Új Néplap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-03 / 180. szám
4. OLDAL MEGYEI TÜKÖR Soha rosszabb (turista) nyarat A vendéglétszám egyharmados csökkenéséről szóló balatoni hírek hallatán kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen a régiónk legkedveltebb üdülőövezetének eddigi nyara. Igaz, hogy errefelé is kevesebb mostanság a nyugati vendég, de a volt keleti blokk országaiból és itthonról is egyre többen érkeznek. Főleg nekik köszönhető, hogy vélhetően nem zár majd rossz szezont ez az öko- és víziparadicsom. A legtöbb helyen ugyanis megerősítették: soha rosszabb nyarat! összefüggő vízfelülete s szolgáltatásaiban talán a legtöbbet adó part, és természetesen az időjárás kiváló hatással volt a vendégforgalomra.- Tény, hogy kevesebb a külföldi, s kezd kialakulni a két-hároméjszakás hétvégi turizmus is, de szinte biztos: pozitív idegen- forgalmi szaldója lesz a nagyközségnek. A Füzes kempingben már most 10 millióval több a bevétel, mint tavaly ilyenkor. Itt a külföldiek száma is nőtt 40 százalékkal, de magyar vendégből is egyharmaddal többet regisztráltunk. Az önkormányzat felügyelenap után hazamennek. Mi csendes, zöldövezeti pihenést ígérünk, aminek igyekszünk minden feltételét előteremteni. Csak az a baj, hogy tőszomszédjai vagyunk az üzletsoros szabad strandnak, és a zenei prog- ramos, vurtslis, sergős, mutatványos Halas térnek, ahol néha hajnalig elviselhetetlen a hangerő. Tele van a panaszkönyvünk ezek miatt, ami nekünk kárt okoz. Protestáltam már emiatt az illetékeseknél, de sajnos a probléma még élő. Czakó Gyula a tiszafüredi Gémes Csárda vezetője: — Éttermünk forgalma, kihaszTisza-tó A Magyar Turizmus Rt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Irodájánál a legjobbkor kopogtattunk, ugyanis a munkatársuk éppen azon a statisztikán dolgoztak, amely a vendéglétszám alakulását vizsgálta a tavalyi és az idei esztendő viszonylatában. A Tiszaújvárostól Nagykörűig terjedő régió tíz településéről - Tourinform-irodák, vendéglátó- helyek, éttermek, panziók, magán- szálláshelyek, kempingek, szabadvízi és termálstrandok, kikötők - kértek be adatokat. Bár az adatok véglegesítése csak hétfőre várható, a tendenciák már jól érzékelhetők: jó közelítéssel eddig 20 százalékkal több vendég érkezett a térségbe, mint tavaly. A Tourinform-iro- dákban több mint húszezren - személyesen, telefonon, faxon és e- mailen - érdeklődtek az üdülési lehetőségek iránt. Az időjárás kifejezetten jó hatással volt a strandok forgalmára. Berekfürdőn például A Tisza-tó 121 764-en váltottak eddig strandjegyet, ami 5600-zal több a tavalyinál. A kempingek zöme sem panaszkodik, annak ellenére, hogy eltűnni látszik itt a sátorozás romantikája, inkább a komfortos kőépületek és a faházak a kapósabbak. A legnépszerűbb a füredi Termál, ahol a gyógyvíz mellett a kiváló lakókocsis lehetőségek és a minőségi szolgáltatások jelentik a vonzerőt ugyanúgy, mint a szalóki Füzesben, ahol az árbevétel 10 millió forinttal több a tavalyi év hasonló időszakánál. Nem általános, de igaznak tűnő megállapítás, hogy a legtöbb vendéglős panaszkodik a kevesebb éttermi forgalom miatt. A lényeg azonban ezzel együtt az, hogy a Balatonnal ellentétben a Tisza-tó eddigi nyara lényegesen jobbnak tűnik a tavalyinál, amit az alábbiak is igazolhatnak. Szabó István, aki az abádszalóki önkormányzat alpolgármestereként az idegenforgalmat felügyeli, például elmondta, hogy az egész nyarat átfedő nívós programok, a térség legnagyobb mindig sok fürdőzni vágyó vendéget vonz te alá tartozó szálláshelyeken csaknem 100 százalékos a kihasználtság, amit az előfogla- lások is egészen augusztus 25-ig biztosítanak - említette. Abádszalókon az egyik „úttörő” magán- szállásadó, Pál Mihályné szerint is az okozza a legtöbb gondot, hogy a hosszú hétvégék zsúfoltságából egy-két-háromnapos pihenéssel nem lesz hosszú üdülés...- Valóban nem csökkent a külföldi vendégek száma, de ez annak is köszönhető, hogy az itt pihenők jó 15 éve törzsvendégnek számítanak nálam, ahol a családom, nem sajnálva a befektetést, valóban mindent megtesz azért, hogy számukra minőségi pihenést biztosítsunk - hangsúlyozta. Tiszafüreden Szerb Mihály, a Horgász kemping üzemeltetője sem a vendégforgalom miatt panaszkodott.- Rengeteg energiát és pénzt fektettünk a reklámba. Jönnek is a vendégek, jóval többen, mint tavaly, de nagyon sokan egy-két FOTÓI MÉSZÁROS JÁNOS náltsága jó ha eléri a 40 százalékot. Ez még a tavalyihoz képest is 20-30 százalékos csökkenést jelent. Próbálkozunk mindennel, hogy kompenzáljuk a bevételkiesést. Kipakolunk a nagyobb térségi rendezvényekre, s mi is igyekszünk nívós szórakoztató programokkal idecsalogatni a vendégeket. Ilyen lesz az augusztus végi Gémes sörfesztivál is, amelyen honi sztárok egész sora fog fellépni. Egyszóval: jó ez a nyár, de szerintem a vendéglősöknek lehetne jobb is. A gyors Tisza-tavi idegenforgalmi körkép szerencsére csak úgy körkép, hogy néhol ütköznek a tömegturizmus, valamint a lágy, csendes zöldövezeti idegenforgalom érdekei. Ám ezzel együtt az eddigi zárszámadás pozitív, s azt is mutatja, hogy a Tisza-tó tényleg nem a Balaton, hanem az öko- és víziturizmus egyre népszerűbb, s egyre több sajátos értékkel rendelkező szigete. ________________________________________ PERCZE MIKLÓS Be hajtók a gazdák nyakán A földművelésügyi tárca nem hajlandó elengedni a tartozást Becsapva érzi magát több tiszaíöldvári és környékbéli gazda. Jóhiszeműségükért komoly árat kellene fizetniük. A megyében sok termelőt érintő vita egy állami tulajdonú cég és a földből élő családok között zajlik. Tiszaföldvár Oláh Mihály amolyan szószólóként fogott bele maga és számos társa történetébe. A tiszaföldvári önkormányzat vállalkozásfejlesztési bizottságának tagja nyitásként azzal kezdte, hogy tudja, figyelmetlenek voltak, ám tettüket bizalmuk és jóhiszeműségük irányította.- Két évvel ezelőtt, 2000 februárjában dr. Török István, a megyei gazdakörök elnöke megkeresett bennünket, s azt mondta, van egy kedvező ajánlata a számunkra. Mi, zömmel gazdaköri tagok lévén, örömmel mentünk a találkozóra, ahol egy termeltetési szerződésről beszélt az elnök. Az ajánlatot a Concordia Közraktározási Rt. egyik leányvállalata, a GMS 96 Kft. tette, Török úr volt a közvetítő felénk. Személye, valamint az elhangzottak arról győztek meg bennünket, hogy érdemes szerződni a céggel, így a szóbeli megegyezést később írásban megküldték. Áprilisban meg is érkezett a szerződés, melyet postafordultával mindenki vissza is küldött aláírva. Azonban figyelmetlenségből nem vették észre, hogy egy adásvételi szerződést kötöttek, s ez okozza mind a mai napig a bonyodalmakat.- Mindenki lehetősége és földje szerint vállalta, hogy kukoricát ad el a kft.-nek — folytatta Oláh Mihály —, ám sajnos abban az évben nagyon rossz volt a termés az aszály miatt, sokunknak ki sem kelt a kukoricája. Ezt időben jeleztük a cégnek és Török úrnak is, választ azonban akkor nem kaptunk rá. Jött viszont egy felszólítás, hogy fizessük ki a szerződés szerint vállalt összeget, ellenkező esetben kötbért rónak ki ránk, s végsőként pedig érvényesítik majd fedezeti jogaikat. A baj abból fakad, hogy amennyiben termeltetési szerződést kötöttek volna a gazdák, úgy figyelembe vennék az időjárási körülményeket, ám az adásvétel esetében ez nem érvényes. A gazdák elmondásuk szerint pontosan tudták ezt, éppen ezért maguktól nem kötöttek volna ilyen megállapodást.- A még el sem vetett kukoricára miért kötöttünk volna magunktól adásvételi szerződést? Még akkor beszéltem dr. Török Istvánnal is, aki csak annyit mondott, hogy fizessük ki a pénzt, vagy vegyünk máshol terményt, és adjuk oda a cégnek. A termelők első elkeseredésükben a földművelésügyi tárcához fordultak, s több levélváltás és telefonálás után úgy tűnt, elcsitult az ügy, nem is foglalkozott vele egyikük sem. A tavalyi esztendőben egyetlen felszólítás sem érkezett, így el is felejtették volna az egészet, ha három héttel ezelőtt egy adósságbehajtó cég nem ír levelet mindegyik érintett gazdának.- Ebben arra szólítanak fel minket, hogy azonnal rendezzük az időközben késedelmi pótlékkal és kötbérrel megnövelt összeget, ez 250 ezer és 800 ezer forint között mozog termelőnként. Úgy érezzük, csapdába csaltak bennünket. A gazdakör sem segített eddig, és csak még bosszantóbb az egészben, hogy többségünk gazdaköri tag! Dr. Török István, a megyei gazdakörök elnöke szerint több mint furcsa, hogy a minisztérium jelenlegi vezetése hirtelen elővette ezt a már lerendezett ügyet.- Mielőtt bárki is félreértene bármit, elmondanám, hogy én teljes mértékben a gazdák mellett állok - hangsúlyozta az elnök. - Én mint közvetítő ültem le a földvári gazdákkal, a továbbiakban nem volt beleszólásom az egészbe. Bosszantó, hogy egy állami tulajdonú cég ennyire semmibe veszi az állampolgárokat. Amikor szerződésszegővé váltak a gazdák, személyesen is jártam a minisztériumban, s kérésemre leállították az ügyet. Közel két évnyi hallgatás után, egy hónappal az elévülés előtt pedig hirtelen előszedik az iratokat, és egy behajtócéghez továbbítják. A legbosszantóbb éppen a tárca hozzáállása, hiszen ha máshol nem, ott igazán tudhatnák, hogy egy aszály mekkora károkat okozhat. Igenis van vis maior az adásvétel esetén is, főleg egy állami vállalatnál lehetnének tolerán- sabbak. Dr. Török István lapunknak elmondta még, hogy a megyében rengetegen kötöttek a földváriakéhoz hasonló szerződést. Ezeknek legalább a fele szerződésszegővé vált az aszály miatt, s a mostani helyzet számos család anyagi helyzetét alapjaiban rendítheti meg. A gazdaköri elnök azt is hozzátette, hogy lehetőségeik szerint továbbra is segítik az érintett termelőket. PÓKÁSZ ENDRE 2002. Augusztus 3., szombat Nézőpont HORVÁTH GYŐZŐ Dilemma A minap beszélgettem egyik vezető beosztású rendőr ismerősömmel. A csupán háttérbeszélgetés célját szolgáló téma - mint a legtöbb esetben — ezúttal is azok a rendőri intézkedések voltak, amelyek a kívülálló szemével ütköz- tethetők a rendőrség filozófiájával, a polgárbarát rendőrség képével, illeHa büntet, az a baj, ha nem büntet, az? tőleg a „Szolgálunk és védünk” közismert szlogennel. Merthogy a nem szakmabeliek, a közlekedést csupán gyakorló és nem ellenőrző polgárok sokszor úgy érzik, ha a rendőr egy közlekedési szituáció kapcsán dilemmába esik: „Büntessek vagy ne büntessek?”, akkor általában biztos, ami biztos, az előbbit választja. Ki tudja, miért, de a figyelmeztetés, amit ugyanaz a törvény tesz alkalmazhatóvá, mint a bírságolást vagy feljelentést, nem olyan népszerű még azokban az esetekben, amikor például egy a jogszabály szerint félig-meddig, voltaképpen a légynek sem ártó tilosban parkolással állnak szemben a rend egyébként polgárbarát őrei. Ezzel kapcsolatban végül épp ismerősöm volt az, aki írásra buzdított, mondván, igen nehéz azt megítélni, mikor tesz jót a rendőr és mikor nem. Jó, ha tudnak erről is az emberek. Mert például, tegyük fel, azon legalább annyian és ugyanúgy felháborodnának, ha a közlekedést veszélyesen akadályozó, tilosban parkoló autók mellett szó nélkül menne el a járőr, mint amikor úgy cé- duláz ki suttyomban egy szabálytalanul, de mások legkisebb zavarása nélkül várakozó járművet, hogy tőle ötven méterre 150-nel hasít végig büntetlenül egy motoros a főutcán. Ha büntet, az a baj, ha nem büntet, az a baj? Hát ez már csak így van! Csakhogy a dilemmák tekintetében a rendőr mégis kedvezőbb helyzetben van. Ő ugyanis dönthet így is, úgy is. Mi pedig, ha már döntött a rendőr, csak egyet tehetünk: fizetünk. Legközelebb pedig jobban vigyázunk. „Gyerekfuvar” babakocsin Pusztaszakállas Sose hittem volna, hogy a közúti járművek közé egy jókora babakocsi is besorolható, de amit Surján és Pusztaszakállas között láttunk, korábbi nézeteink alapos átértékelésére, sőt felülvizsgálatára szorított. Ott ugyanis a szállító szerepet egy édesanya valósította meg egy felül levágott babakocsival, amelyben három gyerek „utautat, megtapasztalták, hogy a leküzdéséhez így - kisgyerekekkel, babakocsival - egy óra szükségeltetik. Jól eltelt a nap, megebédeltek, pihentek, majd már kora estébe hajlott az idő, amikor visszafelé vették az irányt. Marika párja egyébként hét közben messze, a fővárosban dolgozik, ő pedig otthon bíbelődik a gyereksereggel. A programba, a napok egymás utánjába belefér egy-egy nagymamái vizit is, amelyik úgy a legolcsóbb, ha a két legidősebb Babakocsi mint jármű. Benne a három kisebb, mellette a legnagyobb gyerek és az anyuka, Vadász Jánosné fotói m. j. zott”. A „járművet” természetesen az anyuka, Vadász Józsefné Marika tolta, a negyedik, a legidősebbik már fel sem fért a zsúfolt raktérre, így ott szaporázta anyukája mellett. Kiderült, a család Szakállason lakik, és a gyerekek meg az anya már reggel nekivágott Surjánnak. Lévén, ott lakik a nagymama, akinél ezt a napot töltötték. A távolság négy kilométer, és miután nem először teszik meg az Tárogatózó Csesznek AIII. tárogatófesztivált ma rendezik meg a cseszneki várban. A magyarok egyik kedvelt népi hangszereként számon tartott hangszer kuruc nótákat, toronyzenei kompozíciókat és klasszikus zeneműveket szólaltat meg. A várszínpadi hangversenyen hat tárogatós lép fel, s kísérőként háromtagú népzenei együtaz apostolok lován, azaz gyalog, a három kisebb pedig a babakocsiban teszi meg az utat. Ennyit beszélgettünk csak- , mivel iparkodniuk kellett. Nem egyebekért, mert még félúton sem voltak, és a Tisza felől mennydörgéseket, hatalmas fekete felleget hozott a szél. És a legközelebbi tanyáig, legalább fél óráig még rakni kell egymás után a lábakat, szaporán! ______ D. SZ. M. ex miniszter tes muzsikál. A tizedik cseszneki nyári eseménysorozat keretében megtartott fesztivál rendezője elmondta: az egykor török- sípnak is nevezett tárogatót megszólaltató hat muzsikus között lesz Szabó János, volt földművelésügyi miniszter is. A muzsikusok korhű viseletben, például atillában és hajdú ruhában lépnek fel. ________________________________________(MTI)
