Új Néplap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-25 / 224. szám
4. OLDAL ROMA 2002. Szeptember 25., szerda I XM KORKÉP Közös az út Európába „Ami jó a cigányságnak, az jó a magyarságnak is’ A rendszerváltás után az európai uniós csatlakozásnak is vesztese lesz-e a cigányság? Többek között ez a kérdés is felmerült a törökszentmiklósi Európa-napokon. A holland nagykövet, az unió képviselőjének részvételével megtartott fórumon feleletként megfogalmazottak szerint nemzetei üggyé kell emelni a cigányság társadalmi integrációját. A cigányság ma egyszerre küzd a szegénységgel és az előítéletekkel. Hová vezet ez az út? Európába? - tette fel a kérdést a romák helyzetét az uniós csatlakozás tükrében vizsgáló szakmai fórum vitaindító előadásában a Miniszterelnöki Hivatal cigányügyekért felelős államtitkár-helyettese. Berki Judit a rendszerváltás óta eltelt esztendőket a cigányság szempontjából elvesztegetett időnek nevezte. Nézete szerint tizenkét év elegendő lett volna arra, hogy a romák érettségit, majd diplomát vagy piacképes szakmát szerezzenek. Bár a korábbiaknál ötször több roma tanul ma a középiskolákban, ám a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya még mindig elenyésző, mindössze 0,2 százalékos. Ugyanakkor az elmúlt időszakban a romáknak szervezett képzések sem értek célt, hiszen nem juttatta őket valódi társadalmi mobilitást jelentő szakmákhoz. Egy szakmunkás- képző elvégzése ma már ne elég - vélte a helyettes államtitkár, aki az ország uniós csatlakozása fényében célként azt jelölte meg, hogy minden roma rendelkezzen megfelelő számítógépes ismeretekkel, tudjon alap- vagy középfokon égy idegen nyelvet, és legalább középfokú végzettséget szerezzen. Berki Judit szerint mindehhez arra lenne szükség, hogy négyéves kortól minden gyermek óvodába járjon. Az iskolákban elengedhetetlennek tartotta a személyre szabott nevelés mellett az integrált oktatást. Éppen ezért kormányzat tervei között szerepel a kisegítő osztályok felülvizsgálata, hogy azok ne lehessenek a szegregáció eszközei. A helyettes államtitkár szerint csak így lehet ugyanis leküzdeni a szegénység kultúrájából adódó szocializációs hátrányokat. Mindezeken túl fontosnak nevezte a telepek felszámolását, amelyeken még mindig százezer roma él, valamint a kormányzati ciklus végéig egy antidiszkriminá- ciós törvény megalkotását. Az Európai Uniónak alapelve, hogy a problémákat mindig a legmegfelelőbb szinteken kell kezelni. így az uniónak nincs közös kisebbségpolitikája — fejtette ki az Európai Unió magyarországi delegációjának szakembere. Ron Korver úgy vélte, a magyarországi cigányság gondjait csak akkor lehet orvosolni, ha arra megvan az akarat a kormányzatban, a kistérségekben és az önkormányzatoknál. Az EU képviselője szerint mindenkinek meg kell értenie: „ami jó a cigányságnak, az jó a magyarságnak is”. _________■ In tegráló „civilek” A cigányság társadalmi integrációja csak akkor lehet eredményes, ha az a helyi, települési szinten is megtörténik — fogalmazódott meg a nagykörűi romanapon. A Roma Ifjúsági Klub rendezvényén többek között részt vett Teleki László, a Miniszterelnöki Hivatal cigányügyi államtitkára is. Teleki László a kormányzat elképzeléseit ismertetve az oktatást, a kultúrát és a foglalkoztatást jelölte meg kitörési pontként. Mindezzel a fórum résztvevői is egyetértettek, de úgy vélték, az integrációnak mindenek előtt helyi szinteken kell megtörténnie, ehhez pedig nélkülözhetetlen a civil szervezetek szerepvállalása a közéletben. A kisebbségi önkormányzatokat, mint a kulturális autonómia letéteményeseit fontosnak vélték, ám a hozzászólók elengedhetetlennek tartották, hogy a romák a helyi önkormányzat döntéseibe is beleszólási lehetőséget kapjanak. A romanapon persze a szórakozásé volt a fő szerep, így színpadra lépett a tiszabői Palacsinta Glaszo és a szolnoki Barna Gyöngyök hagyományőrző együttes is. Csökkenő kötődések Elfeledett nyelv és hagyományok A megye lakosságának 3,9 százaléka vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak a 2001-es népszámláláskor. A legnagyobb lélekszámú nemzetiség a cigány. Többségük azonban nem kötődik a roma hagyományokhoz, anyanyelvűknek pedig elenyésző számban tekintik a cigányt — derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. A népszámláláskor a nemzeti hovatartozásra, a kulturális kötődésekre és az anyanyelvre vonatkozó kérdésekre nem volt kötelező felelni, a megkérdezetteknek azonban mindössze öt százaléka zárkózott el a válaszadás elől. Jász-Nagykun-Szolnokban az önmagukat valamely nemzetiséghez tartozónak vallók aránya csaknem megegyezik az országos átlaggal, 3,9 százalék. Ám míg országosan a kisebbséghez tartozók hattizede cigány, szőkébb hazánkban ez az arány 94 százalékos. Megyénkben összesen 11 679-en vallották magukat cigánynak, 28 százalékkal többen, mint az 1990-es népszámláláskor. A cigányságukat vállalók aránya településenként erősen eltérő. A cigány lakosság fele városokban, fele falun él, a népességhez mért arányuk azonban a kistelepüléseken duplája a városinak. Martfűn és tizenöt községben - Berekfürdőn, Csataszögön, Jászboldogházán, Jászivány- ban, Jászszentandráson, Két- pón, Kuncsorbán, Mesterszálláson, Mezőhéken, Nagyréven, Örményesen, Szászberekén, Szelevényen, Tiszajenőn és To- maj monostorán — egyetlen lakos sem tartotta magát romának. Igen sokan vallották viszont magukat cigánynak Karcagon, Jászapátin, Jánoshidán, Jászladányban, Jásztelken, Alattyánban, Tiszaburán és Ti- szabőn. Az utóbbi hat településen a tíz százalék felett van a romák aránya, ám a 30 százalékot csupán Tiszabőn (31,3 százalék) haladja meg a származásukat felvállalók száma. Az önmagukat cigánynak vallóknak viszont alig több mint fele, 55 százaléka jelentette ki, hogy kötődik a cigány kulturális értékekhez, hagyományokhoz. A cigány nyelvek valamelyikét azonban mindössze 17 százalékuk használja, anyanyelvűknek pedig még kevesebben tekintik a cigányt. Jászsági romanap Közelebb hozni egymáshoz a cigányokat és a nem cigányokat — ez az elv vezérelte a kisebbségi önkormányzat tagjait és a CÉSZ vezetőit, amikor néhány évvel ezelőtt először megszervezték Jászapátiban a Jászsági romanapot. A szeptember eleji rendezvény azóta hagyománnyá vált, így idén is összegyűltek egy felhőtlen napra a jászsági településeken élő romák. A különböző településekről érkezett csapatok délelőtt a focipályán mérték össze erejüket. Délután jászsági cigány hagyományőrző csoportok, együttesek szórakoztatták az érdeklődőket, köztük több országgyűlési képviselőt is. így a rendezvényen részt vett megyénk két cigány származású honatyája, Lukácsi Mihály és Farkas Flórián, a Lungo Drom és az Országos Cigány Önkormányzat elnöke is. A napot természetesen ezúttal is éjszakába nyúló cigánybál zárta. FOTÓ: SÁRKÖZI JÁNOS Hírhozó BAJOS SZABÁLYOK. Újra kell gondolni a kisebbségi oktatás fejkvótarendszerét - fogalmazta meg az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottsága előtt tartott beszámolójában a kisebbségi ombudsman. Kaltenbach Jenő elmondta: egyes településeken látszólag legitim céllal - roma nemzetiségi oktatás címén - elkülönített osztályokat hoznak létre a cigány tanulóknak. Az ombudsman sürgette a választási törvényi kisebbségi önkormányzatoló'a vonatkozó passzusainak módosítását, mivel a jogszabály semmilyen formában nem tartalmazza, ki vehet részt aktívan vagy passzívan e folyamatban. De Kaltenbach Jenő szerint a kisebbségi önkormányzatok tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat is felül kellene vizsgálni. ÖSZTÖNDÍJAK. A Cigányokért Közalapítvány 138 millió forintos pályázati keretét négy- százmillióval megemelte a kormány, így az év végéig az eddigi 8200 ösztöndíjas helyett 16-17 ezer roma tanuló — az általános iskola 5. osztályától az egyetemig bezárólag - részesülhet támogatásban. A közalapítványhoz eddig mintegy 20-22 ezer pályázat érkezett. ÚJABB BIZTOSOK. Hamaro san megtarthatja alakuló ülését a miniszterelnök vezette Romaügyi Társadalmi Tanács, amelynek képviselői hatvan százalékban roma származásúak lesznek. A Miniszterelnöki Hivatal cigányügyi államtitkársága ugyanakkor újabb öt minisztériumnál javasolja romaügyi biztos kinevezését, illetve a több tárcánál referatúrák létrehozását. A Lungo Dromé a legtöbb jelölt A megyében — de országos összevetésben is — a Lungo Drom dicsekedhet a legtöbb jelölttel a kisebbségi önkormányzati választásokon. A szervezet ugyanakkor több faluban és városban indítja jelöltjeit a településen ön- kormányzati mandátumokért is, sőt van, ahol még a polgármesteri székért folyó küzdelembe is beszállnak. A megye 38 településén kezdeményeztek kisebbségi önkormányzati választásokat. A jelöltállítás ugyan a szokottnál lassúbb ütemben zajlott, de úgy tűnik, az indulók száma sehol sem lehet akadálya a voksolásnak. Négy éve ugyanis megyénkben három település is volt, ahol kezdeményezték a kisebbségi választást, de kellő számú jelölt híján az elmaradt. Ezúttal egy héttel a jelöltállítás lezárulta előtt már mind a harmincnyolc településen - azokon is, ahol eddig nem működött kisebbségi önkormányzat, illetve ahol négy éve sikertelenül kezdeményezték a választást — kellő számú induló volt. A választási bizottságok azonban még péntek 16 óráig várják az újabb jelöltek bejelentkezését. Megyénkben tegnapig 339 kisebbségi önkormányzati jelölt adta le ajánlószelvényeit. Ez már meghaladja a négy évvel ezelőtti indulók számát, akkor ugyanis 291 név került fel 34 településen. Nőtt a települési önkormányzati mandátumot szerezni igyekvő romák száma is. Sőt most először két településen három kisebbségi jelölt a polgármesteri székért is harcba száll. A szervezetek közül eddig a legtöbb indulóval, több mint másfél százzal a Lungo Drom büszkélkedhet. A kisebbségi önkormányzati képviselő posztokért indulók egyharmada ugyanis független, egyharmada lungo dromos. A megye 29 városában és falujában 67 cigány kisebbségi jelölt pályázik települési képviselői helyre, többségük, az indulók majd’ fele a Lungo Drom színeiben. A szervezetnek már egy polgármesterjelöltjét is bejegyezték, Nagy Rudolfot Tiszabőn. Ugyanezen a településen indul a faluvezetői posztért függetlenként Csorba Zoltán, aki fővárosban a Roma Parlament képviselőjeként igyekszik mandátumot szerezni. Jászárokszálláson a Magyarországi Romák Összefogás Pártjának jelölt- je, Szajkó Béla indul a polgármesteri címért. ■ Szervezet Polgármester Települési önkormányzat 10 ezer 10 Összesen Kisebbségi önkormányzat összesen és kisebb ezernél nagyobb Lungo Drom 1 24 6 30 136 167 Cigányok önkormányzati érdekegyeztető és képviseleti szervezete 0 1 0 1 22 23 MCDSZ 0 1 0 1 18 19 MRÖP 1 2 0 2 5 8 Cigány Fiatalok Kulturális Szövetsége 0 1 0 1 5 6 Cigány szervezetek Országos Szövetsége 0 0 1 1 5 6 Phralipe 0 0 0 0 6 6 Cigánycsaládok Érdekvédelmi Egyesülete 0 0 0 0 2 2 Közéleti Roma Nők 0 0 1 1 1 2 Cibakházi Cigányok Munkalehetőségéért 0 1 0 1 0 1 Független 1 24 5 29 140 170 Az oldal az Orszáens Cieánv Önkormánvzat és a kiadó együttműködése alaDián jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.
