Új Néplap, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-10 / 287. szám

HH 2002. December 10., kedd TÜKÖR 5. OLDAL MEGYEI Önkormányzatok fekete éve? Megyei információ Dr. Áder János, a Fidesz- MPP ügyvezető elnöke, a párt parlamenti frakcióveze­tője tartott sajtótájékoztatót tegnap Szolnokon. A rendez­vény témája a jövő évi költ­ségvetés volt, amelyről de­cember 23-án hozza meg a végleges döntést az Ország- gyűlés. Áder János kiemelte, hogy a je­lenlegi kormány az eddigi vita so­rán példátlan módon egyetlen módosító javaslatot sem fogadott el a közel kétezer ellenzéki indít­vány közül. Ezzel együtt azt a le­hetőséget is elszalasztottá, hogy az Európai Unió által megszabott korlátok nélkül állítsa össze a 2003-as költségvetést. A Fidesz politikusai ezt főként azért fogad­ják megdöbbenéssel, mert a szep­tember 19-én kötött megállapo­dás visszatükröződését várták a költségvetés számaiban. Az ellen­zékiek szerint a szocialista párt választási ígéretei sem köszön­nek vissza kellő mértékben. A vá­lasztási ígéretek még arról szól­tak, hogy a gazdasági növekedés­sel párhuzamosan emelkednek majd a fizetések is. A kis- és kö­zépvállalkozások, vala­mint a gazdálkodók tá­mogatását sem valósítja meg megfelelő mérték­ben a jövő évi büdzsé, a mezőgazdaság 60 milli­árd forinttal kevesebb támogatásban részesül, mint ahogy azt a törvé­nyi kötelezettségek elő­írják. Munkahelyek te­remtése helyett folyamatosan nő a munkanélküliek száma, az inf­láció 3 százalékra való visszaszo­rítása 2007-ig - az euro tervezett bevezetéséig - egyre reménytele­nebbnek tűnik, a nyugdíjasoknak és családoknak szóló ígéretek be­váltásának, valamint a 800 kilo­méternyi autópálya és a megfele­lő mennyiségű szociális bérlakás megépülésének is mind kisebb az esélye. A legnagyobb problémát azon­ban az önkormányzatok kilátás­talanná váló helyzete okozza. Ki­fejtette, a szeptemberben meg­emelt közalkalmazotti bérekhez a kormány többletforrások bizto­sítását is vállalta. Ennek azonban nyoma sincs a költségvetésben, így a 2003-as esztendő min­denképpen az önkor­mányzatok fekete éve lesz. Helyi szinten csak rossz döntések közül választhatnak, hiszen nincs meg a megfelelő anyagi háttér. Térsé­günkben ugyancsak nehéz hely­zetet teremt, hogy a Vásárhelyi­terv kapcsán benyújtott, 2 milli­árd forintot érintő módosítási ja­vaslatot is elutasították a kor­mánypártok. A Közép-Tisza vidé­kének árvízvédelmi munkálatai­hoz szükséges összeg híján to­vábbra is bizonytalanságban ma­radnak a folyó mentén élő embe­rek. MEGÚJUL AZ INTÉZMÉNY. Felújítják és belül teljesen átalakítják a tiszakürti művelődési házat. Az önkormányzat pályázati pénz és önerő segítségével finanszírozza a beruházást, melyet jövőre fejez be a kivitelező Mazug és Társa Kft. _________________________________________________fotó: mészáros j. Zu hanórepülésben a sertésár EGYÉVESEK. Ma egy eszten­deje nyitotta meg kapuit a Szolnok Plaza. Csala Lajos igazgatótól megtudtuk, hogy hazánk 13. plazája, a szolnoki az egyik legsikeresebb az úgy­nevezett miniplazák között. Az elmúlt egy esztendőben közel két és fél millió látogatót vonzott. Az intézmény vezetői a kínálat további bővítésén dolgoznak. Az első születés­napot kétnapos ren­dezvénysorozattal ünnepük. Ma 15 órakor kezdődik a pro­gram, amelynek fénypontja az esti Dáridó lesz, holnap pedig 14.30-tól várják a szórakozni vágyókat, szs A SIKERÉRT. A megyei ön- kormányzat akkor sikeres, ha a települési önkormányzatok si­keresek - állította a megyei közgyűlés elnöke. Tokár István tegnap a szolnoki Nívó Klub­ban beszélt a megyei önkor­mányzat előtt álló feladatokról. A tudás pocséklásának nevezte a kormányzati hivatalokban négyévente történő személycse­réket. Éppen ezért nem történ­tek személyi változások a me­gyei önkormányzat hivatalá­ban. A következő négy év leg­fontosabb feladatának a közút­hálózat fejlesztését és az árvíz- védelmi biztonság megteremté­sét tartotta, n ÖTLETHIÁNY? Régiós társme­gyéinkben háromszor több programötletet vetettek fel az európai uniós alapokhoz, mint nálunk. Az unió strukturális alapjaihoz benyújtandó pályá­zatokhoz szűkebb hazánkban 125 terveztet fogalmaztak meg — mondta a regionális fejleszté­si tanács küldötte. Erdei Péter szerint ez azt jelzi, hogy az öt­letek összegyűjtésével megbí­zott cég nem fordított kellő fi­gyelmet a tájékoztatásra. Az öt­letek közül megyénként száz­száz kerül a regionális tanács elé, ahol kiválasztják azokat, amelyeket benyújtanak az uni­ónak. TJ A kétpói hulladéklerakó ügyét elborítja a szemét! Még mindig megoldatlan a szolnoki hulladékudvarok ügye, a fideszes városvezetés becsapta a szolnoki embereket? Az ISPA által több milliárddal támogatott kétpói hulladéklerakó szükségességét soha senki sem vitatta, ám az út, mely a tervek­től a megvalósulásig vezet, rögösebbnek, sőt olykor járhatatla­nabbnak bizonyult, mint azt bárki is gondolta volna. Távolabb tekintve, egyértelmű: ha nem történik jelentős vál­toztatás a mostani helyzeten, úgy hamarosan számos települé­sen megoldhatatlanná válik a hulladékkezelés. A probléma fontosságát felmérve közel két évvel ezelőtt 27 község és város megegyezett: az uniós elvárásokon túl saját ér­dekük, hogy legyen egy közös, regionális hulladéklerakó a tér­ségben. Hosszú keresgélés, és még több alkudozás után, egy Kétpó melletti területre esett a választás. A hely megfelelt, és a brüsszeli székhelyű ISPA alap is hajlandó anyagilag támogatni a program megvalósítását. A pályázat részeként Szolnoknak két hulladékudvar kialakí­tásával kell hozzájárulni a beruházáshoz. A feladat első megközelítésben - a remélt előnyökhöz képest - jelentéktelennek látszott. Az előző városvezetés Szalay Ferenc volt polgármester vezényletével nyomban kijelölte a két hely­színt, az egyiket a Széchenyi-lakótelepen, a másikat pedig Szandaszőlősön. A történet szépséghibája csupán annyi, hogy elfelejtették megkérdezni a környéken élőket: hozzájárulnak-e egy hulla­dékudvar létesítéséhez lakókörzetükben, jóformán a kertjük végében? Mint ahogy mindenki tudja, - hiszen annak idején igen nagy port vert fel az eset - a döntést követően mindkét helyszínen több lakossági fórumot is tartottak, de az emberek közül egyet­len egy sem akarta, hogy szelektív hulladékgyűjtő udvar léte­süljön a szomszédságában. A felháborodás a szandaszőlősiek és a Széchenyi-lakótelepen élők részéről minden elképzelhetőt felülmúlt. Egyik botrányt követte a másik, és végül látszólag meghátrált az akkori városvezetés. A kétpói hulladéklerakó rendkívül fontos, és talán ezért vél­hette úgy akkoriban a FIDESZ irányítás, hogy a cél szentesid az eszközt, még ha az súrolja is a törvényesség határát. A lakossági nyomás hatására, a tiltakozó polgárok az akkori városi vezetőktől szóbeli ígéretet kaptak: nem lesz hulladékud­var lakókörzetükben, az illetékesek új helyet keresnek a létesít­ményeknek. (Talán közrejátszott ebben a döntésben az éppen napirenden lévő országgyűlési képviselő-választás is...) Az emberek termé­szetesen örömmel fogadták a kedvező bejelentést, és a felkor­bácsolt indulatok megnyugodtak. Mindenki elégedett volt, hogy végre sikerült tisztára söpörni a hulladékudvarok ügyét és a kétpói beruházás is elindulhat. Amennyiben a történetnek itt vége szakadna, levonhatnánk a tanulságot: a demokrácia, az emberek véleménye, akarata he­lyes irányba terelt egy diktatórikus folyamatot. Mielőtt azonban örömujjongásban törnénk ki, nézzünk meg néhány kínosabb mozzanatot! A jelen helyzet szerint - és ez a teljes igazság -, a tervekben változatlanul szerepel a Széchenyi-lakótelepi és a szandaszőlő­si hulladékudvar megépítése! Akkor mi is történt most? - kér­dezheti teljes joggal a kedves olvasó. Becsaptak, megvezettek, félretájékoztattak, elhallgattak, semmibe vettek, manipuláltak bennünket? Tessék választani a kínálatból! Amikor Szalay úr és az általa felkért „szakemberek” látszólag lemondtak az érintett területeken a lakosság megkérdezése nél­kül tervezett hulladékudvarok építéséről, meghatározó ténye­ket hallgattak el. A Fideszes városvezetés rezzenéstelen arccal mondott olyat, amit éppen hallani szerettek volna a szolnokiak. Ugyanakkor a későbbi időszakban sem utalt arra semmi jel, hogy bármit is tettek volna a hulladékudvarok helyének meg­változtatása érdekében. A jelenlegi városvezetés néhány nappal ezelőtt, egy lakossági bejelentés kapcsán szembesült a megdöbbentő ténnyel: A Kunszentmártoni Polgármesteri Hivatal (az építési enge­dély kiadására jogosult hivatal) 2002. november 22-i határoza­tában számos egyéb mellet, a szolnoki Krúdy és a Széchenyi körúton megépítendő hulladékudvarra adta ki az építési enge­délyt! •* Mindaz az ígéret, mely tavasszal Szalay Ferenc volt polgár- mester jóváhagyásával, tudtával elhangzott az üggyel kapcso­latban egyáltalán nem erről szólt! A kétpói beruházás felgyor­sulásával úgy tűnik elfeledkeztek erről a számukra lényegtelen momentumról. A kérdés kézenfekvő: mit tehet ebben a helyzetben az új vá­rosvezetés? Az első, hogy elmondja az igazságot. Persze ettől még nem sok minden változik - mondhatják az érintettek teljesen joggal. Hivatalos információk szerint, nyomban felvették a kapcsola­tot a pályázatot koordinálókkal, hogy módosítsák az eddigi helyszíneket, és más helyekre kerüljenek a hulladékudvarok. A tájékoztatásból kiderült: A kétpói tender kiírása a múlt héten megtörtént. Botka Lajosné polgármesterasszony - a megoldást keresve - késedelem nélkül megkezdte az összes érintett miniszterrel a tárgyalásokat. Az a szándék és elképzelés, hogy a kétpói hulla­déklerakó kivitelezésének időszakában új helyszínre kerülje­nek a hulladékgyűjtő udvarok. A szolnokiak érdekeiért most diplomaták, miniszterek kilin­cselnek az Európai Uniónál, hiszen egy lezárt pályázatot, mely gyakorlatilag a megvalósítás szakaszába lépett, a jelenlegi vá­rosvezetésnek már nincs jogosítványa módosíttatni. Kormányzati szinten kell jóvátenni azt a hibát, melyet az elő­ző városvezetés elkövetett, mikor nem kérte ki a lakosság véle­ményét és felelőtlen ígéretet tett. A jelen városvezetés e helyzetben is nyitottságot, az ügy állá­sáról pedig folyamatos tájékoztatást biztosít a lakosságnak. A kétpói hulladéklerakóra mind a 27 érintett településnek óri­ási szüksége van. A támogatás, melytől az egész beruházás függ, ugyancsak létfontosságú. Itt tart most a szolnoki hulladékudvarok ügye. A kedvező vég­kifejletet illetően vannak biztató jelek, de teljes bizonyosság csak később lesz. (PR) (Folytatás az 1. oldalról) A szakember szerint az elkövet­kező napokban éreztetni fogja hatását a Vágóállat és Hús Ter­méktanács által biztosított 800 millió forintos exporttámogatás, illetve a szaktárca 750 millió fo­rintos élelmiszer-higiéniai támo­gatása. Jelenleg az árak jóval a kilón­kénti 300-305 forintos önköltségi ár alatt vannak, azaz továbbra is veszteség termelődik minden jó­szágon. A háztáji sertések élő­súlyra vetített ára kilónként mindössze 200-210 forint', de a feldolgozóknak még ezen az áron sem kellenek. A selejtkocákat 195 forintért kínálják, de ezeket is ne­héz értékesíteni, mivel még a szerződött mennyiségek átvétele sem biztosított a feldolgozás csökkenése miatt. A jó minőségű (S és E minősí­tésű) nagyüzemi hízók élősúlyra vetített ára, ha olyan vágóhídon dolgozzák föl, amely exporttámo­gatást nem kap, 260-270 forint közötti, ám ha ugyanez a minősé­gű sertés támogatott vágóhídra kerül, az ár a 270-280 forintot is elérheti. Itt az a probléma dr. Zöld Károly szerint, hogy a ter­melő hiába tagja a terméktanács­nak és fizeti a hozzájárulást, ön­hibáján kívül lényeges árbevétel­től eshet el. A szakember hangsúlyozta, az ágazat jövője szempontjából létkérdés, hogy a sertéstartás és-tenyésztés hosszabb távon tisz­tességes jövedelmet biztosító te­vékenység legyen, illetve előse­gítse a rendkívül indokolt tar­tástechnológiai és környezetvé­delmi fejlesztések megvalósulá­sát. A „sertésügyhöz” szólt hozzá két érintett olvasónk. Az egyik, egy kétpói gazda azt mondta, ne­ki csak papíron fizet. magasabb összeget a disznóért az átvevő, mert kézbe már kevesebbet szá­mol. Meg kell nézni néhány felvá­sárló házát, hogy mekkora. Va­gyonokat gyűjtöttek! A nepperek is szépen leszedik a sápot. Van olyan átvevőhely, ahol még a mérleg sincs hitelesítve. A sertés­tartókat bolondnak nézik. Véle­ménye szerint ilyen viszonyok közepette nem lehet az unióba menni. Egy jászberényi gazda szintén panaszkodott: nem kell a sertése senkinek sem, még 180 forintért sem. így nem lehet bol­dogulni. LZ-TA Dr. Mészáros Gyula, az FVM államtitkára a minap egy kama­rai rendezvényen úgy vélte, példátlan mozgások jellemzik a sertéspiacot. Elmondta: három hét alatt 400 ezer sertésnek megfelelő húsmennyiséget hoztak be az országba, ami telje­sen felborította a piaci egyensúlyt. Az államtitkár ígéretet tett arra, ha kell, drasztikus intézkedésekkel meg fogják akadá­lyozni, hogy hasonló eset ne fordulhasson elő az ágazatban. Mostanában hidegek a padok (Folytatás az 1. oldalról)- S bár a legzordabb napokon olykor székeken is alhatnak az emberek, a benti tömegnyomor még mindig elviselhetőbb, mint­ha valaki a szabadban tölti az éj­szakát. Erre szerencsére nagyon kevés példa akad, mert a kintiek ez idő alatt ismerősöknél, elha­gyott tanyákon, vasúti kocsikban húzzák meg magukat. Persze az idősekért, betegekért mostaná­ban fokozottan aggódunk. Éppen ezért három utcai szociális mun­kásunk hetente kétszer meleg te­ával, hideg élelmiszerrel, szükség esetén ruhával és alapvető gyógy­szerekkel is ellátja a rászorulókat. Az ilyen, úgynevezett teajáratok­ból - a krízisszálló férőhelyeihez hasonlóan - több is elkelne. A bővítésnek viszont pénzügyi kor­látái vannak, hiszen az utcai szo­ciális munka államilag nem fi­nanszírozott. Maradnak a pályá­zati lehetőségek. Horváth Istvánné ezenkívül el­mondta: a nappali melegedő hét­főtől szombatig folyamatosan üzemel. Az épület - ahol tavaly óta kihelyezett ügyfélfogadást tartanak és idén kulturált cso­magmegőrzőt alakítottak ki - de­cember 16-tól krízisszállóként is működik. Mivel azonban a funk­ció időszakos kiegészítésére, amely 12 idős, beteg hajléktalan férfi magasabb színvonalú ellátá­sát teszi lehetővé, a szakminiszté­riumtól a tervezettnél mintegy másfél millió forinttal kevesebb támogatást nyert az intézmény, a rendelkezésre álló forrásokból várhatóan csak március közepéig tudják majd „életben tartani” ezt a szolgáltatást. Ebben az évben azonban a HSZK egy országos foglalkoztatási programba is újra bekapcsolódott. Ennek eredmé­nyeként december végéig átad­nak egy - nyolc, fedél nélkül élő, ám önálló keresettel rendelkező személy társadalmi beilleszkedé­sét segítő - Hajlék Otthonház el­nevezésű létesítményt a Gyopár út 6. szám alatt. 'I__________ BUGÁNY Bajlódunk a szívünkkel (Folytatás az 1. oldalról) A háziorvosok 1997-től kétéven­ként a hozzájuk bejelentkezettek betegségeiről statisztikai jelentést készítenek. Betegségcsoporton­ként tekintve a legnagyobb mér­tékben a keringési rendszer be­tegségeit diagnosztizálták, ezek közül is a magasvémyomás-be- tegséget. E betegség a 18 évesnél idősebb népesség esetében az 1999. év százalékában férfiak ese­tében 111,9, nők esetében 108,4 százalék. Szintén a keringési rendszer- betegségei közül az ischaemias szívbetegségek cso­portjába tartozó betegségeket di­agnosztizálták a háziorvosok me­gyénkben a 2. legnagyobb gyako­risággal. Következő leggyakoribb betegségcsoport a mozgásszervi megbetegedések körébe tartozó csigolyabántalmak, gerincbeteg­ség. A vizsgált betegségek között 4. leggyakoribb a szerzett cukor- betegség, melynek nőknél maga­sabb az előfordulása. Az idült al­só légúti megbetegedések - az 5. leggyakoribb betegségcsoport — esetében a mutatók alapján meg­állapítható, hogy a férfiak na­gyobb arányban szenvednek lég­úti betegségben, mint a nők, ez kapcsolatban állhat a dohányzók arányával, a dohányzási szoká­sokkal. A háziorvosi és házi gyermek- orvosi szolgálathoz bejelentke­zett 0-18 évesek betegségei közül a leggyakoribb a vér, vérképző szervek betegségei és az immun- rendszert érintő bizonyos rendel­lenességek. A második leggyakoribb az en­dokrin-, táplálkozási és anyagcse­re-betegségek, a harmadik a szemizmok, a binokuláris szem­mozgás, az alkalmazkodás és fénytörés betegségei. Negyedik helyen állnak a mentális és visel­kedészavarok. A fenti betegségek a fiúknál gyakoribbak, míg az ötödik, a kalóriatöbblet miatti el­hízás, a lányokra jellemzőbb. A következő leggyakoribb betegség az asztma, mely fiúknál fordul in­kább elő. A hetedik leggyakoribb betegségcsoportba a deformáló hátgerinc-elváltozások tartoznak, melyben inkább a lányok szen­vednek. Megyénkben a tbc-megbetege- dés a határértéket meghaladja, ezért az elmúlt két évben elren­delték a kötelező tüdőszűrést. BGY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents