Új Néplap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-14 / 38. szám
2003. Február 14., péntek AHOL 7. OLDAL E L U N K SZOLNOK-KERTVÁROS AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Diplomával a fóliában Bohácsi Gábor és a hites neje elvégezte a kertészeti egyetemet így napjaikat mint diplomás kertészmérnökök a fóliasátraikban töltik. Gábor párja pécsi, ő viszont szolnoki. Valamilyen géneket örökölhetett eleiktől, hiszen anyai nagyapja, Agócs Balázs emberöltővel korábban híres kertésznek számított a városházán. Ahogyan átvették a diplomájukat, egy évet Pesten dolgoztak, majd Szolnok következett. Fóliáznak, meg van egy kis árudájuk is. Főleg virágzó, cserepes szobanövényeket és balkonnövényeket állítanak elő: legyen szó ciklámenről, mikulásvirágról, fokföldi ibolyáról. Az idei tél végtelenül veszélyes volt és még ma is az, hiszen -10 fok alatt minden kockázatossá válik és nagyon kell figyelni a fűtésre. A virágaik hatvan százalékát általában helyben adják el, meg a szolnoki piacon. Egyébként a kertészmérnök úrnak rengeteg a hobbija: a zene, a kirándulás, az Gábor kedvencei, a nyíló cserepes virágok között úszás. No, meg a pecázás. Eddig a legnagyobb kapása egy tizenegy kilós amur volt. Hogy azért a családról is essék szó: két csodálatos kisasszonyt, Rékát és Virágot nevelik. Egybeesik a születésük napja is, hiszen ikrek. Réka volt a fürgébb, öt percre rá érkezett Virág. Bizonyítványuk színtiszta ötös. Állítólag kertészek lesznek. Hja, kérem ilyen nevekkel, szülői háttérrel könnyű... Feri, a gátőr Százötven kisdiák otthona A genetika folyamatos fejlesztése mindenekelőtt dig az embrió-átültetéssel lehet gyorsabbá tenni. A már évek óta sikeresen működő területen azonban mindig felmerül a cég részéről a továbblépés igénye. Ehhez - egyáltalán nem titok - más szakemberek tapasztalatait is Az első Waldorf iskolát 1919-ben létesítették Stuttgartban. Ezzel a gyerekek életkori sajátosságaihoz igazodó iskolarendszer alapjait fektették le. Azóta ezen iskolák már külföldön is bizonyították létjogosultságukat. A kertvárosi Waldorf iskola fél évtizede alakult a korábbi suli helyiségeiben - tudtuk meg Imrei István alapító tanártól. Akkor az első osztályban tizenöt kisdiák kezdett. Jelenleg már másfélszáz diák jár hozzájuk az első öt osztályba, de ha érkeznek, még felvesznek további jelentkezőket is. Tervezik a bővítést, nemcsak nyolc osztályig, hanem érettségiig. Sőt már óvodával is dicsekedhetnek, ahová huszonegy apróság jár. Az itt tanulók hasonlóak a többi diáktársukhoz és a nevelők ugyanazt tanítják, mint máshol, csak éppen másképpen. A nyelveket elsőtől oktatják: angol, német, olasz a választék. Noha az intézmény egyesületi iskola, tandíj nincs, helyette adomány van. Szinte az egész városból érkeznek hozzájuk diákok, sőt nemcsak Szolnokról, hanem Szajolból, Csemőről, Rákóczifalváról, Ceglédről és Törökszentmiklósról is. ■ A mintegy 2000 tejelő tehénnel rendelkező Szolnok—Alcsiszigeti Mezőgazdasági Részvénytársaság szarvasmarhatenyész- tési-ágazata sikeresen zárta az elmúlt évet. 14 millió liter tejet állítottak elő és már évek óta eredményesen végzik önálló tevékenységükként az üzemi szintű embrió-előállítást és -átültetést. Ezzel a tevékenységgel a cég egyedülállónak számít hazánkban - tudtuk meg Retter Zoltántól, a részvénytársaság embriológusától. Rajta kívül jelenleg még ketten foglalkoznak Magyarországon ezzel a technológiával. Ez is bizonyítja, hogy nálunk még nem igazán jellemző e módszer térhódítása. A módszer lényege az, hogy az embrió-előállítás és átültetés segítségével a legkiválóbb tulajdonságú állatok szaporításával gyorsan és sok olyan egyedet állítsanak elő, amelyek tovább hordozzák magukban ezeket az értékeket. A tejtermeléssel foglalkozó Alcsi Rt. esetében természetesen az a legfontosabb, hogy jól tejelő és hosszú ideig élő teheneket tenyésszenek. A társaság szarvasmarhatelepein feketetarka Holstein fríz teAlcsiszigeti Mezőgazdasági Részvénytársaság 5002 Szolnok—Alcsisziget, Keszeg út 2., Pf.:48 Tel.:56/424-555, fax:56/343*204 e-mail: alcsirt@axeiero.hu heneket tartanak. Ezek a jószágok napi 40-50 liter tejet adnak. Retter Zoltán munkájának egyik alaptörvényét jelenti az alábbi megállapítás: „A genetika folyamatos fejlesztése és a tudatos tenyésztői munka a gazdaságosság egyik alappillére.” A genetikai fejlesztést pefelhasználják. Az Rt. embriológusa ennek jegyében vett részt az USA-ban egy tanulmányi úton. Egy olyan floridai állatorvossal tölthetett el néhány napot, aki öt déli államban végzi ezt a tevékenységet. Dr. Clay Brunley 20 éve végez embrióelőállítást és átültetést. Az évi 1000 általa elvégzett művelet A cél olyan utódok létrehozása, amelyek a legkiválóbb egyedek tulajdonságaival rendelkeznek igen tapasztalt szakemberré tette őt, munkájának minden részletéről nyíltan és őszintén beszélt magyar látogatóinak. Az Egyesült Államokban hazánkhoz képest jóval általánosabbá vált már ez az eljárás. Igyekeznek a folyamatot a lehető legegyszerűbben, leghatékonyabban végezni, ugyanakkor szem előtt tartják a minőségi követelményeket is. A tengerentúlon jellemzően a farmerek részére nyújtott szolgáltatásként végzik ezt a tevékenységet. (PR) Ez már csak ráadás, mert a porta útjai, az utcafront körös-körül teljesen tiszta a hótól A Kertváros végében a Holt-Ti- szától egy műút választja el azt a mutatós épületet, amelyik té- len-nyáron mindig rendben van, és amelyikben huszonhárom éve Erdei Ferenc lakik családjával együtt. Ő a gátőr annak a gátnak a tövében, amely a felhúzódó Tiszától védi a városrészt. Hozzátartozik egy szivattyútelep, meg egy zsilip, annak a kezelése. Ott, ahol a téli vízszint 180-200 centiméter, a nyári általában két és fél méter. Noha a kiírás is mutatja, tilos a fürdés, szinte évente ezt a szabályt rendszeresen megszegik. És sajnos olykor bekövetkezik a nem várt tragédia, a habokat szelő bátor fürdőző egyszer csak eltűnik a hullámokban: egyébként két vízi hulla kivételénél már ő is ott volt, amelyet senkinek nem kíván. A legnehezebb időszak általában az árvíz, meg a belvíz. Elsősorban a tavaszi. Ehhez szervezi a segédőröket, mert ilyenkor egyedül teszi a dolgát. De ha szükség van rá, két-tizenhat segédőr vigyázza az emberek, az ott lakók éjjeleit, nappalait. Olyannyira, hogy a közlekedés miatt a havat a gát tetejéről is letúrják. Egyébként a legnagyobb vízmagasság nem is olyan régen 10 méter 40 centi volt. A gát megroppant, majdnem átszakadt, de még idejében észrevették. Bizony azokban az órákban teherautók, dömperek hordták a homokot, tölteléket és vagy kétszázötven ember lapátolt. Mindez már a múlté, ugyanakkor nagyon kell vigyázni most is a tavaszi olvadáskor, hiszen mindenfelé temérdek a hó, amelynek rengeteg leve lesz. Főleg egy gyors olvadás okozhat feszült órákat, napokat. Egyébként Erdei úr már 56 éves és a szokások szerint addig lakhat itt a családjával a gátőrházban, amíg nyugdíjba nem megy. Élt panelben is, de nem bírja a bezártságot, az emeletet, ezért már korábban Nagyvisnyón vásárolt egy olyan házat, amelyhez jókora porta, kert tartozik. Es mivel kertészkedni nagyon szeret, minden bizonnyal obsitos korában is feltalálja majd magát a későbbi, visnyói otthonában. Várkonyból bejáró Alcsiszigeten jó néhány cég biztosít munkahelyet a közelebb, távolabb élő dolgozóinak. Közülük az egyik az Italcentrum: ott keresi a kenyerét a 22 éves, tiNyugdíjasmonológ „Gulyás József a becsületes nevem és ha véleményt mondhatok az útviszonyokról, az egyetlen szóval: rossz. A városrészen még csak körbe lehet autózni, de az összekötő utak veszélyesek. Én például az Ábránd közben lakom, onnan úgy, ahogy ellapátoltuk az égi áldást. Most kézi erővel a kereszteződést takarítom, hogy egyáltalán be lehessen fordulni annak, aki kocsival vízért jön. Járt erre egy hótoló, szóltam a vezetőnek, forduljon már ide is, de azt válaszolta: majd jön egy másik gép. Tegnapelőtt is hasonló volt a válasz, úgyhogy már jobban bízom a lapátomban, meg az olvadásban, mint a Rethmannban.” Az oldalt írta: D. Szabó Miklós Fotók: Mészáros János Gyalai Erzsébet szavárkonyi Gyalai Erzsébet is. Reggel fél hatkor pattan ki az ágyból, hiszen a munkaidő nyolckor kezdődik és délután négyig tart. Öt óra körül ér haza. Mindezek ellenére szeret itt dolgozni: a beosztása pedig számlázó. Mintegy kétezer féle italt forgalmaznak a megyeszékhelyen és ötven kilométeres vonzáskörzetében. Hogy mi a sláger? Az évszakoktól függetlenül: talán a sör. Erzsi egyébként beiratkozott a mezőtúri főiskolára, ahol sikeresen túljutott az első félév megpróbáltatásain. ■ A gazdaságosság záloga
