Új Néplap, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-04 / 282. szám

IIIIK-----------­-------------­llllill Hilft 6. OLDAL G A Z D A S Z E M M E L 2002. December 4., szerda Ä Boroshordók kezelése Biogazdák is használhatják Minden jó bor alfája és óme­gája a tisztaság. Márton-nap után már jórészt minden idei borunk teljesen kierjedt. Egy hónappal az erjedés befeje­ződése után a hordó aljára kiülepedett seprőről (boral­járól) le kell fejtenünk az új­bort. A termelői boroknál általában 6-8 százalék seprő képződik. Fejtés közben ajánlatos a borhoz ismét 10 gramm borként keverni 100 li­terenként. Ilyenkor a fogadóhor­dó mindig legyen frissen kiöblítve és lekénezve. Ha a fogadóhordó belsejében a meggyújtott kénlap elalszik, az azt jelzi, hogy a hor­dó penészes. Ezért kell különös gonddal átmosni kívül-belül tisz­ta vízzel, többször megforgatva, hogy minden hézagából kimo­sódjon a tisztátalanság. Vizsgáljuk meg mosás közben elemlámpával, hogy a dongákon látunk-e penészfoltokat. Elárulja a penész jelenlétét a szaga is. Ek­kor forró vízből 2 százalékos tri- sós oldatot kell készíteni és ezzel átmosni, majd újra kétszer me­leg vízzel, és még háromszor hi­deg vízzel kiöblíteni a hordót. Erősebb penész esetén vékony láncot engedjünk a hordóba és azzal forgassuk, rázogassuk a tri- sós oldatot. Amennyiben ecet- szagú a hordó, házilag nem ér­demes vele foglalkozni, hanem rá kell bízni a dolgot a kádárra, aki kifenekli és a dongákat kigya­lulja. Csak kicsorgatott, szikkadt hordót állítsunk vissza a pincé­be, ebbe fejtsük át a finom nedűt. Amint a fogadó hordó a helyé­re került, égessünk el benne 100 liter űrtartalomra egy-egy szál kénlapot. Mindig a lap felső csú­csát gyújtsuk meg, különben a kén lecsepeg és a bornak zápto­jáshoz hasonlító íze lesz. A kéne- zett hordót fadugóval, légmente­sen zárjuk le (kukoricacsuhéval tekerjük be a dugót). Ha valame­lyik hordó üresen marad, azt egy hónap elteltével megint kénez- ziik ki és írjuk rá krétával a kéne- zés időpontját. Fejtéskor mindig töltsük csordultig a hordót, soha ne maradjon „darabban”! ■ Az újjáéledt mangalica Reneszánszát éli a magyar mangalica sertés. A már-már a kipusztulás szélére jutott fajtát — 1991-re 198 darabra csökkent a mangalica törzs- “ könyvezett kocáinak száma — szinte a huszonnegyedik “ órában sikerült megmente­ni, köszönhetően a speciális piaci igényeknek, ami által a mangalica mára igazi hun- garikummá vált. A magyar mangalica sertés az váltás az addig működő, zömmel tást kedvelő fajta. Tűri, sőt ked- egyetlen, tiszta vérben fennma- szövetkezeti tulajdonú génban- véli a nagy falkában, nyájban ", radt, őshonos sertésfajtánk. Őse a kokat elsöpörte, s a fajta a teljes való tartást, egész évben tartha- “ mediterrán ásatag sertés, azaz a kihalás szélére sodródott. Szinte tó a szabadban. A mangalica J mangalica a spanyol Ibérico zsír- a huszonnegyedik órában jelent sertés a világ legzsírosabb serté- " sertés egyetlen élő rokona. A Bal- meg egy olyan speciális piaci se, általában képes több mint 70 a. kánon és a Kárpát-medencében a igény, mely alapjaiban változtat- százalék fehéráru termelésére, rómaiak terjesztették el közvetlen ta meg a mangalica sertés meg- és a 78,9 százalékos világrekor­rüket a két világháború között megjelenő román és szerb man- galica-utántenyésztések előtt. A második világháború után a zsír helyébe a világpiacon az ét­olaj lépett, s a hús mennyisége lett a fontosabb értékmérője a sertéseknek. Folyamatosan csök­kent a számuk, a teljes kihalástól az 1976-ban létrehozott és az Or­szágos Mezőgazdasági Minősítő Intézet által ellenőrzött génban­kok mentették meg. A rendszer­Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete. A mangalica küllemét tekintve tipikus zsírsertés, rövid, mély törzs, finom csontozat, dús, göndör szőr és palaszürke túró­karima és körmök jellemzik. Három színváltozata maradt fenn: a szőke, a fecskehasú és a vörös (a negyedik, fekete válto­zat a hetvenes évek elején ki­halt). Igen szilárd szervezetű, nem stresszérzékeny, rideg tar­ősét, a szalontai sertést. Előbbi a XVII. századtól erősen keveredett a bakonyi és magyar hegyi sertés­fajtákkal. 1833-ban Milos szerb fe­jedelem ajándékozott 9 kocát és 2 kant a topcsideri birtokán nevelt híresen zsíros sumadia fajtájú ser­téseiből József főhercegnek, aki azokat kisjenői uradalmában az ottani bakonyi és szalontai állo­mányok keresztezésére használta fel. E keresztezés eredménye lett a mangalica. Aranykorát a fajta a XIX. század végétől az 1940-es évek végéig élte. Milliószámra hajtották, majd szállították őket Nyugatra, ahol végig őrizték jó hí­ítélését. 1991 tavaszán Juan Vi­cente Olmos Llorente, a spanyol Jamones Segovia S. A. Serrano sonkagyár vezetője kapcsolatba lépett Tóth Péter agrármérnökje­lölttel, hogy valamilyen igen zsí­ros, ridegen tartható, ősi magyar sertést keressének magas minő­ségű sonka- és karajfélék alap­anyagának. Ez természetesen a mangalica lett. A spanyol és ma­gyar piac kész évente 25-30 ezer darab mangalica termék átvételé­re, így a fajta fejlődése és fenn­maradása piaci oldalról biztosí­tott. A genetikai alapok megőrzé­se céljából 1994-ben újjáalakult a dot is mangalica adta. A kevés mennyiségű hús minősége, íze, konzisztenciája azonban össze­hasonlíthatatlanul jobb, mint a modern nagyfehér és lapály tí­pusú sertéseké. Zsírja és szalon­nája kifejezetten lágyabb, a zsír olvadási pontja alacsonyabb, emészthetősége kedvezőbb. A zsírban oldott ízanyagok miatt húsa ízletesebb, mint a modern fehér sertéseké. Húsa kifejezet­ten alkalmas szárazáruk, főleg kolbász és érlelt sonkafélék gyártására. (Forrás: www.man­galica, com) ____________________________________(BOY) Fagyok előtt a díszkertben Ne várjuk meg az első fagyo­kat a díszkert rendezésével. Kezdjük a gyeppel. Ha a fű 5-6 centiméternél magasabb, még egyszer nyírjuk le, mert a hó alatt könnyen kirothad. Ge­reblyézzük le és szórjuk meg speciális, pázsithoz összeállí­tott műtrágyával vagy érett komposzttal. A mohás folto­kat mészporral szórjuk be, hogy a moha visszahúzódjon. A kertben az értékesebb gumós, hagymás egynyáriakat (Canna, Dahlia, gumós Begónia, Gladio­lus) szedjük fel, tisztogassuk le a gumókat és fagymentes, száraz helyen teleltessük. Hagyjuk a muskátlit ládában, félárnyékos helyre vigyük, és csak kéthetente öntözzük meg kevés vízzel. A közkedvelt futómuskátli csak ál­landó vegetációban, lakásban vagy üvegházban teleltethető. Még nem késő elültetni a hóvi­rág, a krókusz, a tulipán, a nár­cisz, a jácint és még számos ko­rai hagymás virág hagymáját, gu­móját. Ezek jól tűrik a száraz, ke­mény teleket is, ha vékony lomb­takarót húzunk a mintegy 20 centiméter mélyre ültetett hagy­mák fölé. Lényeges, hogy csak ép, egészséges hagymákat ültes­sünk ki, mert a beteg növények évekre elfertőzhetik a talajt. Éve­lő virágainkat tisztogassuk meg, ritkítsuk, tőosztással szaporítsuk és még a fagyok beállta előtt ül­tessük szét a töveket. Sajnos az egynyári virágok az első fagyos éjszaka után megfe­ketednek. Késleltethetjük pusz­tulásukat, ha éjszakára fóliával betakarjuk őket. Miután elfagy­tak, dobjuk tövestől a komposzt- ra. Amíg puha és nedves a talaj, ültessük be kertünk megürese­dett részeit örökzöldekkel, cser­jékkel, egy kiválasztott díszfával. Célszerű ilyenkor ültetni a rózsá­kat is, de a töveket mihamarabb kupacoljuk fel földdel. Csak ak­kor takarjuk ki a rózsát, amikor az első tavaszi levelek előbújnak. Nem olyan nagy ördöngösség a biogazdálko­dás. Bár a bio- és az ökotermékek ellenőrzé­se és minősítése kizárja a szintetikus vegy­szerek használatát, számos olyan növényvé­dő szer, gomba- és baktériumölő, talajjavító anyag és termésfokozó készítmény létezik, mely engedélyezett. Az alábbiakban csokor­ba gyűjtöttünk néhány ilyen biogazdálko­dásban is használható készítményt. Növényvédő szerként engedélyezett a vazelinolaj (Ágról Plusz), a Bactucid P, a Dipel és a Dipel ES, a Novodor FC, a Foray 48 B, és a Thuricide HP (valamennyi Bacillus thuringiensist tartalmaz). Bevethető a fürkészdarázs (Biobest Encarsia, Enscarsia-lap vagy En-strip) a Biola néven forgal­mazott növényi olaj, a Bio-sect (alifás zsírsav), a Vektafild A (ásványi olaj), a Fito-insect növényi kivonat, a Bioplant csíkcsapda, a Bioplat sárga­lap, a Csalómon és Reaglon családként ismert sexferromon csapdák, valamint a parafinolaj és a káliszappan. Gombabetegségek és baktériumfertőzések esetén kén- és réztartalmú illetve ezek kombiná­cióját képező szereket lehet használni. Ilyenek a Kén 800 FW, a Kénkol 800 SC, a Kumulus S, a Microthiol Special, a Sulfur 800 FW, illetve a kénpor. Réztartalmú a bordói por, a bordói lé FW, a Champion 50 WP, a rézgálic, a Cuproxat FW, a Rézoxiklorid 450 FW és WP, valamint a Rokkol 400 SC. Kombinált szer a bordói lé + kén, a Rézkén 650 FW, a Nevikén, a Mycostop, a Tiosol, a Tri- chodex, a vasgálic és a cinkgálic. A trágyák kö­zül a Biofert nitrogén tápoldat, a Biomic-C lombtrágya, a Hungavit levéltrágya és kondici­onáló, a Keserűsó és a Zobio biotrágya alkal­mazható. Talajjavítónak minősül a mészpor, a dolomit, a zeolit és a perlit, a tőzeg és az alginit, nálunk is bányászott algakövület. Termésfokozóként jó a cukorgyári mésziszappor, a lápí mész és a do­lomitőrlemények. K. L. Vegyszermentes gyümölcs? Mondhatnánk úgy is, hogy a biogyümölcs az „kemény dió”. Egyetlen kertészeti kul­túra sem vet fel oly sok prob­lémát, mint a gyümölcsfélék vegyszermentes termeszté­se. Megtehetjük, hogy vegyes kertben, magányosan álló gyümölcsfák esetében szám­űzzük a metszőollót és a vegyszerek zömét. Mindez azonban a nagy értékű ültet­vényeken túl kockázatos. Sajnos az „iparszerű” gyümölcs- termesztés évtizedei során hibát hibára halmoztunk. Mindent el­követtünk pillanatnyi szűk látó­körű érdekektől vezérelve annak érdekében, hogy a fák erejüket meghaladó termést produkálja­nak. Drasztikus metszéssel és ter­mésritkítással minél méretesebb, kifogástalan küllemű termésre tö­rekedtünk. Eközben biogazdálko­dói szemmel agyonsebzett, le­gyengült, vegetatív túlsúlyba haj­ló fákat és bokrokat igyekszünk egyre rafi­náltabb, egészségünkre és a környezetre ártal­mas szerekkel életben tartani. A biogyümölcs még­sem elérhetetlen cél, ha hazai őshonos, ellenál­ló fajtákat újonnan te­lepítünk. Vírusmentes alanyokat és nemes fajtákat érdemes az ég­hajlatnak, a csapadékviszonyok­nak, a talajtípusnak megfelelően ültetni. Az Alföldön a nagyon fényigényes, 600-700 milliméter csapadékot igénylő kajszival, az öntözést igénylő mandulával és őszibarackkal érdemes kezdeni. Bonyolultabb a dió, a meggy, a cseresznye, a körte, az alma, a birs a ribiszke, a málna és a sza­móca vegyszermentes termesz­tése, mert a vegykezelt parcelláktól távol, elszi­getelten, az erdei tisztá­sokon volna a leggazda­ságosabb. Még talán a szederültetvényben tartható fenn huzamo­sabb ideig a biogazdál­kodás jó eredmények­kel. Érdemes még foglalkozni a be­tegségekkel szemben nem fogé­kony eperfával, áfonyával, házi és fekete berkenyével, homoktö­vissel, valamint a vadon termő galagonyával, kökénnyel, húsos sommal, borókával és súlyom­mal. Félti termését az időjárás szeszélyeitől? Válassza a PR36R1Ü zöldszáron érő hibridkukoricát! Alkalmaz­kodóképessége nagy termést l biztosít, érésidejéhez képest i 1 gyors vízleadása pedig ga- I » rantálja az alacsony szári- E H tási költséget. Ellenáll M H& mindennek: csöfuzári- JH wft um és rostosüszög Bg ■Bk sem fenyegetheti. A DUPONT COMPANY PR31.R10 (FAO 480): Az ellnnálló ues ... A jó gazda tudja, hogy a tapasztalatnál nincsen értékesebb. A PIONEER pedig tudja, hogy a ma­gyar gazdák tapasztalatánál nincsen értékesebb. Ezért támaszkodunk kezdetektől fogva termékeink kifejlesztésekor Önre és társaira. Ez a több mint negyedszázados közös munka tette lehetővé, hogy a magyar piacon ma már a PIONEER termékeit választja a legtöbb gazda. És ez tette lehetővé azt is, hogy Szarvason hozzuk létre közép-európai köz­ponti üzemünket, ahonnan ma már a hazai gazdák mellett a szomszédos országok termelőit is ellátjuk. Mi nem pusztán kukoricafajtákat, hanem termelési módot kínálunk az Ön számára: segítünk abban, hogy megtalálja a legjobban gyümölcsöző megoldást. Ezért ajánljuk most hat kukoricahibridünket. Próbálja ki a földjének legmegfelelőbbet, és meglátja: Önnek is hasznot hajt!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents