Jászkun Krónika, 2002. október (10. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-26 / 250. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2002. Október 26., szombat Mindössze harminc euró Hazánk mélyebben ágyazódott be az EU-ba, mint néhány tagország Pat Cox, az Európai Parlament elnöke (képünkön) felhívta az Európai Unió állam- és kormányfőit, hogy ne állítsanak új akadályt a tíz tagjelölt, köztük Magyarország útjába, hanem tegyék lehetővé számukra, hogy az év végéig befejezhessék a csatlakozási tárgyalásokat. EU-TÁM06ATÁS0K MEGOSZLÁSA 35 százalék 48 százalék 2.5 százalék 2 százalék 2 százalék 6 százalék 4.5 százalék Brüsszel A csúcsértekezleten elmondott beszédében Cox több tanulságot ajánlott a tagországok figyelmébe a nehezen megszületett ír nép- szavazási sikerből: ha megvan a kellő akarat és politikai útmuta­tás, az emberek támogatják az európai integrációt; ezért többé nem szabad megengedni, hogy az integrációs folyamat elszakad­jon a közvéleménytől. Sajtóérte­kezletén viszont az ír politikus nem tartotta kizártnak, hogy a jö­vőben az új szerződések életbe lépése ne függjön ennyire min­den tagország egyhangú megerő­sítésétől. Szerinte szükség lehet egy bizonyos küszöbértékre, amely fölött a tagországok minő­sített többsége már életbe léptet­hetné a fontos új szerződéseket. Cox az Európai Parlament nevében leszögezte: az EU bőví­tése nem halogatható tovább. Az anyagi fedezet megvan rá, egyéb­ként sem kerül többe az Uniónak, mint állampolgáronként 30 euró. A közös mezőgazdasági poliüka körüli viták nem emelhetnek új akadályt a bővítés útjába, és a leendő új tagok az első években semmiképpen sem lehetnek a költségvetés nettó befizetői. A tagságuk első két évére az Euró­pai Bizottság által javasolt szigorú ellenőrzést és védzáradékot a par­lament elfogadja, de „nem köve­telhetünk többet az új tagoktól, mint magunktól” - tette hozzá a parlament elnöke. Intézményi vonalon hátrányok érték némelyik tagjelöltet - cél­zott Cox Magyarország, Csehor­szág és Málta aránytalanul meg­állapított európai parlamenti helyeire. Ezért arra kérte a soros elnökséget betöltő Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnö­köt, hogy a koppenhágai csúcson decemberben „Mikulásként hoz­za meg” a hiányzó parlamenti he­lyeket ezeknek az országoknak. Cox rámutatott, hogy Magyar- ország gazdasága mélyebben in­tegrálódott az Unióba, mint akár Nagy-Britanniáé vagy Ausztriáé. Az Európai Unió közös mező- gazdasági politikájáról (CAP) kö­tött brüsszeli kompromisszumos megoldással Jacques Chirac fran­cia elnök és Gerhard Schröder né­met kancellár megnyitotta az utat a közösség keleti bővítése előtt - állapítja meg a Le Figaro. A kon­zervatív francia lap pénteki cik­ke szerint az európai közösség Mezőgazdasági alap Strukturális alap Regionális fejlesztési alap Kohéziós alap Szociális alap Külső országok támogatása Egyéb jövője szempontjából sorsdöntő német-francia megegyezésben mindkét fél meghozta a szüksé­ges áldozatot, miközben ezúttal is bebizonyosodott, hogy „a Pá- rizs-Berlin tandem összehangolt pedálozása nélkülözhetetlen az Unió előrehaladásához”. A brüsszeli EU-csúcson péntek délután megállapodás született a 2004-ben esedékes bővítés finan­szírozási kérdéseiről. Megállapo­dás született arról is, hogy milyen módon és feltételek mellett vehet­nek részt az unión kívüli európai NATO-tagországok a közös euró­pai védelmi és biztonságpolitiká­ban. A Tizenötök közötti egyez­ség alapján még a NATO novem­ber végi prágai csúcstalálkozója előtt megszülethet az EU és az atlanti szövetség biztonságpoliti­kai együttműködését szabályozó, régóta várt megállapodás. ___■ A V ILÁG HÍREI GÁRDOS PÉTER Az utolsó blues című filmje nyerte a 26. Kairói Filmfesztivál nagydíját, az Arany Piramist. Az utolsó blues - amelyet két héttel ez­előtt mutattak be a magyar mo­zikban - tizenkilenc verseny­film közül került ki győztes­ként. A pénteken zárult A-kate- góriás fesztiválon a különdíjat, az Ezüst Piramist a zsűri megosztva ítélte oda a palesz­tin-holland koprodukciós Jegy Jeruzsálembe és a török-görög- magyar koprodukcióban ké­szült Nagy ember kis szerelem című filmnek. Mindkét film producere Szekeres Dénes (Tivoli Film).mű A HATÁRON túli magyar szer­vezetek vezetői levélben kérik Medgyessy Pétert, a Magyar Köztársaság miniszterelnökét, hogy a Magyar Állandó Értekez­let (Máért) soron következő ülésén vitassák meg a Jugoszlá­viával és Ukrajnával szembeni vízumkényszer 2003-ra terve­zett bevezetésének kérdését, mti MEGKEZDŐDÖTT a Bernády napok rendezvénysorozata pén­teken Marosvásárhelyen. Bor­bély László parlamenti képvise­lő, a Romániai Magyar Demok­rata Szövetség ügyvezető alelnö- ke, a Bernády Alapítvány elnöke elmondta: a Marosvásárhelyen négy éve immár hagyományos­nak számító Bemády-napok idei rendezvénysorozata keretében felavatták az alapítvány szék­helyéül szolgáló Bernády-ház felújított épületét, mti RÉSZLEGES szenátusi válasz­tás kezdődött pénteken Csehor­szágban. A 81 tagú parlamenti felsőház 27 mandátuma újul meg. A 169 jelölt közül 11 füg­getlen, míg a többieket 31 párt és mozgalom indította, illetve támogatja. A 27 megújuló man­dátum közül jelenleg tíz a Cseh Szociáldemolu-ata Párt, hat a Kereszténydemokrata Unió- Csehszlovák Néppárt, öt a Pol­gári Demokratikus Párt, három a Szabadság Unió-Demokra­tikus Unió, egy pedig Cseh- és Morvaország Kommunista Párt­ja kezében van, míg két mandá- tum a függetleneké volt, mti ■ Bővítés - szlovén szemmel Ljubljanában biztosra veszik, hogy jövőre a szlovének többsé­ge igennel szavaz, amikor az európai uniós tagságról dönte­nek. S az is egyértelmű, hogy novemberben, a prágai csúcson az országot hivatalos meghívják a NATO-ba. Ljubljana Bruttó nemzeti összterméke fo­lyamatosan emelkedik, a munka- nélküliség mindössze hétszázalé­kos, s a kulcsfontosságú ágaza­tokban élenjáró. Szlovénia leg­fontosabb külkereskedelmi part­nere már most is az Európai Unió. A Die Welt című napilap egyetlen szóval foglalja össze két­millió lakosú délnyugati szom­szédunk általános társadalmi-po­litikai helyzetét: „megnyugtató”. A szlovén politikusok tehát joggal derűlátók, 1991 óta ugyan­is - amikor hazájuk elsőként ki­szakadt az egykori Jugoszláviá­ból - töretlen a fejlődés, s ennek eredményeképpen a köztársaság egy évtized alatt a modern közép­európai országok sorába lépett. Ez többek között azon is mérhe­tő, hogy Szlovénia az egyetlen a belépésre váró EU-tagjelöltek kö­zül, amelytől a brüsszeli bizott­ság - gazdasági, jövedelmi számí­tások, vagyis az ország fejlettsége alapján - eleve nettó 174 millió euró befizetésre számítana 2004- ben. Ezt a „belépődíjat” Ljublja­nában emelt fővel el is fogadnák, mert az ország lakói büszkék ar­ra, hogy immár nem a szegény Balkánhoz sorolják. Az EU-tagságot - a jelöltek kö­zül Magyarországhoz és Szlová­kiához hasonlóan - a lakosság jó kétharmada támogatja. De még a legnegatívabban megfogalmazott kérdésre is („a váratlan hátrányok ellenére is támogatja-e a belé­pést?”) a megkérdezettek 55 szá­zaléka válaszolt igennel. A szlovénok ugyanakkor jól tudják, hogy az Európai Unió és a NATO nem maga a Paradicsom. Sokukban él a gyanú, hogy az Unió a jövőben „két osztályra” ta­gozódó közösség lehet: a jól meg­alapozott és előnyökben részesü­lő régi tagoké, valamint a hátrá­nyos helyzetű jövevényeké. Ám az is egyértelmű, hogy az ország­nak a közösségen belül kell len­nie, mert ez óriási előnyökkel jár - a szomszédok számára is. Szlovéniában ennek szelle­mében emlegetik a világ egyik legtekintélyesebb pénzintézete, a Deutsche Bank legújabb tanul­mányát, amely meglepő képet rajzol régiekről és újakról. Esze­rint 1986-ban Spanyolország és Portugália az uniós felvételkor jócskán elmaradt az akkori kö­zösségi átlagtól. A mostani hely­zet annyiban más, hogy „bár a belépésre várakozók összességé­nek hetvenszázalékos a termelési színvonaluk az EU-átlagához ké­pest, ami ugyan alacsonyabb pél­dául a mai Spanyolországénál (76,2 százalék) és Portugáliáénál (74,4 százalék), de a jelöltek éllo­vasainak - Szlovéniának, Csehor- szágnak és Magyarországnak - a technológiai szintje máris maga­sabb, mint Dél-Európáé”. Az egyik német közvélemény­kutató intézet (Emnid) friss fel­mérése szerint egyébként éppen ezeket a legjobbakat várják a leg­jobb szívvel az EU-ba: Magyaror­szágot például a németek négy­ötöde. KOCSIS TAMÁS Irak együttműködik, mégis... Az Egyesült Államok újabb terrortámadástól tart Tizenhat arab igazságügy-miniszter pénteken közös nyilatko­zatban ítélte el az Irak elleni amerikai katonai fenyegetést, mivel a bagdadi kormány beleegyezett abba, hogy a nemzet­közi fegyverzetellenőrök visszatérjenek Irak területére. Bejrut Az arab államok igazságügy-mi­nisztereinek kétnapos bejrúti ér­tekezletén pénteken elfogadott közleményben leszögezték: Irak annak ellenére katonai fenyege­tettséggel néz szembe, hogy lépé­seket tett az ENSZ-szel való együttműködésre, míg a bizonyí­tottan tömegpusztító fegyverek­kel rendelkező Izrael békét és sta­bilitást fenyegető katonai akcióit nem bünteti a világszervezet. Mundhir Ibrahim as-Saui iraki igazságügy-miniszter a konferen­cián arra szólította fel arab kollé­gáit, hogy egyesítsék erőiket, és ítéljék el a hazája elleni amerikai agressziót. As-Saui úgy véleke­dett, hogy az amerikai háborús tervek ellentmondásban állnak a nemzetközi jog szabályaival, és nemcsak Irak, hanem az arab nép egésze ellen irányulnak. Franciaország pénteken közöl­te, hogy az Irak lefegyverzéséről szóló amerikai határozattervezet szövegében olyan félreérthető passzusok találhatók, amelyek akár katonai akciók alátámasz­tására is szolgálhatnak, s ezért a szöveg módosítása céljából Kíná­val és Oroszországgal egyetem­ben az ENSZ-hez fordul. Az Egyesült Államok Szövet­ségi Nyomozó Irodája (FBI) egy üzenetben arra figyelmeztetette a rendfenntartó szervek vezetőit, hogy az al-Kaida nemzetközi ter­rorszervezet újabb támadást ter­vez az országban, esetleg a vasúti közlekedés ellen elkövetett me­rényletekkel. Az FBI nem tartja kizártnak, hogy a jövőben cél­ponttá válhatnak olajipari beren­dezések, s közölte: a kémelhárí­tás továbbra is kap a légi közleke­dés, a tengerhajózás, a pénzügyi szektor és a kormányzati intéz­mények ellen irányuló általános fenyegetéseket. A héten korábban amerikai tisztségviselők arra kérték az olaj- és a gázipar, továbbá a szállítási ágazat illetékeseit, hogy tegyenek további lépéseket objektumaik­nak egy esetleges terrortámadás elleni védelmére. ■ ÁLLÁSPONT TELEKI JÓZSEF Csőd. ez a törvény Látványosan megbukott a kisebbségi törvény. A szakértők - külföldiek és honiak - egybehangzóan állítják: a jogszabály hibája mindaz, ami Jászladányon történt. A polgármester és csapata ugyanis nem csinált mást, csak kihasználta a törvényi kiskapukat. Mégpedig a szavazók döntő többségének egyetér­tésével. A kisebbségi önkormányzati mandátumot szerző egy cigány és négy nem cigány mindegyike ezernél is több szava­zatot kapott. Sőt a polgármester felesége a voksok majd húsz százalékát szerezte meg. Ezzel szemben a mandátumról ép­pen csak lemaradt korábbi kisebbségi vezető támogatottsága még a három százalékot is alig haladta meg. Nem alaptalan a feltételezés, hogy nem csak a romák voksoltak képviselőikre, sőt talán éppen a nem cigány szavazók döntötték el a kisebb­ségi önkormányzat képviselői helyeinek sorsát. Rossz a törvény? A politikusok, a jogászok szerint igen, hi­szen a képviselők többsége nem tartozik az adott kisebbség­hez. Ma már azonban kevesen emlékeznek rá, hogy 1994-ben a szakértők ennek a lehetőségét még a jogszabály erényének tartották. Azt, hogy egy adott kisebbség képviseletét vállalhat­ják olyanok is, akik jobban tudják a népcsoport érdekeket ér­vényesíteni. A paragrafusokat magyarázók akkor kimondva- kimondatlanul elsősorban a cigányokra gondoltak, akik kö­zött még ma is kevés a magasabb iskolai végzettségű. Rossz a törvény? A szakértők szerint igen, mert nem csak a kisebb­ségiek voksolhatnak önkormányzatukra. Jászladányon nem erről van szó. De még nem is az etno- bizniszről. Ladányon nem a pénz és a kapcsolatok miatt „nyúlták le” a kisebbségi önkormányzatot, hanem politikai indíttatásból. A szavazók büntettek. Azokat, akikről úgy vél­ték, viszályt szítottak a községben. Megbüntették azokat, akik élni merészeltek a kisebbségi önkormányzatok csekély­ke érdekérvényesítő jogával. Mindez a kisebbségi önkor­mányzati rendszert alapjaiban kérdőjelezi meg. Azt a rend­szert, amelyre oly büszkék voltak politikusaink, s amelyet példának szántak Európa számára. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM; 06-90-330-304 TORONYI ATTILA Terror, túszok Ultimátumot szabtak a moszkvai túszejtők: a Kremlnek dön­tenie kell arról, hogy azonnal hozzákezd csapatainak kivoná­sához Csecsenföldről; ellenkező esetben a terroristák kivég- zik a túszokat és levegőbe röpítik a színházépületet. De mitől ilyen elszántak a csecsének, s vajon jogosak-e köve­teléseik? A világsajtó nem rejti véka alá kritikáját Putyinnal szemben, még ha nem rokonszenvezik is a függetlenségért és a muzulmán állam megteremtéséért küzdő elkövetőkkel. Moszkva tudniillik a maga módján szintén „szent háborút” vív Csecsenföldön, a felperzselt föld stratégiáját alkalmazza, s voltaképpen azt sikerült állandósítania, aminek hadat üzent: a terrorizmust. Józan ember nem szimpatizálhat emberrab- lókkal, a váltságdíjakból élő maffiavilággal. Ám kérdéses, nem a nagyorosz gyarmatosító hagyományok folytatójaként nyom­ja-e el Moszkva a csecsének függetlenségi törekvéseit? A kis kaukázusi nép önvédelmi háborúja már a XIX. század elején megkezdődött, amikor a Grúzia felé terjeszkedő cári Oroszország számára létfontosságúvá vált a jelenlét a térség­ben. De Sztálin sem bánt kesztyűs kézzel a bekebelezett te­rülettel; kollektív felelősségre vonást alkalmazott a második világháborúban németbarát csecsenekkel szemben. Csecsen- föld azután 1990-ben kivált a Szovjetunióból, és kikiáltotta függetlenségét. Szakértők szerint ma az önállósodási harc letiprásának igazi oka az olajban keresendő. A moszkvai dráma tehát nem pusztán bűntény, hanem Putyin „antiterrorista háborújának” kudarca is. Csak remélhető, hogy az orosz elnök nem folya­modik a nyers erő alkalmazásához, és a túszválság mielőbb elvezet a politikai párbeszédhez. EGYETÉRTEK: 06-90430422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-423 TELEFONÁLJON! Ma egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj _________________A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről._________________ Hó dsztárok Bécsben A park azonban mindössze a sziget egyharmadát teszi ki, a többi „ősvadon”. Természetesen szintén emberi kéz alkotta, csu­pán három évtizedesek a lige­tek, a zsombékosok, és a terüle­tet mára birtokukba vették az ál­latok. Őzek, nyulak, gyöngy­tyúkok telepedtek meg, a szürke gémek szívesen ruccannak át ide, és kormoránok kutatnak a kis tavakban élelem után. A szi­get déli részén, egy két hektár kiterjedésű, több mint három méter mély tóban hódok vertek tanyát. Vannak azonban a bécsi Du- na-szigetnek olyan félénk lakói is, amelyeket a filmben dublő­rökkel kellett helyettesíteni. A „művészek” egy filmben szere­peltetendő állatok idomítására szakosodott cégtől érkeztek: pél­dául a törpe fülesbagoly nagy­szerűen alakította önmagát. Bécs Az osztrák főváros Duna-szi- getén 250 órányi filmfelvételt készítettek a bécsi városhá­za megbízásából - jelenti a Compress. Az Egy sziget meghódítása című természetfilm helyszíne mester­séges paradicsom. Éppen har­minc éve végezték az első kapa­vágást, hogy Bécset az árvizek el­len töltéssel védjék meg a Duna közepén. Ha jó az idő, a buda­pesti Margitszigethez hasonló, csaknem 400 hektáros területet naponta 300 ezren keresik fel. A sziget a szabadidő eltöltésére al­kalmas számos létesítménnyel, éttermek tucatjával várja a láto­gatókat, a pihenm vágyókat. So­kan piknikezm jönnek a Duna- szigetre, az itteni grillezés máa a bécsiek egyik kedvenc időtől-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents