Új Néplap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-04 / 256. szám
4. OLDAL TÜKÖR 2002. November 4., hétfő CSALÁDI Kihalóban lévő állatfajok? Néhány sorban az ételallergiáról A Földön nem ma kezdődött meg az a folyamat, amelyben fajok halnak ki. A szakemberek szerint a valaha élt fajállomány 99 százaléka mára már kihalt. A kihalás „üteme” korábban évszázadonként 1-1 fajra tehető. Ez a kihalás az evolúcióval volt magyarázható: egy új faj megjelenése, egy másik faj eltűnése. Ez rendben is ment mindaddig, amíg az ember el nem kezdte átalakítani környezetét, növelni életterét, kipusztítani a körülötte levő állatokat és az ő élőhelyüket. A XVI. századtól rohamosan nőni kezdett a fajok kihalásának mértéke: 400 év alatt 151 magasabb rendű gerinces tűnt el valószínűleg örökre a Föld színéről. Ez 2,7 évenként 1 faj. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) becslése szerint 1980 és 2010 között 25.000 magasabb rendű növény fog kipusztulni, a trópusi esőerdőkben pedig az elkövetkező 20 évben legalább félmillió faj el fog tűnni. A veszélyeztetett fajok listájára nagyon sok állat tartozik. Ezek között a legtöbb a különlegesen specializálódott életmódú, ami azzal magyarázható, hogy a megváltozott környezethez (amit az ember alakított át) nem tud alkalmazkodni, és így lassan kipusztul, ha nem figyelünk rá, és nem biztosítjuk neki a megfelelő élőhelyet és táplálékot. Néhány veszélyeztetett és védett faj: Afrikai elefánt: az egyik legismertebb veszélyeztetett faj. Az orvvadászok agyaráért vadászták hosszú-hosszú évekig, amíg anynyira lecsökkent a számuk, hogy védelem alá kellett helyezni. A mai állapot úgy néz ki, hogy az afrikai nemzeti parkok egynéhányában az elefántokból túl sok van. A szigorú védelem miatt az elefántok szinte háborítatlanul szaporodhattak, és így túl sokan lettek néhány helyen. Óriáspanda: ez a másik legismertebb veszélyeztetett állat. Kínában él. A rá leselkedő veszélyt leginkább az élőhelyét és a táplálékát kitevő bambuszerdők irtása jelenti, de még ma sem ritka, hogy vadásznak rá. Tigrisek: a tigrisek az egyik legnagyobb veszélyben élő nagymacskák. Ázsiában sok helyen (pl. Indiában, Kínában) azt hiszik, hogy különböző testrészei, csontja bűvös erővel bírnak, ezért vadásszák. Amerikai bölény: régen ez az állat egész Amerikát benépesítette. Az őslakók (indiánok) ezekből az állatokból éltek hosszú éveken át. Amikor megjelent az európai ember, többmilliós csordák jártak a mai utak és városok helyén. A fehér ember az indiánok „irtásakor" ki akarta éheztetni őket, ezért képes volt több ezer bölényt lelőni. Bálnák és delfinek: a tengeri emlősök szinte mind védelem alatt állnak, ennek ellenére néhány országban (pl. Japánban, Norvégiában) mégis vadásznak rájuk. A bálnákat sok éven át vadászták szigonyokkal, szigonypuskákkal. Az állat szinte minden részét felhasználták: húsát ették, zsírjával világítottak, stb. Óriás szalamandra: a Föld legnagyobb (1-1,5 m) kétéltűje azért került veszélybe, mert egyesek szerint a húsa igen ízletes. A ma ismert élőhelyén nagyon megritkult. Denevérek: sok denevérfaj azért válik veszélyeztetetté, mert az otthonukul szolgáló fákat kiirtják, helyükre pedig szántóföld kerül. Egy másik veszély rájuk nézve az, hogy a sok rovarirtó szer megmérgezi őket. Vannak olyan denevérfajok is, amelyeket azért kellett védelem alá helyezni, mert húsukért fogták őket kampós zsinórokkal. Orrszarvúak: (fekete, fehér, szumátrai, jávai, borneói orrszarvú) a legnagyobb veszély náluk a vadászat. Rengeteg állat esik áldozatul orvvadászok által felállított csapdáknak. Ezekben a csapdákban az állat akár több napot szenvedhet, ha nem találják meg őket. A szerencsétlen állatnak legtöbbször „Lenni vagy nem lenni...” csak a tülkét vágják le, amiből tőrmarkolatot készítenek, vagy megőrölve gyógyszernek adják el. Az említetteken kívül a veszélyeztetett állatok közé tartozik például a szőke oroszlánmajmocska, a galapagosi elefántteknős, a pápaszemes pingvin, a barátfóka, a kínai krokodil, a hópárduc, a hegyi gorilla, az európai bölény, az omngután, a csimpánz, a tengeri vidra. Desmond Morris az állatok jogairól Valamennyi állati jogok szerződésének feltételeit újra meg újra meg kell vizsgálni, s el kell érni, hogy a lehető legigazságosabbak legyenek. Minden egyes szerződés minden cikkelyének a minimális kihasználást kell kikötnie, minden szükségtelen szenvedés megszüntetését,, valamint azt, hogy a kérdéses fajnak maximális lehetősége legyen természetes viselkedési mintái szerint élni. (...) Új alaptörvényre van szükségük az állatoknak, egy nekünk szóló tízparancsolatra, amely rákényszerit bennünket, hogy minden téren tiszteletben tartsuk az állati jogok szerződését: 1. Az állatot nem szabad fölruházni képzeletbeli jó és rossz tulajdonságokkal, hogy tápot adjunk saját babonás hiedelmeinknek vagy vallásos előítéleteinknek. 2. Állatot nem szabad az ember szórakoztatására leigázni vagy lealázni. 3. Állatot nem szabad fogságban tartani, csak ha megfelelő fizikai és társas környezetet tudunk neki nyújtani. 4. Állatot nem szabad társként tartani, csak ha képes könnyen alkalmazkodni gazdája életstílusához. 5. Állatfajt közvetlen üldözéssel vagy az emberi népesség további növekedésével nem szabad a kipusztulásba kergetni. 6. Állatnak emberi sport céljából nem szabad fájdalmat vagy szorongást pkozni. 7. Állatnak szükségtelen kísérletek céljából nem szabad testi vagy lelki gyötrelmet okozni. 8. Gazdasági állatot nem szabad nyomorúságos környezetben tartani, hogy élelemmel és más termékekkel lásson el bennünket. 9. Állatot nem szabad kihasználni a prémjéért, a bőréért, az elefántcsontért vagy bármi más luxustermékért. 10. Munkavégző állatot nem szabad nehéz feladatok végzésére kényszeríteni, ami stresszt és fájdalmat okozna neki. Amelyik kultúra ismeri az állattársak iránti együttérzést, az minden tekintetben érzékeny és gondoskodó. Amelyik kultúra érzi a rokonságot az állatokkal, hü marad a gyökereihez. Ha megfeledkezünk alacsony származásunkról, hamarosan azt fogjuk képzelni, hogy tetszésünk szerint bármit csinálhatunk kicsiny bolygónkkal. Nem telik bele sok idő, és mi leszünk az új dinoszauruszok - egy eljövendő kor kövületei. (Az állati jogok szerződése - részlet) Közelgő tél, megfázás, nátha bérré tevődik át, gyakran a kéz is eltart. Majd a vírus szaporodásáközvetítésével, amelyre rákerül- val párhuzamosan az orr nyálkanek az orr vagy a légzőszerv nyál- hártyája érzékennyé válik, megduzkahártyáján lévő vírusok. zad, és váladékot termel. Ilyenkor FOTÓ: EUROPRESS/EPA A meghűlést a magyar nyelv nemes egyszerűséggel megfázásnak nevezi. Nem más ez a betegség, mint a sok száz náthavírus egyike által okozott tünetegyüttes. A kórokozók sokfélék lehetnek, de a tünetek azonosak vagy hasonlóak. Ez magyarázza azt, hogy gyerekek, de felnőttek is szenvedhetnek sorozatos náthától, megfázástól. Gyakran az egyik megfázás szinte észrevétlenül „megy át” egy másik megfázásba. Abból következően, hogy nagyon nagy számú kórokozó képes vírusos rhinitiszt - vagyis meghűlést - előidézni, a szervezet védekezőrendszere képtelen mindegyik ellen hathatós, azonnal bevethető ellenszerrel rendelkezni. Minden vírustámadás alkalmával a szervezet kifejleszt ellenanyagot, vagyis egy következő alkalommal már képes lesz az ugyanilyen vírus támadását kivédeni, ám a náthát, megfázást okozó vírusok nagyon nagy száma lehetetlenné teszi, hogy a szervezetnek mindegyikre legyen kész ellenszere. A közhittel ellentétben a meghűlést nem a hideg vagy a szervezet lehűlése okozza. Ezt igazolja, hogy a legnagyobb nyári melegben is meg lehet fázni, és a hideg tél önmagában nem fokozza a meghűlések gyakoriságát. A betegséget okozó vírus emberről em-Köhög, tüsszent - csak zsebkendőbe! Kutatók szerint 110 rhinitiszt okozó vírus létezik, és további 90 vírus képes megfázásos tüneteket kiváltam. A nátha közvetítésében a tüsszentésnek is fontos szerepe van. Tüsszentéskor nagy mennyiségű, a tüdőből az orron keresztül távozó levegő az orrban lévő szennyeződések nagy részét a szabadba sodorja. A megfázásnak rendszerint négy fázisa van. Az első, amikor száraz, viszkető, esetleg csípős érzés jelentkezik az orrban, ami néhány óráig az orrfolyást gyakori tüsszentés kíséri. Felléphet láz is, és torokfájás is társulhat a kezdeti tünetekhez. Ez a szakasz három-öt napig tart általában. Az utolsó szakasz a gyógyulásé, amikor a meghűlés tünetei fokozatosan elmúlnak. A nátha tünetei jól ismertek: vízszerű orrváladék, duzzadt orrjáratok, csillogó nyálkahártya és piros torok, esetleg köhögés. A megelőzés a legjobb ellenszer. Célszerű a megfázás vezető tünetét kezelni elsőként. Például, ha magas láz jelentkezik, akkor lázcsillapítót bevenni, ha a fájdalom (torok, fej) a vezető tünet, akkor a gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító tabletták segíthetnek. A különféle gyógyszerek kombinációja is szükségessé válhat, de ilyenkor érdemes orvossal vagy gyógyszerésszel megbeszélni, hogy a két- vagy háromféle gyógyszer valóban erősíti-e, és nem gyengíti egymás hatását. A leggyakoribb tanács megfázás esetén, sőt a betegség megelőzésére is a C-vitamin fogyasztása nagy dózisban. Széles körű vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy a vitamin nem segít a megfázás elkerülésében. Azonban a nagy dózisban szedett C-vitaminnak jelentős szerepe van abban, hogy a tünetek enyhébbekké váltak és a betegség hamarabb múlik el. Feltétlen orvoshoz kell fordulni, ha a heves tünetek nem csillapodnak 48-72 óra elteltével, vagy ha a láz eléri, illetve meghaladja a 38 C- fokot. Akkor is ajánlott az orvos segítségét kérni, ha az arc vagy a homlok meghatározott területén heves fájdalom jelentkezik; ha az orrváladék jellege megváltozik, nehezen kifújhatóvá és sárgás színűvé válik, illetve ha erős köhögés és véres köpetürítés kíséri a megfázás tüneteit. ■ Az ételallergia a szervezet túl heves reakciója az élelmiszerek - általában - fehérjeeredetű alkotórészeire. Kóros állapot, amely lehet akár egész életen át tartó, de átmeneti is. Az újszülötteknél is jelentkezhet allergiás reakdó az anyatejjel kiválasztott idegen fehérjékre. Megnyilvánulási formája többnyire hasmenés, kiütés vagy ekcéma. A kiváltó ok az esetek túlnyomó többségében a tojás-, illetve a tejallergia. Ha a szoptató anya ezeket az ételeket mellőzi, a tünetek elmúlnak, de diétahiba esetén kiújulnak. Csecsemőkorban az allergiás tünetek leggyakrabban akkor jelennek meg, amikor a szoptatásról tehéntej alapú tápszerre tér át az anya. A tojás-, illetve a lisztallergia (itt nem a lisztérzékenységről van szó) általában hat hónapos, egyéves kor körül jelenik meg. Szójaallergia kisdedkorban bármikor jelentkezhet. Ételallergia életünk során bármikor előfordulhat. A kóros reakciót kiváltó étel pedig változhat. A gyermek- és felnőttkorra egyaránt érvényes, hogy gyógyulás csak kizárólag szigorú diéta alkalmazásával lehetséges. A gyógyulás - még a következetesen betartott diéta mellett is - hosszú ideig tart. Az immunrendszer nehezen felejt, ha újra és újra emlékeztetjük, még lassabban szokik le túlzott reakciójáról. Minél többször terheljük a „bűnös” étellel a szervezetet, annál inkább késleltetjük a gyógyulást. A diagnosztizált élelmiszer-allergiás betegnek fel kell venni a kapcsolatot az étkezési tanácsadóval, s ami ennél is lényegesebb: az előírásokat rendszeresen be kell tartani. A tanácsadás kiterjed a család és az egyén táplálkozási szokásaira, melynek figyelembevételével egy diétás receptúrát lehet készíteni. A táplálékallergiás beteg ne táplálkozzon egyoldalúan! Kerülni kell plusz hiánybetegségek kialakulását. Ezért a szakember pontosan meghatározza a vitaminok és a nyomelemek mennyiségét is. A bölcsődék, az óvodák és az iskolák pedagógusainak tudniuk kell, hogy gyermekünknek milyen táplálkozási gondja van. (Forrás: www.hazipatika.com) Emésztési zavarok Az emésztési zavarok leggyakoribb okai az étkezési hibák (a szükségesnél jóval több étel elfogyasztása, rágási hiányosságok, nehéz ételek stb.), túl sok kávé és/vagy alkohol fogyasztása, a túlzásba vitt dohányzás, a fizikai fáradtság és a stressz. Az emésztési zavarok vezető tünetei a gyomorral kapcsolatosak, például a savtúltermelés okozta égető érzés, a puffadás és a böfögés. A kezelés az életmódbeli változtatásokon kívül savkötő vagy savcsökkentő, valamint puffadás és görcsök elleni gyógyszerekből áll. A gyomorhurut a gyomornyálkahártya heveny gyulladása. A bélelzáródás szakaszonként jelentkező görcsös hasi fájdalom. A hashártyagyulladás vészjelei: a hasfal kemény, feszes (deszkagyomor), széklet és szelek nem távoznak, hányás, fej- és hasfájás, légzészavar, szapora pulzus, hideg homlok és kéz, sápadtság. Receptsarok Hagymalevesek franciásan Francia hagymaleves pirított kenyérrel Hozzávalók (4 személyre): 4 nagy fej vöröshagyma; 1 gerezd fokhagyma; 5 dkg vaj; 1 evőkanál olívaolaj; 1 evőkanál cukor; 2 evőkanál vörösborecet; 5 dkg liszt; 3 dl száraz fehérbor; 4,5 dl erőleves (kockából); 1 kávéskanál ételízesítő; 2 evőkanál vágott petrezselyem; A pirított kenyérhez: 1 gerezd fokhagyma; 2 evőkanál olívaolaj; 1 kisebb franciakenyér (bagett); 3 dkg reszelt parmezán. Előkészítés: a hagymát megtisztítjuk és vékony karikákra vágjuk. A fokhagymát meghámozzuk, összetörjük. Elkészítés: a vajat és az olívaolajat nagy serpenyőben felforrósítjuk, beletesszük a hagymát, és kb. 20 perc alatt aranybarnára pirítjuk. Hozzáadjuk a fokhagymát és a cukrot, és addig kevergetjük, amíg a cukor karamellizálódik. Aláöntjük az ecetet is, és 2 percig pároljuk. Meghintjük a liszttel, és állandóan kevergetve 1 percig pirítjuk. Felöntjük a fehérborral, az erőlevessel és 3,5 dl vízzel, hozzátesszük az ételízesítőt. Folyamatosan keverjük, amíg a leves felforr, és kissé besűrűsödik. Kis lángon további 25 percig főzzük. Végül a petrezselyemmel ízesítjük. A sütőt 220 °C-ra (gázsütő 4. fokozat) előmelegítjük. A fokhagymát áttörjük. Felforrósítjuk az olívaolajat, és megpirítjuk benne a fokhagymát. A kenyereket kb. 2 cm vastag szeletekre vágjuk, és mindkét oldalukat megkenjük a fokhagymával. A szeletek tetejét megszórjuk a reszelt parmezán sajttal, és sütőben 5 perc alatt ropogósra pirítjuk. Tálaláskor minden levesestányér aljára egy pirítóst helyezünk, arra öntjük a forró levest. Francia hagymaleves sajtgombóccal Hozzávalók (4 személyre): 4 nagy fej vöröshagyma; 1 gerezd fokhagyma; 5 dkg vaj; 1 evőkanál olívaolaj; 1 evőkanál cukor; 2 evőkanál vörösborecet; 5 dkg liszt; 3 dl száraz fehérbor; 4,5 dl erőleves (kockából); 1 kávéskanál ételízesítő, 2 evőkanál vágott petrezselyem. A sajtgombóchoz: 1 tojás; 1 evőkanál liszt; 5 dkg reszelt sajt; 1 evőkanál tejföl; őrölt bors és szerecsendió-virág. Előkészítés: a hagymát megtisztítjuk és vékony karikákra vágjuk. A fokhagymát meghámozzuk, összetörjük. Elkészítés: a leves elkészítése ugyanúgy történik, mint a fentebbi receptben írtuk. A gombóchoz a tojást habosra keverjük, hozzáadjuk a lisztet, a sajtot, a tejfölt, a fűszereket. Jól összedolgozzuk, vizes kézzel apró gombócokat formázunk. A forrásban lévő levesbe tesszük, 10 percig kis lángon forraljuk, majd félrehúzzuk a tűzről, és 10 percig lefedve állni hagyjuk. Ezután tálaljuk. Családi témákban keressen bennünket az interneten is: www.kiskegyed.hu • www.lakaskultura.hu www.mindmegette.hu • www.holgyvilag.hu • www.gyongy.hu t 1 i I k
