Új Néplap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-16 / 267. szám

2002. November 16., szombat TÜKÖR 5. OLDAL MEGY E I Haldoklik a holtág? Az ország legnagyobb holtága tulajdonkép­pen haldoklik. Az egykori Tisza-meder sokak szerint turisztikai aranybánya lehetne, ám ahhoz temérdek pénzre lenne szükség. Cibakháza A holtág rehabilitációja nem tűr halasztást. Rossz a vízminősége, néhol másfél méter vastag az iszapréteg, s egyre növekvő nádfe­lület teszi gyakorlatilag értéktelenné a ki­rándulni vágyók szemében. Dr. Őze Sándor, Cibakháza polgármeste­re szerint nem szabad késlekedni az ökoló­giai egyensúly helyreállításával, ha apróbb lépésekben is, de el kell kezdeni a munkála­tokat. — Az önkormányzat régóta rendelkezik olyan szakmai tanulmányokkal, ami alap­ján el lehet indulni ezen a meglehetősen rö­gös úton - magyarázta a község vezetője. - Olyan csodálatos érték ez a 16,7 kilométeres holtág, amit meg kell mentenünk. Nagyszerű len­ne, ha négy éven belül látható eredményt tud­nánk felmutatni. Az elsődleges feladatok között szerepel a kot­rás, a vízben úszó hordalék eltávolítása, valamint a víz frissítése, cseréje. — Mindez megoldható feladat, ám nagyon sok pénzbe kerül. Természetesen pályázni fogunk a költségek anyagi fedezetére, remélem, felismeri az illetékes szaktárca is, hogy nem halogatható tovább a rehabilitáció. A sétahajózás mellett ideális helyszíne lehetne a holtág a vízi sportoknak, emellett a horgászok is paradicsomi körülmények között hódolhatná­nak szenvedélyüknek. A hatalmas vízfelület mel­lett pedig üdülőtelkeket lehetne kialakítani. Ha sikerülne mindezt párosítani a fürdési lehetőség megteremtésével, újra élet költözhetne az utóbbi esztendőkben bizony eléggé elcsendesült víz partjára. Egyre több helyen a nád az úr fotó: csabai i. Sorokban FOGYASZTÓI GONDOK. A megyei fogyasztóvédelmi egyesület a jövőben nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a pol­gárok tájékoztatására. Nyáry Kálmánná elnök elmondta, egy közelmúltban rendezett orszá­gos tanácskozáson is megfogal­mazódott, hogy az Európai Unióban igen szigorú előírások védik a fogyasztók érdekeit. Magyarországon azonban az állampolgárok többsége kevés­bé ismeri jogait, gyakran még azt sem tudja pontosan, hova fordulhat panaszaival. Az egyesület az uniós csat­lakozáshoz közeledve ezen szeretne változtatni, és több­ször kíván a nyilvánosság elé lépni, kihasználva a médiumok lehetőségeit.Tj______________■ Új szálláshelyek (Folytatás az 1. oldalról) Kunhegyesen további két új férő­hellyel és kiszolgálóhelyiségek kialakításával bővítették a szál­láskapacitást, a megye négy tele­pülésén - Abádszalókon, Túrke­­vén, Kunhegyesen és Nagykörű­ben - pedig információs táblá­kat helyeztek ki. Emellett a falu­si turizmusban részt vevők szá­mára nyelvi képzést szerveztek, tovább emelve ezzel a szolgálta­tások színvonalát. A projekt teljes költségvetése közel hatvanmillió forintot tett ki, amelyhez a Phare-program 35 millió forinttal járult hozzá. Az Európai Unió elvárásainak megfelelő színvonalon várhatják tehát a turistákat a falusi vendég­látók. Ahhoz azonban, hogy va­lóban fellendüljön ez az ágazat, a körülmények folyamatos javí­tása szükséges, legyen szó akár az utak állapotáról, akár a térség programkínálatáról. szilvási (Folytatás az 1. oldalról) A hivatal - a főügyészség állás­pontja szerint - ugyanis több lé­nyeges szempontot is figyelmen kívül hagyott eljárása során. Töb­bek között azt, hogy a fenntartó az adott tanítási évben nem szün­tethet meg iskolát. A hivatal megsemmisítő hatá­rozatával tehát a jegyző által ki­adott működési engedély érvé­nyét vesztette, így a jogszerű mű­ködés lehetőségének hiányában törvénysértő állapotot idézett elő. A főügyészség ügyészi óvást nyújtott be a közigazgatási hiva­tal határozatának hatályon kívül helyezése iránt. (Az óvást vagy elfogadja a hivatal, vagy nem. Ez utóbbi esetben az ügy az Oktatá­si Minisztériumhoz kerül.) Mivel a közigazgatási hivatal - törvénysértőnek talált - határo­zata miatt fel kellett számolni az alapítványi iskola oktatói bázi­sát, ezért most már valóban nem rendelkezik az iskola a műkö­déshez szükséges személyi felté­telekkel. Szükségképp a műkö­dést engedélyező határozat is jogszabálysértővé vált. E határo­zat hatályon kívül helyezése ér­dekében is óvással élt a fő­ügyészség. Ha a ladányi szülők úgy dön­tenek, mégiscsak az alapítványi iskola létrehozásában látják gyer­mekeik megnyugtató oktatását, a 2003/2004-es tanév sikeres meg­kezdése érdekében elölről kell kezdeniük a procedúrát. HGY Harminc fölött az igazi Veterán autók és motorok a küzdőtéren Szolnok „Szenvedélybetegség” — di­agnosztizálta önmagán dr. Tomyi János. Bár úgy tűnik, ragályos a kór — Szolnokon rövid idő alatt tizenöten kapták el —, mégsem veszé­lyes senkire. A fertőzést ugyanis járművek váltják ki, méghozzá a veterán au­tók és motorok. A szolnoki MÁV-kórház orvosát fiatalon ragadta magával a ben­zingőz. Édesapjának mindig volt valamilyen járműve, ő pedig ott forgolódott körülötte. így nem csoda, hogy mielőbb jogosít­ványt szerzett, előbb segédmo­torra, majd nagy motorra, végül autóra. Első motorja egy kéthen­­geres Pannónia volt, ami örök szerelmet ébresztett benne. Oly­annyira, hogy egy-egy szebb nyá­ri napon most is az 1972-ben ké­szített P 20-as nyergébe pattan.- A harminc évnél idősebb járművek számítanak veterán ko­rúnak. Létezik egy úgynevezett „young timer” osztály is, a hu­szonöt esztendőnél idősebb au­tóknak, motoroknak. A többi egyszerűen öreg jármű - magya­rázza a különbségeket dr. Tomyi János, a megyei veterán autós és motoros klub elnöke. Az egyesületet — mely csatla­kozott a Magyar Veterán Autós és Motoros Szövetséghez — néhány barátjával közösen az év elején hívták életre. Mára már tizenöt tagot és még több veterán jármű­vet számlál a klub. Igaz, az autók és motorok egy része még restau­rálásra vár. Az igazi veterán autó és motor ugyanis pontosan úgy néz ki, mintha most gurult volna le a szerelőszalagról. Ezt elérni pedig nem is könnyű feladat, hi­szen a legtöbb veterán autó, mo­tor a porták elhagyott zugából, le­romlott állapotban kerül elő. Dr. Tomyi János P 20-asa például egy kosárban érkezett Szegedről.- A veteránszövetség rendsze­resen szervez börzéket. Ha sze­rencséje van az embernek, akkor egy-egy ilyen vásáron megtalálja azt a kereket, lámpát, amire ép­pen szüksége van — mondja a klubelnök, aki testvérével jelen­leg is több motorkerékpár felújí­tásán fáradozik. Az igazi veterán autóg, motoros ugyanis néhány szakmunka kivételével maga sze­reli járművét. Már csak azért is, mert mindig akad bütykölni-, be­­állítanivaló a veterán gépeken. A klub legidősebb járműve egy 1927-es kétüléses Citroen kabrió. De az „öregebb korosz­tályt” képviseli az 1930-ban gyártott Opel. Akad jó néhány autó a szocialista ipar „remekei­ből” is, így például Moszkvics, Zastava, Wartburg. Ezeket a jár­műveket - és persze a klubel­nök Pannóniáját - a tavasszal bárki megcsodálhatta a Rákóczi­­falván rendezett kiállításon. Egy hét múlva a szolnoki sportcsar­nokban mutatják meg városnak, megyének legféltettebb kincsei­ket a klub tagjai. Jövőre pedig országra szóló veterán autós­motoros találkozónak és ver­senynek szeretnének otthont adni Szolnokon. T. J. Az információ erőforrás Jövőre kevesebb fuvaros lesz (Folytatás az 1. oldalról) Ezenkívül felkerülnek az enge­délykötelesek listájára az autóbu­szosok is. Nekik eddig csak beje­lentési kötelezettségük volt, míg immár nekik is ugyanazoknak a feltételeknek kell megfelelniük, mint a többi, díj ellenében fuvaro­zónak. A szakember szerint jelentős mértékben csökkenni fog a fuva­rozói vállalkozások száma. Jelenleg másfél ezerre tehető megyénkben azoknak a száma, akik fuvarozással foglalkoznak. Nekik az említett határidőig meg kell újítaniuk a tevékenységi en­gedélyt. Juhász József úgy véli, januárban akár egyharmadával is kevesebb lehet a számuk. Egyéb­ként a közlekedési felügyeletek gőzerővel végzik az engedélyek megújítását, és azon vállalkozá­sokat értesítették kötelezettsé­gükről, amelyek eddig még nem jelentkeztek be. Ezt a Fuvosz is megtette, ennek ellenére sokan kivárnak. További terheket ró a fuvaro­zókra az is, hogy be kell szerelni­ük a jogszabály által meghatáro­zott járművekbe a menetíró ké­szüléket, illetve sebességhatáro­lót. Ezek olyan többletköltségeket jelentenek, amelyek a tőkesze­gény kis- és középvállalkozások terheit még tovább növelik. Ju­hász József hozzáfűzte: nehezíti a helyzetet, hogy a fuvarozói ága­zatban a megrendelők hosszú ha­táridőre fizetnek. Ennek ellenére számos olyan vállalkozó is a túlélésre törekszik, akinek nincs esélye arra, hogy kis fogyasztású, környezetbarát te­hergépkocsit szerezzen be. Közü­lük kerülnek ki azok, akik nyo­mottá teszik az árakat, hiszen mindenáron fuvarhoz szeretné­nek jutni, akár önköltség alatti dí­jakkal is. A megbízók tehát bőven válogathatnak, hiszen „több az eszkimó, mint a fóka”. A Fuvosz nem hagyja maguk­ra a fuvarozókat - jelentette ki Juhász József. Szolgáltatásai kö­zött ugyanis pénzügyi típusú is található. Ez azt az egyik köve­telményt hivatott kielégíteni, hogy a tőkeerőt a fuvaros le tud­ja tenni. A Fuvosz a fuvarozók számára fedezetigazolást bocsát ki, továbbá hat éve létrehozta a már sokak által ismert nonprofit Közlekedési Biztosító Egyesüle­tet, ami jól szolgálja a vállalkozó­kat. A Fuvosz abban is érdekelt, hogy a szállítmányozói tevékeny­ség szabályozását elérje. Sokan vannak ugyanis olyanok, akik csak megszerzik a fuvart, és je­lentős jutalék fejében adják to­vább a megrendelést a fuvaros­nak. Nincs hatékony intézkedés a feketén fuvarozókkal szemben sem. A magyarországi kontárok kiszorításán túl feladatot adna a külföldről érkezett fuvarozók ki­szűrése is, de ezen a téren sincs semmi intézkedés. A Fuvosz megyei képviselője szerint javítana a helyzeten, ha a fuvarozókért tevékenykedő or­szágos hatáskörű érdekképvisele­tek összefognának, és egységesen lépnének fel a szakma érdekeiért. Mert csak így lehet eredménye­sen „küzdeni” az uniós csatlako­zás után a külföldi, tőkeerős fuva­rozók térhódítása ellen. TA Észak-Alföld Térségünkben az informati­kai fejlődés egyik sarkalatos pontja az eDemokrácia meg­valósítása, illetve a kutatás és fejlesztés (K+F) területe. Erdei Péter, aki az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megbí­zásából képviseli a szaktárcát az Észak-alföldi Regionális Fejlesz­tési Tanácsban, tegnapi szolnoki sajtótájékoztatóján elmondta: je­lenleg folyik és az év végéig befe­jeződik a Nemzeti fejlesztési tervhez kapcsolódó operatív programok megtárgyalása. A re­gionális operatív program egyik fontos kérdése, hogy az mennyi­ben tud kapcsolódni a miniszté­rium modernizációs elképzelése­ihez. A Nemzeti fejlesztési terv­ben megfogalmazódott, hogy a befektetésvezérelt szakaszból az innovációvezérelt szakaszba lép­jen át a magyar gazdaság fejlesz­tése. Ez azt jelenti többek között, hogy az információ is erőforrás­nak számít, ugyanúgy, mint a tő­ke. Az észak-alföldi régió opera­tív programján belül két fő, az in­formatikai modernizációval kap­csolatos kérdés áll: az egyik az úgynevezett eDemokrácia, azaz a digitális társadalom önkor­mányzatai ügye (amely nem csak az internetes ügyintézést jelenti, hanem ezen keresztül a lakosság beleszólását is az őket érintő kér­désekbe), a másik pedig a kuta­tás és fejlesztés területe, amely Szolnokot K+F központnak te­kinti. Mint Erdei Péter hangsúlyozta, fontos, hogy a regionális operatív programba kerüljön be a turiszti­kai információs hálózat létreho­zása, illetve hogy az eddigieknél erőteljesebben tudjon szerepelni az informatika régiónkban. Már csak azért is lényeges ez utóbbi, mivel az országon belül e régió mind az internet-hozzáférésben, mind az otthoni számítógép-ellá­­tottságban lemaradt.________boy Támogatott távmunka Foglalkoztatási program a hátrányos helyzetű térségekben Bizalmaskodó nevelőapa „Szexuális felvilágosítást” tartott mostohalányának ^Megyei információ A megyei munkaügyi köz­pontban tegnap tartott sajtó­­tájékoztatón két új foglal­koztatást elősegítő program­ról számolt be Miskó István­ná igazgató és helyettese, Ju­hász Éva. Az egyik pályázatot a Foglalkoz­tatáspolitikai és Munkaügyi Mi­nisztérium (FMM) hirdette meg a foglalkoztatási szempontból leg­kedvezőtlenebb helyzetű telepü­léseken megvalósuló munkahely­teremtő beruházások támogatá­sára. A vissza nem térítendő for­mában igényelhető támogatás mértéke legfeljebb 800 ezer forint lehet munkahelyenként, mely összeg műszaki berendezések, gyártóeszközök, technológiák be­szerzése során felmerülő költsé­gekre igényelhető. A támogatás összege 200 ezer forinttal növel­hető nyilvántartott, illetve továb­bi 200 ezerrel tartósan nyilvántar­tott munka nélküli személy alkal­mazása esetén. Egy pályázat ke­retében legfeljebb 15 millió forint támogatás igényelhető, amely azonban legalább 50 fő számára történő munkahelyteremtés ese­tén további 15 millióval növelhe­tő. A pályázatokat a megyei mun­kaügyi központba kell beadni no­vember 29úg. A kormány „Esélyt a jövőnek” programja keretében az FMM és az Informatikai és Hírközlési Mi­nisztérium (IHM) egyenként 500- 500 millió forint támogatással kö­zös pályázatot írt ki távmunkahe­lyek létrehozására. A projekt javí­tani kívánja a hátrányos helyzetű­ek esélyegyenlőségét, a társada­lomba való beilleszkedését és foglalkoztatási esélyeit. A táv­munka a munka szervezésének és működtetésének olyan formá­ja, ahol információs technológiát használnak, a foglalkoztatás munkaviszony keretében valósul meg, és a munkavégzés a munka­adó szokásos telephelyétől távol, állandó helyen történik. A pályá­zatban egyfelől infrastruktúra lét­rehozására — számítógép, szoft­ver, internet-elérhetőség stb. - le­het pályázni, távmunkahelyen­ként maximum 500 ezer forintig, másfelől munkahelyteremtő bér-, illetve képzési támogatásra. Út­mutató a minisztériumok honlap­jain (www.ihm.gov.hu és a www.fmm.gov.hu) található. A pályázatokat december 15-ig az IHM-hez kell eljuttatni._____m. g. Tárgyalóterem _____ Bíróságra került annak az 50 éves férfinak az esete, aki nevelt lányával akart szexu­ális kapcsolatba kerülni. Tette nem minősült szemé­rem elleni erőszaknak, de mégsem úszta meg büntetés nélkül. Az eset több évvel ezelőtt történt a Jászság egyik településén. A fér­fi egy éve élt élettársi kapcsolat­ban azzal az asszonnyal, akinek 13 éves lányát közösen nevelték. A férfi egyik nap késő este oda­bújt az ágyában tévét néző bak­fishoz, és bizalmaskodni kezdett vele. Simogatta a lányt, arra ajánl­kozott: szívesen ad szexuális fel­világosítást, s ha szükségét érzi, forduljon hozzá bizalommal szü­zessége elvesztése érdekében is. A kislány — hallgatva nevelőapja obszcén szavait - ledermedt az ijedtségtől, később nagymamájá­nak panaszkodott a mostohaapjá­val történt inzultus miatt. A férfit szemérem elleni erő­szakkal vádolták meg, mivel a sértett nevelése alatt állt a cselek­mény elkövetésekor, annak is a súlyosabban minősülő esete mi­att került a bíróság elé. Az elsőfo­kú ítélet kedvezően alakult a vád­lott számára. Mivel azt állapítot­ták meg, hogy a történtekkor nem alkalmazott erőszakot, és a simo­­gatás nem minősül fajtalanság­nak, ráadásul az, ami azon az es­tén megesett, nem szexuális indí­tékból történt, felmentették a sú­lyos bűntett vádja alól. Az ügyészség azonban nem nyugodott bele a döntésbe, ezért fellebbezést jelentett be. Ugyan az a későbbiekben sem volt vitás, hogy nem történt erőszak, ám azt kizártnak tekintették, hogy ne szexuális indíték vezérelte volna a férfit. Mivel a vádlott magatartá­sa mindenképpen káros volt a kislányra nézve, ezért a főügyész­ség azt kérte a megyei bíróságtól, hogy kiskorú veszélyeztetése mi­att mondják ki bűnösnek a neve­lőapát. A másodfokú bíróság tegnapi tárgyalására nem jött el a vádlott, pedig új fejlemények történtek ügyében. A bíróság jogerős ítéle­tében végül bűnösnek mondta ki őt kiskorú veszélyeztetése miatt, mivel magatartásával veszélyez­tette nevelt gyermeke erkölcsi fej­lődését. Büntetése egy év felfüg­gesztett börtön lett. HGY m JL 1 i A főügyész az iskolaügyről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents