Új Néplap, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-09 / 286. szám

12. OLDAL

SPORT

2002. December 9., hétfő |||

Helytálltak csapataink a negyedosztályban

Véget ért a 2002-2003-as őszi idény a labdarúgó NB III. Alföld-csoportjában

Kapusszomorítók

Mindig különleges tekintély övezi azokat a játékosokat, akik a legtöbb gondot okozzák az ellenfelek kapui előtt.

Ha a kettőzött figyelem ellenére is gyakran képesek túljárni a kapusok eszén, akkor igen valószínű, hogy előkelő helyet foglalnak el a gólkirály-jelöltek külön versenyében.

Régiónk játékosai közül ketten is felkapaszkodtak a képzeletbeli dobogó harmadik fokára, Luca Mariusra és Fekete Gáborra tehát nem panaszkodhatnak a rákóczifalvi és karcagi szurkolók.

íme az állás az őszi idény befejeztével:

— 15: Koncz Zsolt (Szentes), 14: Brinszki Adrián (Algyő), 12: Luca Marius (Rákóczifal- va), Fekete Gábor (Karcag), 11: Faragó A. (Fegyvernek), Török (Szentes), 10: Konka (Jászberény), Janis, Lipták (mindkettő Kondoros), 9: Bese (Szajol), Marik (Járnina), Faragó Zs. (Fegyvernek), Balázs (Jászberény), 8: Nana (Szentes), Vasas (Szajol), Bakos (Gyomaend- rőd), Vona (Szajol), 7: Nagy L. (Hódmezővásárhely), Kasik (Békés), 6: Osan (Hódmezővásárhely), Borbola (Jamina), Kiss L. (Túrkeve), Babotán (Karcag), Vejtei (Harta), 5: Ispán, Szabó L. (mindkettő Harta), Pálinkó (Szentes), Erhardt (Algyő), Juhász (Hódmezővásárhely), Sólyom, Kántor (mindkettő Kisújszállás), Juhos (Szentes), Szauer (Harta), Gergely (Szajol), Varga (Kondoros), Klimaj, Bogdán (mindkettő Szarvas), Kurilla (Jamina), 4: Gulyás (Szarvas), Nagy R. (Jászberény), Mester (Gyomaendrőd), Varga R. (Algyő).

Karcag a legjobb csapatunk

Nehéz helyzetben a Szajol és a Fegyvernek

A szezon egyik legizgalmasabb meccsének a Kisújszállás—Jászberény találkozó bizonyult, ahol a helyenként bokáig érő víz feladta a leckét mindkét csapat játékosainak

Az őszi végeredmény alapján nyugodtan kijelenthetjük, ezt a bajnokságot már csak a Szentes bukhatja el, riválisai a papírforma alapján már nem szólhatnak bele az elsőség kérdésébe. A Csongrád megyei együttes a nyáron remekül erősítette meg egyébként sem gyenge keretét, s a nem is olyan régen még Kunszentmártonban játszó Koncz Zsolt vezérletével könnyedén vette az akadályt. Meggyőző fölényét nem csak tízpontos előnye, de a legkevesebb kapott és a magasan legtöbb szerzett gól is bizonyítja. Kellemes meglepetésre két megyei csapatunk követi a táblázaton: a Karcag rendkívül kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtva szinte mindvégig a dobogón tanyázott, míg az NB II-től a nyáron visszalépett Jászberényi SE Vasas a hajrában tornázta fel magát a harmadik helyre. Míg a kunsági gárda elsősorban a hajdúságból „beszerzett” fiatalokra építkezett, addig Vígh Tibor több saját nevelésű játékost is a mélyvízbe dobott. Az eredmények szerint mindkét út járható, amennyiben megfelelő hátteret biztosítanak a vezetők a nyugodt munkavégzéshez. Nem lehet okuk a panaszra a kisújszállási drukkereknek sem, hiszen kedvenceik mindvégig az élmezőnyben tanyáztak, s megőrizték esélyüket arra, hogy a nyári záráskor el is érjék célkitűzésüket. Az már más lapra tartozik, hogy Kui Tibiék éppen olyan találkozókon vesztettek pontokat, melyeken ők voltak a toronymagas favoritok.

A VLC Rákóczifalva ezúttal egálra hozta ki a győzelmek és vereségek számát, ám a tavaszi bronzérem után ez mindenképpen kudarcnak tűnik, s csak a középmezőnybeli tagságra volt elegendő. Az már

más lapra tartozik, hogy több súlyos sérülés is nehezítette Gömöri Béla edző dolgát, s ez valamelyest érthetőbbé teszi a várakozástól elmaradó szereplést. Kellemes meglepetést okozott viszont az újonc TUSE-Túrkeve, melyet nyáron sokan a biztos kiesőjelöltek között emlegettek. Ehhez képest a „lesajnált” gárda meglehetősen stabil benyomást keltett, s egyetlen pillanatig sem foglalt helyet az alsó régióban.Az már a nyáron is köztudott volt, hogy a Szajol nem tudja megismételni tavalyi remek teljesítményét. Az átalakult keret ugyan tudása alapján a középmezőnyben végezhetett volna, ám a fegyelmi bizottság különböző okok miatt - jogosulatlan játék, átigazolási díj ki nem fizetése - 9 (!) pontot levont az együttes összteljesítményéből, ez pedig egy csapásra a sereghajtók közé száműzte a fiatalokra épülő együttest. Hasonlóan nehéz tavasz elé néz a Fegyvernek is, mely a mezőny utolsó helyén szerénykedik.' Bár a szerzett góljai számával még nem is lenne probléma - a Faragó-testvérek kitettek magukért ezen a téren -, ám a sok kapott találat megpecsételte az együttes sorsát.____________■

Őszi végeredmény

1. Szentes

15

13

1

1

56- 9

40

2. Karcag

15

9

3

3

31-14

30

3.Jászberény

15

8

3

4

29-15

27

4. Kondoros

15

7

5

3

32-25

26

5. Kisújszállás

15

7

4

4

27-22

25

6. Jamina

15

7

4

4

27- 24

25

7. Algyő (2)

15

8

2

5

29-22

24

8 Rákóczi

15

5

5

5

24-22

20

9. Harta (1)

15

5

6

4

27-26

20

10. Túrkeve

15

'5

4

6"

'17-17

19

11. Szarvas

15

5

2

8

24-43

17

12. H.vásárhely

15

4

3

8

19- 31

15

13. Gyoma

15

3

3

9

24- 36

12

14.Békés

15

2

3 10

13-38

9

15. Fegyvernek

15

2

1

12

28-54

7

16. Szajol (18)

15

4

3

8 34-43-3

Négy nyeretlen idegenben

Örök igazság, az idegenbeli sze- hét hiányérzete, a többiek általá- replés mutatja meg a csapatok ban azt hozták, ami elvárható igazi erejét. volt tőlük. A Karcag kimondottan

A hazai körülmények között el- jól szerepelt vendégként, s ez di- várható jó eredmény után min- cséri Varga János edzőt, aki soha dig a bravúrok predesztinálnak nem elégedett meg a biztosnak

látszó döntetlennek, hanem rendre győzelemre játszatta csapatát. Furcsa kettőség jellemezte idén ősszel a Rákó- czifalvát, mely a csapnivaló hazai szereplés mellett igencsak kitett magáért idegenben, s mindössze kétszer kellett pont nélkül hazatérnie. Kisújszállás ugyanazt a megbízható játékot nyújtotta a város határán kívül is, mint odahaza, ám fájó lehet számára, hogy éppen olyan meccseken hullajtott el értékes pontot, ahol toronyma- A rutinos Major László vezette rákóczifalvi védelem remekelt gas favoritnak szá- idegenben mított.

A herényiek ugyan büszkék learra, hogy komolyabb célokat hetnek pozitív gólkülönbségükre tűzzön maga elé egy egyesület. - mindössze hat gárda volt erre Megyénk csapatai közül igazából képes -, de a négy vereség miatt ezen a téren csupán kettőnek le- csak a középmezőnyben végezhettek. Nincs okuk panaszra a szajoli szurkolóknak sem, hiszen négyszer is „pontosan” érkeztek haza kedvenceik idegenből.

Két együttesünk lóg ki a sorból: a Túrkeve elsősorban gyenge csatárjátékának köszönheti, hogy egyetlen pontra tellett erejéből vendégként, hiszen a hét meccsen kapott tizenegy gól nem tűnik soknak. Ezzel szemben a Fegyvernek rúgott góljainak száma (12) akár dicséretes is lehetne, ha nem állna a bevétel rovatban több, mint a kétszerese. Nincs az a csatársor, mely az idegenbeli meccseken átlagban kapott közel négy gólt ellensúlyozni tudná.

Idegenben

1. Szentes

5

1

1

23- 6

16

2. Karcag

5

3

18-10

15

3. Rákóczi

4

2

2

17- 11

14

4. Kisúj.

3

2

3

15-14

11

5. Jamina

3

2

3

11- 12

11

6. Algyő

3

1

3

14-13

10

7. Szarvas

34

8- 18

9

8. Jászberény

2

2

4

12-11

8

9. Kondoros

1

4

2

10-13

7

10. Szajol

1

3

4

16-23

6

11. Harta

1

2

4

8-17

5

12. Hódmező.

1

2

4

8-19

5

13. Gyoma.

2

6

11-25

2

14. Túrkeve

1

6

3- 11

1

15. Fegyvernek

1

6

12-27

1

16. Békés

8

3- 25

0

Az oldalt írta és szerkesztette: Géléi József. Fotók: Mészáros János.

Karcag

a legsportszerűbb

Elsöprő megyei sikert hozott a sportszerűségi verseny, az első négy helyen csak régiónkbeli csapat található. Ez azért különösen örömteli, mert a listavezető Karcag és a negyedik Jászberény az eredményesség szempontjából is elismerésre méltó őszt produkált. A karcagiak azzal is büszkélkedhetnek, hogy egyetlen játékosukat sem állították ki a szezon során. Szajolban a nem várt gyenge szereplés a játékosok idegzetét is megviselhette, hiszen a sok sárga és piros lapnak köszönhetően csak tizenötödikként zárt az együttes. Külön kell szólni Túrke- véről, ahol nem is a labdarúgók, hanem Homoki Károly edző ad (ott) munkát a fegyelmi bizottságnak. Bár eredetileg egyhónapos látszat eltiltással sújtották Földi játékvezetővel való összetűzése miatt, most az FB félrevezetése, valamint megfelelő végzettség hiánya okán újabb eljárás indul ellene, illetve klubjával szemben.

A sportszerűségi verseny állása

1. Karcag 40

2. Kisújszállás

53

3. Rákóczifalva

58

4. Jászberény

64

5. Algyő

67

6. Fegyvernek

70

7. Békés

71

8. Hódmezővásárhely

77

9. Szentes

77

10. Gyomaendrőd

80

11. Jamina

84

12. Harta

93

13. Túrkeve

94

14. Kondoros

95

15. Szajol

100

16. Szarvas

132

„Udvariatlan” herényiek

Egy csapat szereplésére mindig döntő hatással van, hogy hazai környezetben milyen eredményre képes.

Amelyik képes veretlenségét megőrizni, s csak elvétve ajándékoz pontot vendégének, az biztos, hogy előkelő helyen végez a táblázaton, amelyik viszont otthon botladozik, az általában idegenben sem képes a bravúrra.

Nincs ez másként az Alföld csoportban sem. Szentesen például egyetlen csapatnak sem adatott meg a legminimálisabb sikerélmény sem, sőt, 720 perc alatt összesen csak három gólt kapott. Rajta kívül csupán három együttes őrizte meg hazai veretlenségét: a Jászberény egy, a Túrkeve és a Karcag három alkalommal engedte ponttal távozni vendégét. A herényiek jó szereplése, illetve négy kapott gólja nem is különösebb meglepetés, hiszen Vígh Tibor mindig különös gonddal szervezi meg csapata védekezését, ellenben az újonc majdhogynem hibátlan szereplése több, mint meglepetés. Eredményeik önmagukért beszélnek, s azonnal érthetővé válik, miért stabil tagja a középmezőnynek a Homoki-legénység. A Karcag viszont éppen amiatt van jelentős hátrányban a Szentes mögött, mert hat pontot engedett kicsúszni kezei közül.

A Kisújszállás rendkívül kiélezett meccseket játszott odahaza, s mint gólkülönbsége mutatja, igazából ritkán dőlhettek nyugodtan hátra szurkolói a lelátón.

A szajoliak képviselik a végletet: nyertek vagy vesztettek L. Kiss Lajos edző tanítványai, egyetlen alkalommal sem osztoztak meg a pontokon.

Az állandó győzniakarás ugyan szimpatikus vonás, ám az eredménykényszer nagy úr, azaz taktikusabb játékkal talán két-három döntetlen elkelt volna.

A szezon negatív meglepetését a Rákóczifalva okozta, mely mindössze tizenötödik a pálya- választók táblázatán. Mindössze egyszer sikerült nyerniük Luca Mariuséknak, s átlagban egyetlen gólt szereztek szurkolóik előtt.

A fegyvernemek sereghajtó helye mindent megmagyaráz, az az együttes, mely hatszor is vereséget szenved otthon, csak a kiesés elkerüléséért indulhat harcba.

Otthon

1. Szentes

833- 3

24

2. Jászberény

6

117- 4

19

3. Kondoros

6

1

1

22-12

19

4. Túrkeve

5

3

.

14-6 8

18

5. Algyő

6

2

17- 10

18

6. Harta

4

3

1

20-11

15

7. Karcag

4

3

13- 4

15

8. Jamina

4

2

1

16- 12

14

9. Kisúj.

4

2

1

12- 8

14

10. Gyoma

3

1

3

13- 11

10

11. Hódmező.

3

1

4

11- 12

10

12. Szajol

3

4

18- 20

9

13. Békés

2

3

2

10-13

9

14. Szarvas

2

2

4

16-25

8

15. Rákóczi

1

3

3

7- 11

6

16. Fegyvernek

2-6

1

6-27

6

A góllövőlistán legelőkelőbb helyen Luca Marius (labdával) áll megyénk játékosai közül

A számok tükrében

Befejeződött a 2002-2003-as bajnoki labdarúgó idény első fele az NB III. Alföld-csoportjában. A lejátszott 120 mérkőzés közül valamennyi annak rendje és módja szerint a 90. percet követően ért véget, egyetlen találkozó sem szakadt félbe.

Az már más lapra tartozik, hogy például Babella Attila jogosulatlan szereplése miatt a szajoliak 3-0-ra elvesztették az eredetileg 3-2-re megnyert meccset a Szarvas ellen vagy az Algyő hasonló hiba miatt elvesztett három pontot — sőt egy büntetőponttal is sújtották — a Hartával szemben.

Összesen 36.600 néző tekintette meg az őszi idény mérkőzéseit, s ez fordulónként 2440 főt, meccsenként 305 nézőt jelent.

Nem panaszkodhatnak a drukkerek a gólok számára, hiszen összesen 444-szer zördültek meg a hálók, s ez 3.7-es mérkőzésenkénti átlagot jelent. A játékvezetők 465 sárga és 34 piros lapot mutattak fel a szezon során — ez meccsenként négyes átlagot ér -, s ez megközelítőleg hasonló eredményt jelent, mint egy esztendővel ezelőtt. A második és a kilencedik fordulóban viselkedtek a legsportszerűbben a játékosok, akkor egyetlen kiállításra sem került sor.

A legtöbb mérkőzést a Jász- Nagykun-Szolnok megyei játékvezetők vezették (szám szerint 43-at), őket a békésiek (37), majd a csongrádiak (28), végül pedig a bács megyeiek (12) követik. Személy szerint a leggyakrabban Fülöp Zoltánnal találkozhattak az együttesek, a csongrádi bíró 10 találkozót dirigált ösz- szesen. Régiónk dirigensei közül Agócs János volt a legfoglalkoztatottabb (6), de Gyertyás Zsolt (5) és Kökény Szabolcs (5) is minden harmadik fordulóban kapott feladatot.