Új Néplap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-22 / 18. szám
6. OLDAL MOZAIK MATER 2003. Január 22., szerda- A L M A Együtt az önkormányzatokkal (Folytatás az 1. oldalról)- Milyen területekre gondol?- Már csak személyes elkötelezettségem miatt is a színházakat említem elsőként. Az önkormányzati finanszírozású színházak 2003-ban átlagosan 60 százalékkal több pénzt kapnak, mint korábban, a támogatás eléri a 10 milliárd forintot. A másik, a szívemnek kedves terület az önkormányzati zenekarok és énekkarok támogatása. Az előző évben erre 450 millió forint jutott, ami az idén 990 millióra emelkedik. Ez Szolnoknak például azt jelenti, hogy a Szolnoki Szimfonikus Zenekar és a Bartók Béla Kamarakórus elvileg a dupláját kaphatja annak, amit az előző évben. Azért mondom, hogy elvileg, mert a konkrét támogatás az önkormányzati támogatás ösz- szegével válik teljessé. Hiába adunk mi több pénzt, ha a fenntartó nem teszi hozzá a megfelelő arányú támogatást. Baj van akkor is, ha csak ugyanannyit ad, mint előzőleg, arra pedig gondolni sem merek, hogy esetleg még el is vesz. Ezért is próbálunk minden önkormányzattal kapcsolatot keresni.- Van tapasztalaink arról, hogy milyen az önkormányzatok álláspontja?- Igen. Sajnos vegyes. Azt mondják, tudjuk, hogy nem illik elvenni, de ha nem tesszük, akkor be kell zárni az óvodát, vagy a rendelőt... Ha viszont ez történik, akkor hiábavaló volt az erőfeszítés. Sorra vesszük a megoldandó feladatokat. Létrehozunk egy alapot a nemzeti közművelődési és könyvtárhálózat-fejlesztésére. Az új alapban lévő mintegy egymilliárdos összeggel a kistelepüléseket segítjük, hogy rendbe hozzák, újra működtessék a művelődési házaikat, vagy támogatjuk őket abban, hogy az üres épületekbe programokat vigyenek. A pályázatot a jövőben is az önkormányzat nyújtja be. A hálózatfejlesztésnek az a célja, hogy minden településen legyen kulturális intézmény. Most ugyanis ezer településen egyáltalán nincs hova menniük az embereknek. Szeretném kiemelni a tószegi példát. Ott jó néhány évig működött a művelődési ház, mondjuk úgy, alaplángon. A 70-es évek elején építették, azóta csak toldozgatták-foltozgatták. Az önkormányzat azonban felújította, szakembert szerződtettek, néhány milliót a minisztériumtól is kaptak, kipótolták a saját pénzükkel, és a most szinte új épületbe igazi élet költözött.- Hogyan alakul a Nemzeti Kulturális Alapprogram sorsa?- 2003-ban a pályázatok számára rendelkezésre álló összeg közel 1 milliárd forinttal növekszik. Ha ehhez hozzávesszük, hogy tavaly minden második forintot a miniszter osztott el, akkor fontos változás az is, hogy a miniszteri keret 25 százalékra csökkent. A filmszakma az idén összességében 5 milliárd forintot kap, ez duplája a korábbi összegnek. Várható, hogy idén elkészül a mozgóképtörvény. A közgyűjteményeknél megkezdődik kulturális kincseink digitalizálása, ez az értékmegőrzést szolgálja. Kiemelt támogatást kap a Nemzeti Színház, de az Operaház is.- Milyen jelentős kulturális beruházások várhatók?- Folytatjuk a millenniumi városközpont építését, ahol 2004 őszére elkészül a Hagyományok Háza, a Modem Magyar Művészetek Múzeuma, és készül a Nemzetí Hangverseny- terem. Idén befejeződik a Bazilika és a sárospataki Rákóczi Múzeum rekonstrukciója, folytatódik a Magyar Nemzetí Múzeum, a Természettudományi Múzeum, a visegrádi királyi palota felújítása, bővül a szentendrei szabadtéri múzeum, folyik a Páva utcai zsinagóga átalakítása a Holocaust Múzeum számára, és mintegy száz további műemlék felújítására kerül sor. 2003-ban befejeződik a Corvin tér 8. szám alatti épület és a Fővárosi Nagycirkusz rekonstrukciója. Vannak tervek a Terror Háza bővítésére, a mellette lévő épület bekapcsolásával.- Belépésünk az Európai Unióba szinte megköveteli, hogy javítsuk Magyarország nemzetközi ismertségét. Ennek nem egyedüli, de fontos eszköze a külföldi magyar intézetek hálózata.- Külföldön 17 kulturális intézetünk van, feladataik közé tartozik Magyarország megismertetése külföldön a kultúra eszközeivel. Ezeket az intézeteket fejleszteni szeretnénk. A magyar kultúra nemzetközi megismertetésének fontos alkalmai a programsorozatok, évadok. 2003 őszétől 2004 nyaráig Angliában mutatkozik be Magyarország. Ennek beharangozásaként júniusban a szolnoki Amadeus produkció és a Liszt Ferenc Kamarazene- kar vendégszerepei Londonban. Tervezünk őszre egy orosz-magyar kulturális hetet is. Ez előzetese lesz a 2004 őszétől 2005 nyaráig tartó, nagy fontossággal bíró magyar-orosz kulturális évadnak.- Medgyessy Péter miniszterelnök delegációja tagjaként is járt Moszkvában. Mi volt ennek a látogatásnak a hozadéka a kultúra területén?- Találkoztam a kulturális miniszterrel, rengeteg szakmai szervezet képviselőjével, és sok neves művésszel. Ezek a beszélgetések is meggyőztek arról, hogy Magyarország iránt nagy az érdeklődés. A miniszterelnöki látogatás kulturális vetületeként többek között a sárospataki könyvtár könyveinek visszaadásáról, egy levéltári egyezmény aláírásáról és az orosz-magyar évad előkészítéséről volt szó.- Aids külföldi útja is volt a közelmúltban, Mádl Ferenccel Romániában járt.- A magyar-román kulturális kapcsolatok szintje jelenleg igen szerény. A köztársasági elnöki látogatás jelezte, hogy a magyar állam ezen a területen is komolyan gondolja az együttműködés fejlesztését. Tárgyaltam az ottani első államtitkárral, meghívtam Magyarországra. Fölmerült egy magyar-román kulturális rendezvénysorozat szervezésének gondolata, és szakembercseréket is tervezünk.- Mennyire maradtak elevenek személyes szolnoki kötődései, mennyire kíséri figyelemmel az itteni kulturális életet?- Elevennek érzem a kapcsolatot. Ezt segíti az is, hogy egyelőre minden este hazajárok Budapestről. Mindent megteszek, ami tőlem telik, hogy Szolnok, a megye és azok az emberek, akik támogatást kémek tőlem, az én segítségemmel is boldogulhassanak. Jólesik, hogy korábbi munkahelyeimmel, a színház és a művelődési központ dolgozóival megmaradt a baráti kapcsolat. Gyakran veszek részt szolnoki kulturális rendezvényeken.- Milyennek látja mai helyzetéből a szolnoki kulturális életet?- Kevés város rendelkezik ennyi értékkel. Mindenhol van valami, de Szolnokon együtt van annyi minden, mint máshol ritkán. Elég a színházra, a művésztelepre, a zenekari és a kóruskultúrára, a múzeum tudományos műhelyére gondolni... Ezeket nem szabad magúiba hagyni. Fenntartásuk, fejlesztésük ugyanis nagyon kevésbe kerül ahhoz képest, amilyen értékeket létrehoznak. BISTEY ANDRÁS Amiről beszélünk TELEKI JÓZSEF Kiszámoló Háború dúl. Számháború. Tizennyolcezer! Negyvenezer! - olvassák egymás fejére a politikusok. Ennyivel több a munkanélküli — hallatszik az egyik lövészárokból. Annyival több a munkavállaló — visszhangzik a másik oldalról. Kétszáz. Nyolcszáz. Három és fél ezer. Ennyien kerülnek utcára a Salamandertől, annyian a Philipstől, emennyien az IBM-től - sorolják a hírek. Forgolódnak a tőkés birodalmak. Átlépnek felettünk a multik. A szakértők szerint mindez így természetes. Hazánkban ugyanis átalakulóban a foglalkoztatás. Ez pedig jó jel - közeledünk Európához. Az egyszerű összeszerelő munka helyett a magasabb hozzáadott értékű termelést honosodik meg az országban. Mindez jól hangzik, akár egy választási szlogen. Ám vajmi kevés vigaszt nyújt az éppen most állásukat vesztő ezreknek, akiknek mindenekelőtt az új követelményeknek megfelelő (szak)tudásra volna szükségük. Ennek megszerzését különböző átképző és továbbképző programokkal ugyan lehet segíteni, de mi lesz azokkal, aki életkoruk vagy más egyéb miatt, de nem tudnak újra iskolapadba ülni? Mi lesz azokkal, akik az ország azon szegletében élnek, amelyet a most kitelepülő multik is mindig elkerültek. Nekik mi marad? A segély kegyelemkenyere, vagy a közmunka keserű kenyere. Csakhogy a közmunkaprogramok is csupán tüneti kezelését jelentik a munkanélküliségnek. A különböző felmérésből ugyanis világosan kiderül, ott, ahol a családfő munkát kapott, lényegesen megváltoztak az életkörülmények, ám a foglalkoztatás megszűntével a család visszasüllyedt a korábbi, kilátástalan helyzetbe. A politikus számháborúznak. A multik átlépnek rajtunk. Újra mind többen érzik a reménytelenség ízét. OLDÁS ÉS KÖTÉS. Napi átlagban 21-22 házasság köttetik Kárpátalján. Tíz évvel ezelőtt ez még napi 27-et jelentett. Ugyanakkor a házasságkötés mellett egyre népszerűbbé válnak a nem hivatalos, úgynevezett élettársi viszonyok. A házasságkötések csökkenését az okozza, hogy egyre kevesebb házasságot kötnek a 20-24 év közötti személyek - közli a kárpátaljai megyei statisztikai főosztály. Kárpátalján jellemző a házastársi viszonyok tartóssága. Az utóbbi évtized során szinte nem változott a válások száma - napi átlagban 7-8 válás. Az elvált házaspárok 65 százaléka közös gyermekkel rendelkezett, minden harmadik párnak két vagy annál több gyermeke volt. 2002 első küenc havában a tavalyi azonos időszakbeli 5630-hoz képest 6224 volt a házasságkötések száma. A legtöbb házasság Ungváron köttetett - 645. A válások száma szintén növekedett 2002-ben. krónika Jól hangzik, akár egy választási szlogen SZEGEDI KIS ISTVÁN REFORMÁTUS GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM - MEZŐTÚR Hagyományos értékekkel Hogyan jelentkezzünk? A mezőtúri ősi gimnáziumot Túri Szabó Lukács, alias Circa- tor és Túri Sánta Jakab Wittenbergben tanult diákok, prédikátorok alapították 1530-ban. Később Kálmáncsei Sánta Márton volt az, aki első, név szerint ismert rektorát a nagy magyar reformátort, Szegedi Kis Istvánt Mezőtúrra hívta. Szegedi az 1551-1553 években élt Mezőtúron, mint a református egyház prédikátora és a református gimnázium rektora. Az alma mater 1734-ben keletkezett latin nyelvű törvényei, melyet a tanulók 1820-ig aláírtak, azt mutatják, hogy az intézet a XVII. század folyamán rendezett viszonyok között élő, virágzó iskola volt, amelynek az ország távolabbi vidékei- — ről, Dunántúlról, Felvidékről és Erdélyből is voltak tanulói. Az abszolutizmus alatt 1850-ben kibocsátott „Organisations Entwurf’ követelményeinek a túri iskola azonban nem tudván megfelelni, 1855-ben megszűnt, de 1858-ban újból elkezdődött az oktatás. 1864-ben már újra hatosztályos képzés folyt, s 1889-ben a régi iskola telkére új, egyemeletes épületet emelt a fenntartó mezőtúri református egyház a város támogatásával. Ez az épület alkalmas volt a nyolcosztályos gimnáziumnak a megalapítása óta meglévő internátusá- nak elhelyezésére. Az intézethez megvásárolt két szomszédos telekre építették fel 1907 és 1910 között a tornatermet, könyvtárhelyiséget és igazgatói lakást, 1914-1915-ben a kétemeletes diákotthont. A Református Gimnáziumnak alapításától fogva az 1948- ban bekövetkezett államosításig mindig a helyi református egyházközség volt a fenntartója. 1948-ban azonban az iskolát államosították, s mint állami gimnázium működött tovább, majd 1951-ben vette fel Dózsa György nevét. Az 1964/65- ös tanévben, párhuzamosan a gimnáziumi képzéssel, szakközépiskolai képzés indult. A korszerű diákotthoni épületet 1975- ben vehette birtokba az iskola. A gimnáziumi képzést „felsőbb határozatra” fokozatosan elsorvasztották, így ez a képzési forma az 1973/74-es tanévre megszűnt. A tanárok lelkiismeretes munkájának köszönhetően szerencsére ebben az időszakban is színvonalas képzés folyt. 1991-ben lehetőség nyílt az iskolák visszaadására az egyházaknak. Ezután gyorsan követték egymást az események. Mezőtúron a városi képviselő-testület 1992. április 23-ai ülésén hozott rendelete szerint a Mezőtúri Református Egyházközség visszakapta iskoláit, így a gimnáziumot is. A humán műveltség iránt elkötelezett öregdiákok és a város közössége örömmel fogadta, hogy 1992-től újra indult a gimnáziumi képzés. A megalakult iskolaszék elnöke Perjési Sándor lelkészelnök lett, az iskola igazgatójául Árvái Gyulát, az iskola tanárát, öregdiákot választották. 1992-ben tehát az országban az elsők között kapta vissza a református egyház a túri alma matert - mely Európa legősibb református intézménye -, s az iskola felvette első rektorának, Szegedi Kis Istvánnak a nevét. A református egyház nem bizonyult hálátlan fenntartónak. Hazai és külföldi egyházi segítséggel gyarapodásnak indult az intézmény. A mezőgazdasági gépésztechnikus-képzés mellett új profilként megindult a műszaki számítástechnikai technikusoktatás. A szakközépiskolai képzés mellett emelt óraszámú angol és német tagozatos és nyolcosztályos gimnáziumi képzés folyik. 100 hektár földdel kiépült a tangazdaság, és a presbitérium visszavásárolta a diákotthon épületét. Nyelvi laboratóriummal, fizika-kémia laboratóriummal és modern számítógéptermekkel javultak az oktatás feltételei. Jelenleg öt idegen nyelv tanulása közül választhat a tanuló. Az új sportcsarnokkal és tantermekkel tovább javulnak a tárgyi feltételek. A fejlesztések és bővítések hatására ma több mint 500 diák tanul az intézményben, s többségük főiskolán, egyetemen folytatja tanulmányait. Az iskola célja és feladata, hogy tanulóit művelt, jellemes emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőjévé formálja, akik mindenkor készek az örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani és továbbadni. Református vallású tanulóit az egyház hitvalló tagjaivá, nem református tanulóit — vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett — saját felekezetűk és a református egyház értékeinek megbecsülésére igyekszik nevelni. NÉGY TANÉVES GIMNÁZIUMI KÉPZÉS emelt óraszámú angol nyelvi gimnáziumi osztály (OM-azonosító: 036007 01) felvehető tanulók száma 32 fő emelt óraszámú német nyelvi gimnáziumi osztály (OM-azonosító: 036007 02) felvehető tanulók száma 32 fő általános tantervű gimnáziumi osztály (OM-azonosító: 036007 03) felvehető tanulók száma 32 fő Az emelt óraszámú gimnáziumi képzésben az osztályok csoportbontásban emelt óraszámú angol, illetve német nyelvi oktatásban részesülnek. Cél a nyelv olyan szintű elsajátítása, hogy angol, illetve német nyelven szóban és írásban egyaránt minél magasabb szinten, minél tökéletesebben tudjanak kommunikálni a diákok. E képzésben történik a tanulók középfokú nyelvvizsgára történő felkészítése, a tehetséggondozás; egyetemi, főiskolai tanulmányokra történő felkészítés. Az általános tantervű gimnáziumi osztályokban képzési cél a gimnáziumi tananyag magas szintű elsajátítása, a sikeres érettségi vizsga letétele, továbbtanulásra való felkészítés. A gimnáziumi képzésben részt vevő tanulóknak lehetősége nyílik a számítástechnikai szoftverüzemeltető középfokú OKJ-s vizsga letételére (OKJ-szám: 52 4641 03), illetve az ECDL nemzetközi számítógép-kezelői végzettség is megszerezhető, melynek vizsga- központja intézményünkben található. Választható második idegen nyelv: latin, angol, német, olasz, francia Felvétel az általános iskolai eredmények alapján történik (felvételi vizsga nincs). NYOLCOSZTÁLYOS GIMNÁZIUMI KÉPZÉS (OM-azonosító: 03600708) felvehető tanulók száma: 30 fő képzési idő: 8 év oktatott idegen nyelvek: latin, angol, német A képzés kiemelt feladata a tehetséggondozás; egyetemi illetve főiskolai tanulmányokra való felkészítés. A tanulók képességeinek kibontakoztatásához és komplex fejlesztéséhez, a jól megalapozott, sokrétű, magas szintű tantárgyi tudásanyaguk kialakításához, általános műveltségük megalapozásához a nyolc tanéven keresztüli egy iskolában és egy osztályban történő oktatás-nevelés tág teret nyújt. Első idegen nyelvként az angol, vagy német nyelv választható. Két éven át kötelező a latin nyelv tanulása. A nyelvoktatás célja a középfokú C típusú nyelvvizsga letétele. Lehetősége nyílik a számítástechnikai szoftverüzemeltető középfokú OKJ-s vizsga letételére (0KJ szám: 52 4641 03), illetve az ECDL nemzetközi számítógép-kezelői végzettség is megszerezhető. Felvételi vizsga nincs, a jelentkezőket tanulmányi eredményük alapján veszik fel. SZAKKÖZÉP-ISKOLAI KÉPZÉS műszaki számítástechnikai technikus (OKJ-szám: 525423 07, OM-azo- nosító: 036007 11) műszaki szakterület - informatika szakmacsoport felvehető tanulók száma 32 fő képzési idő: 4+1 év Négy évig a gimnáziumi képzéssel azonos követelményszintű közismereti tanítás folyik, emellett a tanulók az informatikai orientációs és szakmai alapozó oktatás keretében a szakma alapjait megtanulják. Az érettségi után egy év alatt - szakmai tantárgyakat tanulva - technikusi oklevelet szerezhetnek. A technikusi oklevél mellett számítógépkezelő, szoftverüzemeltető, AutoCAD és ECDL nemzetkp zi számítógépkezelő képesítés is megszerezhető. A technikus számítógépkonfigurációkat igény szerint képes összeszerelni, azok és a különböző perifériák működőképességét elemezni, meghibásodásait kijavítani, a számítógéprendszerek és hálózatok hardver- és szoftver-felügyeletét ellátni. Ezzel a végzettséggel számítógéphálózat-üzemeltetőként, rendszer- gazdaként, diszpécserként helyezkedhetnek el a későbbiekben a diákok. A munkaerőpiacon kiemelten keresettek a műszaki számé tástechnikai technikusok. mezőgazdasági gépésztechnikus (OKJ-szám: 52 5452 02, OM-azo- nosító: 036007 12) műszaki szakterület - gépészet szakmacsoport felvehető tanulók száma 32 fő képzési idő: 4+2 év E szakon is négy évig a gimnáziumi képzéssel azonos követelményszinten közismereti kép zés folyik. Ezzel egyidejűleg a négy év során a műszaki orientációs és szakmai alapozó oktatás keretében a szakmai alapokat már részben megtanulják a tanulók. Az érettségi ereP ményes letétele után két év alatt - szakmai tantárgyakat tanulva - technikusi oklevelet szerezhetnek a tanulók. A technikusi oklevél mellett OKJ-s számítógépszoftverüzemeltető, AutoCAD (számítógépes tervezés és műszaki rajzolás) és ECDL nemzetközi számítógép-kezelő képesítés is megszerezhető. Ezzel a vég zettséggel mezőgazdasági gépésztechnikus, gépüzemeltető, gépszerelő és javító munkakörben helyezkedhetnek el a végzett tanulók. Az agrárium helyzetének javulásával, az EU- csatlakozással jól pozícionálható végzettséget szerezhetnek a technikusok. Mindkét technikusi szakon végzett tanulók a felsőfokú tanulmányaiknál előnyös helyzetben lesznek a felvételi többletpontok beszámításával. A tanulmányaik során több szakmai tantárgyból felmentést, illetve beszámítási lehetőséget kaphatnak. Mindkét szakkp zépiskolai osztályba a felvétel az általános iskolai eredmények alapján történik (felvételi vizsga nincs). Szegedi Kis István Református Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Mezőtúr, Kossuth Lajos u. 2. 56/350-012, 56/350-043 Az összeállítás az iskola és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az oktatási intézmény viseli.
