Új Néplap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-03 / 2. szám

4. OLDAL MOZ A I K 2003. Január 3., péntek FEJLESZTENÉ TUDÁSÁT? NÁLUNK MEGTALÁLJA SZÁMÍTÁSÁT! A LÁBASSY JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 5200 Törökszentmiklós, Almásy út 51. Tel.: 56/394-338, E-mail: Iabassyszki@ipari604.sulinet.hu OM: 036058 KÉPZÉSI AJÁNLATA 2003-2004. TANÉVRE Szakközépiskolai tagozat 9. évfolyamán: 01 műszaki szakterület elektrotechnika-elektronika szakmacsoport 02 műszaki szakterület közlekedés szakmacsoport 03 műszaki szakterület informatika szakmacsoport 04 humán szakterület egyéb szolgáltatások szakmacsoport Szakiskolai tagozat 9. évfolyamán: 05 műszaki szakterület gépészet szakmacsoport 06 műszaki szakterület építészet szakmacsoport 07 műszaki szakterület elektrotechnika-elektronika szakmacsoport 08 műszaki szakterület könnyűipar szakmacsoport 09 műszaki szakterület faipar szakmacsoport 10 humán szakterület egyéb szolgáltatások szakmacsoport. Szakképző tagozaton:- 8 osztályt végzett 16. életévet betöltött fiataloknak: kőműves, szobafestő-mázoló és tapétázó, géplakatos, szerkezetlakatos, hegesztő, fémforgácsoló szakmák.-10 osztályt végzetteknek a fent felsoroltakon túl: villanyszerelő, asztalos, világbanki nőiruha-készítő szakmák.- érettségizetteknek: világbanki televízió- és videotechnikai műszerész, autószerelő, autóelektronikai műszerész, számítástechnikai szoftverüzemeltető (1 év) szakmák. A felvétel feltételei: a szakmákhoz előírt előképzettség megléte, be nem töltött 22. életév, a szakma gyakorlásához szükséges egészségi alkalmasság, megfelelő számú jelentkező. Amit biztosítunk: első és második szakma megszerzése ingyenesen, vidékiek részére kollégiumi elhelyezés, angol-, vagy németnyelv-tanulási lehetőség, tehetséggondozás, gyakorlati képzési hely, sportköri munkába való bekapcsolódás, internet használat lehetősége. Valamennyi korosztálynak érettségire felkészítő nappali és esti szakközépiskolai képzés, amely:-10 évfolyamot végzett, szakmával rendelkezőknek kettő tanév- 8 általánost végzett, legalább 3 tanév alatt szerzett szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezőknek három tanév.-felvehető a fenti feltételek megléte esetén nappali tagozatra az, aki nem töltötte be a 22. életévét. Esti tagozaton felső korhatár nincs. A képzés ingyenes. Tanulható idegen nyelv: angol vagy német. Jelentkezés:-9. évfolyamokra az általános iskolában kitöltött jelentkezési lappal 2003. február 14-ig, -szakképző tagozatra, érettségire felkészítő képzésre az iskolánk által kiadott jelentkezési lapon, mely az iskola titkárságán személyesen átvehető, vagy kérésre elpostázzuk. Jelentkezési határidő: 2003. március 1. Bővebb információért forduljon hozzánk bizalommal. Készséggel állunk rendelkezésére! Szőve szép a gyékény Karácsony Ilona keze alatt életre kel a kiszáradt gyékény fotó. mészáros j. _____Kunszentmárton_____ La ssan feledésbe merülő né­pi foglalatosság a gyékény­szövés. Régebben minden fa­luban akadt mestere a sza­kajtók készítésének, ám az utóbbi évtizedben csak hír­mondónak maradtak néhá- nyan. A Tiszazugban ma csak a kun­szentmártoni Karácsony Ilona mestere ennek a népi iparművé­szeti ágnak. Pedig az ő családjá­ban nincsenek nagy hagyomá­nyai a gyékénytárgyak készítésé­nek.