érkezőket. A legfrissebb statisztikák sze­rint közel 1300 kitöltött adatlap vár még feldolgozásra, amely akár hónapokat is igénybe vehet. A törvény ez esetben nem szab határidőt, megszünteti viszont a cserét elmulasztott vállalkozók igazolványának érvényességét. Amennyiben tehát az érintettek - számukat az APEH ezerre, míg az okmányiroda háromszázra becsüli - folytatni szeretnék ko­rábbi tevékenységüket, új papí­rért kell folyamodniuk, amelynek eljárási illetéke 5000 forintba ke­rül. BUGÁNY Negyedszázad régészeti leletei Megyénkben látható a hazánk legjelentősebb ásatásairól készült vándorkiállítás Megyénkben először Törökszentmikló- son tekinthető meg az a Magyar Nemzeti Múzeum által támogatott vándorkiállí­tás, amelynek anyagát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészettudományi Intézete állította össze. Törökszentmiklós A hazai régészet utóbbi negyedszázadában történt legérdekesebb feltárásainak doku­mentumait gyűjtötte egy csokorba a régé­szettudományi tanszék, amelyet az intézet munkatársa, Anders Alexandra válogatott össze. A tárlat egyébként - megyénket érin­tő - a Csányi Marietta és Tárnoki Judit által közösen feltárt túrkeve-terehalmi telifaluk, illetve a Kertész Róbert munkáját dicsérő jásztelki ásatások anyagait is láttatja. A tab­lókon feltüntetett, ízlésesen fölépített tárla­tot először a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthette meg a nagyközönség, majd a ké­sőbbiekben a nagyobb városokban: Szege­den, Debrecenben és Nyíregyházán. Hogy a A törökszentmiklósi Helytörténeti Gyűjteményben nyílt meg az időszakos kiállítás fotói mészáros jános Dr. Fodor István 1943-ban Zentán született, majd a szülei­vel a háború elől Kengyelre költözött. A család történelmét kutató fiatalember a törökszentmiklósi Bercsényi Gimnázi­umban érettségizett 1962-ben. Diplomáját a moszkvai nyelvi karon 1967-ben szerezte, hazatérve jelenlegi mun­kahelyén, a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM) helyez­kedett el, miKözben a szegedi egyetem régészeti tanszé­kén ’74-től tanított. 1986-tól 1993-ig az MNM főigazgatójá­nak választották, majd 1993-tól címzetes főigazgató. vándorkiállítás következő állomá­sa a törökszentmiklósi Helytörté­neti Gyűjtemény és Múzeum le­hetett, az dr. Fodor Istvánnak kö­szönhető. A Magyar Nemzeti Mú­zeum címzetes főigazgatója ugyanis kengyeli, de leginkább törökszentmiklósi kötődése okán juttatta időszakos kulturális ér­tékhez a miklósi közönséget. Szabó Antal, a Helytörténeti Gyűjtemény igazgatója bevezetője után dr. Fodor István nyitotta meg a tárlatot, amelynek témája a Kárpát-medencében a bronzkortól a közép­korig letelepedett népcsoportok életét, szo­kásait van hivatott bemutatni. A régészeti le­tétekből kiderül, a kedvező földrajzi adottsá­gai miatt számos „birtokosi” változás zajlott itt le, folyton cserélődtek a területen élő no­mád törzsek. (FOLYTATÁS AZ S. OLDALON) Pénzükre váró kényszerhitelezők Közel félmilliárd forinttal tartozik a Corona Baromfi-feldolgozó Kft. Négy-ötszáz millió forinttal tartozik beszállítóinak a svájci tulajdonú Corona Baromfi-feldolgozó Kft. A javarészt kelet­magyarországi termelők egységesen próbálnak fellépni an­nak érdekében, hogy pénzükhöz jussanak. JÁSZBERÉNY A menedzsment képviselői még decemberben is azt mondták a beszállítóknak, hogy tartozásai­kat rendezni tudják. A jászalsó- szentgyörgyi Tóth László is ebben a tudatban adta le felnevelt csir­kéit a cégnek. Mint ismeretes, a feldolgozóvállalat január 6-án fel- számolási eljárást kezdeménye­zett maga ellen, hivatkozva fize­tésképtelenségére. A termelők év elején már kész helyzettel talál­ták magukat szemben. Mint meg­tudtuk, még január 6-án reggel is arról tájékoztatták őket, hogy megkapják pénzüket — pedig eközben már a felszámolást kér­vényezték. Akad olyan termelő, akinek a beszállított élő áru ellenértékét nem egyenlítették ki, de találunk köztük olyat is, akivel még de­cember közepén tojásokat rakat­tak be keltetésre. A budapesti svájci nagykövetség előtt napok­ban tartott demonstrációjukon - lapunk is beszámolt az esemény­ről - sikerült megbecsülniük a Corona Baromfi Kft.-nek beszállí­tókkal - ahogy magukat nevezik: kényszerhitelezőkkel — szemben fennálló tartozásait. Nem keve­sebb, mint négy-ötszáz millió fo­rint körüli összeg jött ki. A termelők szeretnék azt elér­ni, hogy az ügyben mozduljanak meg az állam képviselői is, hi­szen rengeteg pénzről és még in­kább több száz család megélhe­téséről van szó ebben az eset­ben. ________________(FOLYTATÁS AZ 6. OLDALOH) Védett madarak egy rapsicnál Abony Büntetőeljárás indul egy abonyi nyugdíjas ellen, akinél védett énekesmadarakat találtak a he­lyi rendőrök és a Duna-lpoly Nemzeti Park természetvédelmi őrjáratának tagjai. Az őrjárat ve­zetője tegnap elmondta: súlyo­sabb esetben akár börtönbünte­tés is kiszabható arra, aki védett élőlényeket engedély nélkül tart. Ez esetben összesen 32, rit­ka meggyvágó, fenyőpinty, ten- gelic, zöldike és csicsörke került csaliketrecek kihelyezésével az idős rapsic birtokába, aki a gya­nú szerint kereskedelmi céllal fogta be a madarakat. ________________________(mpí A belterületeket fenyegeti elöntés A védelmi bizottság szerint hirtelen olvadásnál rendkívüli munkát igényel a belvíz elvezetése A belvízkárok elhárítására vonatkozó feladattervet fogadott el rendkívüli ülésén a megyei védelmi bizottság. Ennek lényege: az önkormányzatoknak és az érintett szervezeteknek fel kell ké­szülniük arra, hogy hirtelen olvadáskor minden lehetséges mun­kaerőt és eszközt be tudjanak vetni a vízelvezetés érdekében. Szolnok A védelmi bizottság tegnap a me­gyeházán tartott sajtótájékoztató­ján dr. Nagy István, a Kötivízig igazgatója elmondta, a megye te­rületét 50-80 milliméter vízzel egyenértékű hó borítja, ami több, mint az egy havi csapadékátlag. Az utóbbi időszakban csökkent a fagyott talajréteg vastagsága, kö­vetkezésképpen a talaj viszonylag nagy mennyiségű víz befogadásá­ra képes. Kültelkieteken, ahol ősz­szel szántottak, kedvezőbb hely­zetre lehet számítani, mint az a hómennyiségből következik. Bel­területeken azonban a rossz vagy még rosszabb forgatókönyvvel kell kalkulálni - tette hozzá az igazga­tó. A településeken ugyanis az utakról, járdákról letolt hó jellem­zően a csatornákban halmozódott föl, ott megolvadt, majd újra meg­fagyott, így jégdugók keletkeztek. Eltávolításuluiak a mostam hőmér­sékleti viszonyok közepette nincs realitása, hirtelen olvadás esetén azonban rendkívüli erőfeszítéseket igényel majd a víz útjának biztosí­tása. Ezért ha megkezdődik az eny­hülés, az önkor­mányzatoknak minden lehetséges eszközzel lehetővé kell tenniük a fölös vízmennyiség el­vezetését — hang­súlyozta dr. Nagy István. A kötött, szikes talajú vidé­keken, például Jászkisér, Tiszasüly és Kunmadaras környékén min­denképpen jelentős elöntések vár­hatók. A megyei védelmi bizottság ha­tározatban összegezte a belvíz­károk elhárítását célzó feladatokat - jelentette be Tokár István, a me­gyei közgyűlés, egyúttal a bizott­ság elnöke. Mint megtudtuk, a te­endők sorában a helyi belvízvédel­mi tervek felülvizsgálatán túl sze­repel többek között a szi­vattyútelepek, műtárgyak el­lenőrzése, az átmeneti víztá­rozásra alkal­mas területek kijelölése, az igénybe vehe­tő átemelők, kotrógépek és teher­autók számának felmérése, a kézi munkaerő előzetes megszervezé­se. Tokár István beszámolt arról is, hogy levélben kérte Lamperth Mó­nika belügyminisztert, hogy az úgynevezett vis maior keret forrá­sait ne csupán a károk elhárítására, hanem a megelőzésre is igénybe vehessék. ________________________ LL Röv iden MEGYEI KIÁLLÍTÓK AZ AGRO+MASHEXPÓN. Jász Nagykun-Szolnok megyét tucatnyi kiállító képviseli a fővárosi vásárközpontban tegnap kezdődött huszonkettedik nemzetkö- zfmezőgazdasági és mezőgép-kiállításon, az idei Agro+Mash- expón, amelyet Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesz­tési miniszter nyitott meg a kőbányai vásárvárosban. A me­gyei kiállítók közül tíz Szolnokról, egy Mezőtúrról, egy pedig Karcagról érkezett. Egyedül az utóbbi nem vállalkozás, hanem a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának Kutatóin­tézete. LZ TANTERMEKRE PÁLYÁZNAK. A karcagi önkormányzat idén a Zádor úti általános iskolában szeretne kialakítani há­rom új szaktantermet. A nyolcvanmillió forintos beruházást jórészt pályázati forrásból valósítják meg. de ÚJ TÚRKEVEI RENDEZVÉNY. A napokban döntött a város ez évi rendezvényéből és azok dátumáról a túrkevei képvise­lő-testület. Az önkormányzat az idei költségvetésben több mint egy tucat program megvalósítására különített el anyagi forrást. Ezek közt akadnak hagyományosak, mint a nemzeti és állami ünnepek, illetve a május 24-25-ére tervezett Kevi ju­hászfesztivál. Ám az idei esztendőtől néhány új eseménnyel is gazdagabb lesz a kínálat. Ezek közül a legrangosabbnak: az első túrkevei vadászati és vadgazdálkodási kiállításnak szep- tember 6-7. között ad majd otthont a település, bj __________m

Next

/
Thumbnails
Contents