Új Néplap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-26 / 275. szám

HÉTFŐTŐL - PÉNTEKIG 8 - 16 óráig előfizethet az Älap ra az alábbi zöldszámon: A hívás Önnek ingyenes. Röviden RÉGI-ÚJ VEZETŐ. Tegnaptól Gombár Mihály irányítja a me­gyei földművelésügyi hivatal munkáját. Az új vezető jól is­mert szakmai körökben, hiszen a ’90-es évek középen hosszú ideig már állt a hivatal élén. lz VÁLTOZÁSOK. A közelmúlt­ban megváltozott az Észak-al­földi Regionális Idegenforgalmi Bizottság összetétele. Az elnök Kocsis Róbert helyett Tóth József ügyvezető, turisztikai projekt­menedzser lett. Öt további bi­zottsági tag távozott a RIB-ből: Lévai Tibor, Török István, Kere­­cseny Csabáné, Szabó Attila és Parragh Dénes. Hevessy Gábor egyetemi tanársegéd, vendéglá­tó és szálloda szakos közgaz­dász, Suták Miklós ügyvezető igazgató (idegenforgalmi kép­zés), Dobrossy Barnabás, a Haj­dúszoboszlói Gyógyfürdő Rt. igazgatóhelyettese, Belus Ta­más, a Sóstó Gyógyfürdők Szolgáltató és Fejlesztő Rt. ve­zérigazgatója és Támba Miklós turisztikai vállalkozó került a testületbe. A bizottság koncep­cionális szinten foglalkozik a régió turizmusának koordinálá­sával, javaslatot fogalmaz meg a decentralizált turisztikai célelő irányzat keretének felhasználá­sára, továbbá a régiós pályáza­tok támogatására. Munkaszer­vezeti feladatait a Magyar Tu­rizmus Rt. Észak-alföldi Regio­nális Marketingigazgatóság vég­zi. szs SZÉPÜL A KÖZPONT. Foly­­tatódik Rákóczifalva központjá­nak csinosítása, ezúttal a piac előtti területen építik tovább a parkolókat. Ezzel párhuzamo­san a fedett piaccsarnok rendjé­re is jobban odafigyel a jövőben az önkormányzat, pe_________________■ A tejtermelők többet kérnek Agrárgazdaság Még nem sikerült megállapodni a feldolgozóknak és a termelők­nek a nyers tej jövő évi felvásár­lási áráról. A gazdák az ideinél többet szeretnének kapni, a fel­dolgozók sokallják a kért össze­get . /CIKKÜNK A 8. OLDALONI A szociális földprogram sikere Az uniós csatlakozás után szerkezetváltozás lehetséges A szakminisztériumi támogatással 1991-től indult szociális válság­­kezelő programok célja kezdettől az ország munkanélküliséggel sújtott és egyéb jellem­zőkben hátrányos hely­zetű területein élő né­pesség érdekében a szo­ciális biztonság erősíté­se. A felzárkóztatási rendszer legnagyobb al­­projektje, a szociális földprogram éppen egy évtizede működik. A konferencián részt vevők egy csoportja FOTÓ: MÉSZÁROS JÁNOS Szolnok A program kezdetének tízéves jubileumát Szol­nokon, a Szociális föld­programok II. országos konferenciáján ünnepel­ték. A megyeházán zajló, kétnapos rendezvényt Tokajiné Demecs Katalin, a megyei közgyűlés alelnöke nyitotta meg. Be­szédében hangoztatta, hogy térségünk a prog­ram egyik célterülete, nem véletlen, hogy nyolc településünk - leginkább tiszazugiak — kapcso­lódik rá. Dr. Hegyesiné Orsós Éva, az Egészség­­ügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium he­lyettes államütkára egy példabeszéddel jellemez­te a szociális földprogram jelentőségét: „Perzsia egyik kivételesen lápos vidékén a mocsárba esett egy ember. A környékbeliek mind-mind tanácsot adtak a bajbajutottnak és egymásnak, hogy miképpen ne fulladjon az iszapba a szerencsétlenül járt, de már-már hiábavalónak tűnt a tanakodásuk. Mi­kor is a legtapasztaltabb odaszólt a leghangosab­ban vitatkozónak: Add oda neki a kezedet!” Serafin József, a minisztérium főosztályveze­tő-helyettese az elmúlt tíz év tapasztalatát felvá­zolva elmondta, a szociális földprogram 2001-ig öt régió tíz megyéjének 51 statisztikai kistérsé­gét, összesen 394 települést érintett. A projekt ’92-ben hat település részvételével, tízmillió fo­rintos támogatással indult, idén 254 település csatlakozott rá, mintegy 260 millió forintos tá­mogatással. Elhangzott, hogy a földprogram jelenleg még alkalmazható a felzárkóztatásra, ám hazánk euró­pai uniós csatalakozását követően szerkezetvál­tásra vagy akár felszámolásra is megérhet. A me­zőgazdasági munkára épülő szociális projekt ugyanis még nem tudni, milyen kihatással lesz a magyar agrárium piac­beszűkülése következtében. Megyénk 1994-től tagja a programnak, és vannak olyan települések (Cserke­­szőlő, Tiszasas), ahol a há­rom éve beindított rendszer önálló életre kelt - tudtuk meg a rendszert térségünk­ben koordináló és a rendez­vényt szervező Esély Közala­pítvány igazgatójától, dr. Nagyné Varga Ilonától. A szakmai fórum tegnap szek­cióülésekkel folyatódott, ma pedig a szociális földprogra­mok fejlesztési lehetőségei­ről hangzanak el előadások. MÉSZÁROS G. Dr. Hegyesiné Orsós Éva, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára is csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, miszerint 2003 januárjától egy jászladányi roma gyermek alapítványi iskolai tandíját a családtól át­vállalják. Mivel az oktatás csak jövő ősszel kezdődhet majd el, a januártól szep­temberig befolyt összeget a kisdiákok tankönyveinek megvásárlására fordítják.- Amikor megkerestek ezzel a kéréssel, csak annyit mondtam, bárcsak ez az én ötletem lenne - reagált érdek­lődésünkre dr. Hegyesiné Orsós Éva. - Három évvel ez­előtt a baráti társaságomban vetődött fel, hogy támogatná­nak hátrányos helyzetű cigány gyermekeket, de pontosan nem tudják, hogyan. Mivel épp akkor érkezett hozzám egy megható levél, amiből megtudtam, hogy egy babocsai kis­lány nem tud iskolába járni, mert nemhogy tandíjra, de még ruhára sincs pénze a családnak, fogtam magam, és átvállaltam a gyermek iskolai költségeit. így tettek a bará­taim is akkor, és ezúttal is így teszünk a jászladányi sze­gény romagyermekek megsegítésére. Ha akar a gyerek tanulni, ne érje hátrány amiatt, hogy nincsen pénze az alapítványi tandíjra. Én már felneveltem két gyer­mekemet, az egyik sajnos beteg, és úgy gondoltam, hogy a havi 3000 forint nem nagy összeg arra, hogy immáron mások is ugyanolyan eséllyel ülhessenek a pád­ba, mint fiatal kortársaik. CSALÁDI TÜKÖR Pár hét múlva „jön a Mikulás”, majd máris nyakunkon a karácsonyi aján­dékozás 7. oldal Eva-lázban a vállalkozók Nagy az érdeklődés az Megyei információ Az APEH megyei igazgatósága megkezdte az egyszerűsített vállalkozói adóval (eva) kap­csolatos tájékoztatási kampá­nyát. A „zöld” telefon folya­matosan cseng, a tájékoztató­kat is telt ház mellett tartják. Pénteken a megyeszékhelyen kezdték meg az evával kapcsola­tos előadás-sorozatot az APEH megyei igazgatóságának munka­társai, tegnap pedig Kunszent­­mártonban és Jászberényben jut­hattak információhoz az új adó­zási forma iránt érdeklődők - tudtuk meg Futó Andrásáé adó­ügyi igazgatóhelyettestől. A köz­zétett, ingyenesen hívható (06- 80-630063) telefonszámot is so­kan tárcsázzák, folyamatosan je­lentkeznek ezen a csatornán is az új adózási forma iránt érdeklődők. Azok között, akik igyekeznek minél többet meg­tudni az eváról, sok a szakember, ők többnyire könyvelők, de jócs­kán akadnak, akik leendő igen fontos döntésük előkészítésében nem bíznak semmit a „véletlen­re”, és első kézből kívánnak vá­laszt kapni kérdéseikre. Az eva megyénkben is igen sok vállalko­zót, illetve társas vállalkozást érinthet. Azt, hogy az evát vá­lasztók köre mekkora lehet, pon­tosan még nem lehet megmonda­ni, ugyanis a 2002-es árbevétel egyelőre nem ismert. Becslések szerint azonban a megyében mű­ködő mintegy 16 ezer egyéni vál­lalkozónak körülbelül 75-80 szá­zaléka az, aki megfelel az evával kapcsolatos törvényi feltételek­nek. A10 ezer körüli társas vállal­kozói kör 30-40 százaléka élhet ezzel a lehetőséggel.________müv Új állatotthon épülhet? Szolnok A napokban a megyeszék­helyre látogattak az Állatvé­delmi Világszövetség képvi­selői. A szakemberek a helyi állatotthon-alapítvány mű­ködését és körülményeit tér­képezték fel. A vizit céljáról és eredményéről a Szolnok Városi Állatotthon Ala­pítvány ügyvezetője, dr. Weszely Ferenc elmondta: a szolnoki szer­vezet egyaránt tagja az Állatvé­delmi Világszövetségnek és az Angol Királyi Állatvédelmi Egye­sületnek. E két nemzetközi tömö­rülés közül a brit székhelyű jövő januárban tájékozódik a helyi vi­szonyokról, míg a világszövetség kelet-európai referensei a minap jártak a megyeszékhelyen. Látogatásuk során megtekintet­ték azt a tavasz óta adományokból és önkormányzati támogatásból „próbaüzemelő”, negyven kóbor állat befogadására alkalmas létesít­ményt, amelyet a Besenyszögi úti volt magyar laktanya kerékpártá­rolójából alakítottak át. Emellett az alapítvány arról a lehetőségről is beszámolt a delegáció tagjainak, amely a várostól korábban kapott, Szandaszőlős határában fekvő, ti­zenöt hektáros terület hasznosítá­sa révén végleges megoldást kínál­na a gazdátlan állatok kulturált el­helyezésére. A vendégek ígérete szerint az angol egyesület jövő ja­nuári látogatása után közösen hoznak majd döntést a 150 millió forintos beruházással megvalósít­ható, állatpanziót és -temetőt is magában foglaló komplexum tá­mogatásáról____________BUGÁNY Vonzó az orosz piac A feketegazdasággal is meg kell küzdeni Megyei információ Ami az Oroszországgal való kereskedelem forgalmát ille­ti, Magyarország tekinteté­ben 1997 jelentette a csúcsot. Az utóbbi években azonban elhanyagoltuk ezt az ígére­tes orosz piacot. Minderről a megyei kereskedelmi és iparkamaránál tartottak sajtó­­tájékoztatót Szolnokon a Magyar Befektetési és Kereskedelemfej­lesztési Kht. szakemberei. Mint elhangzott, Oroszországban 12 éve működik piacgazdaság, és bár a piac telítetté vált, mégis ér­demes próbálkozni az érvényesü­léssel. A konkurencia „kőke­mény”, mivel a hazánknál gazda­gabb országok is versenyeznek az orosz piac megszerzéséért. Ők általában könnyebb helyzetben is vannak nálunk, mivel megenged­hetik maguknak azt az egyébként nem garantáltan megtérülő „ked­vezményt”, hogy halasztott fize­tési lehetőséget biztosítsanak a partnerek számára. A kereskedelemben tehát van fantázia. Ennek alapját az orosz lakosságnak az a durván egyhar­­mada jelenti, akik családjában ezer USA-dollárnál nagyobb a ha­vi jövedelem. Ebbe a körbe 40-45 millió ember tartozik, ők lehet­nek potenciális vevői a magyar termékeknek. A szabályos mó­don kereskedőkhöz képest ter­mészetesen igen nagy helyzeti előnyben vannak az orosz fekete­­gazdaság vám- és az adóterhek alól „mentesülő” szereplői. Az orosz állam azonban igyekszik rendet teremteni ezen a téren is. A kht. észak-alföldi regionális képviseletének irodavezetője, Csorján Balázs elmondta, az orosz piacon való részvétel szem­pontjából 1997 volt a legsikere­sebb számunkra, akkor a magyar export 1 milliárd dollár volt. Az import pedig meghaladta az 50 milliárd USA-dollárt. 1998-ban nagy visszaesés következett be, de most úgy tűnik, ez év végére valamelyest javul a helyzet. A tájékoztató szerint hasonló­an nagy lehetőségek rejlenek a Baltikum országaival való gazda­sági kapcsolatokban is. Főként az élelmiszer-ipari és járműipari termékeinkkel van lehetőségünk arra, hogy az erős spanyol és a belga konkurencia mellett érvé­nyesüljünk például a litván pia­con. ___ HGY ÚJ GÉPEKET KAPTAK. Az iskolai oktatáson túl a felnőttképzést is segítik azok a számítógépek és ki­egészítők, amiket pályázaton nyert négymillió forintból vásároltak a tiszaroffi általános iskolának. A volt gyógyszertár épületében kialakított teremben állították fel a modern gépeket. Képünkön a hatodikosok ismerkednek az új rendszerrel._____________________________________________fotó: mészáros jános

Next

/
Thumbnails
Contents