Új Néplap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-16 / 13. szám

UM 2003. Január 16., csütörtök TÜKÖR 5. OLDAL MEGYEI SPORTORVOSLÁS. A megyei sportorvosi intézet az ÁNTSZ szolnoki épületében sportorvosi konfe­renciát rendezett. A rendezvény keretében bemutatták az ország legkorszerűbb, speciális orvosi be­rendezését terheléses vizsgálat közben. __________________ FOTÓ: CS.I. Mé g érdemes kérni a védőoltást Kulturális díjak Megyei információ A hagyományoknak megfe­lelően idén is a magyar kul­túra napján, január 22-én adják át a megye művészeti és közművelődési díjait. Ez­úttal hatan vehetik át az elis­meréseket Tokár Istvántól, a megyei közgyűlés elnökétől. A művészeti díjat hárman kap­ják meg. Bedőné Bakki Katalin, a jászberényi Lehel Vezér Gim­názium ének szakos tanára, a Palotássy János Vegyeskar kar­nagya a megye zenei életében végzett több évtizedes kiemelke­dő tevékenységéért; Tóth István, az Újszászi Kastély Otthon mű­vészeti terapeutája az intéz­ményben létrehozott művészeü műhelyért és az ott folytatott re­habilitációs tevékenységért, illet­ve a megye művészeti életében betöltött szerepéért veheti át a kitüntetést. A döntéshozók a díj­ra méltónak találták Karcag Vá­ros Vegyes Karának a kamaraze­ne és a kórusművek megismer­tetéséért végzett, a megyének el­ismerést hozó tevékenységét is. A közművelődési díjat Bállá Tibor népzenésznek az alföldi népdalok tekerőlanton történő előadásáért; Kenyeres Sándomé- nak, a megyei művelődési, to­vábbképzési és sport intézet szakemberének a megye köz- művelődésének fejlődéséért vég­zett munkájáért, valamint az idén negyvenéves jászjákóhalmi Horváth Péter Honismereti Szakkörnek a kiemelkedő hely- történeti tevékenységéért ítélték oda. t. j. (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Kovács László szerint egyéb­ként tovább fog javulni a beoltot­tak aránya, és a még meglévő mintegy 11 ezer oltóanyag elég lesz. Tavaly 4000 oltóanyag ma­radt meg március végére, és a szakember szerint most is hason­ló mennyiség, esetleg egy kicsivel több maradhat majd készleten ugyanerre az időszakra. Dr. Kovács László azt is hang­súlyozta, hogy az állam mindent megtesz azért, hogy akiknek szükséges, védettek legyenek, az­az beoltathassák magukat ingye­nesen az influenza ellen. Az már a lakosság dolga, hogy a felaján­lott lehetőséggel éljen is, hiszen mindez az ő védelmüket szolgál­ja. Már csak azért is ajánlott kér­niük az ingyenes védőoltást az egészségileg veszélyeztetettebb csoportok tagjainak, mivel az elő­rejelzések szerint közeleg az inf­luenzajárvány, amely a tavalyinál várhatóan erősebb lesz, és janu­árban, februárban vélhetően töb­ben esnek ágynak, mint tavaly ilyenkor. Az oltóanyagnak pedig 7-10 nap kell ahhoz, hogy kifejtse a hatását. BGY Magyarországon jó élni Mi magyarok szeretünk panaszkodni, gyakran elégedetlenek vagyunk az éle­tünkkel, a viszonyainkkal. Pedig vannak jelek, amelyek azt mutatják, hogy Ma­gyarországon jó élni. Ilyen jel például, hogy minden évben sok külföldi folyamo­dik a magyar állampolgárságért. Szolnok * 1 * 1 A megyeszékhelyen 2001-ben 31 felnőtt és egy gyermek, 2002-ben 23 felnőtt és egy gyermek kapta meg a magyar állampolgár­ságot. Mint Czeglédi Ilona anyakönyvvezető elmondta, aki életvitelszerűen Magyaror­szágon él, itt van jövedelme, büntetlen előé­letű, az kaphat letelepedési engedélyt. Aki­nek ez megvan, folyamodhat honosításért. Hogy ez mennyi időbe telik, az sok minden­től függ, lehet 1 év, de lehet 8 is. Minden eset más, hiszen akinek például a fölmenői között magyar állampolgár volt, és magyar nemzetiségűnek vallja magát, az 1 éven belül folyamodhat a honosításért. Aki törvényes házasságban él magyar állam­polgárral, annak 3 évet kell várni. Aki vala­mikor magyar állampolgár volt, az magyar­nak számít, hacsak meg nem fosztották az állampolgárságától, de ilyen nagyon kevés van. Az is magyar, akinek az apja vagy az anyja magyar állampolgár volt. Amikor vala­ki honosításra jelentkezik, először azt vizs­gálják, nem magyar állampolgár-e, csak nem tud róla. Ilyen is előfordul, ebben az esetben nincs szükség honosításra, a jelent­kező gyorsan megkapja az állampolgársági bizonyítványt. A honosítást kérők többsége a szomszé­dos országok magyar nemzetiségű lakosai közül kerül ki, de vannak kivételek, hiszen szír és jemeni jelentkező is volt már az anya­könyvi hivatal ügyfelei között. Maga a hiva­tal egyébként nem dönt az ügyben, csak az adminisztratív munkát végzi, és továbbítja az iratokat. A honosítási okiratot a Belügy­minisztérium javaslatára a köztársasági el­nök írja alá, és az állampolgári eskü letételé­vel válik érvényessé. A politikai események nagymértékben meghatározzák, hogy melyik országból ké­rik nagyobb számban a magyar állampol­gárságot. A romániai forradalom idején pél­dául onnan jöttek a legtöbben. A délszláv háború idején pedig Jugoszláviából, főleg a besorozás elől menekülő fiatal férfiak közül menekültek sokan Magyarországra. Mostanában sok idős ember települ át Romániából, akiknek a gyermekei már eg­zisztenciát teremtettek itt. Talán sokan fur­csának tartják, de tény, hogy nyugatról is jönnek, és nem is csak az egykori emigrán­sok és leszármazottaik. Érkeznek olyanok is, akiknek korábban nem voltak magyar kapcsolataik, s akiknek így ki kell várniuk a 8 évet a letelepedési engedély megszerzése után. A honosítás fontos föltétele az alkotmá­nyos ismeretekből leteendő vizsga, amely alól csak a 65 éven fölüliek és azok kapnak fölmentést, akik magyar felsőoktatási intéz­ményben szereztek diplomát. Ez a vizsga ál­lítólag nem könnyű. Az egyik, állampolgár­ságra váró pedagógus például „kikérdezte” magyar kollégáit a vizsga anyagából, és ki­derült, hogy nem mindenki tudott minden kérdésre válaszolni. Az ügyintézés közben olykor igen jó kap­csolat alakul ki az állampolgárságot kérel­mezők és a hivatal munkatársai között. En­nek egyik bizonyítéka, hogy gyakran kap­nak köszönő levelet, üdvözlőlapot, de az is, hogy kétévente találkozót tartanak az előző két évben honosítottakkal, amikor műsort adnak a tiszteletükre, és állófogadáson ven­dégül látják őket. Legközelebb ebben az év­ben karácsony táján lesz ilyen találkozó. B.A. VÉLEMÉNY BARANYI GYÖRGY Senki sem szereti, ha felülbírálják Marad a drága? Idén lépett hatályba az a rendelet, miszerint a patikusoknak tájékoztatniuk kell a beteget, ha az orvos által receptre felírt gyógyszer helyett van ugyanolyan hatású, de annál olcsóbb ké­szítmény is. Ennek a rendelkezésnek nem csak az lenne a feladata, hogy kímélje az emberek pénztárcáját az amúgy sem olcsó gyógy- és patikaszerek kaval- kádjában. Tudvalévő ugyanis, egyes orvosok előszeretettel írnak fel olyan gyógyszereket, amelyekhez - tisztelet a kivételnek! - úgymond érdekük fűződik, mivel megegyeztek ebben gyártók­ká, kereskedőkkel, orvoslátogatókkal. És ebben az esetben nem biztos, hogy a beteg jár jól, már ha az anyagi vonzatát nézzük az akciónak... Ám minden törvény, rendelet, szabály annyit ér, amennyit be­tartanak vagy betartatnak belőle. És itt van a fő gond ezzel az „ol- ..,, csóbb szeres” rendelettel. Hi­szen mi is történik: a beteg be­megy a gyógyszertárba, ahol a patikus felhívja a figyelmét, mi­szerint a felírt X szerrel meg­egyező hatású, ám annál ol­csóbb az Y szer. De azt is csak receptre adhatja ki. Erre a páciens, ha úgy dönt, hogy spórolni szeretne, visszaballag az orvosi ren­delőbe, ott újra kivárja a sorát, majd közli az orvossal, hogy in­kább ezt és ezt a szert kellene felírni ahelyett, amit ő eredetileg rendelt. Az orvos, ha jó passzban van, ezt meg is teszi mindenfé­le morgás nélkül, ha nem, akkor viszont lazán közölheti a beteg­gel: ha neki nem tetszik az a szer, amit ő írt fel, és nem bízik meg benne, akkor talán választhat másik orvost is, ha akar. Mert vall­juk be, senki sem szereti, ha felülbírálják a döntését, pláne nem egy orvos-beteg kapcsolatban. Mindezek után a delikvens vissza­megy a patikába, ott szintén sorban áll, majd kiváltja az olcsóbb szert. Enn yi . Nem kevés utánajárás, sőt, akár idegeskedés, bosszan- kodás az ára. A szűk keresztmetszetet a rendelet alkalmazásában pedig maga a beteg jelentheti, akinek nincs nagy kedve mindezt végigjárni. Örül, ha nem kell orvosi rendelőben, patikában vára­koznia, sorban állnia. Az orvossal meg végképp nem szeretne uj­jat húzni. Hiszen, véli, a doktor mégiscsak ért ahhoz, amiért fize­tik (talán ő még külön is). Ebben a reményben és meggyőződés­ben nyúl aztán a zsebébe akkor, amikor a patikában fizetnie kell. Még ha drágább is az a gyógyszer. Es így maradnak ott az olcsóbb szerek a patikák polcain... A lehetőség felelőssége Szolnok Minden eddiginél na­gyobb a lehetősége és a felelősége is a me­gye politikusainak — vélte a Honvédelmi Minisztérium állam­titkára. Iváncsik Imre tegnap a Nívó Klub vendégeként beszélt arról, mit tudnak tenni a térség fel- emelkedéséért a szolnoki honatyák. Egy kormánypárti képviselőnek mindig több lehetősége van egy- egy térség érdekeinek érvényesí­tésére, mint az ellenzéki padsor­okban ülőknek. Ugyanakkor na­gyon fontos a térség képviselői­nek az összefogása olyan ügyek­ben, min például a 4. főút négy- sávosítása - mondta Iváncsik Imre. A szocialista politikus sze­rint így volt ez az előző kormány­zati ciklusokban is, ezért támoga­tott ellenzékiként is minden, a város, a megye fejlődé­sét segítő kezdeménye­zést. A jelenlegi kor­mánypárti politikusok lehetősége és így fele­lőssége is nagyobb, mint az az előző idő­szakban volt. Most ugyanis egy MSZP- SZDSZ-es kormányzat mellett tisztán szocialista többségű váro­si és megyei vezetés dolgozik. Ugyanakkor öt megyei politikus kormányzati feladatot kapott. Iváncsik Imre jelezte: a szocia­listák komolyan gondolták azt az ígéretüket, hogy az önkormány­zatokat nem a szerint ítélik meg, milyen „színű” a vezetése. Közös gondolkodással azonban megfo­galmazhatóak olyan programok, amelyek beilleszthetők a nagy célok közé. Azok megvalósulását pedig - nem elvtelenül, mások háttérbe szorításával - elősegít­hetik a szolnoki politikusok. T. J. Megfeneklett a sertésár Készül már a báli szezonra? Elkezdődött az idei farsangi szezon. Bál bált követ az elkövet­kezendő néhány hét során. Szinte minden intézmény, szerve­zet és társaság megrendezi a saját mulatságát. Ennek kap­csán tegnap arról kérdeztünk járókelőket, vajon részt vesz­nek-e valamelyik rendezvényen. Körkérdés (Folytatás az 1. oldalról) A szakember aláhúzta, hogy bár keveset beszélnek róla, de rendkí­vül nagy terhet jelent az ágazat­nak a törvény által előírt környe­zetvédelmi feladatok megoldása (például a hígtrágyakezelés, a ta­lajvízszennyezés elkerülése). Ezen a területen szükség volna állami támogatásra, de indokolt lenne a rendeletben meghatáro­zott határidő kitolása is. Szólni kell a 20-25 éves, kor­szerűtlen tartási és takarmányo­zási technológiák korszerűsítésé­ről is. Dr. Zöld Károly rámutatott: ilyen elavult műszaki színvonalon nem lehet jövedelmező tevékeny­séget folytatni. A megoldást a pénzhiány akadályozza. A szak­ember kitért arra, a húsipari vál­lalatok is gondban vannak, mert az exportárak a múlt év negyedik negyedévétől jelentősen csökken­tek. Nehezíti a helyzetünket - mondta dr. Zöld Károly -, hogy az exportpiacokon a versenytársa­ink alacsonyabb, támogatott árak­kal jelennek meg. Súlyosbítja a képet a belföldi kereskedelmi há­lózatok esetenkénti árleszorító politikája. A Magyar Agrárkamara felmér­te a helyzetet és jelezte a min­isztériumnak. A szaktárca érzéke­li a gondokat és sürgős intézkedé­sekkel kíván a termelők és a fel­dolgozók helyzetén segíteni - ér­tesült a főtanácsos. Az előzetes tervek szerint az S, E és U minőségű vágósertések után egyedenként közel 3000 fo­rint támogatás igénylésére lesz le­hetőség március 31-ig. Szintén tervezik az élő sertések exportjának időszakos támogatá­sát, mely várhatóan élősúlykilón­ként 65 forint lesz. Az exportáru akkor kapná meg a támogatást, ha a termelőknek 285 forint/kg körü­li élősúlyárat fizetnek. Hatálya er­re az évre szólna. A gazdálkodók a drasztikus ál­latállomány-csökkenés megelőzé­se érdekében kilónként 60 forin­tos kiegészítő dotációra tartanak igényt, ellenkező esetben 8-10 százalékkal fogyhat a sertések száma, ami az állattartó telepek áron aluli kiárusításához vezethet — mondta a szakember. ta Gígor Istvánná, 69 esztendős nyugdíjas: - Az utóbbi időben már nem foglalkoztat különöseb­ben a báli szezon. Korábban per­sze másképpen volt. Huszonéve­sen nagyon vártam ezt az idősza­kot. Sőt, még tíz-tizenkét esz­tendeje is meg­fordultam ilyen rendezvénye­ken, igaz, akko­riban már az unokám kedvé­ért. Ám azóta ő is felnőtt, úgy­hogy nélkülünk zajlanak a far­sangi mulatságok. Pagonyi Zol­tán, 41 éves vállalkozó: - Bár tudatosan nem szoktam erre készülni, ilyenkor a tél végén mindig akad egy-két olyan esemény, amelyre elmegyek. Már csak azért sem hagyom ki, mert ma­napság sajnos nem túlságosan gyakoriak az igazán színvonalas szórakozási lehetőségek. így az­tán ha az ismerőseim közül vala­ki értesül efféléről, általában örömmel csatlakozom a spontán szerveződő társasághoz. Szabó Szil­via, 24 eszten­dős vámügyin­téző: - A han­gulatos bulik helyett mosta­nában inkább a vizsgáimra ké­szülök. Az sem egyszerű fel­adat, hiszen munka mellett járok iskolába, így sokkal kevesebb időm marad a tanulásra. A szóra­kozásról pedig egy ideje már szinte teljesen le kellett monda­nom, holott néha azért jólesne egy kis kikapcsolódás. Táncolni például kimondottan szeretek. Talán, ha a sutit befejezem, újra lesz majd ilyesmire is lehetősé­gem. __________________BUGÁNY Az élő sertés ára az Európai Unióban tavaly, a 49. héten 211 forint/kg és 213,2 fo­rint/kg között mozgott. Ugyancsak az EU-ban 2003. január első hetében 200-220 forint/kg körül alakultak az élősúlyárak (Dániában például 203 forint/kg volt).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents