Jászkun Krónika, 2002. október (10. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-05 / 233. szám

8. OLDAL RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. október 4.) Borsodchem 4 790 Ft ti Egis 10 620 Ft ti Matáv 686 Ft 0 Mól 4 925 Ft ti OTP 1998 Ft ti Richter 11400 Ft ti TVK 4 670 Ft ti Zalakerámia 1370 Ft ti • BUX: 6811,32-1,29% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 387,92 Cseh korona 8,04 Euró 243,93 Japán jen (100) Lengyel zloty 201,30 59,64 Svájci frank 166,90 Szlovák korona 5,81 USA-dollár 247,24 _________Hírek__________ KÁ RTALANÍTÁS. Az agrártárca meghatározta a szőlő- és gyü­mölcsültetvényeket ért fagykár enyhítésének mértékét. Az öt- ven-hatvan százalékos termés- kiesés esetén hektáronként 40, hatvan-hetven százalékosnál 50, hetven-nyolcvan százalékos ter­mésveszteségnél 55, nyolcvan- és százszázalékos esetén 65-75 ezer forint a kártalanítás össze­ge, amely az előleget is tartal­mazza. EUROPRESS KÖZPONT. Pán-európai szol­gáltató központ létrehozását ter­vezi Magyarországon a General Electric (GE). A vállalat távlati tervei között szerepel egy globá­lis kutatás-fejlesztési központ életre hívása is ugyanitt, ami azt jelentené, hogy egy kiválasztott termék (csoport) tekintetében Magyarországról vezetik és irá­nyítják a cégcsoport kutatási, fejlesztési munkáját, europress ALKU. A Munkaadók és Gyár­iparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) támogatja a Magyar Szakszervezetek Országos Szö­vetségének (MSZOSZ) javas­latait a jövő évi étkeztetés, az üdülés valamint a nyugdíjpénz­tári adókedvezmények növelé­sére vonatkozóan. Az MSZOSZ és az MGYOSZ egyaránt érde­kelt abban, hogy a béralakulás­ra vonatkozóan országos meg­állapodás szülessen. A szerve­zetek úgy látják, hogy a terve­zett személyi jövedelemadó­változásokat figyelembe véve van lehetőség a reálbérek növekedésére, mti TISZA. Nagykörű határában tegnap átadták a helyreállított kubiktórendszert. A Tájrehabi­litációs Program keretében a WWF Magyarország természet- védelmi szervezet és az önkor­mányzat a táj adottságait is fi­gyelembevevő ártéri gazdálko­dás felélesztésével kíván megél­hetési lehetőséget nyújtani a he­lyi gazdálkodóknak, europress CSERE. Csillag István gazdasá­gi miniszter felmentette Nagy Rózát, a tárca kis- és középvál­lalkozások fejlesztéséért helyet­tes államtitkárát, s a szakterület irányítására Apatini Komélnét kérte fel. Az új helyettes állam­titkár közgazdász 1992-1998 között a Hitelgarancia Rt. vezér- igazgatója volt. MTI G A Z D A S Á G I T Ű K Ö R Az ügyvédi irodák élhetnek majd a lehetőséggel FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Az APEH egyik megyei szervezete által végzett számítás sze­rint országosan 300 ezren vehetik majd igénybe az evát. A par­lamenti képviselők ugyanakkor még mindig csupán százezer­re becsük az újfajta adó lehetséges igénybevevőinek számát. Az APEH jövő hétre ígér országos adatokat. Budapest Lapértesülések szerint az APEH Bács-Kiskun Megyei Igazgatósá­ga által elvégzett számítások Sápján mintegy 66 ezer társaság és maximum 234 ezer egyéni vál­lalkozó veheti majd igénybe az egyszerűsített vállalkozói adót (eva). A számítások szerint - mely árbevétel alapján válogatta ki az adóalanyokat - a 33 225 me­gyei egyéni vállalkozóknak körül­belül fele, a 18561 megyei társa­ság ötödé választhatja az evát. Ez az adószakértők szerint azt jelen­ti, hogy országos szinten körül­belül 300 ezer adóalany térhet majd át az új adózási rendszerre. Kérdésünkre, hogy a számítások valóban leképezhetők-e az ország egészére, az APEH sajtóosztályán országos adatok híján nem tud­tak válaszolni. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2002. június végén 365723 társas és 461310 egyéni vállalkozást tartottak nyilván. A harmadik negyedév adatai októ­ber végére várhatóak. Területi el­oszlásukat tekintve a vállalkozá­sok 39 százaléka a közép-magyar­országi régióban, 11,5 százalék az észak- és dél-alföldi, 9-10 szá­zalék pedig a többi régióban mű­ködik. A társas vállalkozásokat tekintve a közép-magyarországi régió kiemelkedik, mivel június végén az összes társas vállalkozás fele itt működött, a többi területen megoszlásuk 7-8 százalék volt. Az egyéni vállalkozások esetében ki­egyenlítettebb a területi eloszlás; Közép-Magyarország 30 százalé­kos részesedését a többi régió 10-13 százalékkal követi. Mivel a vállalkozások területenként eltérő megoszlásban vannak jelen, nem lesz egységes az eva-felhasználók száma sem a különböző régiók­ban. Az APEH azonban csak a jö­vő hét végére várja az országos adatokat, így nem tudott felvilágo­sítást nyújtani az esetleges terüle­ti különbségekről. A parlament­ben a képviselők továbbra is ma­ximum százezerre becsük azok­nak a gazdasági identitásoknak a számát, amelyek áttérhetnek az újfajta adózásra. steiner kata á \ 1 A tied akarok I lenni H 14 A tied akarok Celeron 1100MHz-tól 128 MB RAM (512 MBng bővíthető) 10 GB HDD (30 GB-kj bóvithelö) 1 14,1" XGATFT LCD (1024X 768) 4-64 Mb videó memória. DVD-ROM opció Belső 56k tax/modem és 10/100 Ethernet FireWire (IEEE 1394) - a C változatban {Panda Anfivirossal Két notebook kizárólag Vendégkártya tulajdonosoknak van fenntartva. isygpp 2? ■ j-._ notebook-ot nyerhetsz Ha megveszed a tvr-hét 41. számát Megjelenik szeptember 28-án, szombaton és utána egész héten kapható VIDD MAGADDAL! Részletek a Tvr-hétben! Csak a Tvr-hét 41. számából kivágott Nyereményszelvénnyel együtt érvényes i á 2002. Október 5., szombat HH ­Foghíjas uniós információk Budapest A mezőgazdasági termelők jelentős köre nem kellően tájékozott, nincs elegendő információja hazánk európai uniós csatlakozásáról, annak várható hatásairól. A gazdák egy része indokolatlanul opti­mista, mások viszont túlzot­tan borúlátóak a várható vál­tozásokkal kapcsolatosan - állapítja meg a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) és a Magyar Marketing Szövetség tanulmánya. A szakemberek arra voltak kí­váncsiak, milyen ismeretekkel rendelkeznek a gazdálkodók a brüsszeli elvárásokról, az Európai Unióról, illetve az őket érintő vár­ható változásokról. A felmérés al­kalmával több mint félezer mező- gazdasági termelőt kérdeztek meg Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sop- ron, Nógrád, Pest, Szabolcs-Szat- már-Bereg, Tolna, és Veszprém megyében. A válaszadók többsége hallott arról, hogy hazánk csatlakozása jelentős mértékben érinti az agráriumot és személy szerint is az abból élőket. Nem hivatalos forrásból származó „értesüléseik” szerint viszont „... a magyar me­zőgazdaság nem kívánatos az EU- ban, a tagság után a vidékfejlesz­tés lesz az elsődleges, biztonsá­gos, kiszámíthatóbb piaci feltéte­lek és támogatások várhatók, ne­hezebb lesz az értékesítés, talán több lesz a támogatás, magasabb lesz a jövedelmezőség, túlságosan bonyolult az adminisztráció, vagy drasztikus változásokra lehet szá­mítani, a kvóták alacsony volta miatt kedvezőtlen hatások érik majd az agráriumot...” A megkér­dezetteknek mindössze 16 száza­léka rendelkezett elegendő infor­mációval az Unió mezőgazda­ságunkat érintő részéről, mint például a terméktámogatásokról, a kvótákról vagy az erdőgazdálko­dással, vidékfejlesztéssel kapcso­latos szabályozói. A felmérésben részt vevők mindössze egytizedének van le­hetősége saját internethasznála­tra. Valamivel kedvezőbb a kép a nagyüzemekben gazdálkodók esetében; közel háromnegyedük rendelkezik számítógép-haszná­lati lehetőséggel, illetve internet- hozzáféréssel, míg a kisméretű gazdaságokban ez az arány 33 százalékos. Az érintettek zömé­ben a tévéből, a rádióból, a sajtó­ból szereznek tudomást a csatla­kozással kapcsolatos tudnivalók­ról, de - szerintük - ezek a hírfor­rások, az idő rövidsége miatt nem adnak számukra mélyebb ismere­teket. A gazdálkodóknak mind­össze egynegyede vett részt az elmúlt időszakban olyan rendez­vényen, ahol a csatlakozás mező- gazdaságot érintő ügyeiről esett szó. De - a felmérés tanúsága sze­rint - valamennyien szívesen ven­nének részt olyan előadásokon, konferenciákon, ahol több és konkrétabb tájékoztatást kapná­nak például az uniós piac- szabályozásról, a termékkvóták­ról, a növénytermesztéssel, állat- tenyésztéssel összefüggő szabá­lyokról. Ahol a szakmai rendezvé­nyeket követően lehetőséget adó­dik a közvetlen vitára is, régión­ként igazodva az igényekhez. A tanulmányt készítő szakem­berek megállapították, hogy leg­kevésbé azok a kistermelők vagy az ország elmaradott részeiben élő gazdák tájékozottak, akiknek várhatóan a legnagyobb nehézsé­get fogja okozni a csatlakozás. A tapasztalatokat a szakértők figye­lembe vették a 2002. évi európai uniós kommunikációs stratégia készítésénél. újvári Munkahelyőrző egyenlőség Budapest Bár az Európai Unió piacai egységesek, a tagállamok egy része bizonyos területeken „iinom” módszerekkel csök­kenti a piacok átjárhatóságát. Egyes vélemények szerint hazánknak is hasonló elbá­nást kellene tanúsítania, ha egyenlő esélyeket kíván te­remteni polgárainak a majda­ni EU-piacon. Magyarországon az Európai Unió számos polgára alapított már vál­lalkozást, viszont a félszázat sem éri el azon honfitársaink száma, akik az EU valamelyik tagállamá­ban egyéni vállalkozást létesítet­tek. Amint egy minapi gazdasági rendezvényen elhangzott, előbbi aránytalanságnak részben az az oka, hogy az EU-országokban a külföldiek vállalkozásalapításá­ról szóló törvények megvalósulá­sát „finom eszközökkel” igyekez­nek korlátozni. így az uniós tag­államokban általában szóba sem állnak a magyar állampolgárral, ha nem beszéli folyékonyan az ország nyelvét, a kérelmét pedig egyszerűen nem fogadják be, ha nem a helyi nyelven - például fla- mandul - készíti el. A vállalko­zásalapítások és a munkaerő egy­irányú áramlása sok ezer vállal­kozás tönkremenetelét idézheti elő, és növelheti a munkanélküli­ek számát. Az utóbbi időben több helyütt megfogalmazódott, hogy az azonos lehetőségek csak azonos bánásmód révén bizto­síthatók. Előbbiekkel szemben ismert felvetés, hogy az EU korábban a szabad tőkeáramlást is gátolni próbálta és végül mégis megnyílt a tőkepiac. Nem szabad elfelejte­ni, hogy a nyugat-európai cégek tőkeerejük révén fölénnyel ren­delkeznek a magyar cégekkel szemben, akiket könnyen kiszo­ríthatnak akár a saját piacainkról is. Egy egységes uniós munka­erőpiacon viszont a magasan képzett, ám rosszul fizetett ma­gyar munkaerő élvezhet(ne) je­lentős versenyelőnyt, és részben igaz lehet az egyéni vállalkozá­sokra is. Vállalkozók szorgalmazzák annak vizsgálatát, hogy az EU or­szágaiban tapasztalható vállalko­zásalapítási gátak letörése végett miként adhatna az állam tőkese­gítséget a magyar kis- és közép- vállalkozásoknak a tőkeerősebb külföldi konkurencia előnyének mérséklése végett. Példaként vet­ve fel, hogy Romániában már működik egy magyar beruházá­sokat segítő alap. OÓCZY LÁSZLÓ Milliárd dolláros tévedés New York Három nullát tévedett egy bró­ker New Yorkban, aki ezer­szeres áron dobott piacra egy részvénycsomagot. Több mint hatszázmillió dollárjá­ba került egy amerikai befektetési banknak egy munkatárs figyel­metlensége. A kereskedő tévedés­ből három nullával többet ütött be számítógépébe, így az négymillió helyett négymilliárd dollárnyi részvényt dobott a piacra. A téve­dést hamar észrevették, és a rész­vénycsomag nagy részét sikerült megmenteni. Az eset nem példát­lan, pár évvel ezelőtt, az OTP el­sőbbségi részvényeinek kibocsá­tásakor egy hazai bróker felcserél­te a darabszámot a limitárral. így ahelyett, hogy ötven darab papírt adott volna el nyolcezer forintért, nyolcezer részvényt dobott piacra ötvenforintos áron. europress Úiabb találgatások az eva körül

Next

/
Thumbnails
Contents