Jászkun Krónika, 2002. október (10. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-15 / 241. szám

MEGYE TÜKÖR 5. OLDAL 2002. Október 15., kedd Idegenforgalom az Észak-Alföldön Megyei információ A napokban jelent meg a Köz­ponti Statisztikai Hivatal Me­gyei Igazgatósága Statisztikai Tájékoztatójának 2. kötete. Ebből ezúttal az idegenforga­lomra vonatkozó adatokból és megállapításokból készítet­tünk összeállítást. Az idegenforgalom részesedése a nemzeti össztermékből 1996— 2000-ben 1,7-2 százalék volt, az észak-alföldi régióban ennél keve­sebb, 1,5-1,7 százalék. Az ágazat­ba történő tőkebeáramlás a régió­ban a jelzett időben 813 millió fo­rint volt, ez az országos idegenfor­galmi beruházások 6 százaléka. A régióban 2001-ben 36 ezer idegenforgalmi férőhely volt, az­az 50 százalékkal több, mint 1990-ben. Félmillió vendég 1,8 millió éjszakát töltött a régióban, a szálláshelyek 2001-ben 7,8 mil­lió forint bevételt értek el. Az észak-alföldi régióban ide­genforgalmi szempontból külö­nösen fontos szerepet játszik a gyógyturizmus. A magyarországi termálkutak 16 százaléka (több mint 200) itt található. A régión belül Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében van a legtöbb termálkút, szám szerint 125. A gyógyászati hasznosítás azonban ennél jóval szerényebb. Minősített gyógyvízzel megyénk­nek csupán hat települése rendel­kezik. Közülük a vendégek szá­mát tekintve Szolnok az első, jócskán lemaradva azonban Haj­dúszoboszló, Debrecen és Nyír­egyháza mögött. Ha pedig a ven­dégéjszakákat tekintjük, Szolnok csak a második, mivel Berekfürdő néhány ezerrel megelőzi. A ven­dégek átlagos tartózkodási ideje a megyében és az egész régióban is Túrkevén a leghosszabb, 6,1 nap. Túrkeve ebben megelőzi a vendé­gek és a vendégéjszakák számát tekintve is toronymagasan vezető Hajdúszoboszlót. Külön közöl adatokat a statisz­tikai kiadvány a külföldiek itteni tartózkodásáról is. Megyénk für­dői ebből a szempontból nem áll­nak élen, Hajdúszoboszló, Deb­recen és Nyíregyháza is megelőzi a megyében első Szolnokot. Érde­kes viszont, hogy az egész régió­ban a külföldiek átlagos tartózko­dási idejét tekintve megyénk há­rom települése, Cserkeszőlő (10,4 nap), Jászapáti (10,3 nap) és Túr­keve (8,5 nap) áll a képzeletbeli dobogó három helyén, de még a negyedik helyet is megyebeli tele­pülés, Berekfürdő foglalja el 8 nappal. Ezt akkor tudjuk igazán értékelni, ha figyelembe vesszük, hogy a régió átlaga ebből a szem­pontból 5,5 nap. ba Terv az úthálózat-fejlesztésre FŰZBŐL FONNAK. A tiszatenyői régi művelődési házban mintegy huszonöt, zömében helybeli megváltozott munkaképességű sze­mélyt foglalkoztat a Kapcsolat 98 Kft. Kosarakat és dísztárgyakat ké­szítenek fűzből. ____ ___________________________________________FOTÓI M. J. Go ndban lehetnek a konyhák (Folytatás az 1. oldalról) A megyei önkormányzat is meg­tette intézményeinél a rendszer alkalmazásához vezető lépése­ket. Az önkormányzat korábban egyeztetett a közétkeztetést ellá­tó intézményekkel, hogy a mi­nőségbiztosítást közös rend­szerben alakítsák ki. Az intéz­mények közül 15 üzemeltet sa­ját konyhát, amelyből tizenkettő kapcsolódott a keretmegállapo­dáshoz. A július-augusztusban elké­szült az auditálási jelentés sze­rint tíz intézményi konyha ka­pott olyan minősítést, mely sze­rint a kidolgozott HACCP-rend- szer a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak megfelel. A pusztataskonyi „Tóparti Otthon” konyháját az új kony­ha működésének beindulása­kor lehet majd felülvizsgáltatni, a jászapáti „Fehér Akác” Ott­hon konyhája pedig a doku­mentum szerint nem felel meg az előírásoknak, mivel a kony­ha nem rendelkezik húselőké­szítővel. BGY Tartáshibás, lúdtalpas apróságok Megyei információ A megye szocialista képvise­lőinek közúthálózat-fejlesz­tési terveiről sajtótájékozta­tót tartott tegnap Jauemik István, az MSZP országgyű­lési képviselője és Tokár Ist­ván, a párt jelöltje a megyei közgyűlés elnöki posztjára. Mint Jauernik István elmondta, a kormányprogramban jelentős részt foglal el a közlekedés fej­lesztése, ami a megyében első­sorban a'közúti közlekedés fej­lesztését jelenti. Új elem, hogy az autópályák, autóutak mellett a mellékutak felújítása, bővítése is nagyobb hangsúlyt kap. A kor­mány kérte a megyék képviselői­nek véleményét, ezért megyénk kormánypárti képviselői és a me­gyei közgyűlés elnökjelöltje szak­értők bevonásával tervet készített az úthálózat fejlesztésére. A részletekről Tokár István be­szélt. A Jászberényt elkerülő út a terv szerint három ütemben ké­szül el, az első építése 2003-ban kezdődhet. Ami a 4-es főút négy­sávossá alakítását illeti, a munkák már folynak Pest megyében, a tö­rökszentmiklósi elkerülő sza­kaszt pedig 2003 április 30-án szeretnék átadni. A továbbiakban a 2006-ig elkészülő négysávos szakasz Fegyvernekig tartana, onnan majd az M4-es autópálya csatlakozik a 4-es útba. Ahol a 4- es út kétsávos marad, ott gyorsító sávokkal tervezik a közlekedés javítását. A megyét érinti még a 44-es út autóúttá alakítása, ami új nyomvonalon 2015-ig épül meg a terv szerint. A Cserkeszőlőt elke­rülő szakasz építését viszont 2006-ig szeretnék elkezdeni. Szó volt még két mellékút főút­tá alakításáról. Ilyen a jelenlegi 4202-es, amely átalakítva Gyöngyös—Abádszalók—Kunhe- gyes-Kisújszállás-Túrkeve- Mezőtúr-Szarvas között létesíte­ne jó összeköttetést, a másik pe­dig a 3401-es Karcag és Tiszafü­red között. Mindkettő szakaszo­san készül. Ez a megyei terv akkor válhat valóra, ha a megyei képviselők közös tevékenysége nyomán si­kerül belevenni a kormány közút- fejlesztési terveibe. __________ba (Fo lytatás az 1. oldalról) A főorvos hangsúlyozta: az egészségügy feladata addig tart, hogy elvégzi a gyerekek szűrő- vizsgálatát, nyilvántartást készít erről, illetve javaslatot tesz az el­változások korrekciójára. A szol­gálat a továbbiakban csak akkor lép, ha az eset súlyossága miatt gyógytornászra van szükség. A megelőzés, valamint a vizsgála­tok során kimutatott elváltozások döntő hányadának korrekciója a szülők felelőssége és az oktatási rendszer feladata. Dr. Rotyis György éppen ezért nagyon fontosnak nevezte a szak­képzett gyógytestnevelők munká­ját már az óvodában is. Utóbbi kapcsán elmondta, a népegész­ségügyi program egészséges élet­kezdet fejezetében a decemberi módosításokat követően hangsú­lyos szerepet kap majd az óvodai gyógytestnevelés fontossága a megelőzésben és a korrekcióban egyaránt. A főorvos kitért arra is, hogy az előrelépéshez erősíteni kell az iskolai testnevelést és gyógytestnevelést, valamint gon­doskodni kell a szabadidősportok minél szélesebb körű elérhetősé- géről. _____________________Li „l etudva”? Földrengés: száz évre JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GAZDAKÖRÖK SZÖVETSÉGE KISGAZDA POLGÁRI fSj EGYESÜLET (GAZDAKÖRÖK SZÖV.-KPE) JELÖLTJEINK: 10.000 lakos alatti listán: 10.000 lakos feletti listán: 1. dr. Török István 1. dr. Szőllősi Kálmán 2. Tóth Mácsai Árpád 2. Hubai Imre 3, Bárány i Mihály 3. Bató János 4, Fodor István Ferenc 4. Patkós Lajos j 5. dr. Farkas Miklós 5. Lipcsey Imre Tisztelt Őstermelők! Családi Gazdaságok! Mezőgazdasági Vállalkozók! Mezőgazdasági Feldolgozók! A magyar mezőgazdaság felsorolt ágazatainak egyedüli érdekképviseletét GAZDAKÖRÖK biztosítják. 2002. október 20-án szavazzon jelöltjeinkre! (Folytatás az 1. oldalról) A később mindenki által megis­mert közlést adták, a 3,3-es erős­ségű rengésről. De azt is hozzá­tették, hogy további földmozgás­ok nem várhatók. Semmilyen bal­eset nem történt, s a házak sem rongálódtak meg sehol számotte­vően.- Önöknél is lehetett érezni a földmozgást? — kérdeztük egy, a kertjében dolgozgató idős asz- szonytól. Mint később megtud­juk, özv. Andrási Miklósáé, Mari­ka nénit szólítottuk meg.- Lehetett bizony. Épp a tévét néztem szombat este, amikor megmozdult alattam a szék, mellettem meg az ágy megrecs- csent.- Nem történt semmi baja?- Megijedtem egy kicsit. Nem is telefonáltam senkinek, mert azt hittem, csak én képzeltem az egészet. Nem akartam, hogy ki­nevessenek a képzelgés miatt. Másnap tudtam meg, hogy so­kan érezték a rengést. — A házban keletkezett kár? — Jöjjenek be, megmutatom! - Marika néni bevezetett a nagy­szobába, s annak sarkára muta­tott. A plafontól a padlóig megre­pedt a vakolás. — Szólt valakinek, hogy javít­sák meg? — Dehogy szóltam. Úgyis fes­tetni kellene már, majd kijavítják akkor. — Van biztosítás a házra? — Persze, hogy van, de ezért nem szólok nekik. Úgy vagyok vele: azokon kell segíteni, akik valóban bajban vannak. Ez sem­mi, összetehetem a kezem, és há­lát adhatok az Istennek, hogy ennyi történt csak. Látom a tévé­ben az árvíz miatt összedőlt há­zakat, vagy azt, mikor egy ren­géstől megnyílik a föld, a nagy házak összeomlanak. Azok az emberek tényleg bajban vannak, én viszont egy huncut fillért sem kérnék emiatt a kis repedés miatt. Ha a mennyezet leszakadt volna, akkor is csak a fiaimnak szólnék, hogy segítsenek felrakni, kijavíta­ni. Ahogy kifelé jöttünk az idős asszony házából, a falon egy na­gyobb repedést vettünk észre.- Ott volt már ez korábban is? — Nem emlékszem pontosan, de azt hiszem, nem. Majd ki lesz javítva idővel. Azután megtudjuk, hogy fia­talasszony korában, 1953-ban is volt hasonló, ha nem is ilyen ere­jű rengés a településen. Szeren­csére ahogy akkor sem, most sem történt semmi baj. A földrengésről a városban már vasárnap is csak mint érde­kességről beszéltek az emberek. Többen megjegyezték viccesen: „No, akkor erre a száz évre is le­tudtuk a földrengésünket!” BANKA CSABA Szolnokon, a Körösi út és környékén élők Botka Lajosné, Szolnok polgármesterjelöltjével és Szikszai Fe­renc önkormányzati képviselőjelölttel útbejáráson tekintették át az elkövetkező évek körzeti feladatait. A csapadékvíz-elvezetés, az útfelújítások, a Körösi út teherforgalmának csökkentése, a közbiztonság kérdése megoldásra várnak a városrészben. mákat hirdetés)

Next

/
Thumbnails
Contents