Új Néplap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-25 / 274. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR Hírek ANGELO SODANO vatikáni bíboros-államtitkár nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a Vatikán az ENSZ tagjává váljon. Ugyanakkor a Corriere della Serának adott interjújában el­utasította az Irak elleni „meg­előző háború” eshetőségét, és szükségesnek tartotta, hogy a jövendő európai alkotmányban rögzítsék a kereszténység törté­nelmi érdemeit, mti MIKULÁS DZURINDÁT vá­lasztották ismét pártja, a Szlo­vák Demokratikus és Keresz­tény Unió (SDKÚ) elnökévé va­sárnap Pozsonyban. Dzurinda egyetlen jelöltként a párt kong­resszusán részt vevő küldöttek szavazataiból 229-et szerzett meg és kilenc érvénytelen szavazat mellett csak két ellenszavazatot kapott, mti A KOFI ANNAN ENSZ-fötitkár­­hoz címzett levelében az iraki külügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a világszerve­zetnek a fegyverzet-ellenőrzés felújításáról szóló határozata ürügyet szolgáltat az országa elleni háborúra. Előre el van tervezve Irak megtámadása, bármi is legyen az ürügy - állí­totta Nadzsi Szabri a hosszú, zord hangvételű levélben, amelyet vasárnap tettek közzé Bagdadban, szombati keltezéssel, mti TÖBB EZER egyenruhás és felfegyverzett iráni iszlám mili­­cista gyűlt össze vasárnap Te­heránban az Egyesült Államok hajdani nagykövetsége előtt, hogy - mint az AFP jelentette - „halált kiáltson Amerikára”. A demonstráción, amelyet részt vett kétezer csadort viselő nő is, a Forradalmi Gárdisták nevű félkatonai alakulat vezetője az­zal vádolta Washingtont, hogy feszültséget szít Iránban „a nép és a hatalom egységének meg­bontása céljából”. Jaha Rahim Szafavi kijelentette, hogy Irán nem nézi tétlenül Irak meg­szállását, mert az az ország érdekeivel ellentétes lenne, mti EGYÜTTMŰKÖDÉSI megálla­­podást írt alá a Magyar Tudo­mányos Akadémia és az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) szombaton Kolozsváron a Ma­gyar Tudomány Napja Erdély­ben elnevezésű konferencia keretében, mti HAT EMBERT halálra ítéltek a héten Kínában, hármat gyerme­kek elrablásáért és eladásáért, további hármat pedig váltóha­misításért - jelentette vasárnap egy kínai lap. mti AZ ETNA fokozta működését, a láva folyásának üteme fel­gyorsult, több földrengés zajlott le vasárnapra virradóra, mindez pánikot keltett a szicíliai tűzhá­nyó környékén lévő kisvárosok­ban. Európa legmagasabb tűzhányója már csaknem egy hónapja ontja gyomrának forró tartalmát, de az utóbbi hetek­ben úgy tűnt, hogy mérséklő­dik haragja. Vasárnapra virra­dóra azonban újult erővel fokozta működését, a lávafo­lyam hirtelen felgyorsult a déli lejtőn, vasárnap délutánra mindössze négyszáz méterre közelítve meg az ottani turistaközpontot, mti MAGYAR TOLVAJOKAT fog tak vasárnap az osztrák határ­őrök. A 34 éves férfi és a társa­ságában lévő 22, illetve 26 éves nő nem tudott számot adni ar­ról, honnan van az autójukban talált, mintegy 15 ezer euró értékű illatszer és ruhanemű. A minden bizonnyal lopott hol­mit a kismartoni (Eisenstadt) ügyészség intézkedésére lefog­lalták, a három érintett ellen bűnszövetkezetben elkövetett lopás gyanújával indítanak eljárást, mti________________________■ 2002. November 25., hétfő Ausztriai választás: minden lehet A kancellár pártja van az első helyen Bécs A Néppárt győzelmét ígérik az előzetes, nem hivatalos ered­mények a tegnapi választáso­kon Ausztriában, de elemzők szerint még nyitott, hogy mi­lyen összetételű lesz a kor­mánykoalíció. A vasárnapi előre hozott választá­sokon az első becslések szerint Wolfgang Schüssel kancellár Oszt­rák Néppártja (ÖVP) aratott győ­zelmet. Amennyiben az előrejel­zés beválik, ez lesz Ausztria má­sodik világháború utáni történel­mében messze a legnagyobb ja­vulás egy párt számára két egy­mást követő választás között. Az eddig évtizedek óta legnagyobb Osztrák Szociáldemokrata Párt az idézett becslés szerint ugyancsak jobban zárt, mint 1999-ben. A nagy vesztes a várakozásoknak megfelelően a koalíciós jobbolda­li populista Osztrák Szabadság­­párt. ■ Paul Lendvay, Bécs:- Tulajdonképpen az egész választás arról szólt, hogy ki szeizi meg azt a majdnem egy­millió szavazatot, amit a Szabadságpárt ka­pott a Néppárt vagy visszamennek a szociál­demokrata párthoz. Külpolitikai szempontból a Néppárt, a szociáldemokraták és a zöldek is az Európai Unió kibővítése mellett vannak. Ami a belpolitikát illeti, a szociáldemokraták inkább egy jóléti államot akarnak, nem annyi­ra a költségvetési deficitet csökkenteni. Úgy néz ki, hogy esetleg lesz egy nagykoalíció; a kérdés az, hogy piros vagy fekete, szociálde­mokrata vagy néppárti vezetéssel, esetleg egy piros-zöld koalíció. Minden lehetséges. Szavazó gazdáikra várnak a kutyusok. Az osztrák választóknak a hivatalos végered­ményre december 2-áig kell várakozniuk fotó: europress/epa Bush leendő NATO-tagoknál Először látogatott el amerikai elnök a Baltikumba. A prágai NATO-csúcs után George Bush a hét végén Bukarestet is útba ejtette, hogy személyesen jelentse be Románia meghívását a szövetségbe. Vilnius - Bukarest Rövid vilniusi látogatása során George W. Bush amerikai elnök a balti állam egyik legmagasabb kitüntetésében részesült szom­baton, majd a rendjel átvétele után megbeszélést folytatott Valdas Adamkus litván elnökkel, valamint a szintén Vilniusba ér­kezett Arnold Rüütel észt és Vaira Vike-Freiberga lett államfő­vel. Mindhárom balti állam meg­hívást kapott csütörtökön, a NA­TO prágai csúcstalálkozóján az észak-atlanti szervezetbe, ez al­kalomból tett az amerikai elnök látogatást a térségben. A NATO- nak győzedelmeskednie kell a terrorizmus fölött - hangsúlyozta George Bush amerikai elnök vil­niusi beszédében. Az amerikai elnök rövid láto­gatást tett a román fővárosban is abból az alkalomból, hogy Ro­mánia meghívást kapott az észak-atlanti szervezetbe. Romá­nia a múlttal való végső szakítás és az új kezdetének történelmi pillanatát éli át most - jelentette ki Ion Iliescu román államfő a George Bush látogatásának alkal­mával rendezett bukaresti nagy­gyűlésen. A kitartóan szemerké­lő eső ellenére több tízezer em­ber gyűlt össze a bukaresti Forra­dalom téren, ahol a két államfő rövid beszédet mondott. Mind­két elnök többször emlékeztetett arra, hogy ez volt az a tér, ahon­nét 1989. december 21-én a ro­mán kommunista diktatúra veze­tője elmenekült, amikor a támo­gatására összehívott nagygyűlés a diktatúra elleni tüntetéssé vál­tozott. George Bush kijelentette: Nem könnyű a szabadság útja, amit Románia választott, de csak ezt az utat érdemes követni. Romá­nia ezen a történelmi úton a gyű­lölet helyett a türelmet, a szom­szédos országokkal való rombo­ló rivalizálás helyett a megbéké­lést, a diktatúra helyett a bölcs és működő demokráciát választot­ta. A meghívással a NATO bizal­mat szavazott Romániának - hangoztatta. Az amerikai elnök hangsúlyozta: a szövetség ígére­te szent, így Románia biztos le­het abban, hogy ha bárki bármi­kor megtámadná, vagy fenyeget­né, az Egyesült Államokat és a NATO-t a maga oldalán tudhatja majd.- A NATO-nak és a civilizált világnak a szabadság új ellensé­geivel kell megküzdenie és győz­ni fogunk - szögezte le az ameri­kai elnök. ■ ÁLLÁSPONT A NATO-csúcsról A The Washington Post kommentátora szerint a NATO ész­revétlenül átlépte a Szovjetunió határait, a három balti állam meghívása legfeljebb ásítást váltott ki. Ez nem csupán a világ átalakulását mutatja, hanem azt is, milyen sikeres lehet a ha­tározott és szükség esetén egyoldalú, unilateralista amerikai külpolitika - írja a The Washington Post. Charles Kraut­hammer, a kommentár írója emlékeztet a rakétaelhárító raké­tarendszerekről kötött ABM-szerződés amerikai felmondásá­ra, amelyet pedig a bírálók a stratégiai stabilitás alapkövének neveztek, és az oroszok végleges elidegenítésére, a fegyver­kezési verseny nekilendülésére figyelmeztettek. Mindez me­rő ostobaságnak bizonyult. Vlagyimir Putyin orosz elnök be­lenyugodott, az európaiak követték a példát. Immár halott az ABM-szerződés, a bolygó leganakronisztikusabb okmánya, amely megakadályozta az Egyesült Államokat a lator államok tömegpusztító fegyvert hordozó rakétáival szembeni megfe­lelő védelem kiépítésében. A NATO-nak a Clinton-kormány alatt megkezdődött kibővíté­se nem volt ugyan egyoldalú politika, de bátor politika volt. A hidegháború megcsontosodott stratégiai gondolkodásától elszakadni képtelen kritikusok kórusa óva intett a NATO ki­­terjesztésétől az orosz határig, mert az egyszer s mindenkor­ra lehetetlenné tenne minden együttműködést Moszkvával. Az amerikai-orosz együttműködés sosem volt még üyen szo­ros, mint most, sőt, Oroszország a NATO ajtaján kopogtat. Oroszország - mutat rá a szerző magyarázatként - felismert két egészen nyilvánvaló változást a világban: az egyik az, hogy véget ért a hidegháború, a szeptember 11-ei terrortáma­dások és a túszejtés a moszkvai színházban világossá tették a közös ellenségeket és a közös célokat. A másik változás pe­dig az, hogy a NATO katonai szövetségként halott. A berlini fal leomlásával megbetegedett, és Afganisztánban kiszenve­dett. Az új típusú háborúban a tálibok megsemmisítésével megnyilvánuló amerikai minőségi fölény nyomban elavulttá tette a NATO-t. Az Egyesült Államok Krauthammer szerint bölcsen egyesítette a NATO kibővítését Oroszország NATO- szerepének kiterjesztésével. Az új NATO nem fenyegetés Oroszország számára, hanem belépő a nyugati világba. Putyin nem vonultatott fel csapatokat a litván határra - írja Charles Krauthammer. Paul Kennedy a Yale Egyetem professzora szerint az orosz és a kínai katonai vezetést elképesztő, az indiait nyugtalanító, a közös európai védelmi politika híveit aggasztó legfőbb afga­nisztáni lecke az, hogy katonai értelemben egyetlenegy sze­replő van a nemzetközi porondon, amely számít. Afganisz­tán világossá tette, hogy a NATO-nak ma már nincs komoly katonai szerepe egy súlyos konfliktusban. A Varsói Szerző­dés megszűnésével, az egyedülálló XXI. századi amerikai ka­tonai képességek kialaldtásával a NATO olyan szövetség, amely szerepet keres magának. Az oroszok jobban értik a NATO új szerepét, mint számos amerikai. A NATO hasonló felfogású országok politikai klubja lett. Európának ma két ilyen klubja van. Az Európai Unió a helyieké, a NATO pedig a trtanSzatiahti klub, amely első számú európai-amerikai beszélgető és konzultációs társaság lett. A Zerkalo Nyegyeli ukrán hetilap a NATO-csúcs nyilatkozatát ismertetve felhívja a figyelmet, hogy abban megemlítik, de nem üdvözlik a teljes euroatlanti integráció folytatására irá­nyuló ukrán eltökéltséget. Míg Anatolij Zlenko külügymi­niszter NATO-tagságról beszél, a szövetség kizárólag a „tel­jes euroatlanti integráció” kifejezést alkalmazza. Ez csak megerősíti, hogy a NATO még nem kész reagálni az ukrán nyilatkozatokra - jegyzi meg a cikkíró. A Deny ukrán lap figyelemre méltónak tartja, hogy a nagysza­bású bővítés, illetve a jövőbeli tagsággal kapcsolatos grúz és ukrán nyilatkozatok kapcsán gyakorlatilag teljesen hiányoz­tak a negatív kommentárok az orosz állam részéről. Míg ko­rábban Moszkva élesen elítélte a következő NATO-bővítést, most az elemzők megjegyzik, hogy a gyakorlati együttműkö­dés lett az elfogadott szóhasználat. Tang Csia-hsziian kínai külügyminiszter kijelentette: Kíná­ban most folyik az ország külpolitikájának felülvizsgálata és az ország az eddiginél szorosabb együttműködésre törekszik a NATO-val. A kínai politikus szavai szerint a NATO-val való kapcsolataik a két fél viszonyának javítását és a kölcsönös megértés elmélyítését szolgálják. Adrian Nastase szerint a NATO-tagjelölt Romániának az elkö­vetkező időszakban sokkal nagyobb energiával kell a korrup­ció ellen fordulnia, vállalnia kell azt is, hogy ebbe az egész rendszer alapjai beleremeghetnek - jelentette ki vasárnap a román miniszterelnök. A Nagy Testvér Minisztérium Az amerikai hatóságok összehangolják a terrorizmus elleni tevékenységet A második világháború óta nem működött az Egyesült Álla­mokban olyan gigantikus intézmény, mint amilyen a hamaro­san felállítandó Department of Homeland Security lesz. A ta­valy szeptemberi terrortámadások óta szorgalmazott Belbiz­tonsági Minisztérium életre hívásáról a minap döntött a Kong­resszus két háza, George W. Bush pedig ezen a héten írja alá az erről szóló törvényt. Washington (Tudósítónktól) Az új minisztérium méreteiről egyelőre annyi tudható, hogy 170 ezer dolgozót foglalkoztat majd. Első éves költségvetése 38 milliárd dollár lesz (összehasonlításkép­pen: Magyarország az elkövetkező négy évre összesen 30 milliárd fo­rintos katonai fejlesztésre tett ígé­retet a NATO-kötelezettségek telje­sítéseként), s 22 ügynökség, illetve főcsoportfőnökség összehangol­tan fogja garantálni az Egyesült Ál­lamok biztonságát. Nem olvad be az utóbbi időben sok kritikát ka­pott FBI és CIA, viszont ide kerül a jelenleg a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt álló elnöki Titkos­­szolgálat, továbbá a Határőrség, a Parti Őrség, a Bevándorlási, a Vám-, Közlekedésbiztonsági és Katasztrófaügyi Hivatal. A vezetői poszt várományosa egy vietnami háborús veterán, Pennsylvania A felállítandó amerikai belbizton­sági minisztérium és a NATO to­vábbi bővítése hozzájárul a terro­rizmus elleni harchoz az Egyesült Államokban és külföldön egyaránt - jelentette ki e heti rádióbeszé­dében az amerikai elnök. egykori kormányzója, a Bush által régóta kiszemelt Tom Ridge. Mind a Képviselőház, mind a Szenátus zöld utat adott a létesí­tendő minisztériumnak, noha ko­rántsem volt fáklyás menet az idá­ig vezető út. Több mint egy évvel ezelőtt egy demokrata szenátor ve­tette fel elsőként az ötletet, közvet­lenül a New York-i World Trade Center, a Világkereskedelmi Köz­pont lerombolását követően. Ak­kor az elnök hezitált. Sőt kifejezet­ten támadta a javaslatot. Ám az időközi választások napjához kö­zeledvén, a nyár folyamán felis­merte: a kampányban semmi sem képviselheti hitelesebben a nem­zeti összetartás és a hazaszeretetei eszméjét, mint a nemzet biztonsá­gát szavatoló csúcsminisztérium. Am ekkor a demokraták blokkol­ták a jogszabályt. Sokak szerint mind a képviselőházi, mind a sze­nátusi konzervatív győzelem az új minisztérium által kódolt üzenet­nek köszönhető. Az amerikaiak olyan elnököt és olyan törvényho­zókat kívántak látni az elkövetke­ző két évben, akik szívükön vise­lik a haza védelmének ügyét. így lett a csírájában demokrata tör­vényjavaslatból republikánus vá­lasztási győzelem - hazafias mell­­döngetéssel. Nem csoda hát, hogy a megújult törvényhozás első dol­ga volt megszavazni a törvényt. A demokrata Al Gore, aki Bush kihívója volt a 2000. évi elnökvá­lasztáskor, meglehetősen éles kri­tikát fogalmazott meg a végleges formáját egy év múlva elnyerő mi­nisztériumról. Úgy véli: a magán­élet védelmét biztosító jogok sár­­batiprását eredményezheti a terve­zett munkamódszer, ugyanis az elképzelések szerint a hatóságok beavatkozhatnak az emberek min­dennapi életébe, a folytonos zakla­tások épp azt vennék el, amit Amerika állampolgárai a legtöbbre értékelnek, a szabadságot. CSENYÁNSZKY JUDIT 4 A í á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents