Új Néplap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-16 / 267. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. November 16.. szombat RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. november 15.) Borsodchem 4 840 Ft ft Egis 12700 Ft o Matáv 804 Ft ft Mol 5 300 Ft ft OTP 2 230 Ft ft Richter 13025 Ft ft TVK 4 480 Ft o Zalakerámia 1350 Ft ft BUX: 7601,17 -0,78% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX XI. 11-15-IG 7700 l.............. ........ .... í. í : 7600 7450,87 : J475.15 ) 7500 Jf 7601.17 7400 7661,08-7300 7423,64 pont io co •£ JC •o -o "2 12 23 AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 373,22 Cseh korona 7,76 Euró 237,40 Japán jen (100) 195,92 Lengyel zloty 60,12 Svájci frank 161,85 Szlovák korona 5,71 USA-dollár 236,38 ____ Hírek_________ GENERÁCIÓS. A Magyar Mar­keting Szövetség november 21- 23. között Hévízen rendezi meg 12. szakmai konferenciáját. Az Együttműködő marketing címet viselő konferencia idén is 500 látogatóra számít, ezzel a láto­gatottsággal ez az ország egyik legnagyobb szakmai rendezvé­nye. A rendezvény résztvevői a gazdaság minden területét képviselik, de a tanácskozás emellett egyre inkább generá­ciók találkozóhelyévé is válik. A szakma „nagy öregjei” mel­lett egyre aktívabb szerepet vál­lalnak a szakma frissen végzett szakemberei is. europress SZEKTORSEMLEGESSÉG. Megkezdődött a társadalom­­biztosítás finanszírozási rend­szerének átalakítása. A jövőben szektorsemlegesen, kizárólag az egészségügyi szolgáltatás minősége és ára alapján köt szerződést az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár a ma­gán-, az állami, illetve az ön­­kormányzati kórházakkal, szakrendelőkkel, europress MARAD. A forint erős ugyan, de nincs szükség a sáv eltolásá­ra, a sávon belüli árfolyammal is kényelmesen el lehet érni, hogy az éves infláció jövő év végére 4,3-4,4 százalék legyen - nyilatkozta Járai Zsigmond jegybankelnök. Jelenleg 238- 240 körüli az euró forint­­árfolyama, ennél erősebb forintra nincs szükség ahhoz, hogy teljesüljön a jegybanki inflációs cél. Megerősítette: „semmilyen körülmények kö­zött sem fogjuk eltolni a forint sávját”. A jegybankelnök nyilat­kozatában a HSBC befektetési bank azon véleményére reagált, amely szerint elkerülhetetlen a sávközép eltolása, europress. MÉLYPONT. Lengyelország­ban októberben havi szinten 0,3 százalékkal nőtt az infláció, amely éves szinten 1,1 száza­lékra, a rendszerváltás utáni mélypontra süllyedt. Az éves adat az elemzők várakozásá­nak megfelelően alakult. Az adatok ismertetése után a szak­értők arra számítanak, hogy a lengyel pénzügy-politikai tanács november végén, de leg­később decemberben 25-50 bázispontú kamatcsökkentést hajt végre, europress Sok a pályakezdő munkanélküli Bár az országban átlagosan javulnak a foglalkoztatási muta­tók, területileg és korosztályok szempontjából jelentős eltéré­sek mutatkoznak. A nyugdíj előtt állók mellett a pályakezdők számára a legnehezebb az elhelyezkedés. PÉCS A kedvező szezonális foglalkozta­tási hatások lassú lecsengése, ille­tőleg a bejelentett nagy leépítések ellenére pozitív fordulat figyelhető meg a hazai foglalkoztatásban. A munkanélküliségi ráta nyári váratlan emelkedését követően az ősz első hónapjaiban országos átlagban már újra javult, és 6 szá­zalék alá csökkent a mutató. Az átlagon belül azonban jelen­tős területi és korcsoportonkénti különbségek mutatkoznak. Míg a nagyobb városokban általában igen jó a foglalkoztatási helyzet, Magyarország északkeleti térségé­ben, de a Dél-Dunántúlon is van­nak még olyan települések, kis­térségek, amelyekben a munka­képes lakosság közel fele nem tud elhelyezkedni. A munkaügyi kormányzat leg­frissebb elemzései szerint korosz­tály szempontjából a közvetlenül nyugdíj előtt állók, illetve a pálya­kezdő fiatalok vannak a legnehe­zebb helyzetben. Az 55-59 év kö­zötti emberek körében az utóbbi egy éven belül 6 százalékkal nőtt a munkanélküliség. Meglepetésre ennél is rosszabb a helyzet az is­kolapadot frissen elhagyó 20-24 éves korcsoportban, ahol 7 száza­lékos emelkedést regisztráltak. Figyelemre méltó jelenség, hogy a pályakezdő fiatalok körében ismét 10 százalék közelébe emelkedett a munkanélküliségi ráta. Az országosan indított új foglal­koztatási programok - a távmun­kahelyek létesítése, illetőleg a részmunkaidős alkalmazás nép­szerűsítése - csak részben jelent­hetnek megoldást a helyi, illetőleg a különböző korosztályok köré­ben jelentkező elhelyezkedési problémákra. A speciális kistérsé­gi nehézségek kezelésére a Foglal­koztatási és Munkaügyi Miniszté­rium olyan program kidolgozását indítványozta, amelynek kereté­ben az érintett önkormányzatok a foglalkoztatást előmozdító norma­tív támogatásban részesülhetnek. A keretek felhasználásában az ed­diginél szorosabb együttműködés szükséges az önkormányzatok, illetve a területileg illetékes mun­kaügyi központok között. Míg az idősebb korosztály szá­mára a munkahelymegtartó támo­gatás további népszerűsítése ered­ményezhet javulást, a pályakezdő fiatalok körében a munkaerőpiac igényeihez rugalmasabban alkal­mazkodó oktatási rendszer hoz­hat megoldást. Utóbbi korosztály­nál átmeneti eredmények várha­tóak a munkatapasztalat-szerzési, illetve a gyakornoki foglalkozta­tást népszerűsítő támogatások eredményeképpen, kaszás endue Változó lakásfinanszírozás Formálódik az állami lakásfinanszírozás rendszerének fino­mítása. A tervek között szerepel a használt lakásra igényel­hető állami kedvezmények szűkítése. Bővülhet azonban - ön­­kormányzatokkal, építési vállalkozókkal - a jelzáloglevél­alapú hitelt felvevők köre. Az üresen álló lakások tulajdono­sait bírsággal sújthatják. Budapest ___ Több ponton is módosítani szük­séges az állami lakástámogatások rendszerét - állítják egyre határo­zottabban a Világgazdaság által megkérdezett piaci szereplők. Már a jövő héten a lakásügyi tanácsadó testület elé kerül az a ja­vaslat, amely szerint a kedvezmé­nyes kamatozású jelzáloglevél­alapú hitelt építési vállalkozók, önkormányzatok is igénybe vehet­nék. Ettől a lakáspiac további élén­külését várják az előterjesztők, akik ugyanakkor gátat kívánnak vetni a károsnak talált folyamatok­nak. Csabai Lászlóné lakásügyi kormánymegbízott az egyik leg­nagyobb gondot abban látja, hogy a felvett hitelek aránya aggasztóan eltolódott a használt lakások javá­ra. Míg nagy összegeket vesznek fel használt lakás vásárlására, cse­réjére, a piac áll, alig van mozgás. Felmerült, hogy kedvezményes hitel csak annak járjon, aki saját céljára vesz lakást, annak ne, aki befektetési szándékkal vásárol. Ezt üdvözölné Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaság­­kutató Iroda ügyvezető igazgatója, aki úgy látja: a gyakorlatilag ingye­nes hitel miatt az eredeti lakáspo­litikai cél nem teljesül. Akik rossz körülmények között laknak, nem tudnak elviselhetőbb helyzetbe kerülni, míg az anyagilag jobban állók saját befektetéseikhez hasz­nálhatnak fel közpénzeket. A kormánymegbízott szerint az a baj, hogy nagy számban állnak üresen lakások. A legfrissebb ada­tok szerint 165 ezer üres lakás van az országban. Néhány európai példa nyomán bírsággal kívánják a jövőben sújtani az ilyen lakások tulajdonosait. Szakértők állítják: korlátozni kellene a felvett hitel után járó adójóváírást. Varga Dénes szerint a maximálisan igénybe vehető 240 ezer forintot a felére kellene csök­kenteni. Csabai Lászlóné elmond­ta: több javaslatot fontolgatnak, így azt, hogy a törlesztőrészletek utáni adókedvezményt csak a ka­matra lehessen igénybe venni. Az ilyen módosítások leghamarabb 2004-től léphetnének életbe, mivel a jövő évi adótörvényeket már jóváhagyták. A Belügyminisztériumban két bizottság is foglalkozik a lakáskér­déssel, és elképzelhető, hogy már december közepére elkészül a vál­tozásokat tartalmazó jogszabály­módosítások tervezete - mondta lapunk kérdésére Juhász István lakáspolitikai és építésgazdasági főosztályvezető. Szerinte a hitele­zésben érdemi visszalépés nem várható, mert még így is messze vagyunk a nyugat-európai átlag­tól. Ott a lakások árának 80 száza­lékát hitelből finanszírozzák, míg nálunk egyharmad a kölcsön ará­­'nya. Szó van a hitelezés feltételei­nek megváltoztatásáról, a rend­szer igazságosabbá tételéről - tette hozzá. Az idén egy változás vár­ható: december 1-jétől jelentősen nőnek a szociálpolitikai kedvez­mények. Digitalizált kultúra Budapest Az „eVilág” program kereté­ben egymilliárd forinttal támogatja a kormány a kul­turális értékek digitális rögzí­tését - jelentette be Kovács Kálmán informatikai és hír­közlési miniszter az eVilág - a digitális kultúra napja című szakmai napon. A Nemzeti Digitális Archívum (NDA) kulturális értékeink meg­örökítését hivatott elősegíteni a Digitális Kultúra program része­ként. Mint Csepeli György, az In­formatikai és Hírközlési Miniszté­rium (IHM) politikai államtitkára elmondta, az internet lesz az új médium hordozója, mert a kultu­rális információk továbbításának ez a leggyorsabb és leggazdaságo­sabb módja. A közeljövő feladata lesz, hogy a programban érintett múzeumok, levéltárak és akadé­miai intézmények feldolgozzák a gyűjteményeiket, ugyanis a kultu­rális értékek digitalizálása alulról felfelé szerveződő folyamat lesz, amelyben az IHM katalizátor sze­repet játszik. A felsoroltak mellett az egyházi, sőt a magángyűjte­ményekből is várnak anyagokat. A tárca 2003-tól folytatja a Sulinet program fejlesztését - így az okta­tási intézmények is a réndszer fel­használóivá válhatnak. Elvileg mindenki elérheti majd az inter­netre felvitt kulturális anyagokat, de lesznek „adatvédelmi szem­pontból szűkített” hozzáférések is. Az NDA létrehozását, működ­tetését a költségvetés, a partnerek és EU-források finanszírozzák majd. DÓCZY LÁSZLÓ Mérhető agrárjövedelmek Budapest A mezőgazdasági statisztika egyik új eleme a Mezőgazda­­sági Számlarendszer (MSZR), amelyet az uniós előírások­nak megfelelően a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az Agrárgazdasági Kutató és In­formatikai Intézettel (AKII) közösen dolgozott ki, és a jö­vőben rendszeresen publikál. Az MSZR olyan átfogó képet ad a mezőgazdasági tevékenységről, amely alapot nyújt az elemzések­re, előrejelzésekre, és a politikai döntések hatásának tanulmá­nyozására. Az Európai Unió közös agrár­­politikájának egyik célja, hogy állandó és tisztességes jövedel­met biztosítson a gazdálko­dók számára. A Mezőgazdasági Számlarendszer és az ebből szá­mított jövedelemindex az az esz­köz, amellyel e politika sikere mérhető. Az MSZR a mezőgazdasági termelés folyamatának és a megtermelt jövedelemnek a be­mutatása mellett az agrárium­­ból élő háztartások jövedelmét is méri. Az első jövedelemindexet is tartalmazó adatok 2001-ben ke­rültek nyilvánosságra. Ilyen pub­likált adatoknak a hazai agrár­statisztikában még nincsenek ha­gyományai, így - a szakemberek szerint - azok megértése és he­lyes értelmezése nem könnyű feladat, komoly módszertani ismereteket igényel. Viszont fon­tos az adatok megismerése mind­azok számára, akik az uniós tag­államok mezőgazdasági jövede­lemre vonatkozó adatait össze akarják hasonlítani a magyar adatokkal. Az egyéni vállalkozások ese­tében például a vállalkozói jöve­delem részben a gazdálkodó által végzett munka ellenérté­kének, részben a vállalkozásnál maradó jövedelemnek felel meg, e két komponenst lehetet­len egymástól elkülöníteni. Az egyes tagállamokra vonatkozó index a trendekről nyújt in­formációt, és nem a jövedelmek szintjéről. Azokban az orszá­gokban a leghasznosabb, ahol a mezőgazdaság egyéni vállal­kozások formájában működik. Viszont léteznek olyan hagyo­mányos vállalatok is, amelyek kizárólag fizetett munkaerő alkalmazásával hozzák létre a vállalkozói jövedelmet. A ha­gyományos üzemek részaránya országonként jelentős eltéré­seket mutat, ez meggátolhatja a jövedelmi szintek össze­hasonlítását a tagállamok kö­zött. A KSH-nál csak 1998-tól állnak rendelkezésre EU-kon­­form adatok, de a rendszert fo­lyamatosan fejlesztik. ÚJVÁRI Uniós várakozások Budapest Az Európai. Unió jelenlegi 15 tagállamának bruttó hazai ter­méke (GDP) az elmúlt hat év­ben csupán 0,5 százalék több­letnövekedést realizált az uniós tagságnak köszönhetően. Ma­gyarország azonban 2001-2010 között 8 százalékos többlet GDP-re számíthat, ami érezhető előnyt jelent majd számunkra - mondta Richter Sándor, a bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanul­mányok Intézetének munka­társa az Ecostat Gazdaságelem­ző és Informatikai Intézet szak­mai konferenciáján. Az Uniótól 2006- ig nem számíthatunk je­lentős nettó pénzügyi támoga­tásra, ám egy svéd számítás 2007- 2013 között a magyar GDP 3,7-3,9 százalékának megfelelő uniós támogatást prognosztizál hazánk számára. Újabb tagok belépésével ez csökken. Az Ecostat Belyó Pál igazgató által ismertetett előrejelzése szerint kedvező esetben 2003- 2006 között a magyar GDP évente 3,5-5 százalékkal növek­szik majd, az EU-átutalásokat is figyelembe véve. Az export 2003-tól évi 8-9 százalékkal bővül, a beruházások növeke­dési üteme pedig meghaladja a 7,5 százalékot. Az infláció 4 százalék alá süllyedhet, mi­közben a reáljövedelmek évi 3-4 százalékkal emelkedhetnek. DÓCZY-1 » t 1

Next

/
Thumbnails
Contents