Új Néplap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-20 / 270. szám
ü m 2002. November 20., szerda TÜKÖR 7. OLDAL CSALÁDI Egy kis korcsolyatörténelem A korcsolyázás történetével, azon belül is a nők és a korcsolyázás találkozásával foglalkozik egyik tanulmányában Ambrus Attiláné dr. Kéri Katalin egyetemi docens. A szakember szerint a sporttörténet a korcsolyázásnak olyan nyolcszáz éves múltjáról tud, Magyarországon ugyanakkor csak a XIX. század végén vált divattá. A sporttörténeti szakkönyvek az európai korcsolyázás kezdeteit a XIII-XIV. századra teszik - írja tanulmányában Kéri Katalin amikor is a németalföldi lakosság sportolás vagy téli közlekedés céljából lábára csont, majd később vas és fa kombinációjával készült korcsolyát kötött. Magyarországon egészen az 1860-as évekig a korcsolyázás nem volt divatos sportág, a nők körében pedig különösen nem. Az 1860-as évek végén - vélhetőleg a bécsi korcsolyázó-egyesület megszervezésének hírére - a magyar fővárosban is szervezkedni kezdett néhány fiatalember, hogy e sportágat meghonosítsa, elterjessze magyar földön (azaz jégen) is. A nők és ifjú leányok számára eleinte kifejezetten károsnak vélték eme testmozgás elsajátítását és gyakorlását. Persze, nem a korcsolyázóegyesület alapítói, hanem egyes nevelők, akik úgy gondolták, hogy a leányok letérnek az erény útjáról, ha lábukra korcsolyát csatolnak. Voltak orvosok is, akik azt harsogták, hogy a fiatal női szervezetnek árt a korcsolyázás, meghűlés és egyéb betegségek okozója lehet e sport, vagyis az egészségre ártalmas, ezért lányok számára kerülendő szórakozás. A városligeti tavon azonban „megtört a jég”, egyre többen és többen merészkedtek a befagyott víztükörre. A korabeli újságok tudósításai szerint Eötvös József bárónak és két leánykájának is szerepe volt abban, hogy más nők is korcsolyát csatoltak: a miniszter és gyermekei ugyanis jó példával jártak elöl, gyakorta látogatták a jégpályát. Eleinte a példa és a kíváncsiság inkább a férjes asszonyokat vonzotta a jégre, főként az arisztokrata hölgyek köréből. 1872-ben viszont a Vasárnapi Újság egyik száma már arról számolt be, hogy a korcsolyasport a nők körében teljesen elterjedt. Az újságíró szerint valószínűleg azért, mert ez a mozgásforma könnyű és kellemes időtöltés. Emellett biztosan több dolog is szerepet játszott abban, hogy a nők egyre nagyobb számban keresték fel a jégpályákat. Egyrészt az egyesületek, pályák fejlődése, kiépülése, a korcsolya tökéletesedése (a Halifax-rendszerű fémkorcsolyát felváltotta a vékony pengéjű acélkorcsolya), és a műjéggyártás korszerűsítése. A korcsolyázás külön ruhadivatot hívott életre. Az újságokban a korcsolyasporttal összefüggő írások tetemes részét teszik ki azok a rajzos tudósítások, melyeket a női olvasók számára írtak a párizsi, bécsi és pesti korcsolyázóruhákról. Türelmetlen hölgyek követeltek újabb és újabb modelleket az újságoktól, melyek olvasói levelekre válaszolva vadonatúj ruhák rajzait közölték. Még a századvégen is gyakorta olvashatunk efféle híradányok a jégpályán találkoztak hódolóikkal, a férjes asszonyok számára a jégpálya a társasági élet és a „divatbemutató” egyik színtere volt a múlt század végén. _ ■ Adalék a csúszkálás fizikájához Azt mindenki tudja, hogy a korcsolya jégen való csúszását a sportszer és a jég között keletkező folyadékréteg teszi lehetővé. De mivel magyarázható annak a folyadékrétegnek a kialakulása, amely a korcsolya és a jég között jelenik meg és megkönnyíti a korcsolyázást? Erre a kérdésre van a „kapásból” jövő válasz, illetve segítségül hívható a fizika. A közhiedelem szerint korcsolyázás közben a korcsolya és a jég között azért alakul ki folyadékréteg, mert a jég nagy nyomáson megolvad. Ennek az az alapja, hogy a jég sűrűsége kisebb, mint a cseppfolyós vízé (általános esetben a szilárd fázis sűrűsége nagyobb, mint a folyadékfázisé), az a nyomás, amelyet a korcsolya a jégre gyakorol, megolvasztja a jeget. Az alábbiakban felsorolunk néhány tényt, amelyek ez ellen a hipotézis ellen szólnak. A közönséges (hexagonális kristályokból álló) jég, cseppfolyós víz közötti egyensúly -22 Celsius-fokon megszűnik, tehát ez alatti hőmérsékleten semmiképpen nem olvaszthatja meg a nyomás a jeget. Ennél alacsonyabb hőmérsékleteken is lehet azonban korcsolyázni. A műjég hőmérsékletét kb. -8 Celsius-fokon tartják, és könnyen kiszámítható (figyelembe véve, hogy a jég, cseppfolyós víz egyensúly kb. 130 atmoszféra nyomásra tolódik el egy fokkal), hogy a korcsolya által a jégre kifejtett nyomás messzemenően nem elegendő a jég megolvasztásához még ezen a hőmérsékleten sem. Súrlódási mérések szerint szilárd kriptonon és szén-dioxidon is ugyanolyan jól lehetne korcsolyázni (síelni) az olvadáspont környezetében, mint a jégen. Márpedig ebben az esetben szó sem lehet nyomás hatására bekövetkező olvadásról, hiszen a kripton és a szén-dioxid esetében a szilárd fázis sűrűsége nagyobb, mint a folyadékfázisé. Ha a jég felszínén keletkező folyadékréteg nem a nyomás hatására jön létre, mivel magyarázható a kialakulása? A legelfogadottabb nézet szerint a vízréteg a korcsolyázás (síelés) során a súrlódás következtében keletkező hő hatására alakul ki. Ezt támasztja alá többek közt, hogy a sárgarézből készült sí jó hővezetése következtében a súrlódási hőt gyorsan elvezeti és így a folyadékréteg nem marad meg, sokkal nagyobb a súrlódás síelés közben, mint például az ebonitból készült sí esetében. Kimutatták az olvadáspont közelében végzett vezetőképesség-mérésekkel azt is, hogy a sí és a hó közötti folyadékréteg folyamatosan keletkezik síelés közben, míg ha a sí áll, gyakorlatilag nem képződik folyadékréteg a jég felszínén. __________ ___ ■ Téli sportok - versenyszerűen Télidőben egyre többen vágnak neki a hegyeknek sízés céljából. Nem kevesen vannak, akik a kisebb beruházással megúszható korcsolyázást választják. Akadnak viszont szép számmal, akik a téli sportoknak a televízió képernyője előtt „hódolnak”. Alábbi összeállításunk ez utóbbiaknak szól, hogy könynyebben eligazodjanak a közvetítések idején. A téli olimpián a műkorcsolyázás kategóriájában négy szám létezik: a női és férfi egyéni, illetve a páros műkorcsolyázás, továbbá a jégtánc. Az egyéni műkorcsolyázásnak két része van: a rövid programban a műkorcsolyázónak nyolc elemet kell beiktatnia - bármilyen sorrendben -, és ezeket egy általa választott zeneszámra adhatja elő. A szabadprogramban a műkorcsolyázó egyéni stílusát adhatja vissza, és csillogtathatja sajátos készségeit. Néhány korlátozás van azért az ugrásokat és a forgásokat illetően. Páros műkorcsolyázásban az a lényeg, hogy a pár egymással összhangban futja végig a programot, és annak során bizonyos elemeket együttesen hajt végre - az emelések tartoznak elsősorban ebbe a kategóriába. Itt is van egy rövid kötelező program, amelyben nyolc elemet kívánnak látni a bírák, míg a szabadprogram hosszabb terjedelmű, de továbbra is tartalmaz néhány formai korlátozást. A jégtáncban két számot kell előadni, az egyiknek egy felismerhető táncnak kell lennie, a másik a szabad tánc kategóriájába esik. A jégtánc és a páros műkorcsolyázás erősen eltér egymástól. A jégtáncos párra több korlátozás vonatkozik a táncelemeket illetően, és bizonyos táncmozdulatokat mesterfokon kell tudniuk előadni. A szánkóversenyeken három versenyszám van: férfi, női és páros. A páros csapatok rendszerint két férfiból állnak. A versenyzők négy egyéni vagy két páros menetet mennek, és a legrövidebb összidővel rendelkező a győztes. A versenyzők lábbal lefelé, a szánkóban ül- > ve haladnak a 5 pályán. A férfiak -^5^ és a nők ugyanazon a pályán versenyeznek, csak a nők alacsonyabb pontról indulnak, mint a férfiak. A szánkó két acéltalpon fut a pályán, és elérheti az óránként 90 mérföldes sebességet is. A síugrás három számból áll: közép- és nagysánc egyéni illetve nagysánc csapatversenyből. A középsánc rendszerint 90 méter magas, míg a nagysánc 120 méter. Mindkét versenyszámban az ugrók két ugrást hajtanak végre és a legmagasabb összesített eredményt elérő versenyző lesz a győztes. Az ugrásokat az elért távolság illetve a stílus alapján pontozzák. A műlesiklás öt versenyszámból áll össze: lesiklásból, szlalomból, alpesi lesiklásból, óriás műle: siklásból és kombinált lesiklásból. A síugrás kétféle sáncról történhet séget. A sportolók egyetlenegyszer mennek le a pályán. Aki a leggyorsabb, az győz. A szlalom a legrövidebb távú versenyszám, de itt kell tudni a leggyorsabban fordulni. A síelők kék és piros kapuk között haladnak át, amelyeket 75 cm és 15 méter közötti távolságra helyeznek el egymástól. Az alpesi lesiklás hasonlít a szlalomhoz, de a fordulók könynyebbek, a kapuk pedig szélesebbek és ritkábbak. Az óriás műlesiklás (Super-G) a lesiklás gyorsaságát kombinálja az alpesi műlesiklás nagy szlalom-fordulóival. A pálya rövidebb, mint a lesiklás eseté''H-, ben, de hosszabb, mint Váz alpesi műlesiklásnál. A kombinált ver: senyszámban egy V lesiklószámot ■ÍN két szlalomfutam követ. Bár minden számnak van férfi és női változata, a pályák különböznek. A pálya a lesiklásban a leghosszabb, és itt érik el a versenyzők a legnagyobb sebesfotó, europress/epa így bánjunk a birsalmával A birsalmát konyharuhával körös-körül jól dörgöljük meg, így a szúrós, durva bevonata könnyen lejön. A kemény gyümölcsöt kézben tartva nehéz felszeletelni. Legjobb, ha deszkára fektetjük és erős pengéjű éles késsel vágjuk darabokra. A megpuhult gyümölcsöt öntsük laza szövésű vászonnal bélelt szitába. Lecsöpögő levét a zseléhez, áttört húsát a birsalmasajthoz használhatjuk fel. Gyors birsalmasajt: Egy kiló birset meghámozunk, magházát eltávolítjuk, majd 1 liter vízzel és 1 kiskanál citromsavval együtt közepes lángon puhára főzzük. A gyümölcshúst áttörjük, a pürét 50 deka zselésítő és 1 zacskó vaníliás cukorral, valamint egy citrom levével felfőzzük, majd 4 percen át folytonosan keverve hagyjuk forrni. Egy tálcát vékonyan beolajozunk, s a már langyos birsmasszát rákenjük. 2-3 napig szikkasztjuk, végül kockákra vágva, kristálycukorba forgatva kínáljuk. (ww ív. hölgyvilág, hu) Őszi-téli divatkalauz a Hölgyvilággal * Volt már indigó- és világoskék, szakadt, rojtos, koptatott, absztrakt mintás, szegecses, hímzett és gyöngyös. A mindig megújulni képes farmer akármilyen formát ölt is, újra és újra hódít. A farmerkosztüm, élénk kiegészítőkkel a nőiességet hangsúlyozza, csakúgy, mint a magas sarkú, szűk szárú csizma. * Barnában az étcsokoládé, a kakaó, a mokka, a tejeskávé és árnyalatai vezetnek. Ha trendik akarunk lenni, akkor jó, ha meg barátkozunk ezzel a nem túl kihívó színnel, hiszen az idei előrejelzés szerint a barna meghatározó lesz a divatban. Egyszínű változatán jól mutat a dekoratív öv, lazán a csípőre ejtve. * Mostanában nem kell szigorú keretek közé szorítani az öltözékünket. A tervezők szabadon bánnak a különböző stílusokkal. Az eleganciát képviselő könynyű muszlin és a nehézkes, sportos farmer együtt hódít. Vegyíthető a tüli, bor, kord vagy éppen a kötött. A hatás varázslatos lehet. * A hetvenes évek színes ruhái túl szépek ahhoz, hogy a divattervezők végleg elfelejthetnék azokat. Télen különösen vidítólag hatnak a tarka, virágos csodák. Megtalálhatjuk áttetsző muszlinra hímezve, festve, bársonnyal nemesítve, de foltos állatmintával kombinálva is megihlette a tervezőket. Nagy szerepet kapnak a kiegészítők is. ■ A tte i A Családi témákban keressen bennünket az interneten is: www.kiskegyed.hu • www.lakaskultura.hu www.mindmegette.hu • www.holgyvilag.hu • www.gyongy.hu i i megnyitására külön toilettet csináltattak az asszonyok, az „Emmához” hasonló polgárfeleségek is. A nők számára a korcsolyázás több volt, mint holmi sport. A fiatal lásokat az újságokban, és az Ignotus által írt levelekből (melyeket „Emma asszony” névvel szignált a „Hét” című lapban) még 1893-ban is kiolvasható, hogy a jégpálya A befagyott természetes víz a legolcsóbb korcsolyapálya
