Új Néplap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-23 / 273. szám

6. OLDAL

ADÓ

2002. November 23.,.szombat

TŰKOR

A parlament november 12-én elfogadta az egyszerűsített vállalkozói adóról — népszerű nevén az eváról — szóló törvényt, amelynek alapján az évi 15 millió forintnál alacsonyabb árbevétellel rendelkező vállalkozások 15 százalékos kulccsal átalányadózást választhatnak. Aki ebben a formában kíván adózni jövőre, annak ezt a szándékát december 20-ig jeleznie kell az adóhivatalnak. A bejelentéskor arról is nyilatkoznia kell, hogy nincs végrehajtható köztartozása. Az evával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Dencső Istvánné, a megyei adóhatóság ügyfélszolgálati osztályának vezetője foglalta össze olvasóinknak.

Bejelentkezhet az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá:

— az egyéni vállalkozó

— a jogi személyek közül a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda és az erdőbirtokossági társulat;

— a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, azaz a betéti társaság és a közkereseti társaság.

A bejelentkezés módja, határideje:

Az adózó adóévenként, az adóévet megelőző év december 20. napjáig, egyéni vállalkozók esetében a ’103. számú bejelentőlapon, társas vállalkozások esetében a ’203. számú bejelentőlapon jelenti be az állami adóhatóságnak, hogy az adóévben az evára vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti adókötelezettségeit. E határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

Az egyéni vállalkozó bejelentkezésének feltételei:

— Tevékenységét legalább az adóévet megelőző naptári évet megelőző adóévben kezdte, és azóta folyamatosan végzi.

— Ez idő alatt az adóhatóság nem rendelte el jogerősen a számla- vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását.

— Az említett időszakban nem választotta a mezőgazdasági tevékenységére vonatkozó kompenzációs felár érvényesítését, illetve nem volt kötelezett a hulladék forgalmazására vonatkozó különbözet szerinti és idegenforgalmi tevékenységére vonatkozó különleges adózási módok alkalmazására.

— 2001-ben és 2002-ben az általa végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás alapján vállalkozói bevételt számolt el.

— Az adóévet megelőző naptári évet megelőző adóévben éves szintre átszámított és az adóévet megelőző naptári évben ésszerűen várható, általános forgalmi adóval növelt összes bevétele nem haladja meg az adóévenkénti 15 millió forintot.-Az adóévben ésszerűen várható, az eva törvény előírásainak megfelelően meghatározott bevétele nem haladja meg a 15 millió forintot.

— Nem végez olyan tevékenységet, amelyet az eva törvény kizár. (Tételes felsorolása a társas vállalkozásnál található.)

— További feltétel, hogy olyan társaság nem jelentkezik be az eva hatálya alá, amelyben az egyéni vállalkozó 10 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedéssel rendelkezik.

A társas vállalkozás bejelentkezésének feltételei:

— A társas vállalkozás tevékenységét legkésőbb az adóévet megelőző naptári évet megelőző adóévben kezdte és az adóévet megelőző második naptári év január 1-től, évközi kezdés esetén a tevékenység kezdetétől változatlan szervezeti formában végzi tevékenységét, valamint a jogi személyben, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban (az öröklést kivéve) új tag nem szerzett 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést.

— Ez idő alatt az adóhatóság nem rendelte el jogerősen a számla- vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását.

— Az említett időszakban nem választotta a kompenzációs

felár érvényesítését, illetve nem volt kötelezett a hulladék forgalmazására vonatkozó különbözet szerinti és az idegenforgalmi tevékenységére vonatkozó különleges adózási módok alkalmazására.

— Ez idő alatt nem állt végelszámolás, bíróA legfontosabb tudnivalók az egyszerűsített vállalkozói adóról

A hatékonyabb tájékoztatás érdekében eva-ablakot alakítottak ki az APEH szolnoki ügyfélszolgálatán

ság által jogerősen elrendelt felszámolás hatálya alatt.

— Az említett időszakban a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően árbevételt számolt el.

— Az adóévet megelőző naptári évben észszerűen várható, általános forgalmi adóval növelt összes bevétele nem haladja meg az adóévenkénti 15 millió forintot.

— Az adóévben ésszerűen várható, az eva törvény előírásainak megfelelően meghatározott bevétele nem haladja meg a 15 millió forintot.

— Az adóévben nem folytat:

— A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény, vagy fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet,

— A vámról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényben meghatározott közvetett képviselői tevékenységet,

— Olyan tevékenységet, amelynek végzéséhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, vagy a Szerencsejáték Felügyelet engedélye, vagy a szervekhez való bejelentés szükséges.

— Az adóévben a társas vállalkozás valamennyi tagja magánszemély.

— Az adóévben a társas vállalkozás más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel.

FONTOS!

AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓNAK, A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSNAK NEM LEHET A BEJELENTÉS IDŐPONTJÁBAN AZ ADÓHATÓSÁGNÁL (VÁMHATÓSÁGNÁL) NYILVÁNTARTOTT, VÉGREHAJTHATÓ KÖZTARTOZÁSA.

Az eva alapja, mértéke,

bevallása és megfizetése

Az eva alapja az adóévben megszerzett összes bevétel, melyet módosítani kell a törvényben meghatározott korrekciós tételekkel.

Az adó mértéke a pozitív adóalap 15 százaléka.

Az adóelőleg, adó bevallása és megfizetése

Az evát adóévenként kell megállapítani, valamint bevallani. Az adóév naptári évnek felel meg. A bevallás határideje egyéni vállalkozók és a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó közkereseti és betéti társaság esetében az adóévet követő év február 15-e, míg a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adózó esetében a beszámoló letétbe helyezésére előírt (150 napon belüli) határidő azzal, hogy a számviteli törvény szerinti egyéb szervezeteknek is ekkor kell a bevallást benyújtani.

A 2003. január elsejétől bevezetendő új adónem, az eva kiváltja

■ egyéni vállalkozók esetében:- a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékadót vagy átalányadót; -a cégautó adót;- az általános forgalmi adót;

■ a jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében:- a társasági adót;- a tagnak juttatott osztalék utáni személyi jövedelemadót;-a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadót;-a cégautóadót;- az általános forgalmi adót.

Az adóalanyiság évközi megszűnése esetén ez a határidő az adóalanyiság megszűnését követő 45 nap, a bevételi nyilvántartást választóknál, és a beszámoló letétbe helyezésére előírt (150 napon belüli) határidő a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozók esetén.

Az adóalany az adóév első három negyedévére negyedévenként (a negyedévet követő 12-éig) adóelőleget fizet.

Az adóelőleg alapja az adott negyedévben elszámolt összes bevétel, mely után az adó mértéke 15 százalék.

Minden EVA-alanynak pénzforgalmi bankszámlával kell rendelkeznie, melyet legalább az első utalás esedékessége előtt meg kell nyitnia és az adóhatósághoz be kell jelentenie adatmódosító lapon.

Áttérés

a személyi jövedelemadóból

Az egyéni vállalkozót az adóévben nem terheli cégautó adó, továbbá vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó. Az őt egyébként kifizetőként, munkáltatóként terhelő adókötelezettségeket azonban teljesítenie kell (például ha munkabért fizet).

Az egyéni vállalkozó az első bejelentés adóévéről (tehát 2002-ről) szóló adóbevallásában megszerzett bevételként mutatja ki az általa kiállított bizonylatban szereplő, őt megillető bevételt, függetlenül attól, hogy azt nem kapta meg.

Az eva választásának adóévére az egyéni vállalkozó köteles a jövedelemadó-törvénynek az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnésére vonatkozó szabályai szerint megállapítani a készleteit és a pénztartalékait (ha vannak), és ezeket az evaidőszakban nyüvántartani, illetve bevallásaiban feltüntetni.

Az eva-alanyoknak nyilvántartásukat az evatörvény bevételi nyilvántartásaira vonatkozó szabályok alapján kell vezetni.

Áttérés a társasági adóból Az evát választó társaságoknak 2003. május 31-ig be kell nyújtani a 0271/eva számú megszűnő bevallást, a társasági és osztalékadó-bevallás helyett.

Áttérésnél a bejelentés adóévére vonatkozó adóbevallásban nem kell adóelőleget bevallani és a bejelentést követő adóévre nem kell adóelőleget fizetni.

A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok (Bt, Kkt) választhatnak, hogy nyilvántartásaikat a számviteli törvény szabályai szerint a kettős könyvvitel rendszerében, vagy az eva bevételi nyilvántartására vonatkozó szabályok szerint vezetik. Erről a bejelentkezéskor nyilatkozniuk kell, melyet nem vonhatnak viszsza, és nem módosíthatnak.

A számviteli törvény hatálya alá tartozó eva-alanyoknak nyilvántartásaikat a kettős könyvvitel rendszerében kell vezetni.

Ha közkereseti vagy betéti társaság bevételi nyilvántartás vezetését választja, az evára áttéréskor meg kell állapítania az osztalék utáni adót kiváltó adót. Ezt az adót csak likvid, tehát nem tárgyi eszközökben és immateriális javakban megtestesülő vagyon — vagyis a készpénz, követelés, értékpapír, bankszámla-követelés után kell fizetni.

Az osztalék utáni adót kiváltó adót az

utolsó társaságiadó-bevallásban kell bevallani. Az adó mértéke 20 százalék, s aZ adót három egymást követő évben három egyenlő részletben kell megfizetni.

Járulék és egészségügyi

hozzájárulás fizetési kötelezettsége

Az egyszerűsített vállalkozói adó fizetését választó társas vállalkozások és társas vállalkozók továbbra is az általános szabályok szerint kötelezettek a járulék és az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére. (A változatlanságot az indokolja, hogy a társas vállalkozások a könyvelésükben kötelesek kimutatni a tag jövedelmét.)

Az egyszerűsített vállalkozói adó fizetését választó (evás), főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapul vételével kell a járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni. Á járulékfizetési kötelezettség megállapításánál azonban alkalmazni kell azt a szabályt, hogy nem köteles az egyéni vállalkozó megfizetni a társadalombiztosítási, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot arra az időtartamra, amelynek tartama alatt:

— táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,

— sorkatonai (polgári), tartalékos katonai szolgálatot teljesít,

— fogvatartott,-az ügyvéd, szabadalmi ügyvivő, ha kamarai tagságát szünetelteti,

— az egyidejűleg heti 36 órás foglalkoztatást elérő munkaviszonyban álló, illetve a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató egyéni vállalkozó keresőképtelen.

Amennyiben viszont az evás egyéni vállalkozó az említett minimálbérnél magasabb összeg után kívánja a járulékokat megfizetni, lehetősége van arra, hogy - első alkalommal 2002. december 20-áig, azt követően a bevallás benyújtásával egyidejűleg - vállalja a minimálbérnél magasabb összeg után a járulékfizetési kötelezettség teljesítését.

A nyilatkozat száma JNy-03, az APEH nyomtatványokat forgalmazóknál annak a 02103-as bejelentkezési nyomtatványnak a betétlapjaként lehet megvásárolni, amelyiken az egyéni vállalkozó az eva hatálya alá bejelentkezik.

A vállalt járulékalap az igazolt távollétek miatt nem csökkenthető, a vállalt járulékot negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig - azonos összegekben - kell megfizetni.

Az úgynevezett többes jogviszonyos evás egyéni vállalkozó az eva-alapot képező jövedelmének 4 százaléka után köteles a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) megfizetni.

A kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó az eva-alapot képező jövedelmének 10 százaléka után köteles a baleseti járulékot megfizetni.

Egészségügyi hozzájárulás A tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) az evát választó egyéni vállalkozót akkor terheli, ha nem áll a törvényben meghatározott jogviszonyban, például munkaviszony, tagi jogviszony, megbízásos jogviszony, stb. A tételes eho 2003-ban 3450 forint lesz.

A társas vállalkozást terhelő tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségnél az evatörvény hatálybalépésével módosulás nincs.

Általános forgalmi adó

Az áfa-alanyt az evára való áttérésnél olyannak kell teltinteni, mintha az áfa vonatkozásában jogutódlással szűnt volna meg.

Az eva-alanynak tevékenységéről számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát, vagy számlát helyettesítő okmányt kell kibocsátania.

A kibocsátott számlában az áfa törvénynek megfelelő áfa-mértéket és általános forgalmi adót kell feltüntetnie, azonban áfa-fizetési kötelezettsége nincs. Az evaalany a rá áthárított előzetesen felszámított áfa levonására nem jogosult, és levonási jogot az eva-alanyiság időszakára később sem alapíthat.____________________■

Az oldal a megyei adóhivatal és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az APEH viseli.

A fizetéskönnyítési kérelmekről

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény előírásai szerint ezen adózási forma választásának egyik feltétele, hogy a bejelentés időpontjában az adózónak nem lehet az adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható köztartozása. Ebből következően az az adózó, aki az evát kívánja választani január 1- jétől, az erre irányuló bejelentésével egy időben a lejárt esedékességű adótartozását is köteles rendezni.

Amennyiben az adóalany az eva hatálya alá történő bejelentkezéskor nem tudja a fennálló adótartozását befizetni, fizetéskönnyítési kérelemmel fordulhat az adóhatósághoz. Annak érdekében, hogy az ilyen kérelmet az adóhivatal — soron kívüli ügyintézést biztosítva - a bejelentkezés időpontjáig jogerősen elbírálhassa, a kérelemben az evára történő bejelentkezési szándékot fel kell tüntetni.

Tájékoztató előadások az eváról

az APEH kirendeltségein

november 25.

10 óra, Kunszentmárton 13 óra, Jászberény november 27.

10 óra, Karcag 13 óra, Törökszentmiklós Minden érdeklődőt szeretettel vár az adóhatóság.

A fennálló adótartozásra fizetési halasztás vagy részletfizetés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség- a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá

— átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.

Magánszemély esetében a fizetési könnyítés akkor is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egy összegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelentene.

Nem engedélyezhető fizetési könnyítés:

— a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra,- a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra.

Az engedélyezett fizetési könnyítés pótlékköteles.

Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást - a magánszemélyt terhelő járuléktartozás kivételével -, valamint a bírságvagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.

Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti, különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetleníti. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti.

A fizetéskönnyítési kérelemre indult eljárás illetékköteles, az illeték mértéke 1500 forint, amit illetékbélyegben a kérelmen kell leróni.

DR. BÁRÁNY ANGÉLA OSZTÁLYVEZETŐ

i

í

l