- Édesanyám hímez, és én va­lami mást szerettem volna kipró­bálni — mesélt a kezdetekről az amúgy tanárnőként dolgozó fia­talasszony. - Kosárfonással kezdtem, de azt nem bírta a ke­zem, így maradt a gyékény. Addig, amíg egy akkurátusán megszőtt táskát megvehetünk valahol, igen sokat kell dolgoz­nia a mesternek. Már a gyékény szedése sem tartozik a legkelle­mesebb foglalatosságok közé, lé­vén a vízben élő növény legin­kább a meleg, pangó vizeket kedveli. — Augusztusban, illetve a me­leg szeptemberi napokban gyűjt­jük össze a gyékényt. Általában negyven-ötven kévényi elég egész évre. Az udvaron megszá­ntjuk, a többi már csak rajtam és a szabadidőmön múlik. Ilona egyelőre hobbiként foglalkozik a szövéssel. Egyre több munkáját viszi el kiállítá­sokra, ahol zsűrizik a gyönyörű alkotásokat. Már hét zsűrizett tárgyat őriz otthon. Talán nem kell sok időnek eltelnie ahhoz, hogy a népművészet mestere legyen a kunszentmártoni ta­nárnő.- Nagyon szeretek tanítani, ez pedig elég sok időmet elveszi. De a gyékényszövéssel is annyit fog­lalkoztam már, hogy vétek lenne leállnom vele. Karácsony Ilona munkáit kül­földi kiállításokra viszik, ahol mindenki megcsodálhatja tehet­ségét. Követőinek talán nem lesz olyan nehéz ellesnie a szakma fortélyait, mint neki volt, hiszen sok gyereket tanít arra, amit ő jó­részt saját gyűjtéseinek köszön­hetően sajátított el. Aki vállalja, az menjen orvoshoz Nagy Kálmán átadta az esperest stafétát Egyház A közelmúltban változás tör­tént a Nagykunsági Református egyházmegye esperesi hivatalá­ban. Nagy Kálmán esperes nyugdíjba ment, ezen a poszton utódja Szabó József (Török­szentmiklós), aki már letette az esküjét, a karcagi lelkészi mun­kát pedig januártól Koncz Tibor (Bugyi) lelkész folytatja.- Amikor 1984-ben a karcagi ek­lézsia megválasztott lelkipászto­rának, akkor kerültem ide. Érsek- csanádon születtem. Karcag előtt a Nyírségben szolgáltam. A nagy­szüleiül azonban karcagiak vol­tak - mondta az elmúlt évtizedek felidézésekor Nagy Kálmán espe­res. - Amikor júniusban ideköl­töztünk szeptember 8-án Bartha püspök úr behívatott és azt mondta, holnaptól kezdve te vagy a Nagykunsági Egyházmegye es­perese. Ezt akkor fel sem fogtam, a lelkem legmélyén tiltakoztam is ellene, de Bartha Tibort ismerve, nemet mondani nem lehetett.- Mi mindent intéznek az es­peresi hivatalban?- A huszonhét magyarországi református egyházmegye egyike a nagykunsági, amely Jász-Nagy- kun-Szolnok megyének Debre­cen felé eső részét, a valódi Nagy­kunságot foglalja magába. Har­minchat gyülekezet és-,huszonhat szórvány tartozik ide. Az esperes dolga az egyházmegye ügyeit, a lelkészek személyi ügyeit intézni. Azt szoktam mondani, és ma is állítom: Pál apostol azt mondja a Bibliában, aki püspökséget kíván, az szép szolgálatot kíván, én meg azt mondom, aki espérességet kí­ván, az menjen orvoshoz, gyó- gyíttassa magát. Ez nem egy egy­szerű szolgálat, nagyon sokrétű, felelősségteljes munka. A lelké­szekért, a gyülekezetek napi dol­gaiért az esperes fegyelmi felelős­séggel tartozik erkölcsi és anyagi tekintetben is. Itt bizony észen kell lenni.- Van-e olyan dolog, amire na­gyon büszke, hogy sikerült meg­valósítania?- Amiért nem lehet elég hálát adni a Jóistennek, hogy a rend­szerváltást követően az egyház­megyében több templom és paró­kia épült. így a martfűi, a cserke- szőlői, a szajoli és a Karcag-Kis- kulcsosi, amit ugyan még nem fe­jeztünk be, de nem sok híja van. A másik, hogy a Tiszántúli Egy­házkerület engem választott meg a Magyar Reformátusok Világszö­vetsége elnökségi tagjává. Na­gyon büszke vagyok arra, hogy si­került megindítani a karcagi re­formátus általános iskolát, mely nemcsak elindult, de jól prospe­rál, hála Istennek, még akik a debreceni református gimnáziumba mentek továbbtanulni, azok sem rontottak itteni ta­nulmányukhoz képest, megállják a helyüket. Sikerült az iskolaépüle­tet kívülről felújítani, megtörtént az alsó szint renoválása is. Ezt köve­ti majd a felső szint rendbetétele.- Milyen feladatokat hagy utódjára?- Az iskolát bővíteni kell majd. A legsürgősebb megoldan­dó feladat azonban a mai kornak megfelelő modern vizesblokkok kialakítása. Erre már az utódnak kell a forrásokat megkeresni. A nagytemplom felújítása jó ütem­ben haladt. Most megálltunk. Varga Mihály képviselő közben­járására a pénzügyi fedezet ren­delkezésre áll, most a beépítendő tölgyfa száradására várunk. Jövő­re folytatódni fog a munka, mi több, úgy tűnik, a külső homlok­zat felújítás is befejeződhet.- Hol működik tovább az espe- resi'hivatal és ki az utódja?- Az egyházmegye vezetésé­ben nagy személyi változások történtek. Az esperes Szabó Jó­zsef törökszentmiklósi lelkipász­tor lett, így az epresi hivatal Kar­cagról odaköltözik. A gyülekezeti lelkészség tekintetében Kun Lajos tiszteletes, beosztott lelkészként tovább marad, megválasztott utó­dom pedig, Koncz Tibor, akinek felesége is okleveles református lelkész. Ők Bugyi községből ha­marosan költöznek, már megnéz­ték a lakást. A 70 éves épület fel­újítása januárban elkészül, és ak­kor februárban költözhetnek. Saj­nos, vagy hál’ Isten, addig én vin­ném tovább a dolgokat. Megmon­dom őszintén már nem nagyon szívesen, a szívem is rendeltenke- dik, a korban is benne vagyok, és ez a kétlakiság kijárni-bejárni, ki­csit fárasztó.- Annak hogy nyugdíjba ment, talán az unokák örültek a legjobban.- Az igazság az, hogy mind­egyikőjük igényli a papa-mama közelségét. Kálmán fiaméknál két, Zsoltiéknál négy unokám van. Zsolti fiam most lett esperes, Kálmán pedig Kunhegyesen egy idősek otthonát nyit, an­nak lesz az igazgató lel­késze. Mindketten azt mondták: Főnök, számí­tunk rád, ugye gyakran eljössz hozzánk legáció- ba? Tehát az aktív lelké­szi szolgálattól megvá­lók ugyan, de lesz bőven szolgálati lehetőségem. Annál is inkább, mert Magyar Re­formátusok Világszövetségénél maradtam elnökségi tag és több egyházi szervezetnek is kuratóri­umi tagja vagyok.- Mi az, amit szeretne nyugdí­jasként bepótolni?- Nyáron külföldi utazást ter­vezünk az unokákkal. A másik bepótolandó, az olvasás. Renge­teg könyvünk van, feleségem bosszankodik és mindenkit agi­tál, csak könyvet ne vegyenek ajándékba, mert a lakásban már alig találtunk nekik helyet. Lesz mit elolvasni és vannak olyan ter­veim, hogy bizonyos dolgokat szeretnék megírni. Már édes­apám élete is nagy regény a szibé­riai „tanulmányúnál”. A szovje­tek vendégszeretetét élvezte.- A tervekhez nagyon jó egész­séget kívánunk és sok örömet lel­jen az unokákban!- Köszönöm szépen, talán még egy fél mondatot. Többen fel­vetették, nyugdíjasként miért nem megyünk el Karcagról, mert állító­lag nagyon áldatlan dolog, hogy az előd az utóddal egy településen marad és esetleg lesz rivalizálás. Úgy érzem, hogy bár voltak prob­lémák, de emelt fővel mehetek ki az utcára bármikor. Úgy vélem, senkinek semmikor akarva, tud­va, ártani nem ártottam. Szeretem Karcagot, otthonomnak éreztem és érzem most is. de Ezt a kort sem szabad elfelejteni Interjú Jeszenszky Iván legújabb dokumentumregényének a bemutatóját novemberben Budapesten, a Terror Házá­ban tartották. Az író, törté­nész könyve a hortobágyi kényszermunkatáborok la­kóinak sorsát mutatja be irodalmi igénnyel. A kötetet az oktatási miniszter a kö­zépiskolai történelemokta­tás ajánlott olvasmányának nyilvánította.- A kötet különös értékeként fo­galmazták meg a kritikusok, hogy vádaskodás és gyalázkodás nélkül eleveníti fel a kitelepítettek kálváiiáját.- Örülök. Nem vezetett bosz- szúvágy soha.- Pedig vezethette volna...- Valóban. Hiszen 1952-ben szüleim minket is magukkal vit­tek és megszöktek az ebesi mun­katáborból, ám elfogták őket és visszakerültünk. Édesanyám nem bírta tovább, öngyilkos lett.- A könyvben szereplők egyike sem kitalált személy, ám mind\ össze egyetlen rendőr szerepel a saját nevén. Miért?- A tábor a saját tragédiája is volt, hiszen szabadulásuk után a telepesek felakasztották, olyan könyörtelen ember volt. Akadt olyan őrzőnk, aki a bajonettjét a pengével átnyújtotta nekem - hét éves fiúcska voltam -, s amikor megfogtam, hirtelen visszahúzta, hogy minden ujjamat csontig vágta. Ma is itt a nyoma...- Ez egyébként jellemző eset?- Nem feltétlenül. Az egyik karácsonyon valaki apró kará­csonyfát készített a barakkban, s a szentestén körbeültük, énekel­tünk. Láttam, hogy az egyik őr bámul bennünket az ablakon át, és közben könnyes a szeme.- Önt soha sem fenyegették meg azért, mert az írói munkássá­gában ezt a „témát” is fölvállalta.- Dehogynem. Fenyegettek te­lefonon, levélben, másként. A könyvbemutató idején odajött hozzám egy tagbaszakadt úr, és odasúgta: „Ha nem akar magának rosszat, azt ajánlom, hogy szedje össze a könyveit és kotródjon vissza Svájcba...”- Valóban: minek a múltat hánytorgatni?- Kertész Imre főleg azért kap­ta a Nobel-díjat, mert megírta egy kisfiú történetét a holokauszt ide­jén, hogy soha se felejtődjék el az a szörnyűség, ami akkoriban tör­tént. A kisfiú ő volt. Én úgy gon­dolom, hogy az ötvenes évek ma­gyar történetében én is egy vol­tam azok között a gyerekek kö­zött, akiket a szüleikkel együtt el­sodort a diktatúra szele. Ezt a kort sem szabad elfelejteni.-Mi a célja?- Több is van.- Beavatna?- Elsősorban a feledés meg­akadályozása. Másodsorban a szörnyűségeket átélők teljeskörű rehabilitációja, ami már elkezdő­dött. Ugyanis azok, akik három évet vagy annál többet töltöttek fegyveres őrizetben jogfosztot- tan, már kapnak némi nyugdíjki­egészítést kárpótlásul, de azok, akik ennél kevesebbet töltöttek rabságban, nem. Pedig mindegyi­kük elveszítette vagyonát, egzisz­tenciáját, a táborok felszabadulá­sa után pedig hosszú évekig ki voltak rekesztve a társadalomból.- Úgy tudom, hogy az édesap­ja a táborból egy írást juttatott el a jugoszláv követségre.- Valóban. Leírta a tábori vi­szonyokat, az őrök kegyetlenke­déseit és azt is, hogy az embere­ket ítélet nélkül hurcolták oda. Emiatt aztán 1955-ben felraktak bennünket egy vonatra és kito­loncoltak Jugoszláviába, ahol tu­lajdonképpen semmi dolgunk sem lett volna. Később aztán in­nen is mennünk kellett.- Ön ma meglehetősen gazdag ember, könyvkiadó. Templomot építtetett Ebesen, több könyvet írt a magyar tragédiákról. Mi foglal­koztatja jelenleg?- Szerzőtársammal egy másik regényem musicalváltozatán dol­gozom, amelyet nyáron a szegedi szabadtérin, majd pedig egyidő- ben Budapesten és Bécsben fog­nak előadni. A téma nagyon is mai: a kábítószerek rabságában élő fiatalokról szól. A címe: Aranylövés. KOZMA FERENC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents