Új Néplap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-11 / 9. szám

2003. Január 11., szombat TÜKÖR 5. OLDAL MEGYEI Diákok hóbuckákon innen és túl Szolnok Napok óta esik a hó, ez pedig nem csak a közlekedésben, hanem az iskolák életében is problémákat okoz. A szol­noki oktatási intézmények­be járó vidéki diákok szülei maguk dönthették el, hogy gyermekük szerdán, csütörtökön és pénte­ken részt vesz-e az oktatáson. Hóhelyzet ide, hóhely­zet oda, tegnap a Varga Katalin Gimnázium ugyanúgy gyerekzsivaj­tól volt hangos, mint más napokon. Az egyik óraközi szünetben vidéki diákokkal is ta­lálkoztunk. A negyedikes Bozsó László Nagykörűben lakik.- Ma reggel kocsival hoztak be otthonról. Elég havas, rossz volt az út, de azért viszonylag gyorsan beértünk. Szerdán nem voltam is­kolában, de azután már be akar­tam jönni, mivel sok tantárgyból jelentős lemaradásom lett volna, ha tovább otthon maradok. Egyébként kedden este a tévéből tudtam meg, hogy másnap nem kell iskolába menni, legalábbis én odahaza Így értelmeztem a hallot­takat. A kritikus szerdai napon a be­járó tanulók közül sokan marad­tak odahaza. Köztük a másodikos Szászi Nikolett is.- Szajolban lakom, ahonnét szerdán nem indultam el Szol­nokra, hanem az öcsémmel együtt otthon maradtunk. Egyéb­ként a rádióból értesültem róla, hogy a vidéki diákoknak nem kell beutazniuk a tanításra. Másnap már voltam iskolában. A hiány­zásból egyébként semmi problé­ma nem volt. Igazoltnak vették, csak be kellett íratni az ellenőrző­be, hogy aznap nem jöttünk suli­ba, s a szülővel alá kellett ezt írat­ni. Különben az erős havazás mi­att ma reggel sem volt valami fé­nyes a közlekedési helyzet, ám a buszok, némi késéssel ugyan, de közlekedtek. A vidéki diákok egy része hét közben kollégiumban lakik a me­gyeszékhelyen, így őket kevésbé érintette a hóesés okozta bonyo­dalom. Igaz, a hét végi hazautazás számukra sem lesz egyszerű fel­adat. így a negyedikes Sándor Istvánnak sem, akinek Karcagon lakik. — Én még vasárnap visszajöttem Szolnokra, így mindennap tudtam is­kolába menni. Igaz, a szerdai napon többekkel arra gondoltunk, hogy a hóesés miatt hazamegyünk, de a kollégium­ban nem vállalták a felelősséget a biztonságos hazautazásunkért, úgyhogy a legjobb döntést hozva Szolnokon maradtunk. Persze hétvégére azért szeretnék haza­menni. Remélem, ezzel semmi gond nem lesz, úgy hallottam, nincs túl nagy fennakadás a tö­megközlekedésben. MOLNÁR Q. ATTILA Kuruc tanya az udvaron Terenyei Attila tervei szerint így nézne ki a Kuruc tanya kerítése ________Rákóczifalva _____ Az egykori Rákóczi-birtok az utóbbi esztendőkben egy­re több energiát fordít a di­cső fejedelem emlékének ápolására. Most egy Kuruc tanyát szeretnének létre­hozni. A terv nem teljesen új, a Kuruc Hagyományőrző Egyesület veze­tőjének, Terenyei Attilának a fejé­ből már régebben kipattant a gon­dolat. A község vezetésével kar­öltve most, úgy tűnik, sikerül he­lyet találni ennek a létesítmény­nek. Rákóczifalva központjában, a moziból kialakítandó művelődési ház udvarán kapna helyet ez a bi­zonyos tanya. Itt lenne többek között már idén júliusban az ara­tófalatok ünnepe, a település ta­lán legismertebb rendezvénye. Ezzel egy kissé átalakulna maga a FOTÓ: M. J. rendezvény is, már ami az egyik fő műsorszámot, a kenyérsütést illeti: a kemencékkel együtt átte­lepítenék azt a kulturális intéz­mény udvarába.- A Kuruc tanya közösségi hely lenne, padokkal, tűzrakó hellyel - tájékoztatta lapunkat Tóth Lajos polgármester. - Az egyesülettel karöltve pályázati úton szeretnénk előteremteni az építkezéshez szükséges pénzt. PE Tv-notesz Vihar egy biliben? Kultúrmocsok, médiamoslék, amivel etetnek ben­nünket - hangzott el hétfőn kora este a köztévé kibeszélőshow-jában — merthogy neki is van im­már belőle, akárcsak a kereskedelmieknek -, amikor is azzal a rázós problémával igyekeztek megbirkózni, vajon mit lehet, netán kellene is tenni a ránk zúduló ízléstelenséggel, amit tömö­ren gagyiként is szokás emlegetni. Ami nemcsak azt jelenti, hogy valaki összevissza beszél, valami zavaros (a kifejezés a gagyog igéből származik), magába sűríti mindazt, ami szépérzékünket sért­heti, bántja akár megjelenésével, akár belső tar­talmával. Kérdés persze, mi is az igazán, ami túl­esik a jó ízlés határain, hol is húzhatnánk meg ama határokat - vetődött fel a kissé határtalanná váló eszmecserében. Például: Anettka televíziós ténykedése, mi több, mint sajátos jelenség, bele­férhet-e még az elfogadható ízlés fogalmába, avagy az ízléstelenség kategóriájába sorolandó. Az, aki egyébként hovatovább vonatkozási ponttá válik ízlésbeli kérdésekben is, afféle megmondha­tóvá ebben a mostani médiavilágban. Őt kérdezik itt, ő beszél amott, és ő „nyomja a sódert”, akár kihívóan is az úgynevezett meztelenség védelmé­ben, lásd Claudia műsorát. Ami - szerintem - bi­zony elszomorító. Nem véletlen különben, hogy Aranybili-díjjal tüntették volna ki - játékosan bár - a neves orgonaművész és két társa. Ezzel borí­tották ki azt a bilit, amiből lett a vitaműsor, az Élesben, melyet ez alkalommal Fiala János veze­tett volna, a szeszélyes gondolatváltásokban azonban nem sikerült zöld ágra vergődniük. Nem úgy a nézőknek, akik szintén kialakíthatták véle­ményüket. Ők csaknem száz százalékban fejez­ték ki szavazásukkal a határozott kívánságot: igenis kell valamit tenni a gagyi ellenében. Netán ízlésbíróságot állítani fel, ahogy a vitában is felve­tődött? Csak hát miként lehetne megálljt paran­csolni az ízlésromboló műsoroknak ebben az üz­leti alapokon működő, nézettséget hajszoló tele­víziózásban, amelyben úgymond szabad a vásár. Helyénvaló volna-e egyáltalán „bunkósbottal” agyonverni őket egy demokráciában? Anettkának is miért ne lehetne joga mutogatnia magát - szólt az ellenérv —, ha van, aki kíváncsi rá? Mi több, mert bátran vállalja önmagát, akár példának is te­kinthető, ahogy a valóságshow-ban győztes Évi is, akit már „parasztmadonnának” is tartanak, s aki igazán „bevállalta” magamagát, rendesen. Hogy mennyire üdvös, ha valaki ezt teszi, azaz bátran vállalja önmagát, akár egy bűnöző is, nem men­nék ebbe bele, mert messzire vezetne. Maradjunk csak annál: hogyan is védekezhetnénk - már aki akar - az ízléstelenséggel szemben. Sajnos, úgy látszik, a vita is ezt tükrözte, ebben a küzdelem­ben bizony magunkra maradunk. Miénk minden felelősség, hogy fogyasztunk-e az úgynevezett médiamoslékból, azaz melyik gombot nyomjuk meg és mikor. A bűnös tehát nem a televízió, ha­nem úgymond a távirányító, melyet mi irányí­tunk. A döntés súlya bennünket nyom, a válasz­tás felelőssége reánk hárul. Nem könnyű. Azt is mondhatnám: disznóság. Hogy ez van. A kritika - e jegyzet írója is - halványan abban remény­kedhet, hogy terelgetni tudja netán a nézői érdek­lődést, ítéletét, anélkül természetesen, hogy bár­kire is ráerőszakolni akarná a magáét: tudván tud­va, hogy nem csak a pofonok, az ízlések is külön­böznek ugyebár. valkó mihály ÚJ LAKÁSOK. Újabb tizenegy társasházi lakást adtak át tegnap Szolnokon. A Liliom úton elkészült mo­dern lakások kulcsait Botka Lajosné polgármester nyújtotta át a boldog tulajdonosoknak. FOTÓ: MÉSZÁROS JÁNOS Miépesek Csurka ellen Gyorssegély... (Folytatás az I. oldalról) Mindig akad azonban 20-30 em­ber, akik ilyenkor is közterüle­ten húzzák meg magukat. S mi­vel a hét végére akár -20 fok kö­rüli fagyok is várhatók, a rászo­rulók ellátása és életük védelme most fokozott figyelmet és több­letforrásokat igényel. Ezért dön­tött úgy az önkormányzat, hogy a Humán Szolgáltató Központ­nak korábban soron kívül át­utalt 100 ezer forintot további 3- 400 ezer forint gyorssegéllyel egészíti ki. A központ hajléktalansegítő szolgálatának utcai szociális munkásai pedig a rendőrséggel és a polgárőrséggel együttmű­ködve minden érintettet igye­keznek szép szóval, de — amennyiben közvetlen életve­szély fenyegeti — akár akarata ellenére is a város átmeneti szál­lóira vagy szükség esetén kór­házba szállítani. BUGÁNY Átveszik a repteret (Folytatás az 1. oldalról) Nem elhanyagolandó, hogy az ingatlanokat, az infrastruktúrát is fel kell mérni. Az önkormányzat már meg­tette a megfelelő előzetes lépé­seket: január 7-én alapított egy kft.-t KunAirport néven. Ennek a cégnek lesz a feladata a terü­letek rendezése, kialakítása, a pályázatok előkészítése, a be­fektetőkkel a kapcsolat létesíté­se - mindez természetesen ön- kormányzati jóváhagyással. A kft. ügyvezetőjének dr. Németh Lászlót választották. TA PÁRTÉLET Magyar Igazság és Élet Re­form Tömörülés néven meg­szerveződött a MIÉP-ben a Csurka István pártelnök le­mondását szorgalmazók csoportja. Biber József Tibor) a MIÉP me­gyei elnöke, a MIÉRT Országos Elnökségének tagja tegnap sajtó- tájékoztatót tartott a Csurka ellen szervezkedők terveiről. Bejelen­tette: a MIÉRT Rozgonyi Ernőt in­dítja a MIÉP elnöki tisztségéért Csurka István ellenében a febru­ár 15-én tartandó országos elnök­választó gyűlésen. Rozgonyi Er­nő a MIEP Elnökségének tagja, akit az országgyűlési választá­sokkor a 4. helyen indítottak a (Folytatás az 1. oldalról) A régen látott hómennyiség miatt azonban eddig csak a 4-es busz vonalán volt indokolt a reggeli csúcs idején pluszjármű beállítá­sa. Ezekben a napokban gondot jelent a menetrend betartása is, hiszen a csúszós, hókásás uta­kon a megszokottnál alacso­nyabb sebességgel lehet csak biz­tonságosan közlekedni. A problé­mát úgy igyekszik a Jászkun Vo­lán megoldani, hogy - egy fel­adatterv részeként - a végállo­másokon lerövidítik a forduló­időt. Ugyancsak gond a busz­megállók megtisztítása, a hóekék által felhalmozott hó több helyütt megnehezíti az utasok le- és fel­párt országos listáján. Csurka Ist­ván pártelnöki megbízatása 2002 decemberében lejárt, így már nem is neki, hanem az országos elnökségnek kellene összehívnia az országos gyűlést. A MIÉRT a párt alapszabálya szerint állított ellenjelöltet Csurkával szemben, akinek a vezetése alatt a párt ki­esett a parlamentből, és támoga­tottsága 2 százalékra süllyedt. Biber József Tibor hangsú­lyozta, hogy a MIÉRT nem párt­ütőknek, nem más politikai erők ügynökeinek a gyülekezete, ha­nem olyan emberek hozták létre, akiknek fő célja, hogy az eszméi­nek maximális megtartása mel­lett megújult, szervezettebbé, de- mokratikusabbá vált MIÉP a par­lamentből, és ne az utcáról hal­lassa a szavát. ba szállását. Ezért a társaságnál úgy döntöttek, saját karbantartó csa­patuk is közreműködik a hó elta­karításában a megállókban. A hi­deg miatt nehezen megoldható a havonta átlagosan négyezer kilo­métert futó buszok tisztán tartá­sa is, mínusz 5 fok alatt mosva ugyanis befagynak a járművek aj­tajai. A vezérigazgató a nehezebb útviszonyokra való tekintettel ar­ra kérte az autósokat, hogy - bár a KRESZ erről rendelkezik - en­gedjék ki a megállókból a buszo­kat, mert azok most nem képe­sek olyan könnyen elindulni, fel­gyorsítani, mint máskor. HGY-LZ Tovább támad a tél Gond a buszmegállók megtisztítása Tart-e tavaszi árvízveszélytől? Körkérdés A megyénkben, különösen a Tisza-parti településeken élők emlékezetében máig élénken élnek a 2000. évi ha­talmas árvíz és belvíz kriti­kus időszakának emlékei, amelyet a vízgyűjtőkön lezaj­lott hirtelen hóolvadás idé­zett elő. Lapunk ennek kap­csán tegnap arra volt kíván­csi, vajon az elmúlt néhány napban lehullott csapadék láttán a járó­kelők nem tartanak-e hasonló ter­mészeti ka­tasztrófától. G y e t v a i Györgyné, 78 esztendős nyugdíjas: - Meglehetősen közel lakom a Zagyvához, így három éve magam is megtapasztaltam, milyen érzés rettegni a vízszint emelkedésétől. Őszintén szólva most sem vagyok nyugodt. Lá­tom a tévében, hogy a Felső-Ti- szán is hiába próbálják szétrob­bantani a jeget. Egyszerűen tudo­másul kel! vennünk, hogy olykor bizony nem vagyunk képesek uralkodni a természet erői felett. M a j z i k László, 54 éves gépjármű-vil­lamossági sze­relő: — Nem hinném, hogy a mostani tél bajt okozna. Az élet csak ritkán ismétli önmagát. A kétezres nagy árvíz egy rendkívüli esemény volt, amely nálunk legfeljebb húsz- harmincévenként szokott előfor­dulni. Ráadásul ez a csapadék- mennyiség csak így, szilárd hal­mazállapotban tűnik soknak. Ha esőként hullott volna, valószínű­leg észre sem vennénk. Császár Zsu­zsa, 18 eszten­dős tanuló: - Nem tartom el­képzelhetetlen­nek, hogy egy hirtelen jött ol­vadás esetén tavasszal is ko­moly árvíznek nézzünk elébe. Már csak azért sem, mert meggyőződésem, hogy az árhullámok természete és gyakorisága kiszámíthatatlan. Mi pedig alig tehetünk egyebet, mint hogy reménykedünk. BUGÁNY i i

Next

/
Thumbnails
Contents