Új Néplap, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-28 / 301. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. December 28., szombat RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002, december 27.) Borsodchem 4 900 Ft ■0 Egis 13400 Ft * Matáv 820 Ft 8 Mól 5 300 Ft ű OTP 2 244 Ft ű Richter 14 995 Ft ű TVK 4 080 Ft ű Zalakerámia 1300 Ft I BUX: 7858.52-0,34% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font Cseh korona Euró Japán jen (100) Lengyel zloty Svájci frank Szlovák korona USA-dollár 363,85 7,52 235,65 189,18 58,94 162,00 5,64 226,98 Hírek PROGRAM. Várhatóan a jövő év első felének végére elkészül a középtávú nemzeti agrárstraté­giai program - mondta Németh Imre földművelésügyi és vidék- fejlesztési miniszter. Jelezte: a középtávú nemzeti agrárstraté­giára azért van szükség, hogy az ágazat világos program mentén készülhessen fel az uniós csatla­kozásra, valamint a csatlakozást követő, és az abból adódó fel­adatok megoldására, mti KAPCSOLATOK. Magyaror szágnak jövőre meg kell kezde­nie a külső szerződéses kapcso­latrendszer átállítását az uniós­ra, így sok kétoldalú kereske­delmi egyezményt fel kell mon­dani - jelentette ki Major Ist­ván. A Külügyminisztérium he­lyettes államtitkára szerint a magyar vállalatok piacra jutási feltételei tekintetében ez nem okoz alapvető változást, de az egyeztetés a külföldi partnerek­kel kényes folyamat, mti MEGÁLLAPODÁS. Az AES Ti­sza Erőmű Kft. 99 millió euró finanszírozási megállapodást kötött a Credit Lyonnais Bank­kal élettartam-meghosszabbító beruházásának folytatásához. A hitel a Tisza II. Hőerőmű 2016- ig tartó működéséhez szüksé­ges beruházást biztosítja, mti PLUSZFORRÁS. Negyvenmil­lió forint pluszforrást juttatott az Észak-magyarországi Régió idegenforgalmi szolgáltatóinak az Eszak-magyarországi Regio­nális Idegenforgalmi Bizottság. Az összeg a Tisza-tavi Regioná­lis Idegenforgalmi Bizottság pá­lyázati keretéből származik. A szervezet így 220 millió forintot fordíthat mintegy egymilliárd forint értékű fejlesztés meg­valósítására, mti REKORD. Minden eddiginél több vendég kereste fel az idén a büki gyógyfürdőt, a szolgálta­tásokat igénybe vevők száma az év végére várhatóan meghaladja a 895 ezret. A gyógyfürdőt az idén folyamatosan bővítették, korszerűsítették. A munkálatok összértéke meghaladja a 2,3 mil­liárd forintot, ehhez egymilliárd forint állami támogatást kaptak. A 2002. évi üzleti tervben a ven­déglétszám 10 százalékos csök­kenését tervezték, ám 10-15 szá­zalékos növekedés következett be. mti ■ A forint tartósan erősödik tovább A forint várhatóan mindaddig tartósan erősödik, amíg fel nem váltja az euró. Az árfolyam alakulása a versenyképesség szempontjából fontos, ám annak csak egyik tényezője - mutat rá az ICEG Európai Központ tanulmánya, amely a forint árfo­lyamának alakulásából, s az azt alakító tényezők viselkedésé­ből fakadó, hosszabb távú folyamatokat kívánja összefoglalni. Budapest A forintfelértékelődés egyik leg­gyakrabban említett következmé­nye a hazai gazdaság versenyké­pességére gyakorolt negatív hatás, ám óvatosnak kell lenni e két dolog közötti erőteljes, direkt kap­csolat megállapításával - mutat rá az ICEG (International Center for Economic Growth) Európai Köz­pontjának tanulmánya, amely szerint a gazdaság versenyképes­ségét több tényező együttesen ha­tározza meg - egyebek mellett a termelékenység és a beruházások alakulása, a termelési költségek szintje, a makrogazdasági stabili­tás, illetve a meghatározó piacok rugalmassága. Az ICEG egyik leg­fontosabb megállapítása, hogy a hazai gazdaság és az euróövezet közötti növekedési különbséget, a kamatprémium tartós fennmara­dását, valamint az EU-csatlakozás tőkeáramlásokra gyakorolt pozi­tív sokkhatását figyelembe véve hosszú távú folyamatként kell szá­molni a forint árfolyamának to­vábbi erősödésével. A gazdaság- politikának és a gazdasági szerep­lőknek fel kell készülniük rá, hogy a forint mindaddig tartósan erő­södni fog, amíg fel nem váltja az euró. A forint várható tartós felérté­kelődése mellett azt is figyelembe kell venni, hogy az árfolyamok alakulása nem „egyirányú utca”, így különösen rövid távon, a felér­tékelődést jelentős leértékelődés is követheti. (Erre jó példa régi­ónkban a zloty jelentős leértékelő­dése idén május-augusztusi, és a szlovák korona április-augusztusi gyengülése.) A jelentős nettó tőkebeáramlás, a külföldi kézben lévő állampapí­rok magas állománya, és a ma még bizonytalan egyensúlyi folya­matok miatt a forintárfolyam in- stabilitása növekedett. A magyar fizetőeszköz nagyobb ingadozásá­nak lehetősége a további spekula­tív beáramlások miatt is, valamint a kereskedelemben értékesített ja­vakat előállító termelők szem­pontjából is egyaránt kedvezőtlen. A forint felértékelődése és a pénzügyi hatóság lépései ismétel­ten felhívják a figyelmet arra, hogy a mai liberalizált tőkeáramlások mellett mennyire korlátozott a pénzügyi politika mozgástere egy olyan kisméretű nyitott gazdaság­ban, mint Magyarország. Az ICEG szerint a forint túlzott arányú felértékelődésének elkerüléséhez először az infláció, majd ezen ke­resztül a hazai kamatszint csök­kentésére van szükség. (Amíg az inflációs eltérések és ennek nyo­mán a hazai kamatok fennmarad­nak, addig további jelentős nettó spekulatív tőkebeáramlásra és an­nak makrogazdasági hatásaira kell felkészülni.) Másrészt a pénzügyi politika szűkülő mozgástere miatt fokozódik annak igénye, hogy a költségvetési politika rövid távon a deficit jelentős mérséklésére irá­nyuljon. Az elmúlt másfél év inflációs és általános gazdasági tapasztalatai arra is rámutatnak, hogy a bérek felzárkózása csak a termelékeny­ség növekedésével összhangban következhet be. Miközben a bér- színvonalban - aktuális és vásárló­erő-paritásos árfolyamon számít­va egyaránt - nagyobb a lemara­dás az EU-átlaghoz viszonyítva, mint az egy főre jutó jövedelmek esetében, a gyors nominális bér- növekedés következtében a rés az elmúlt akét évben erőteljesen csök­kent. Ám ha a szükségszerű fel­zárkózás üteme elszakad a terme­lékenység növekedésétől, akkor ennek súlyos makrogazdasági következményei lesznek, melyek magát a bérfelzárkózást is negatí­van érinthetik. Ezért a jövedelem- politikának, valamint a béralku­ban részt vevőknek különös fele­lőssége van abban, hogy a jövedel­mek növekedését a termelékeny­ség változásával összhangba hoz­za az EU- és az EMU-tagság közöt­ti instabil és kockázatokkal terhes időszakban. Az elmúlt hónapok ismételten felhívják a figyelmet arra: miáltal sikerült növelni a hazai gazdaság exportorientáltságát, a közvetlen tőkebefektetések révén a hozzá­adott érték arányát, valamint a ha­zai gazdaság versenyképességét, kiugróan kedvező növekedést ér­tünk el 1997 és 2001 között. E nö­vekedési pálya azonban jellegéből fakadóan csak korlátozott ideig tartható fenn. Az olcsó forintra és bérekre alapuló versenyképesség többé már nem tartható fenn, és az EU-csatlakozással az állam által nyújtott támogatások és kedvez­mények köre is jelentősen szűkül. A forint felértékelődésének és a bérköltségek növekedésének hár­mas következménye van. Egyrészt a vállalatok szintjén szükségsze­rűvé teszi a racionalizálást, a költ­ségszintek csökkentését, valamint a termelékenység növelését, erő­teljes alkalmazkodásra késztetve a vállalati szektort. Másrészt orszá­gos szinten felgyorsítja a szerke­zetváltást, a munkaerő-intenzív, bedolgozó ágazatok és vállalatok leépülését, ami rövid távon elke­rülhetetlenül foglalkoztatási és kibocsátási hatásokkal jár. Ám az ICEG szerint a gazdaságpolitiká­nak nem e folyamat ellen, hanem a mellékhatásainak kezelése érde­kében kell fellépnie. Harmadrészt a gazdaságpolitika számára elen­gedhetetlen feladat a hazai gazda­ság versenyképességének növelé­se érdekében a beruházásokat gerjesztő közvetlen tőkebefekteté­seket növelő lépések meghoza­tala. DÓLÁ Támogatás az agráriumnak A mezőgazdasági tárca elkészítette az új agrárrendtartási tör­vény tervezetét, amely 30 napra korlátozza a mezőgazdasági termékek vásárlóinak fizetési határidejét, továbbá olyan agár­támogatási szabályokat rögzít, amelyeket hazánk átmeneti ideig EU-tagként is fenntarthat. Budapest A kormány még az idén a parla­ment elé kívánja terjeszteni az ag­rárrendtartási törvény javaslatát, amelyet remények szerint a jövő év elején elfogadnak a honatyák. A jogszabály, elfogadása esetén, a „globális” támogatások helyett a termékjellegű támogatásra helyezi a hangsúlyt, termékkörökre - pél­dául gabona, sertés - lebontva, hogy az egyes támogatási elemek miként alkalmazhatók, alkalma­zandók. A törvény-előterjesztők másik fontos célkitűzése, hogy megakadályozzák a (fel)vásárlói erőfölénnyel való visszaélést, ezért a tervezett jogszabály bünte­ti a 30 napon túli fizetési határidő­ket. Ennek betartatását a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium (FVM) eredetileg a fo­gyasztóvédelmi felügyelőségekre bízta volna, ám azok nem vállal­ták, így a megyei FVM-hivatalok­nál tehetik majd meg bejelentései­ket a sértettek. Az új agrárrendtartási törvény tervezete olyan támogatási szabá­lyokat rögzít, amelyeket hazánk átmeneti ideig uniós tagként is fenntarthat. (Ilyen támogatásokra a sertés, tej és a baromfi esetében lenne szükség.) Az EU szabályai lehetőséget adnak a bejelentett tá­mogatások fenntartására, hogy elősegítse az új tagok vállalkozá­sainak felzárkózását. Az is igaz ugyanakkor, hogy e támogatáso­kat az EU-n belül megvizsgálják, és ha a korábbi tagállamok úgy íté­lik, hogy az ő érdekeiket sértik, akkor meg is szüntethetik az át- meneti támogatásokat. dóczy Bizonytalan növekedési kilátások Romlott a magyar gazdaság helyzete az idén, a kitűzött gazda­ságpolitikai célok többsége nem valósult meg. Az idei 3,2 szá­zalékos gazdasági növekedés a tervezett 4 és a tavalyi 3,8 szá­zaléktól is elmarad, miközben a külső és belső egyensúly a vártnál kedvezőtlenebb - állapította meg az Ecostat Gazdaság- elemző és Informatikai Intézet decemberi jelentésében. Budapest ___________ A k övetkező év várható növekedé­si lehetőségei az idei évnél lénye­gesen nagyobb bizonytalanságot hordoznak magukban, az Ecostat kutatói ezt figyelembe véve 2003- ra a bruttó hazai termék (GDP) 3,7 százalékos növekedését, ezen be­lül az ipari termelés 3,5-5 százalé­kos bővülését jósolják. Az intézet kutatói 2003-ban az export 7,1 százalékos, illetve az import 8,9 százalékos növekedésével szá­molnak, és a beruházások 7,9 szá­zalékos élénkülését valószínűsí­tik. Az inflációs ráta idén a tavalyi 9,2 százalékról 5,3 százalékra mérséklődött, és jövőre - a hatósá­gi áremelések elmaradt emelése és az inflációs várakozások erősö­dése miatt - hasonló mértékű, 5,2 százalékos pénzromlással számol az intézet. Megjegyezés: 2003-tól feltehetően elkezdődik az energia- hordozók többlépcsős emelése, ami vélhetően a termékcsoport 8- 10 százalékos drágulását idézi elő. További bizonytalansági tényező egy esetleges iraki háború miatti olajár-emelkedés. Á reálkereset az idén 12 száza­lékkal nő a 19 százalékos nettó átlagkereset eredményeként. Ez a versenyszféra 13,5 százalékos és a költségvetési területek 28 százalé­kos kereset növekedéséből adó­dik. Az intézet 2003-ra 13 százalé­kos nettó keresetemelkedést való­színűsít, amely körülbelül 8 szá­zalékos reálkereset-emelkedést je­lent. A nyugdíjasok reáljövedel­mének idei 14 százalék körüli bő­vülése jövőre 4 százalékosra csök­ken. Mindezek várhatóan a lakos­sági fogyasztás 4 százalékos bővü­lését eredményezik. A lakossági fogyasztás pedig jövőre - az idei 7,5 százalék - után 4 százalékkal bővül majd. Az 5,9 százalékos magyar munkanélküliségi ráta alacsonynak mondható, a foglal­koztatottság aránya, az aktivitási ráta az elvártnál és a nemzetközi átlagnál lényegesen magasabb. A nyugdíjkorhatár emelése és a ked­vezményes nyugdíjazások vissza­szorulása miatt a munkaerőforrás növekedhet, az aktivitási ráta ugyanakkor tovább mérséklődik. DÓCZY LÁSZLÓ Akik szeretnék az evát Budapest Összesen 136936 töltötték le az egyszerűsített vállalkozói adó bejelentkezési lapját az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal honlapjáról. A hivatal mintegy 50 ezer vállalkozó jelentkezésével számolt a de­cember 20-ai jelentkezési határidőig. Több mint 49 ezer eva-bejelen- tkezési lapot dolgoztak fel az adóhivatalban péntek reggelig - tájékoztatta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) az MTI-t közleményben. Az egysze­rűsített vállalkozói adó (eva) vá­lasztását 2002. december 20-ig kellett bejelenteni az adóhatóság felé. A határidő lejártakor az APEH úgy becsülte, hogy ötven- ötvenötezer vállalkozó jelentke­zik be az újfajta adónemre. Az APEH honlapjáról péntek reggelig 136936 eva-bejelentke- zési lapot töltöttek le. Több mint 80 ezer egyéni vállalkozó és 56 ezer társas vállalkozás rendel­kezett már az internetről letöltött bejelentkezési nyomtatványok­kal és naponta több mint nyol­cezren keresték fel az adóható­ság eva-magyarázatokat, szak­mai információkat tartalmazó internetes oldalát. November 25. óta a 06/80-630-063-as zöldszá­mot 45 ezerszer tárcsázták és ér­deklődtek az egyszerűsített vál­lalkozói adóról. Nagy volt az ér­deklődés az APEH ügyfélszolgá­lati irodáiban is - áll az APEH közleményében. mti/europress Húszmilliárdos profitkiesés Stagnálhat az áramszolgáltatók nyeresége Budapest A Mól Rt.-nél jövőre közel húszmilliárd forintos ered­ménykiesést okoz, hogy a 2003. január elsejére beha­rangozott gázáremelést elha­lasztotta a kormány - mond­ják az elemzők. A szerdai kormánydöntés legna­gyobb vesztese a Mól. A piaci szereplők 6 százalékos gázár­emeléssel számoltak, ám ennek elmaradása mintegy húszmilli­árd forintos eredménykiesést jelent jövőre - mutatott rá Miró József, a Cashline Értékpapír Rt. elemzője. Ha a gázáremelés ha­lasztódik, úgy az a második ne­gyedévben okozhat nagyobb veszteséget a Mólnál, hiszen ad­dig a gyenge dollár még „leol­vaszthatja” az áremelés által oko­zott eredménykiesés egy részét. Ám a jövő év végére már veszé­lyessé válhat a helyzet. A gázüz­letág vesztesége az ötvenmilliárd forintot is elérheti 2003-ban, amit a 6 százalékos áremelés húszmil­liárd forinttal csökkentett volna. A dollár árfolyama 2002 máso­dik felében szépített a gázüzlet­ág veszteségein, hiszen ezáltal csökkentek az importköltségek, ugyanakkor a kőolaj árának erő­södése kedvezőtlen tendenciát jelent. Ezt ráadásul tetézi az iraki konfliktus valószínűségének nö­vekedése. További kellemetlen tényező, hogy a finomítói üzlet­ág és a kitermelés nyereségét is mérsékli a dollár kurzusának esése - tette hozzá. Az alacsony dollárárfolyam azonban nem tarthat örökké, hiszen az ameri­kai gazdaság jövő évre várt fel­lendülése a kurzus emelkedése irányába mutat, s a külföldi elemzők is a zöldhasú erősödé­sével számolnak hosszú távon. A szerdai kormánydöntés be­bizonyította, hogy a mindenkori kormány elsősorban a saját - leg­többször rövid távú politikai - ér­dekeit érvényesíti - fogalmaznak az IEB elemzői. A piaci szakértők szerint az árak befagyasztásánál nagyobb problémát jelent a gáz­árszabályozás csúszása, amelyet eredetileg 2002 őszén kellett vol­na tárgyalnia a Háznak. Ez pedig nem csupán a Mól gázüzletága, hanem a 2003 második felére be­harangozott állami kézben lévő Mol-pakett értékesítésének elha­lasztását is jelenti. A kormány­nak ugyanis akkor érdemes az utóbbi kérdésben lépnie, ha megugrik a Mol-részvények ára, erre pedig a gázárszabályozás körüli bizonytalan helyzetben egyelőre nincs esély - magyaráz­ta Miró József. Ameddig az árszabályozás kockázatait enyhítő gáztörvény elfogadása késik, addig a Mol- befektetők ki vannak téve az ár- szabályozás kockázatainak, és csak az erős forintban, illetve az olajárak csökkenésében bízhat­nak - hangsúlyozta Bonis Mik­lós, az IEB elemzője. A villamosenergia-árak emelé­sének elmaradása szintén kedve­zőtlenül hat az áramszolgáltatók­ra, ám csak kismértékben, hi­szen ez esetben az állam az árré­seket szabályozza. így ha az ár­emelés mindkét fronton - azaz a kis- és nagykereskedelemben is - elmarad, az áramszolgáltatókat nem éri veszteség, csak stagnál a marzsuk, s legfeljebb az ered­ménynövekedési ütem nem való­sul meg a tőzsdei szereplők által várt módon - mondta az IEB szakembere. A 2003 elejétől megnyíló szabadáras áram­piacon az árak befagyasztása a nagyfogyasztói körű cégek, azaz az Edász, Elmű esetében okozhat kedvezőtlen hatást, ám ennek mértéke - mivel egyelőre csak kevés szereplőről van szó - csekély. europress Brüsszel és a svéd modell Budapest Öt évvel növelni kell az átla­gos nyugdíjba vonulási élet­kort 2010-re az EU-ban. Ezt a célt még a 2001-es barcelonai csúcs tűzte a tagállamok elé, a megvalósításig még sok a tennivaló - figyelmeztet az Európai Bizottság nyugdíj­politikai jelentése. Brüsszel szerint a romló de­mográfiai jellemzők közepette csak úgy lehetséges a fenti két cél egyidejű elérése, ha külö­nösen az ötvenes éveik végén, illetve a hatvanas éveik elején járó korosztályon belül sikerül emelni a foglalkoztatottak ará­nyát - írja a Rapid. Ehhez a nyugdíjrendszeren belül, az adózásban és a társadalombiz­tosítási járulékok terén kell úgy alakítani az ösztönzőket, hogy azok ne a minél korábbi nyug­állományba vonulásra csábít­sanak. Az uniós tisztviselők úgy lát­ják, a kiegészítő jellegű magán­számlák elmúlt évekbeli terjedé­se ellenére az idősek fő jövede­lemforrása továbbra is a társada­lombiztosítási nyugdíj marad. Anna Diamantoponlou foglal­koztatási és szociális ügyekben illetékes bizottsági tag a svéd nyugdíjrendszert ajánlja a tagál­lamok figyelmébe. Svédország­ban az időseknek csupán 5 szá­zaléka van kitéve a szegénység veszélyének, uniós átlagban ez az arány 11 százalék. A svéd munkavállalók 90 százaléka szá­mára már a kollektív szerződé­sek rendezik a nyugdíjjárulékok, illetve a kiegészítő magánszám­lák kérdését is. „Ez kétség nélkül olyan példa, amelyet más tag­államok is követhetnének” - idé­zi Diamantopoulout az EUob- server. europress

Next

/
Thumbnails
Contents