Új Néplap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-07 / 259. szám

■■■ 2002. November 7., csütörtök TÜKÖR 5. OLDAL EGYE Sorokban RÉGI-UJ VEZETŐK. A minap Abonyban is megtartotta alaku­ló ülését a helyi önkormányzat. Az már korábban eldőlt, hogy a választásokon független jelölt­ként indult dr. Gajdos István immár negyedik ciklusát kezd­heti meg a város polgármesteri székében. A társadalmi megbí­zatású alpolgármesteri tisztsé­get pedig az új, 19 tagú képvi­selő-testület egyhangú döntése alapján dr. Egedy Zsolt, a Kis­gazda Polgári Egyesület képvi­selője töltheti be, aki 1998 és 2002 között négy éven át már ugyancsak volt e funkció birto­kosa. Illetményük megállapítá­sa sem késztette vitára a város­atyákat. A polgármester tiszte­letdíját ugyanis változatlanul 330 ezer, míg helyetteséét 93 ezer 588 forintban határozták meg. bj FAZEKASOK. A hagyományt követve a Túri Fazekas Kft. az idén főként mezőtúri népművé­szeti termékeket készít. Az EU- országokba német és angol ér­deklődésre a hagyományos me­zőtúri formát kiegészítik a kül­földi igényeknek megfelelő de­korációval. FOTÓ: CS. I. UTOLSÓ FELÚJÍTÁS. Az utolsó két medencét is felújítják a cserkeszőlői gyógyfürdőben. A több mint százmillió forintos beruházás kivitelezőjét a na­pokban választják ki a közbe­szerzési eljárás során, ezután még idén elkezdődik a hullám­medence építése, pe Együttműködő közgyűlések Fontos feladat a megye leszakadásának megállítása A megyeházán tegnap Botka Lajosné szolnoki polgármester és Tokiár István, a megyei köz­gyűlés elnöke közös sajtótájékoztatón beje­lentette, hogy a megye és a megyei jogú város közgyűlése nevében együttműködési szerző­dést írnak alá. Szolnok Az együttműködési megállapodás tartalmáról szólva Botka Lajosné elmondta, hogy már a vá­lasztások előtt egyeztették a programokat, és az aláírást a választási eredmények alapozták meg. A cél a lakosság életminőségének javítása, a me­gye leszakadásának megállítása, amihez a kor­mányprogram jó feltételeket biztosít. Fontos közös feladatokat kell még elvégezni az európai uniós felkészülés során, ehhez közös projekteket kell készíteni források bevonására. Az együttműködés konkrét eleme lesz a gazda­ság fejlődésének segítése, a munkahelyteremtés, Szolnokon elsősorban kvalifikált munkaerőt kí­vánó munkahelyek teremtése. Az infrastruktúra fejlesztése változatlanul fon­tos közös cél és érdek, de vannak közös érdekek az idegenforgalom, az oktatás, a művelődés, a kultúra, az árvízi védekezés és az egészségügy területén is. Az egészségügyről és az egészség­­ügyi reformról szólva a polgármester beszélt a MÁV Kórház jövőjéről is. A Gazdasági Miniszté­riumtól kapott információk szerint a MÁV Kór­ház továbbra is egyszerre lesz ellátási területtel rendelkező közkórház és vasutaskórház. A rész­leges visszafejlesztés helyett új szakterületekkel bővül, onkológiával, reumatológiával és gasztro­­enterológiával. Ezeken a területeken magas mű­szaki színvonal kialakítása várható. Mindez azonban nem érinti a Hetényi Kórház funkcióját. A Gazdasági Minisztérium feladatellátási szerző­dés megkötését tervezi Szolnokkal és Török­­szentmiklóssal. Munkatársunk kérdésére, hogy ez a fenntartás költségeinek megosztását is jelenti-e, Botka La­josné úgy válaszolt, hogy a fenntartó a Gazdasá­gi Minisztérium marad. Tokár István az elhangzottakhoz hozzátette, hogy a szerződés megvalósítását a két testület ál­tal létrehozott egyeztető bizottság ellenőrzi, illet­ve gondozza majd. Az egészségügyi rendszer változásáról szólva elmondta, hogy a tervek sze­rint a szolnoki háziorvosok a későbbiekben bete­kinthetnek majd a kórház bizonyos adataiba, a kettős adminisztráció elkerülése érdekében. Milliárdos programok megyénkben Szolnok Hétmilliárd forint címzett támogatás érkezhet a megyébe inf­rastrukturális beruházásokra és intézményfejlesztésre — ál­lította a szolnoki Hozam Klubban a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Szekeres Imre elmondta, a jövő évi költségvetés tervezésekor kiemelt célként kezelték az esélyegyenlőség megteremtését. Ugyanakkor a szocialista-liberális kormányzat a tervezett államház­tartási hiánynak csaknem duplá­ját „örökölte meg” az előző kabinettől. Szekeres Imre a jövő évi költségvetési tervezet kapcsán ki­fejtette: a kormány­zat jelentős összege­ket szán a jóléti ki­adásokra. Jelentősen megemelnék a lakha­tási támogatásokat, a családi pót­lékot és az özvegyi nyugdíjakat. Az esélyegyenlőséget szolgálan­dó 15 milliárd forintos alapot hoz-Az elmúlt két évben jók voltak a külgazdasági feltételek, en­nek ellenére az ország gaz­dasági fejlődésének lendü­lete megtört - vélte az ál­lamtitkár, aki mindezt ada­tokkal is igyekezett alátá­masztani. Szekeres Imre elmondta: 1999 és 2001 kö­zött a GDP 4,9 százalékról 3,8 százalékra csökkent, a beruházások növekedése 5,3-ről 4,5 százalékra mérséklődött, nőtt viszont a külkereskedelmi mér­leghiány és a külső államadóság. Hajléktalanlét a vízparton (Folytatás az 1. oldalról) Hosszú győzködés után nyílik meg Szabó Béla, aki szeptember­ben még kellemesebb időjárási körülmények között töltötte be a gátoldalban épített bungalójában a 40. születésnapját: - Valaha a szolnoki malomban dolgoztam, mint molnár, de miután a zúzó­gép széttrancsírozta a kezemet (noha nyoma sincs a balesetnek — a szerző), semmilyen munkát nem kapok. A feleségem is elha­gyott. Pontosabban, egy veszeke­désnél szó szerint kidobtam az ablakon, s a gyilkossági kí­sérlet miatt másfél évet ül­tem. Kiszabadultam, laká­som nem volt, a szülők el­haltak, munkát nem kap­tam, így hát éppen tizedik telemet kezdem el utcai hajléktalanként az idén. Sanyi öcsém is velem tar­tott - mutat rá társára -, együtt kukázunk, azt es­szük, amit a szemetesek­ben találunk - csuklik el Béla hangja, miközben a tekintetével a mondatait ahákkal és öhömökkel nyomatékosító öcsköst ke­resi. - Úgy van az, ahogy azt a bátyám mondja! - telik ki csupán ennyi Sanyitól. Rákérdezünk, kukázás helyett a szerény jussot adó közmunkát miért nem vállalják, vagy miért nem alszanak a hideg rongysátor helyett hajléktalanszállóban, de szavaikból úgy tűnik, a „munka” szótól megborzongnak, s régtől tántoríthatatlanul ezt az életmó­dot választották maguknak: - Nem vagyunk mi egészségesek a melóra. Teázni, meg meleg éte­lért be-bejárunk a nappali mele­gedőbe, ám az éjszakákat azért nem töltjük a hajléktalanszállón, mert mindig kirabolnak bennün­ket — állítja, s közben azt fürkész­­szük, vajon mit is lophatnának el Béláéktól. Sárban folytatott társalgásunk közepette vettük észre, hogy egy bottal is nehezen közlekedő idős asszony állt meg mellettünk. Be­levettük a beszélgetésbe, így de­rült ki, hogy Miidós Ferencnének hívják, jóval túl van már az ötve­­nen is, és igen közeli kapcsolat­ban van a két Szabóval. - Volt ne-Ezeknek az embereknek is élniük kell valahol” kém két, papíron bejegyzett fér­jem is. Később ez a két rohadék lett az élettársam, de elhagytak egy mocskos k...áért - tárul ki túlzottan is őszintén az asszony­ság, akitől azt is megtudjuk, hogy az ital „csúsztatta le” őt is a gátol­dalba. Egyik kísérőnk, Hernádi B. György, az Élő és Holt Folyóinkért Alapítvány kuratóriumi elnöke rettentően nehezményezi, hogy a hajléktalanok e helyen találtak maguknak „állandó” szállást: - Szervezetünk, amely „Viza Ala­pítvány” néven vált ismertté, a természet- és a környezetvédel­met tartja legfontosabb feladatá­nak. Belátom, hogy ezeknek az embereknek is élniük kell vala­hol, de a munkát és a szociális se­gítséget elutasító, különös élet­módot folytató hajléktalanoknak sem lehet mindent megengedni, csak azért, mert maguk választot­ták hátrányos helyzetüket, vagy mert egyesek rászorultaknak ne­vezik őket. A Kötivízigé ez a terü­let, megbízásából telepített erre a helyre nyárfacsemetéket a Nefag, amelyek most eléggé el nem ítélhető módon tűz­gyújtásra szolgálnak. A szemetet körös körül hord­ja a szél, a fekáliát és más egyéb fertőző szennyet pe­dig az áradó Zagyva mossa bele a folyóba. Tarthatat­lan ez az állapot, s most, hogy lehullottak a levelek, a vízszintemelkedéstől és az időjárástól felázott, a vá­rosképbe nem illő sátortá­bor életét a szemben lévő, Szolnok ispán körúti ma­gasházak lakói is kellemet­lenséggel viselik el - han­goztatja Hernádi B. György. Látogatásunk befejeztével óva­tosan araszolgatunk visszafelé, átfázva kerülgetve a különféle szétszórt hulladékokat és a le­gyektől elárult „taposóaknákat”. A közelben lévő kávézóban el­gondolkodva a látottakról csende­sen elszürcsölgettünk egy-egy csésze forró teát. Az édes nedűt kevergetve lépett hozzánk a fel­szolgáló, aki barátságosan csak annyit szólt: „Finom, friss folyó­vízből készült. Egészségükre!” MÉSZÁROS GÉZA nak létre az önkormányzatoknak pályázatokhoz szükséges önerő előteremtésére. De jelentősen megnövelik az informatikai prog­ramokra és a kutatásfejlesztésre szánt összegeket is. Szekeres Imre ígéretet tett a 4- es főút Albertirsa—Szolnok kö­zötti szakaszának négysávosítá­sára, az elkerülő szakaszok meg­építésére. Ugyanakkor szüksé­gesnek tartaná a 44-es főút négy­­sávosítását, a jászberényi körgyű­rű létrehozását, valamint a Jász­ság és az M3-as autópálya közötti kapcsolatot javító hatvani elkerü­lő út megépítését. Az államtitkár jó esélyt lát arra, hogy a címzett támogatásokra rendelkezésre álló 54 milliárd forintból hétmilliárd a megyébe érkezzen, szennyvízbe­ruházásokra és intézményfejlesz­tésekre. EGESZSEGUNKRE! Az egészséges életmódért címmel hirdette meg rendezvénysorát a jászberényi Déryné Művelődési Központ, az Ifjúsági Egészség­­ügyi Szolgálat, valamint a Ma­gyar Vöröskereszt Területi Szer­vezete a héten. Ismeretterjesztő előadásokat, vetélkedőket, ját­szóházakat szerveznek az első­segély-nyújtási ismeretektől, a házi betegápolás lehetőségein át a kamaszkori egészségi prob­lémákat is megbeszélve, s nem feledkezve meg az egészséges táplálkozás jótékony hatásairól sem. A minap az általános isko­lák harmadikosai részére szer­veztek Natura játszóházat, ahol az egészséges táplálkozás elő­­nyei voltak „terítéken”. bcs VÉLEMÉNY TÓTH ANDRÁS Udvariasak, de tudnak kemények is lenni Szolgálnak és védekeznek Ismét felizzottak az indulatok egy romákat érintő ügyben. Történt, hogy a gyöngyösi kór­házban hozzátartozójukat siratták a roma ro­konok. Túl hangosan - állítják a kórháziak, ezért is hívták előbb biztonsági őröket, majd később rendőröket. Itt kezdődött a baj. A 40-50 roma ellen „bevetett” hat rendőr csak olaj volt a tűzre. Az indulatok elszabadultak, és most kölcsönö­sen vádaskodnak a felek, hogy ki kit vert meg. Jobban, mint a má­sik. Mert az adok-kapokban a rendőrök is megsérültek, meg per­sze a romák közül is páran. Magam még soha nem voltam hasonló „rendőri intézkedés ha­tálya alatt”, így csak elképzelni tudom a szituációt, és az lehet, nem vezetne helyes követ­keztetésekre. Amikor indu­latos az ember, könnyen es­het hibába. Ellenben mivel gépkocsit vezetek, volt alkalmam már többször is rendőri intézkedéssel szembenéznem. Amikor a rendőr leállított, mindig udvariasan köszöntött, bármekkora „ökör” hibát is vétettem. Mehettem én százzal is lakott területen belül, a rendőr nem rángatott ki egyből az autóból, és sózott gu­mibottal a hátamra azzal a felkiáltással, hogy most aztán megla­kolok, mert veszélyeztettem embertársaim életét. Nem. Szépen, higgadtan elkérte a jogosítványomat, majd udvariasan megkér­dezte, tudom-e, miért állított meg. Majd amikor kitárgyaltuk a helyzetet, akkor ismét nyugodt hangon közölte a büntetési téte­leket, amik közül magam választhattam. Majd az ellenőrzés után udvariasan elköszönt, bármennyire is a pokolba kívántam. Egyszóval az - egyébiránt tanult - rendőrök tudnak viselked­ni. Udvariasan, de ha kell, bizony tudnak kemények is lenni. Ahogy a helyzet megköveteli. Ha valakivel szemben kényszerítő intézkedést kell tenniük, én úgy vagyok vele, tegyék. Biztosan tisztában vannak vele, mit kell tenniük, hiszen kívülről tudják a szolgálati szabályzatot. Mindazonáltal azt javaslom, a tűzoltók mintájára a rendőrök is vigyenek magukkal akciójukra videokamerás embert. Ezzel két legyet üthetnek egy csapásra: először is kétszer is meggondolják, hogy mit tesznek intézkedésük alatt, másodszor pedig megvédik magukat (később, ha oda „fajul” az ügy) az alkalmatlan vádasko­dásokkal szemben. Ha másként nem megy, próbálják meg ezzel (is) „megvédeni” magukat, hiszen ők ebben az erőszakos világban úgy látszik, ma­guk is védelemre szorulnak... Elképzelések nélkül? JÁSZFÉNYSZARU Az önkormányzatoknak rendkívüli figyelmet kell for­dítaniuk az uniós csatlako­zást megelőző fejlesztési tá­mogatások „lehívását” előké­szítő programokra, mert ha elképzeléseik kimaradnak a regionális, illetve országos fejlesztési tervek dokumentu­maiból, esetenként évekre búcsút mondhatnak a közös­ségi pénzügyi támogatások­nak. Mindez Vérségi László térségme­nedzser tájékoztatójából derült ki, amelyet a Jászsági Önkor­mányzatok Szövetsége helyható­sági választásokat követő első ülése után tartott. A tanácskozás napirendjei között egyebek mel­lett szóltak a Project 2002 prog­ramról, amely az észak-alföldi ré­gióban térképezi fel az elkövetke­ző évekre vonatkozó beruházási elképzeléseket: A térségmene­dzser rámutatótt, hogy a három megyéből összesen hatszáz pro­jektelképzelés futott be a progra­mot készítő céghez. A legkeve­sebb elképzelés megyénkből ér­kezett, s ezek közül is csak négy vonatkozik közvetve vagy köz­vetlenül a Jászságra. Hozzátette: a program lezárásáig még jó vol­na néhány projektelképzeléssel megtoldani a készülő terveket. Talán még fontosabb a készü­lő Nemzeti Fejlesztési Terv, amelynek regionális operatív programjáról kaptak tájékoztatás a településvezetők. A támogatás­ra javasolt elképzelésekhez no­vember 15-ig lehet benyújtani ajánlásokat az önkormányzatok­nak. A fejlesztési tervhez igazítva határozzák meg azt a támogatási összeget, amellyel hazánk felzár­kózását segítik majd a közösségi alapokból._______________bcs. Mi a véleménye a felajánlásról? Belpolitikai vihart kavartak azok a külföldön megjelent cik­kek, amelyek szerint a tagsággal járó kötelezettségek elmu­lasztása miatt hazánkat súlyos NATO-kritikák érték. Ennek ellensúlyozására a miniszterelnök lapértesülések szerint szükség esetén kis létszámú harcoló alakulatot is felajánl wa­shingtoni tárgyalásai során. Lapunk járókelők véleményét kérdezte erről a lehetőségről. Körkérdés Selmeczi Leven­te, 49 eszten­dős nyomdai fényképész: - Szerintem az eddigi NATO- szerepvállalá­­sunk nem azt igazolja, hogy jogosak volnának a kritikák. Különösen az Egyesült Államoktól, amely köztudomású­lag az ENSZ legnagyobb adósa. Éppen ezért úgy vélem, nem ér­demes „túlkínálnunk” magunkat, azaz csak az ország méreteivel, gazdasági erejével és teherbíró képességével arányos feladatokat szabad elvállalnunk. Ábel Zita, 21 éves pultos: - A fegyveres konfliktusok valahogy sohasem hoz­tak igazi meg­oldást a vitás kérdésekben. Ráadásul Ma­gyarországnak a történelem folyamán kü­lönleges érzé­ke volt ahhoz, hogy mindig a vesztes fél oldalára álljon. Ettől függetlenül tartok tő­le, hogy ha az Észak-atlanti Szö­vetségnek szüksége lesz katonai segítségre, akkor NATO-tagor­­szágként nem tagadhatjuk meg a támogatást. Nagy József, 78 esztendős nyugdíjas: — Nekünk ebben a helyzetben nincs választási lehetőségünk. Egyszerűen nem vagyunk döntési hely­zetben, hiszen három éve elköte­leztük magunkat a NATO mellett. Ezek után csupán egyet tehetünk: végrehajtjuk mindazt, amit a ka­tonai szervezet megkövetel tő­lünk. BUGÁNY t i I I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents