Új Néplap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-28 / 277. szám

6. OLDAL ROMA 2002. November 28., csütörtök Sül Ü M KORKÉP Hírhozó AJÁNDÉK RUHÁK. Tovább folytatja jótékonysági program­ját a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Etnikai Érdekvédelmi Egyesület. Pcdfi Tibor elnök ér­deklődésünkre elmondta, a na­pokban a Lungo Drom támoga­tásával negyven zsáknyi ruha­neműt juttattak el a rászoruló családok megsegítésére a fegy­vernek kisebbségi önkormány­zathoz. Az egyesület az adomá­nyért jelentkezőket, illetve a rá­szorulókon segíteni akarók je­lentkezését továbbra is várja a 06-30/255-57-72 telefonon. TÖBB MINT NEMZETISÉG Hiba volt a cigányságot a tizen­három hazai nemzetiség egyi­keként kezelni, részben mert lélekszámban is a legnagyobb, főként pedig azért, mert helyze­te is egész más, gondjait más eszközökkel lehet megoldani — állította egy a kisebbségek munkaerő-piaci helyzetével fog­lalkozó tanácskozáson a Lungo Drom elnöke. Farkas Flórián szerint a romák helyzetét az se­gíti, ha szervezeteik együtt munkálkodnak. INTEGRÁCIÓS KÖZPONT. Az oktatási integrációs normatí­va bevezetésével - mely való­színűleg tanulónként ötvenezer forint lesz - kívánja támogatni a halmozottan hátrányos hely­zetű roma diákokat. Mindemel­lett január 1-jével életre kíván­nak hívni egy országos oktatási integrációs központot. Az intéz­mény a tervek szerint koordiná­torai révén 53 hátrányos hely­zetű kistérségben lesz jelen. A központ feladatait a megyei ön­­kormányzatokkal és intézmé­nyekkel együttműködve végzi majd. ■ Újra közösségfejlesztő képzés Az év végével befejeződik a megyei munka­ügyi központ két esztendővel ezelőtt útjára indított roma közösségfejlesztő program. A központ munkatársai azonban továbbra is megkülönböztetett figyelmet kívánnak fordí­tani a cigányság problémáira. A cigányság foglalkoztatási helyzetének javításá­ra 2000. novemberben indította útjára az ország­ban is egyedülálló programját a megyei munka­ügyi központ. A megye tizennyolc településéről huszonhármán végezték el a több hónapos tanfo­lyamot és álltak munkába mint roma közösség­­fejlesztők. A települések többségében a cigány önkormányzatok alkalmazták a közösségfejlesz­tőket, ám ott, ahol nem tudtak egyezségre jutni a kisebbség és a település vezetői, a polgármesteri hivatalokban vagy önkormányzati intéz­ményben kaptak munkát a közösségfej­lesztők. Mindez azonban a települések­nek nem jelent lényeges kiadásokat, mert a foglakoztatás költségeit (a bért és a járulékait) teljes egészében a munka­ügyi központ vállalta magára, így az ön­­kormányzatoknak csupán irodát és inf­rastruktúrát kellett biztosítani. A program azonban decemberben véget ér. Pé­ter Ferencné, a munkaügyi központ szakembere érdeklődésünkre elmondta, jelenleg a kéteszten­­dős munka értékelését végzik. Ennek során az érintett - települési és kisebbségi - önkormány­zatok véleményét is kikérik a közösségfejlesztők tevékenységéről. Mindeközben már az újabb tan­folyam indítását is tervezik. A programot ugyanis szeretnék kiterjeszteni mind a 39 cigány kisebb­ségi önkormányzattal rendelkező településre. Er­re minden esély megvan, hiszen a decemberben induló képzésre tizenkét újabb település is kül­dött jelentkezőket. Az újonnan csatlakozó falvak között van például a javarészt romák lakta Tisza­­bő, valamint több - a program szempontjából ed­­dig fehér foltnak számító - jászsági község. ■ FIGYELNEK A FIATALOKRA Szolnokon a közösségfejlesztők igen nagy hangsúlyt fektettek a fiatalok­kal, elsősorban az iskolás korosztállyal való törődésre. Számos felvilágosí­tó programot szerveztek, legutóbb éppen a napokban, amikor is a megye­­székhely legnagyobb lakótelepén, a Széchenyi városrész egyik iskolájában beszéltek szakemberek - orvosok, rendőrök - az egészségmegőrzésről, a bűnmegelőzésről, az alkohol- és drogfogyasztás veszélyeiről. Elektorválasztás előtt Már alig több mint három hét ma­radt az elektorválasztó gyűlések megtartására. Azokon a települé­sen élő romáknak, ahol nem jött létre kisebbségi önkormányzat, ez az utolsó lehetőség, hogy bele­szóljanak az Országos Cigány Önkormányzat összetételébe. A jogszabály szerint az úgyne­vezett elektorok választják meg az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat tagjait. Elektor le­het minden helyi kisebbségi ön­­kormányzati képviselő, illetve ki­sebbségi jelöltként mandátumot szerzett önkormányzati képvise­lő, polgármester és szószóló. Azon a településen, ahol ezek kö­zül egy sincs, ott december 19-ig elektorválasztó gyűlést tarthat­nak. Ezt három, az adott települé­sen élő, önmagát kisebbséghez tartozónak valló állampolgárnak kell kezdeményeznie. A választó­gyűlés akkor határozatképes, ha legalább tíz településen élő ki­sebbségi szavazó megjelenik. A elektorjelöltet - akár más telepü­lésen élőt is — a gyűlésen részt ve­vők ajánlhatják. Elektor az lesz, aki a legtöbb szavazatot kapja. Az országos önkormányzatba jelölteket az elektorok maguk kö­zül állíthatnak. ■ Lefaraghatják a lemaradást Négy öt évnyi lemaradást hozhat be néhány hónap alatt három, javarészt cigá­nyok lakta megyei település. Tiszaroffon, Tiszaburán és Tiszabőn PHARE támoga­tással összesen 132 millió fo­rintos beruházás és 43 mil­lió forintos innovációs fej­lesztés indulhat el. A Nemzeti Etnikai Kisebbségi Hi­vatal közreműködésével elindult PHARE-program révén a helyi igényekhez igazodó, a romák in­tegrációját szolgáló beruházások indulhatnak el. így például Tisza­bőn korszerűsítik és roma közös­ségházzá alakítják át a művelődé­si házat, valamint létrehoznak egy foglalkoztatót. Ez utóbbi a néhány évvel ezelőtt épült, ám a jogszabályváltozások miatt soha be nem rendezett húsüzemben kap majd helyet. Tiszaburán gyermekorvosi rendelő építése mellett az óvoda bővítésére és a családsegítő épü­letének felújítására nyílik lehető­ség. Tiszaroffon az óvodában új csoport szobáinak kialakítását, a művelődési ház korszerűsítését és egy iskolai sportudvar kialakí­tását vették tervbe. Mindemellett a településeken számos útépítés leaszfaltozására is lehetőség nyí­lik majd. A civil szervezetek révén szá­mos innovációs, oktatást, foglal­koztatást elősegítő program is el­indulhat a településeken. Tisza­bőn például két, roma modell­program indul. Az egyik a foglal­koztatási helyzet javítását, míg a másik az iskolás diákok szabad­idős tevékenységét szolgálja. Az előbbire hétmillió, az utóbbira 12 millió forintot nyert a település. Hasonló terveket szövögetnek Ti­szaburán is. A nebulóknak a kis­mesterségekben elmélyedést biz­tosító iskolai szakkörök beindítá­sa mellett a teleházban felnőtt­­képzési programok is elindulná­nak. Mindezekre összesen 11 mil­lió forint áll majd rendelkezésre. Tiszaroffon a roma közösségi há­zat töltenék meg programokkal, többek között egy erdei iskolát is beindítva az intézményben. A közbeszerzési pályázat győzteseivel már megkötötték a szerződéseket, így hamarosan el­indulhatnak a fejlesztések. A kivi­telezőknek 5-10 hónap alatt kell elkészülniük a beruházásokkal, míg a pályázaton nyertes civü szervezeteknek az innovációs programokban foglaltak valóra váltására tíz hónapot adott az Eu­rópai Unió. Az összesen 175 milliós fej­lesztéshez a három érintett tele­pülésnek 10 százalékos önerővel kellett hozzájárulni. Ezt — forrás­­hiányos településekről lévén szó - rövid lejáratú hitelekből tudják előteremteni. A kölcsönfelvétel ez esetben azonban valóban megté­rülő befektetés szolgál majd, hi­szen egy esztendő alatt négy-öt évnyi fejlesztést tudnak megvaló­sítani a települések. A három település lakói remélik, a PHARE-támogatással megvalósuló beruházásoknál nekik is lesz munka Esélyteremtő tanács Farkas Flórián, megyénk országgyűlési képviselője, a Lungo Drom elnöke is tag­ja lett a napokban megala­kult Romaügyi Tanácsnak. A szervezet célja a társadal­mi párbeszéd előmozdítása. A Romaügyi Tanács létrehozá­sát Medgyessy Péter miniszterel­nök kezdeményezte. A társadal­mi párbeszéd előmozdítását cé­lul tűző szervezet életre hívása példaértékűnek mondható, hi­szen hazánkban kormányfő ilyen formában még sohasem vállalt felelősséget egyetlen ha­zai kisebbség ügyében sem. Másrészt a szervezetben szá­mos jeles tudós - így például Glatz Ferenc, a Történettudomá­nyi Intézet elnöke és Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke — is helyet kapott. A tes­tület munkáját a kormányfő irá­nyítja, míg az alelnöki teendő­ket Teleki László, a romaügye­kért felelős politikai államtitkár látja el. A testületben helyet ka­pott számos romaszervezet ve­zetője, így Farkas Flórián, a szolnoki székhelyű Lungo Drom elnöke is. A Romaügyi Tanács már janu­ártól több, a cigányság felzárkó­zását elősegítő programot kíván útjára indítani. így egy jóléti in­novációs, valamint egy diszkri­minációellenes programot. Nagy várakozással néznek a roma kis- és középvállalkozók támogatása elé, amelyhez a kormányzat mellett az Európai Unió is pénz­­ügyi támogatást ígért. _____■ Öntudatosodás TELEKI JÓZSEF A cigányság számára eredményes volt az önkor­mányzati választás - mondhatják el egy hónap­pal a voksolás után immár nem csak jogászok, hanem az elemzők is. Mindennek alátámasztá­sára előcitálhatnánk az adatok sokaságát: a négy esztendővel ezelőttinél mennyivel több helyen alakulhatott roma önkormányzat, hány cigány ember került települési képviselői, sőt polgármesteri szék­be. A statisztika azonban - mint sok esetben — ezúttal csak a lé­nyeget fedné el. A Már nem másodosztályú állampolgárok megalakuló cigány önkormányzatok szá­ma ugyanis nem csak a választás sikeresség­ről árulkodik, hanem arra is utal, hogy a romák körében felerősödött az állampolgári ön­tudatosodás. A kisebbségi önkormányzatok mozgástere ugyan meglehetősen szűkre szabott, de azzal, hogy a helyi hatalom szereplői, jelenlétük, létezésük semmi esetre sem hagyható figyelmen kívül. Ugyanakkor a romaszervezetek vezetői olyan programokat tudtak megfogal­mazni, amelynek köszönhetően nem egy esetben polgármesteri, képviselői székbe kerülhettek. Ezek pedig azt jelzik, hogy a romák - politikai értelemben - már nem tekinthetők másodosztályú ál­lampolgároknak, hiszen bele tudtak szólni a többségi társadalom működésébe. Mindez (az állampolgári egyenrangúság, a kiiktatha­­tatlan önrendelkezés, a kölcsönös elfogadás és tisztelet) persze az­zal is jár, hogy a cigányság számára is véget ért a kívülálló közöm­bösség időszaka. A békés egymás mellett élés feltételeinek megte­remtése éppen úgy múlik a romákon, mint a nem romákon. Vállalni a feladatokat Az egyiknek sikerül, a má­siknak nem... — szól egy ré­gi sanzon. A dal sajnos me­gyénk kisebbségi önkor­mányzatai között még min­dig sláger lehetne, hiszen vannak sikeres és számos problémával küszködő kép­viselő-testületek. So­rozatunkban — ép­pen azért, hogy előbb-utóbb min­denki valóra vált­hassa elképzeléseit — arra próbálunk választ keresni, hogy az önkormány­zatok mit tekinte­nek sikernek és mi kell fe­ne) hozzá. Az eddigiekkel történő gyökeres szakítást ígéri a Szolnoki Cigány Kisebbségi Önkormányzat új el­nöke. Balogh László szerint ugyanis az elmúlt ciklusban a szolnoki kisebbségi önkormány­zatnál többet foglalkoztak az or­szágos ügyekkel, a „nagypolitiká­val”, mint a megyeszékhelyen élő romák gondjaival. Balogh László érdeklődésünk­re kifejtette: a jövőben élni kíván­nak azzal a jogszabály adta lehe­tőséggel, amely szerint a kisebb­ségi önkormányzatok feladatokat vállalhatnak át a településtől. Er­re - egy együttműködési megál­lapodás keretében - mifldenek­­előtt a romákat sújtó foglalkozta­tási gondok enyhítésében lát le­hetőséget a kisebbségi önkor­mányzat elnöke. Éppen ezért egy olyan program kidolgozásán fá­radoznak, mely egyszerre adna munkát a városszéli telepeken élő állástalan emberek­nek, másrészt a lakókör­nyezetüket is szebbé tenné. Balogh László példaképen a város leg­nagyobb gondokkal küzdő térségének, a Mo­tor útnak a felújítását hozta fel. Véleménye szerint a telepen a mun­kálatokat szolnoki roma vállalko­zókra kellene bízni, azzal a kikö­téssel, hogy a beruházásnál az ott élőket is foglalkoztassák. így munkához jutnának a vállalko­zók, kenyérkeresethez a csalá­dok, és nem utolsósorban az így - saját két kezük munkájával - újjávarázsolt házakra is jobban vigyáznak majd a romák. A terv valóra váltásához azon­ban a jó szándék mellett a telepü­lési önkormányzat hathatós anyagi támogatása is kell. Balogh László szerint ugyanis az állami normatíva, valamint a várostól kapott támogatás csupán a ki­sebbségi önkormányzat műkö­dési költségeinek fedezésére ele­gendő. _________■ A Parnasszusra feltekintve „Miiyen cigánynak lenni?/ Az elme szeret/ a szív tagad” — írja egyik versében Tóth Olivér. A cigány származá­sát nem tagadó, de önmagát nem „csak” roma költőnek valló fiatalembernek napok­ban jelent meg első önálló kötete. Tóth Olivér egy Miskolc melletti kis faluból indult a Parnasszus magaslata felé. Az út, amelyre lé­pett, számára különösen rögös volt. Sok más roma fiatalhoz ha­sonlóan neki is már azért meg kellett küzdenie, hogy tanulhas­son. Nem csoda, ha az útja kez­detben nem felfelé, hanem lefe­lé, a bányák mélyére vezetett. Mégis ekkor, mint vájártanuló kötelezte el magát végleg a költé­szettel. A hetedik osztályos kora óta verseket faragó fiú nevelőta­nárának biztatására fogott mind gyakrabban tollat. Szárnypróbál­gatásai nem voltak eredmény nélkül valók, számos irodalmi pályázaton vett részt sikerrel, versei pedig több antológiában is megjelentek. A napok­ban pedig a Felső-Ma­­gyarország kiadó gon­dozásában, a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériumának támo­gatásával napvilágot lá­tott első önálló kötete: a Fekete tűzben. A kötet versei olvas­gatva persze igazat kell adni az ajánló sorokat író Fekete Csabának: „Tóth Olivér mögött még nem áll meggyőző erejű életmű, csupán néhány ígéretes, őszinte vers. Olykor egyetlen sor, egyetlen szép metafora mutatja tehetségét. Múltja még nincsen, csak jövője van.” Mind­ezt Tóth Olivér is érzi, tudja. A szolnoki Hege­dűs T. András Középis­kola pedagógiai asszisz­tens szakos tanulója­ként is messze tekint - föl a Parnasszusra. Ebben a falkában Ebben a falkában Tied a legnagyobb szemfog s elejtett vadként marcangolhatsz, csupán eb vagyok kutyáid között, de vicsorogni megtanultam. Tépj szét cafatokra, mert megcsaltalak, átkozz mert átkozlak, kövezz meg mert kövezlek szavaimmal. Mostohákkal vettél körül, holott csak én voltam az. Sérelmeim gyülemlenek, mint földben a gyom, szám íze keserűbb lett. Parazsat izzadó tüzekben, szomjat hozó folyamokban vívódom önmagámmal. — Ki tanít meg felejteni? - Keserű lisztet őrölök, nehéz malomkő két kezem, fogyatkozó hold két szemem, mégis hozzád hűséges kutya­szívem. Az oldal az Országos Cigány Önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. i á k A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents