Új Néplap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-18 / 218. szám

2002. Szeptember 18., szerda V Á R 0 S H Á Z I TÜKÖR 7. OLDAL Ezer új munkahely Az elmúlt négy évben Szol­nok munkaerőhelyzetét több irányú társadalmi és gazda­sági hatás alakította. Mind­ezek pozitív és negatív hatá­sainak eredményeként azon­ban csökkent a munkanélkü­liek száma. A város lakónépessége a többi megyei jogú városéhoz hasonló­an fokozatosan csökkent, és 2001-ben 77631 fő volt. A lakos­ságra jellemző az elöregedés. A munkaerő-kínálat szempontjá­ból meghatározó szerepet játszó korosztályok aránya az lakóné­pesség 60-65 százalékát teszi ki. Számottevő a gazdaságilag inak­tívak aránya. Azokat nevezik így, akik nem dolgoznak, és nem is keresnek munkát. A város gazdasági szerkezete az elmúlt években átalakult. Több, korábban meghatározó je­lentőségű cég megszűnt vagy na­gyobb szerkezeti változás után működik tovább. Ez negatív ten­denciaként jelentkezett a város jövedelemtermelésében és a fog­lalkoztatási helyzetben is. Ugyanakkor mintegy másfélsze­resére növekedett a szolnoki székhellyel működő gazdasági szervezetek száma. A város iránt egyre növekszik a befektetői ér­deklődés. Jelentős, működő tő­két behozó cégek telepedtek meg. A munkahelyteremtő beru­házások révén az elmúlt években mintegy ezren találtak új munka­helyet. Mindezek nyomán a munka­erőpiacon is jelentős változások történtek. A foglalkoztatási arány 60 százalék fölé nőtt, a munka- nélküliek aránya pedig 8,5 száza­lékról 2001-ben 6,5 százalékra, idén pedig 5,6-ra csökkent. A tar­tós munkanélküliség csökkenté­sére és a hátrányos helyzetűek foglalkoztatására az önkormány­zat 1998-ban létrehozta a Mun­kalehetőség a Jövőért Kht.-t. A munkahelyek elvesztése nem okozott különösebb feszült­séget, mert az érintettek újrafog­lalkoztatása rövid idő alatt meg­oldódott. A szolnoki munkálta­tók évente 3500-4000 állásajánla­tot jelentenek be a helyi munka­ügyi kirendeltségen. Jelentős az egyéb úton betölthető álláshe­lyek száma is. A munkaerő-piaci előrejelzé­sek szerint a vállalkozások kapa­citás-kihasználtsága továbbra is magas szintű marad, növekszik a beruházási kedv. A munkáltatók derűlátóak, növekvő rendelésál­lományra és nagyobb árbevétel­re számítanak. Egyes ágazatok­ban (feldolgozóipar, építőipar) a foglalkoztatottak számának nö­vekedése várható, ami valószínű­síti a munkanélküliség további csökkenését. Angliából Szolnokra települt Az Eagle Ottawa, Szolnok egyik új üzeme, 120 ember­nek ad munkát. Lengyel Ist­ván ügyvezető igazgatót arra kértük, mutassa be a gyárat.- Tavaly október végén indítot­tuk meg a termelést. Egy angol gyár települt át Szolnokra. Az Eagle Ottawa amerikai cég, ter­melési értéke évi 600 millió dol­lár. Autóülések bőrborítását ké­szíti. Vüágszerte rendelkezik vál­lalatokkal.- Milyen munkafolyamatot vé­geznek itt?- A szabászatot telepítették át. A kikészített, festett marhabőrt Angliából hozzák, itt szabják ki hetente hatezer autóülés bőrborí­tását. Jelenleg két gépsoron két műszakban összesen négy mun­kacsapat dolgozik.- Tervezik-e a termelés további bővítését?- Jövőre újabb gépsor beállí­tását tervezzük, ez ötvennel megnövelné a létszámot. Hosz- szabb távon pedig reméljük, hogy kinőjük a jelenlegi, öt évre bérbe vett területet. Ha belép a festőüzem is, a mai terület több­szörösére lesz szükség. Remél­jük, mire ez bekövetkezik, meg­lesz az ipari park, és ott folytat­hatjuk a munkát.- Okozott-e gondot a megfelelő munkaerő alkalmazása?- A gépek mellett dolgozók al­kalmazásával nem volt gond. Volt ellenben a menedzsment ki­alakításával. Angolul beszélő, au­tóipari tapasztalatokkal rendel­kező ember kevés van Szolno­kon. Gond az angol nyelvtudás hiánya a középvezetői karban is. Aki ugyanis nem a gép mellett dolgozik, annak nálunk tudnia kell angolul. Még mindig vannak üres posztok, amelyeket átmene­tileg amerikaiak töltenek be. Mondhatom, nálunk az angol nyelvtudás fontosabb, mint a szakirányú tapasztalat. Ez utób­bit ugyanis könnyebb megsze­rezni.- A letelepedéskor a különbö­ző engedélyek beszerzése köny- nyen ment?- A polgármester támogatott, ahol szükség volt rá. Nem volt gond az építési engedélyek, ható­sági engedélyek beszerzésekor. Ez azért fontos, mert a vámható­ságnál szükség volt a telephely meglétének bizonyítására. A munkaerő-felvételnél is megkap­tunk minden támogatást.- Milyen fizetéseket kapnak az Eagle Ottawa szolnoki dolgo­zói?- A városban a felső harmad­ban vannak a fizetések. És a munkakörülményeinket is meg kell említem, például nálunk az egész üzem légkondicionált, ez még nem általános Magyarorszá­gon.- Milyen autókba készítenek itt üléshuzatokat?- Ford Mondeóba, Renault La­gúnába, az Opel-csoport gépko­csijaiba, Land Roverbe, Nissan­ba, de várhatóan újabb, közép és felső kategóriájú márkákkal is bővül a lista. ■ Az emberek érezzék jól magukat A választási ciklus végén arra kértük Szalay Ferenc polgármestert, hogy vonja meg a város elmúlt négy évének mérle­gét.- Úgy kezdtük ezt a négy évet, hogy a város megtartó erejét, arculatának fejlesztését tart­juk a legfontosabbnak. Illetve még azt, hogy a nagypolitika hatása ne jelenjen meg a város életében. A szolnoki közgyűlés minden képvi­selője az elmúlt négy évben tudása legjavát adva azért dolgozott, hogy a város fejlődjön. A célunk az volt, hogy az emberek jól érezzék magukat, a munkahelyek száma és minősége a lehetőségekhez képest megfeleljen az igé­nyeknek, a város képe pedig egy nyolcvanez­res nagyvároshoz méltóan alakuljon.- Számokkal hogyan lehetne kifejezni a négyéves fejlődést?- A '98-as munkanélküliség 9 százalék kö­rüli lehetett, most 5,6 százalék. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy megerősödött nagy- vállalataink, a Neusiedler, a Béres Rt., a cukor­gyár, a Henkel, a vegyiművek, a Borovi Rt., és hosszan sorolhatnám még, fejlesztettek, helytálltak a munkahelyteremtésben is. Új cé­gek települtek a városba, a kereskedelmi-szol­gáltató cégek között például az Interspar, a Plaza, a termelő beruházások között a Le Beli- er nevű öntöde, a Derula olasz fafeldolgozó cég, az Eagle Ottawa bőripari cég. Szolnokon egyébként 6500 cég van, közöttük jelentősen erősödtek a közép- és kisvállalkozások.- Nemcsak kereskedelemben és a termelés­ben történtek beruházások.- A Tisza gátjai ebben a ciklusban épültek ki olyan színvonalra, amilyet a ’70-es árvíz óta nem sikerült elérni. Két és fél éven át, ’98 óta, elsősorban azon dolgoztunk, hogy a város 40 kilométer hosszú gátrendszere, illetve a Tisza- liget 3,5-4 kilométeres gátja biztonságossá vál­jon. A szolnoki gátakba 3,5 milliárd forint épült be. Elkészült a felszíni vízmű víztisztító rendszere, a szennyvíztisztító, folytatódott a csatornázás. A fejlesztések ráépültek az előző ciklusok eredményeire. A szennyvíztisztító és a csatornahálózat kialakítása a vidék csatorná­zottságát is javítja, hiszen a szolnoki szenny­víztisztító kapacitása biztosítja Besenyszögtől Rákóczifalváig, Rákócziújfaluig a csatornázás feltételeit. Legutóbb az új szász-zagy varé- kas-szászberki csatornahálózat csatlakozott ehhez a beruházáshoz. Ki kellett alakítani a tartalék ivóvízbázist a Holt-Tiszának és a vá­ros felszíni vízmüvének összekötésével. Ez­után bármi történjék, egy hónapra elegendő tartalék ivóvize van Szolnoknak. A környezet­védelmi beruházásokhoz kapcsolódik a két- pói hulladéklerakó létesítése. Hónapokon be­lül meg kell kezdődnie a munkának, úgy, hogy a lehető legkisebb kárt okozzuk a kör­nyezetben.- Sok kritika érte, és olykor éri még most is a város úthálózatát. Ezen a téren történt-e elő­relépés?- A városban mintegy 193 kilométernyi burkolatlan út volt ’98-ban. Több mint 300 millió forintos beruházással 131 utcát burkol­tunk le. A program hétéves, és most szeptem­ber táján még csak a harmadik évet kezdjük el. A 7. év végére nem lesz burkolatlan út Szol­nokon. Fontos azonban, hogy a program kie­gészüljön a belváros úthálózatának fejleszté­sével. Hiszen sok főutunk minősége nem fe­lel meg a kor követelményeinek. A parkokról, játszóterekről is szeretnék szót ejteni. Az árví­zi helyreállítás során a Verseghy park felújítá­sára tudtunk forrásokat szerezni, de az Eötvös tér felújítása már a parkfelújítási programra el­különített forrásokból, a Kablay téré pedig ci­vil kezdeményezésből valósult meg. A millen­niumi megemlékezések során létesült a Mil­lenniumi Emlékpark.- A Kossuth tér rendezése viszont késedel­met szenved.- A Kossuth teret valóban nem tudtuk át­alakítani, de azt hiszem, bölcs döntés volt, hogy addig nem nyúlunk hozzá, amíg a forga­lom átszervezése nem valósul meg. Hiszen ha le van zárva a Kossuth tér, akár csak egy mun­kaszüneti napon, amikor jóval kisebb a forga­lom, bedugul a Szapáry út, a Ságvári körút, és az Ady Endre úton is nehéz közlekedni. Min­denképpen fontos, hogy a Jókai utcát meg le­hessen nyitni a forgalomnak, és a Jókai, az Arany János utca és a Dózsa György út bizto­sítsa, hogy az Ady Endre út és a Kossuth Lajos utca közötti közlekedés akár egyirányúsítással is biztosítva legyen. És a legfontosabb részt, a Szabadság téri körforgalmat is ki kell építem. A Sóház utcát szükséges újra kétirányúvá ten­ni, és a Szapáry útról a Baross útra balra is le­hetővé kell tenni a kanyarodást. A városfej­lesztésben sok megoldásra váró probléma van még. Kevés a hulladékgyűjtő edény, a város egyes részein sok a szemét. Itt két problémá­ról kell beszélni: az egyik az, hogy a szemét nem keletkezik magától, hanem úgy, hogy va­laki szemetel. A másik dolog, hogy gondos­kodni kell a szemét összegyűjtéséről, elszállí­tásáról, a hulladékgyűjtő edényekről, és arra kell ösztönözni az embereket, hogy a környe­zetükkel többet foglalkozzanak. Ez vonatko­zik a nagy lakótömbökben, lakótelepeken élőkre is.- Szolnokon sokan várnak lakásra, és so­kan szeretnének jobb, komfortosabb lakásba költözni. E téren hogyan alakult a helyzet?- Négy év alatt mintegy 800 építési enge­délyt adtunk ki. Ez a kedvező lakásépítési és vásárlási hitelek nyomán alakulhatott így. A 800 építési engedély nyomán mintegy 700 lak­hatási engedélyt is kiadtunk. Összehasonlítá­sul, 1994 és ’98 között 200 és 300 közötti számban adtunk ki építési engedélyt. A Mes­ter úton a meglévő 72 új bérlakás mellé nyolc lakást alakítunk ki. Szeretnénk elérni, hogy a Mester úti volt magyar laktanya épületeit is megkaphassa a város. Ott annyi lakás kialakí­tására lenne lehetőség, amennyi jelentősen enyhítené a gondot.- Évek óta napirenden van a szolnoki ipari park fejlesztése. Ez hogyan áll jelenleg?- Szolnokon volt egy meghatározott ipari struktúra, amely a rendszerváltás után elég gyorsan átalakult. Modernebbé, gazdaságo­sabbá, jobban működővé vált. Viszont új le­hetőségeknek is helyet kell adni. Ez nehéz, mert a városban már kevés az ipari tevékeny­ségre alkalmas terület. Ezért örvendetes, hogy szeptember 30-án aláírjuk azt a szerző­dést amely a Gazdasági Minisztérium, a Föld- művelési és Vidékfejlesztési Minisztérium, il­letve a PHARE támogatását biztosítja mintegy 853 millió forint értékben a Piroskai út mellet­ti 80 hektáros terület ipari parkká alakításá­hoz. Ez a 4-es út négysávosításával együtt nö­veli a lehetőségeket. Komoly tervek készültek a repülőtér polgári hasznosítására is. Ha itt, az ország középpontjában rendelkezésre áll a közút és a légi út, az jelentős mértékben nö­veli gazdasági fejlődésünk esélyeit.- A gazdaságról beszélve, gyakran az ide­genforgalmat nevezik az egyik kitörési lehető­ségnek. Milyen lehetőségeket lát ezen a téren?- A Tiszaliget jelentős fejlesztések elé néz, megkezdődött a szállodaépítés, fejlesztés kez­dődik e hónapban a strandon mintegy 600 millió forint értékben, amely már egy látvány­fürdőről szól. Elindult az új kempingfejlesztés is a régi kempinggel szemben. A régi kemping területére tervezett szállodák építéséről ko­moly tárgyalásokat folytattunk. Ismeretes, hogy a Tiszaligetben mintegy 6 hektáron bő­vül a főiskola is. A szükséges előkészítő lépé­seket megtettük. Biztos vagyok abban, hogy a következő négy év az ipari parkról, a Tiszali­get fejlesztéséről, a 4-es út bővítéséről, a repü­lőtér hasznosításáról szól majd. A megyével együtt azért dolgozunk, hogy az észak-alföldi régióból a szükséges források arányosan jus­sanak el hozzánk. Ezzel együtt a régióhatáro­kat nem tekintjük véglegesnek. Számunkra a közép-magyarországi régió volna előnyös, hi­szen megyénk Pest megyével igazi közép­pontja lehetne az országnak. Ebben a régió­ban, ha Budapest önálló régiót alkotna, Szol­nok lenne a legnagyobb város, régióközponti szerepet tölthetne be.- Egy megyei jogú várost az is jellemez, hogy milyen a kulturális lés oktatási helyzete.- A következő években kulturális életünk színvonalát minimum szinten kell tartani, vagy inkább tovább emelni. Hiszen olyan mű­vészeti értékek, mint amilyenek például a mű­vésztelepen vannak, nem nagyon találhatók máshol az országban. Oktatásunk színvonala magas, bár jelentős átszervezésen esett át. Kö­zépiskoláink tanulóinak 75 százaléka, hosz- szabb idő után pedig szinte száz százaléka megtalálja a helyét a felsőoktatás rendszeré­ben. Az általános iskolások majdnem teljes számban középiskolában vagy szakiskolában tanulnak tovább, a szakiskolákban pedig olyan képzettséget kapnak, amellyel nem okoz nagy gondot az elhelyezkedésük. Okta­tási rendszerünket jelentősen segíti a Bursa Hungarica ösztöndíj, amelyre a város évente 10 millió forintot fordít. A Szolnoki Főiskoláról szólva, kevésnek tartom az ott tanuló szolno­ki diákok számát. Pedig ők szívesebben ma­radnak a városban, az itteni értelmiség létszá­mát gyarapítják. A főiskola fontos fejlesztések előtt áll. A cél az, hogy a megyében erős, egy­séges felsőoktatási intézmény alakuljon ki, összefogva a most itt működő főiskolai karo­kat. Szolnokon a millennium jegyében több értékes köztéri műalkotást avattunk. Az idén százéves Szolnoki Művésztelep méltó módon ünnepel. Elkészült a második épület, és meg­szépült a park is. A 86 millió forintos beruhá­zást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztéri­uma 40 millió forinttal támogatta. Továbbra is országosan elismerten működik a Szigligeti Színház, amely egyre több nézőt vonz előadá­saira. Az elmúlt években több új rendez­vénnyel, eseménnyel gazdagodott a város kul­turális élete. Kiemelkedő ezek közül a Szol­nok napja, amelyet minden év szeptember el­sején rendezünk meg. Országos, sőt nemzet­közi hírűvé vált a gulyásfesztivál, és minden évben megünnepeljük immár a Tisza napját is. A Tisza-parti nyár rendezvénysorozat szin­tén ezreket mozgat meg, ugyanúgy, mint az immár hagyományosnak mondható közös szilveszteri ünneplés a város főterén. 2001- ben alapította a város a Szolnok Díszpolgára címet. A palettát tovább színesítik városról megjelent könyvek és egyéb kiadványok. To­vábbra is kiemelt figyelmet kaptak a hagyo­mányos rendezvények, mint például a szolno­ki zenei fesztivál, az őszi művészeti hetek, a gyermekfesztivál, a Globe fesztivál, a képző- művészeti filmszemle, a Szolnok expó, az autókiállítás és a megemlékezés az 1849-es szolnoki csatáról. Megjegyzem, ez évben elő­ször a képzőművészeti filmszemléhez nem­zetközi filmvásár is társul, tovább javítva váro­sunk hírnevét. A szolnoki idegenforgalom fejlődé­sének fontos állomása lesz a Tiszali­getben épülő új szálloda átadása 2003 júniusában. A tervekről Csépe Zsoltot, az építtető egyik ügyvezető­jét kérdeztük.- 1999-ben fogalmazódott meg a gondo­lat - kezdte Csépe Zsolt —, hogy létre kellene hozni egy szállodát-éttermet az idegenforgalom fejlesztése, a bel- és kül­földi vendégek magas színvonalú ellátá­sa, kikapcsolódásának biztosítása érde­kében. Először a szálloda helyét kerestük és találtuk meg a Tiszaligetben, annál is inkább, hiszen közgyűlési határozat van a terület idegenforgalmi célú fejlesztésé­ről. A telek önkormányzati tulajdonban volt. A hely megtalálása után kezdődött Három csillaggal négycsillagos lesz Ilyen lesz az új szálloda a Tiszaligetben az előkészítő munka. Sikeres pályázató- saját erőt is bevontunk. Júniusban volt lagos lesz ugyan, szolgáltatásaival azon- kat adtunk be a megyei területfejlesztési az alapkőletétel, a műszaki átadást jövő ban eléri a négycsillagos szintet. 46 két- tanácshoz és a Gazdasági Minisztérium- május 20-ra tervezzük, júniusban pedig ágyas szoba lesz benne fürdőszobával, ba, kölcsönnel segített az Erste Bank, és megnyitjuk a szállodát, amely háromcsil- minibárral, zárt láncú tévével, internet­hozzáféréssel. Az egész szállodában lég­kondicionálás lesz. A vendégek ellátását és kényelmét drinkbár, látványfürdő, több étterem, szauna, szolárium, fodrá­szat, masszőr, pedikűr szolgálja. Hozzá­tartozik egy 120 fős konferenciaterem, egy 200 fős kerthelyiség és egy termálvi­zes szabadtéri medence. A beruházás két ütemben valósul meg. A második ütemben a tervek sze­rint sportolásra és a szabadidő eltöltésére szolgáló létesítmények épülnek meg. A magyarok mellett osztrák, svájci, német vendégekre számítunk, akiknek vannak igényeik, és hajlandók fizetni is igényeik kielégítéséért. Mindez, együtt a szomszédos strandon tervezett 600 milli­ós fejlesztéssel, jó alapot szolgáltat az idegenforgalom fellendüléséhez. _____■ Az ol dal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents