Új Néplap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-28 / 227. szám

8. OLDAL 2002. Szeptember 28., szombat lilNMI GAZDASÁGI TŰKOR RESZVEHYARFOLYAIWOK (2002. szeptember 27.) Borsodchem 4 950 Ft •8 Egis 10 550 Ft Matáv 770 Ft V Mól 5 305 Ft OTP 2 085 Ft 8 Richter 11845 Ft TVK 4 600 Ft 8 Zalakerámia 1355 Ft 0 BUX: 7232,69-1,43% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX IX. 23-27-IG 7500 7400 7300 7200 7100 pont 7320,38­7320,05 :7263,57 AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 386,74 Cseh korona 8,01 Euró 243,21 Japán jen (100) 202,96 Lengyel zloty 59,91 Svájci frank 165,76 Szlovák korona 5,78 USA-dollár 248,50 Hírek KÖZPÉNZEK. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke szerint a Magyar Rádió­nál, a Magyar Postánál, az Ezüst Hajó és Happy End Kft.-nél folytatott adóellen­őrzések a hivatalt ért vádak ellenére nem politikai célzatú- ak, hanem a közpénzek felhasználásának fokozott kont­rollját Szolgálják. EUROPRESS HIBA. A Magyar Fejlesztési Bank Rt. nem megfelelően telje­sítette a felügyelet által előírt rendkívüli adatszolgáltatási kö­telezettségét. A PSZÁF még au­gusztusban felszólította a pénz­intézetet, hogy a felelősök meg­nevezésével folytasson le belső vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy mekkora céltartalék-kép­zési igény merülhet fel pótlóla­gosan a banknál, a 2002. június 30-ai fordulónapot figyelembe véve. A bank ettől eltért, és most nyolc napon belül köteles megküldeni a helyes jelentést a felügyeletnek, mti TŰZGYÚJTÁS. Az agrártárca szeptember 28-tól feloldotta a júniusban elrendelt tűz­gyújtási tilalmat. Ugyanakkor felhívta a telektulajdonosok figyelmét, hogy fokozott gondossággal járjanak el az őszi gyomégetésnél, europress BIZALOM. Az Ecostat 53 szá­zalékos szeptemberi nagyválla­lati konjunktúraindexe enyhe csökkenést mutat. A szektor a belföldi kereslet növekedésére alapozva a termelés kis mérté­kű növekedésével, a jövő évtől az export fokozatos bővülésé­vel számol - beruházási tervei visszafogottak. A 48,7 százalé­kos lakossági bizalmi index nö­vekvő optimizmust tükröz. A háztartások anyagi helyzetüket a korábbinál jobban érzik, ám az áremelési hírek növelik a bizonytalanságot, europress JÓ HÍR. A vártnál nagyobb mértékben, 1,3 százalékkal emelkedett az Egyesült Álla­mok GDP-je a második negyed­évben. Tegnap nyitás után a tengerentúli piacok mégis eséssel kezdtek, ami főként a kedvezőtlen vállalati hírekkel magyarázható, ám szerepet ját­szik benne az is, hogy a növe­kedési adat jócskán elmarad az első negyedéves teljesít- ménytől. europress __________ ■ Mé g mindig drága az áruhitel A hazánkban igénybe-vehető áruvásárlásihitel-konstruk- ciók igen színes képet mutat­nak. Az igénybe vehető ősz- szeg nagysága, illetve a tör­lesztési futamidő hossza ban­konként változik, az azonban megállapítható, hogy a fo­gyasztási hitelek továbbra is viszonylag drágák. Budapest Több magyarországi bank kínál ügyfeleinek áruvásárlási hitelt. Az igénybe vehető összeg általá­ban húszezer és kétmillió forint között mozog, a törlesztés a leg­több pénzintézetnél hat-negy­vennyolc hónap alatt teljesítendő. A hitel igénybevételéhez szüksé­ges dokumentumok széles skálát mutatnak: személyi igazolvány, két hónapnál nem régebbi, ki­egyenlített közüzemi vagy tele­fonszámla minden esetben szük­séges. A Budapest Bank ügyfelei­nek tb- vagy adókártyájukat is be kell mutatniuk, amennyiben alkalmazottként dolgoznak, munkáltatói igazolást is kötele­sek magukkal vinni, az egyéni vállalkozók és alkalmazottaik, il­letve a cégtulajdonosok az előző évi, APEH által kiállított jövede­lemigazolást se felejtsék otthon. A Cetelem Bank is bekéri az al­kalmazottak munkáltatói igazol­ványát, az egyéni vállalkozóktól pedig az előző évi szja-bevallást. Az OTP a jövedelemigazoláson kívül a vállalkozói engedélyt is szemrevételezi a hitel folyósítása előtt, és ha a törlesztés nem OTP- számláról történik, a hitelelbírá­láshoz kéri az adott számla előző kéthavi kivonatát is. Szintén egységes képet mutat a nyugdíjasok kérelmének elbírá­lása. A Postabank kivételével mindenhol kérik a nyugdíjas törzslap és az utolsó nyugdíjszel­vény bemutatását. A szórakoztató elektronikai eszközöket részletre is megvehetjük FOTÓ: DIÓSI IMRE A Teljes Hiteldíj Mutató (THM) hivatalos, a vonatkozó kormányrendelet által meghatározott definí­ciója a következő: „A Teljes Hiteldíj Mutató az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visz- szafizetendő tőke és hitekffj egyenlő az ügyfél által a folyósításkor a pénzügyi intézménynek fize­tett költségekkel csökkentett hitelösszeggel." Ez magyarul annyit tesz, hogy ez az a mutató, amely lehetővé teszi a különféle pénzügyi aján­latok összehasonlítását, hiszen a fogyasztási típusú hiteleknél a bankok kötelesek ezt egységes szempontok alapján kiszámolni és közzétenni. Éppen ezért a THM egyike a legfontosabb adatok­nak, segítségével ugyanis az olcsóbb finanszírozási ajánlatot tudjuk választani. A hitel annál olcsóbb, minél alacsonyabb annak THM-mutatója. NÉHÁNY BANK ÁRUVÁSÁRLÁSI HITELÉNEK KONDÍCIÓI Telies Hiteid! Mutató Igényelhető összeg Törlesztési időszak hossza OTP Postabank 28.49%-32.46% 32,39% 20000-t 000000 Ft 35-700 000 Ft 6-60 hónap 6­Budapest Bank Cetelem 38,77»-40.09% 31-32% 20-500 000 Ft 20-2 000 000 Ft 6-36 hónap ______4-48 hónap Az elvárt kereset az OTP-nél és a Postabanknál harminckétezer forint, a Budapest Bank megelég­szik harmincezer forint havi jöve­delem igazolásával, a Cetelem Bank pedig a hitelbírálati rend­szer összetettsége miatt nem használja ezt a kategóriát. Ön­részt két intézménynél kell befi­zetni: a Budapest Banknál a saját erő mértéke minimum 20 száza­lék (kivéve a háztartási kisgépek­re felvett kölcsön esetében, ekkor 10 százalékot kell befizetni). A Cetelem Banknál 160 ezer forint alatt nincsen önrész, efelett 10 százalék, 250 ezer forintnál na­gyobb összeg esetén pedig 20 százalék az önrész aránya. A bankok által megadott THM- értékek (lásd keretes írásunkat) közül a legkedvezőbb is megha­ladja a 28 százalékot, miközben a jegybanki alapkamat jelenleg 9,5 százalék, vagyis ez a hitelforma még mindig aránylag drága. Ter­mészetesen nem tökéletesen ösz- szevethető, de a támogatott lakás­hitelek THM-mutatója akár öt szá­zalék alatti is lehet. STEINER KATA Bizonytalanság a tejágazatban Egyelőre nem tudni, hogyan alakul a tejágazat jövő évi szabá­lyozó rendszere. A 2003. évi tejtermelést az Európai Unió kvó­taajánlata a tárgyalások során még rendkívül kedvezőtlenül befolyásolhatja. Budapest A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium szakítani kí­ván a jelenlegi piacszabályozási módszerrel és a tejet is bevonná az állami intervencióba. Ennek a feltételeit azonban csak akkor le­het kidolgozni, amikor a kormány már tisztában lesz a brüsszeli ter­melési kvótákkal. Magyarország 2,1 milliárd literre szeretne tejkvó­tát igényelni, ezzel szemben az Európai Unió 1,6 milliárd literben szabná meg éves tejtermelésün­ket. Ha az Unió által javasolt mennyiséget fogadják el, az agrár­kormányzat ekkora mennyiségre írhat ki kvótát a jelenlegi 2,1 milli­árd liter helyett. A bizonytalanság miatt számos feldolgozó nehezebben tud szer­ződni a termelőkkel a tejfelvásár­lásra. Szakértői vélemények sze­rint, amennyiben az FVM az uniós módszert, az intervenciós felvá­sárlást alkalmazza, azt csak a tej­ipari cégek logisztikai és feldolgo­zó-kapacitására támaszkodva tud­ja megtenni. A felesleget - amely idén 400 millió liter tej volt - csak sajt, vaj és tejpor formájában lehet a piac­ról kivonni. Az export támogatása azonban a WTO-szerződés miatt nem lehetséges, így más módszert kell alkalmazni a piacra kerülésre. A tejpiaci ügyletekhez tartozik az iskolatejprogram is. Ahhoz, hogy a tervek szerint 2003 január elejétől országossá lehessen tenni az akciót, a kormánynak novem­berben ki kell írnia az önkormány­zatok részére a közbeszerzési eljá­rásokat, továbbá mintegy 7-8 mil­liárd forint forrásra van szükség. Mindezek mellett - hívják fel a figyelmet a szakértők - a világpia­ci tendenciákat is figyelembe kell venni a hazai tejiparnak, amely akkor tud részt venni a kereskede­lemben, ha legalább ötvenszázalé­kos dotációt élvez. Ezzel ellentéte­sen hat az EU közös agrárpolitiká­jának egyik fő törekvése: az állami támogatások leszorítása. újvári Egyéni vállalkozók az EU-ban Miként alapíthatnak egyéni vállalkozást az Európai Unióban magyar állampolgárok? - ebben kíván segítséget adni egy tegnap bemutatott kiadvány. Budapest Bár kevesen tudják, de 2000 júli­usa óta magyar állampolgárok is - a kölcsönösség elve alapján - egyéni vállalkozást alapíthatnak az Európai Unió tagországaiban. Ehhez ad gyakorlati segítséget a Külügyminisztérium szakmai tá­mogatásával készült és az Iposz gondozásában megjelent kiad­vány. A könyv tizenkét országra (Ausztria, Belgium, Dánia, Finn­ország, Franciaország, Hollandia, Írország, Nagy-Britannia, Német­ország, Olaszország, Portugália, Svédország) lebontva ismerteti az információkat. Tartalmazza az adott állam vállalkozásalapítással kapcsolatos szabályozásait, a vál­lalkozások működésével, telep­helyhasználatával kapcsolatos tudnivalókat, és az ott igényelhe­tő támogatási lehetőségeket. A kiadvány azt is feltérképezi, hogy mely felügyeleti szervek mi­lyen előírásainak kötelesek meg­felelni a vállalkozások, s hogy az egyes államokban milyen előírá­sok alapján kell közterheket fizet­ni. Az Egyéni Vállalkozások alapí­tása az Európai Unió Országaiban című kiadványt az Iposz és a Kisosz összes megyei és helyi szervezete megkapja, ahol az érdeklődők szaktanácsadással együtt tanulmányozhatják - füg­getlenül attól, hogy tagjai-e szer­vezetnek. Később külön füzetben is megjelenhetnek az egyes or­szágokra vonatkozó fejezetek. Gottfried Péter, a Külügymi­nisztérium EU-integrációval fog­lalkozó helyettes államtitkára le­fejtette, hogy az uniós csatlako­zás tíz éve tartó folyamat, amely a belépés után még egyszer ennyi ideig eltarthat, ezért hazánk tény­leges belépése nem okoz majd földindulásszerű változásokat a gazdaság életében. Kassai Róbert, az Iposz alel- nöke kijelentette: a könyv le­bontja azt az illúziót, hogy az EU-integráció során egy olyan „massza” felé haladunk, amely­ben feloldódnak a nemzeti kü­lönbségek, mert megismerteti, hogy az országok szabályozása mennyire eltérő. Az Europress kérdésére az alelnök azt mond­ta, hogy az EU-ban letelepedett magyar egyéni vállalkozásokról nincs pontos adat, de becslések szerint azok száma nem haladja meg a félszázat. DÓCZY LÁSZLÓ Húzóágazat a gyógyturizmus Budapest Magyarország jelenleg a 12. legkedveltebb turisztikai cél­pont - mondta Tanczer Anita, a gazdasági tárca termékfej­lesztési részlegének elnökhe­lyettese a nemzetközi idegen- forgalmi statisztikai fóru­mon. Tavaly több mint 30 mil­lió külföldi látogatott ha­zánkba. A turisták tavaly 4,4 millió eurót költöttek Magyarországon, ami 18 százalékkal több, mint az azt megelőző évben. A külföldiek egyharmada a Balatonon töltötte szabadidejét, míg Észak-Magyar- országot 14 százalékuk választot­ta. Az idén azonban visszaesett a látogatók száma, ezért a szakem­berek szerint növelni kell a ven­déglátás minőségét, erősíteni kell a turizmus helyzetét, valamint kitolni a turistaszezont. A magyarok évente átlagosan 29 napot töltenek vakációval, de ebből csak 23 napot pihennek. A háztartások 62 százaléka leg­alább egyszer volt kiránduláson az elmúlt évben, de több mint ezerháromszáz család egyszer sem tudott vakációzni. A legtöb­ben pénzügyi okok miatt marad­tak otthon, de sokan vannak olyanok, akik egészségügyi prob­lémák miatt nem üdültek. Érde­kesség, hogy a magyar háztartá­sok mindössze 13 százaléka uta­zott külföldre, míg a többség a belföldi kirándulás mellett szava­zott. A belföldi turisztikai cél­pontok közül Budapest és a Közép-Duna-vidék a legnépsze­rűbb, és csak a második helyen található a Balaton. A magyar tengerpart látogatottsága azon­ban - főleg a magas árak miatt - egyre csökken. A külföldi utazások 88 száza­léka Európába összpontosul, a legkedveltebb célpont Olaszor­szág, ahol a nyaralók 20 százalé­ka tölti szabadidejét. Rengetegen töltik szabadságukat Görögor­szágban vagy Horvátországban, de népszerű célállomások közé tartoznak a szomszédos államok is. Az Európán kívüli országok közül a legközkedveltebb az Egyesült Államok 4 százalékkal és Tunézia 3 százalékkal. A bel­földi utazások többsége 4-5 na­pos, míg a külföldi kirándulások 8-9 napot vesznek igénybe. Az utazások többsége tavasszal és nyáron zajlik, a csúcsot augusz­tusban éri el. Magyarországon a leggyorsab­ban fejlődő idegenforgalmi terü­let a gyógyturizmus. A vendég- éjszakák számát és a bevételeket tekintve jelenleg az egészség­turizmus negyedét teszi ki az idegenforgalomnak. 2000-ben a vendégek csaknem 1,5 millió éj­szakát töltöttek a hazai gyógy­szállókban, a külföldiek 10,5 szá­zaléka a gyógyfürdők miatt jött hozzánk. Magyarország különö­sen gazdag gyógyvizekben, ter­mál- és gyógyvízkészletei alapján Európa országai közül egyedülál­ló, a világon pedig az 5. helyet foglalja el. Az ország területén 135 elismert gyógyvíz tör a fel­színre, a gyógyszolgáltatásokkal is rendelkező gyógyfürdők szá­ma 35 és ezen kívül 30 további helyen található gyógyvízzel üzemelő fürdő, privacsek andrás Tőkére vár Szerbia Budapest Befejeződött a privatizáció jo­gi hátterének kidolgozása Szerbiában, ahol négy éven belül mintegy hétezer társa­ság magánosítása várható. Magyar befektetők minded­dig nem jelentek meg az or­szágban. A jugoszláv privatizáció és a szerbiai befektetési lehetőségek adták az ITD Hungary által szer­vezett szegedi konferencia témá­ját. Pásztor István, a Vajdasági Végrehajtó Tanács alelnöke elő­adásában elmondta: Szerbiában az elmúlt egy év alatt befejező­dött a privatizáció jogi hátterének kidolgozása, intézményrendsze­rének kialakítása, és több mint 60 év után ismét működik a belg­rádi tőzsde. Az előadó tájékoztatása sze­rint maga a privatizáció is meg­kezdődött, a nagy infrastrukturá­lis cégeket leszámítva a szerb gazdaság minden területén zajlik a magánosítás, így például az építőiparban, a mezőgazdaság­ban, a kereskedelemben, a szol­gáltatásban. Jelenleg mintegy 70 nagy cég tenderes privatizációja folyik; a kis- és középvállalkozások köré­ben pedig körülbelül ezer cég árveréses magánosítása zajlik a gazdaság minden területén. Pásztor István elmondta: Szerbiában mintegy hétezer cég privatizálása esedékes 4 éven belül, 40-50 százalékuk valószí­nűleg hamarabb csődbe megy, és a csőd folyamatán keresztül kerül sor valamilyen tulajdonos- váltásra. Az előadó szerint a magyaror­szági társaságoknak, vállalko­zóknak a kis- és középvállalkozá­sok privatizálásában vannak ko­moly esélyei. A magyar tőke eddig még nem jelent meg a szomszédos ország­ban. Pásztor szerint ennek oka az előítéletekben keresendő. Azt is hozzátette: tavaly kilenc nem­zetközi nagyvállalat jelent meg Szerbiában, amelyek fantáziát láttak a helyi cégek megvásár­lásában. Védeni a saját termékeket Kaposvár A 2000-es SAPARD-források is hozzájárulhatnak, hogy tovább erősödjenek a hun- garikumok, azok a magyar termékek, amelyek egyedi­ségük folytán nem találnak versenytársra az EU-piacon - mondta Szanyi Tibor, az FVM politikai államtitkára. Minden rendelkezésre álló forrást felhasznál a Földművelési és Vi­dékfejlesztési Minisztérium arra, hogy erősítse a hungarikumokat. Ezek sajátossága a kiváló minőség mellett az, hogy csak hazánkban állíthatók elő meghatározott mi­nőségben. Versenyképességüket meghatározza az a kulturális kör­nyezet és tudás, amely beépült ezekbe a termékekbe.- Sokan féltik a mezőgazdasá­got az EU-csatlakozás küszöbén. Igazuk van? A valóságból kell kiindulni: akkor vagyunk képesek jól csatla­kozni az EU-ba, ha még több energiát fordítunk a nemzeti ter­mékek védelmére. Ez nem korlát­rendszert jelent, hanem azt, hogy a kiváló magyar termékeket még tovább erősítjük. A makói hagy­ma, a híres borvidékek borai, a nagydobosi tök és sok minden más ugyanis alkalmas arra, hogy méltó vetélytárs legyen.- Lélekben is fel kell készülni az EU-ra. Hol tartunk most?- Az agrárszférában is ez okoz­za a legnagyobb gondot. A terme­lőknek is hinniük kell, hogy képe­sek nyerni az EU-piacon. Azt vi­szont tudomásul kell venni, hogy nem raktárra és támogatás szerint termelünk, hanem a piac igényei szerint. Olyan marketingcsoma­got kínálunk, amely garantálja, hogy a termék hozza meg az árát, és nem az adófizetők pénzének az átcsoportosítása, lengyel jános

Next

/
Thumbnails
Contents