Új Néplap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-21 / 17. szám
Bll MH 2003. Január 21., kedd TÜKÖR A L M A MATER 7. OLDAL Veszélyturizmus a Gulagra Büntetőzárka és büdös hal: veszélyturizmus a Gulagra. Nemhogy nem érdemes tagadni a létét, de pénzt hoz, ha mutogatják. A turistánál pedig nincs kíváncsibb fajta. Ma már az extravagáns világjárásnak és turizmusnak olyan formáit is ismerjük, mint gyalog a Szaharán, vagy sítalpon az An- tarktiszon át, netán kutyaszánon az Jeges-tenger jegén, vitorlással, egyevezős csónakban vagy éppen mosóteknőben az Atlanti óceánon keresztül. Akinek az idegeit nem borzolja kellően az agyonetetett, megfelelő szerekkel elhódított oroszlánoktól hemzsegő afrikai szafari, az választhat valóban hátborzongató veszélyútvonalakat is, sétákat tehet valamelyik polgárháború sújtotta afrikai ország őserdeiben, az elaknásított koszovói határvidéken és ha megkezdődik az Irak elleni háború, fütyörész- het a B—52-esek bombazáporában. Alighanem ezeknek az idegenforgalmi műfajoknak a rokona az, amelyet nemrégiben kezdeményeztek az oroszországi Perm megyében. A repülőgéppel az Ural közeli városba érkező gazdag külföldi vendégek a megyeszékhelytől gyalog folytathatják útjukat Kucsino faluig. Ott működött a Gulag egyik leghír- hedtebb telepe, a Perm-36. Lakói között volt annak idején Szergej Kovaljov, később Jelcin elnök emberjogi megbízottja, Anatolij Marcsenko, az író és még egy Anatolij, mégpedig Csa- ranszkij, aki ma Natán utónévvel Izraelben miniszter. A múltra kíváncsi turisták itt, ha a kedvük tartja, eltölthetnek egy éjszakát a fűtetlen és sötét büntetőzárkában, reggelire, ebédre ehetik a balandát, vagyis a káposztát, krumplit alig látott híg löttyöt, ünnepnapokon egy darabka büdös hallal. De persze épül már a hajdani láger közelében a sok- csillagos szálloda is, első osztályú étteremmel, ahol egyetlen ebéd jóval többe kerül majd, mint hajdanán egy zek, vagyis fogoly egész havi étkezése. Mindamellett ebben a rabskanzenben hiányoznak a régimódi kirándulások, amelyek, mint Szolzsenyicin, Vlagyimov, vagy Salamov elbeszéléséből tudjuk, úgy kezdődtek, hogy külső munkára indulók vigyázz, egy lépés jobbra, vagy egy lépés balra, szökésnek minősül, az őrség figyelmeztetés nélkül nyit tüzet. Állítólag nagy keletje van ennek a perimi Gulag elnevezésű útvonalnak. Megvallom őszintén én kissé bizarrnak, sőt ízetlennek tartom, de hát ahány ház, annyi szokás. Isten hozta a Gulagban! KULCSÁR ISTVÁN ___________________________________(KRÓNIKÁI Di ákokkal a Donhoz Hároméves Nemzeti Emlékezet Programot indít az Oktatási Minisztérium a diákok nemzettudatának erősítésére, magyar történelmi és művelődéstörténeti ismereteik elmélyítésére. A szaktárca vezetőjét Schranz Edit kérdezte a részletekről. Riporter: - Az a programsorozat vagy programkö- teg, nevezzük így, amelyet most a minisztérium meghirdetett, tulajdonképpen elég különleges történet, ha szabad így fogalmaznom. Mit jelent az, hogy családtörténeti program, vagy Nemzeti Emlékezet Program, amelyeknek részprogramjai vannak? Ez nagyon furcsa, ilyen eddig nem volt, hogy mondjuk a diákok saját tanárukra emlékezzenek. Szoktak emlékezni mondjuk osztálytalálkozókon, de ez itt egészen más, amennyire sejteni lehet. Magyar Bálint oktatási miniszter: - Akinek nincs történelmi emlékezete, annak jelene sincs igazán, a jelen problémáit sem érti és jövője sincs. Meg kell tudni támasztani a hátunkat a saját történetünkhöz, ezt meg kell érteni. A Nemzeti Emlékezet Program alapvetően három elemből áll: az egyik a nemzeti emlékezet rész, ami a nagy és kisebb történelmét jelenti az országnak, a másik az iskolai emlékezet program, amelyben szeretnénk fenntartani az emlékét azoknak a kiváló tanároknak, akik a legkülönbözőbb iskolákban tanítottak és akikről könnyen elfelejtkezünk, a harmadik pedig a családi emlékezet program, hiszen a családjaink története mozaikjaiból áll össze valójában a nemzeti történelem is. Ez a programfolyam — mondhatnám így — ami éveken át tart és a legkülönbözőbb programrészekben, akciókban nyilvánul meg, ez teszi lehetővé, hogy ne csak az iskolai oktatás szintjén, hanem az egyéni élmények szintjén átélhető szinten közelíthessünk saját történetünkhöz. Riporter: - Egész pontosan mit jelent az, hogy családi emlékezet program? Magyar Bálint: — A családi emlékezet programot úgy gondoljuk el, hogy egy internetes szoftvert bocsátunk az iskolák, a gyerekek rendelkezésére, akik ott feldolgozhatják a saját családjuk történetét, beszkennelhetik a családi fotókat, beírhatják, hogy a nagyszüleik hol születtek, hol éltek, mi volt a foglalkozásuk, lefényképezhetik a fennmaradt családi tárgyakat, történeteket rögzíthetnek ezen a rendszeren keresztül, tehát a legmodernebb digitális technika segítségével dolgozhatják fel a saját családjuk történetét, őrizhetik meg ezáltal és saját maguk eldönthetik a családjukkal együtt, hogy ennek mekkora részét teszik nyilvánossá, hiszen szeretnénk egy nagy nemzeti családi website-ot nyitni, amelyre ki-ki felrakhatná a saját családjának a történetét. Riporter: - Ez több mint érdekes, mert ez ugye részben számítógépkezelés-oktatás, részben pedig némi családfakutatás, hiszen ehhez azért meg kell kérdezni nagypapákat, hogy kik voltak a dédszülők, tehát ez valami egészen másfajta érdeklődést nyit meg a gyerekek felé. Magyar Bálint: - Igen, ezt fontosnak tartom, hiszen sokszor a gyerekek nem tudják mondjuk a nagyanyjuk leánykori nevét, a dédszülők generációja pedig már tényleg a feledés homályába vész. Nagyon sok családnál az utolsó pillanat, hogy ezeket az emléktöredékeket össze lehessen szedni, és felnőttként mindnyájan sajnáljuk sokszor azt a rengeteg kihagyott alkalmat, amikor még megkérdezhettük volna nagyszüleinket erről, arról, amarról, de tudásukat, a családdal kapcsolatos történeteket sírba vitték magukkal. Ez a program lehetővé tenné ezt, hogy a gyermekek - akiknek a számára az információs technikák kezelése magától értetődő, szövegszerkesztő üzemeltetése, saját honlap elkészítése nem nehéz, ráadásul ilyen technikákat fogunk az iskoláknak eljuttatni - bátran, nyíltan forduljanak a saját családi töijé- netük felé és fedezzék fel mindazt, ami ebben érdekes. Most, amikor meghirdettük például, hogy a doni katasztrófa a második magyar hadsereg pusztulásának 60. évfordulójára egy kirándulást szervezünk diákokkal ennek az emlékére, és hogy ott megkoszorúzhassuk a sírokat. Erre a lehetőségre a diákok részéről csaknem kétszáz pályázat érkezett be. A pályázatok rengeteg személyes családi elemet tartalmaztak. Riporter: - Tehát a héten ön elindul tizenvala- hány diákkal a Donhoz? Magyar Bálint: - Igen, 21-én utaznak a diákok, én 23-án megyek utánuk és töltök velük néhány napot és a hét végén térünk vissza, ahol a Don- kanyarban, Voronyezs térségében meglátogatjuk az ottani katonasírokat és Vágó István vezetésével, a Történelemtanárok Egyesületének a vezetésével egy másfajta feldolgozást is kaphatnak a diákok. Azt hiszem, hogy mindazok, akik itthon vannak, majd ezeknek a gyerekeknek a beszámolóiból még inkább át tudják érezni, hogy mi lehetett ott hatvan évvel ezelőtt... krónika KERESKEDELMI SZAKMUNKÁSKÉPZŐ INTÉZET ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA - MEZŐTÚR Időtálló tudást adnak Több mint harmincéves múltra tekint vissza a mezőtúri Kereskedelmi Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola. A magas színvonalú képzést nyújtó intézménybe más megyékből is szép számmal jelentkeznek diákok. Az intézmény profilja kettős: szakközép-iskolai és szakiskolai feladatokat egyaránt ellát. Két párhuzamos osztályban élelmiszer- és vegyi- áru-eladókat, ruházatí eladókat és kultúrcikk- eladókat képeznek, illetve a szakközépiskolások három szakmából választhatnak: kereskedelmi technikus, marketing- és reklám- ügyintéző, valamint számítástechnikai szoftverüzemeltető. Mint Rózsa Endréné igazgatónőtől megtudtuk, a Szövosz által 1969-ben alapított intézményben 1992-ig vegyesbolti eladókat képeztek, ezt követően bővítették profiljukat. A személyi feltételek kitűnőek az iskolában, az őket választó gyerekek a legkorszerűbb ismereteket kapják, annak köszönhetően, hogy a tanári kar nyolcvan százaléka folyamatosan tanul: átképzéseket, újabb diplomák megszerzését, tanfolyamok elvégzését vállalják. Négy idegen nyelv - angol, német, francia és orosz - elsajátítására nyílik lehetőségük az iskola diákjainak, a korszerű számítógépparknak köszönhetően pedig az informatikai oktatást is magas színvonalon tudják biztosítani. Nagy hangsúlyt fektetnek a szakmai képzésre, a diákok által a szakmai versenyeken elért eredmények is ezt bizonyítják. A szakma mellett azonban a közismereti tárgyak sem szorulnak háttérbe. A tanulmányi versenyeken is jól szerepelnek a kereskedelmis diákok. Az iskola épülete AZ ALÁBBI SZAKMÁKAT KÍNÁLJÁK DIÁKJAIKNAK: szakközépiskola: 52 7862 02 Kereskedelmi technikus 52 3435 04 Marketing- és reklámügyintéző 52 4641 03 Számítástechnikai szoftverüzemeltető szakiskola: 33 7862 01 Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő 33 7862 02 Kultúrcikk-kereskedő 33 7862 03 Ruházati kereskedő A szakközépiskolát végzőknek lehetőségük nyílik arra, hogy technikusi képzésben folytathassák tanulmányaikat. Sokrétű, jól hasznosítható, időtálló tudást ad a kereskedelmi iskola, amely nemcsak a városból és szűkebb vonzáskörzetéből, de az egész megyéből várja a jelentkezőket. A jövő kereskedője: kommunikál és kreatív Többmilliós beruházással fejlesztik az oktatási kabinetet Az oktatási kabinetben az eladás fortélyaival ismerkednek meg a diákok fotók: bakos judit Az oktatási kabinetben élethű körülmények között tanulják meg az eladás fortélyait a diákok, a legkorszerűbb gépek segítségével. A munkaerő-piaci alapnak köszönhetően közel kétmillió forintos beruházás, fejlesztés folyik pillanatnyilag is. Mint Balogh Erika szakoktató elmondta, az eladásnak először az elméleti oldalával ismerkednek meg a tanulók, a gyakorlati rész a 11 osztálytól lép be. Az elméleti oktatáson nagy gondot fordítanak az úgynevezett akvizíciós - üzletszerzési — beszélgetésekre, azok gyakorlására. Az eladók szájából oly gyakran elhangzó udvarias, ám semmitmondó „Miben segíthetek?” - kérdés ugyanis mára elavult. Helyette számos egyéb lehetőséget tanulnak meg a jövő kereskedői a szituációs játékok során, melyekkel kapcsolatot tudnak teremteni a vásárlóval. Nagy hangsúlyt helyeznek tehát a kommunikációs készségek fejlesztésére, aminek az élet számos egyéb területén is hasznát veszik a későbbiekben a fiatalok. Természetesen a szakmai kiállításokra is ellátogatnak, illetve megismerkednek az üzletek áru- választékával és az internetes honlapok által nyújtott lehetőségekkel. Az eladást azonban mégiscsak a gyakorlatban lehet leginkább elsajátítani. Ehhez a kereskedelmi szakközépiskola minden segítséget megad. Az oktatási kabinet aprócska boltjában valóban minden megtalálható, amivel később munkája során találkozik egy kereskedő. 1999 óta folyamatosan bővítik a számítógépes pénztár- géprendszert, amely egy központi gépből és a pénztárterminálokból tevődik össze. Legutóbb leltárleolvasóval egészítették ki a rendszert, illetve a számítógépes programot frissítették. A bolti vonalkód leolvasó beszerzése után már csak az elektromos infra-ki- adórendszer és az önkiszolgáló kiadórendszer - ez utóbbival az áruházak zöldségespultjainál mindannyian nap mint nap találkozunk - megvásárlása következik. Ha ezeket is csatlakoztatják a számítógépes rendszerhez, valóban teljessé válik. A korszerű gépek kezelésén túl fontosnak tartja a szakoktató az ízléses csomagolás megtanítását is. A díszcsomagolás azonban mindig is kézügyességen és kreativitáson múlik. Az iskola diákjai ennek fortélyaival is megismerkedhetnek. Á gyakorlati oktatás során a szaktanár gondot fordít arra is, hogy diákjainak az áruismeretet és az áruválasztékot a korszerű táplálkozás igényeinek figyelembevételével tanítsa. Az összeállítás az iskola és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az oktatási intézmény viseli. ZÚZMARÁS TÁJ a törökszentmiklósi római katolikus templommal FOTÓ: MÉSZÁROS JÁNOS
