Új Néplap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-15 / 190. szám

11 I 2002. Augusztus 15., csütörtök AHOL ÉLÜNK 9. OLDAL MARTFŰ AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Kisváros nagy iparral A hétezres kisváros három nagy modern gyára a jövőt kép­viseli. Számos közepes és kisebb vállalkozás pedig a helyi tőke húzóerejét mutatja kiválóan, s jelzi egyúttal azt is, hogy miért életképes Martfű. A rendszerváltozás kiemelkedő­en fontossá vált az immár - első­sorban térségi szervező funkció­ja és fejlett ipara miatt - várossá FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓK Mezőgazdaság ban 25% Iparban 65% Szolgáltatási szektorban 10% JELENTŐSEBB HAZAI ÉS KÜLFÖLDI CÉ6EK Tisza Cipő Rt. (7 kft.) cipőgyártás 845 fő Cereol Rt. növényolajgyártás 295 fő Brau Union Rt. sörgyártás 232 fő Saltis Kft. cipőgyártás 710 fő Legero-Tisza Kft. cipőgyártás 396 fő nyilvánított Martfű életében. A főként a környéken megtermelt napraforgó feldolgozására itt tele­pedett meg és épült fel Közép-Eu- rópa legmodernebb növényolaj­ipari üzeme. Itt készülnek a ked­velt növényolajok, a Vénusz és a Floriol. Több termelőszövetkezet összefogásával helyezték üzem­be a sörgyárat, mely ma a Brau Union Hungária Rt. tulajdonában van. A folyamatos fejlesztések­nek köszönhetően több ismert és népszerű márkát gyártanak, illet­ve palackoznak a város határá­ban lévő üzemben, így többek között a Kaiser, a Gösser és a Soproni Ászok is a martfűi gyár­tósorokról gördül le. Tovább fejlődött a cipőipar is az elmúlt másfél évtizedben, a német Salamander felépítette Eu­rópa legmodernebb cipőgyárát, s emellett több cipőipari egység is szépen fejlődik. A kisebb cégek, családi, illetve magánvállalkozások száma évek óta állandó, tehát stabil megélhe­tést tudnak biztosítani maguk és alkalmazottaik számára. Jelenleg 96 kereskedelmi egység van a vá­rosban, emellett megél még 34 vendéglátó-ipari vállalkozás is. Összességében Martfűn 350 kis- és közepes, egyéni és társas vál­lalkozás működik. Új kitörési pont lehet a gyógy- turizmus, mely egy, a strandot megvásárló részvénytársaság be­fektetési tervei nyomán lendül­het fel. Példás infrastruktúra Ha példát kell keresnünk a jó infrastruktúrára, akkor Mart­fű kiválóan alkalmas erre a feladatra. A fiatal város egy megyeszékhely kényelmét tudja nyújtani lakóinak. Martfű a vasútvonal két oldalán fekszik. A keleti részen kertes, családi házas építkezés a jellem­ző, míg a nyugati oldalon jobbá­ra emeletes házak találhatók. A Tisza Cipőgyár által épített lakó­telep adja a nyugati városrész magját, nagy parkok és zöldöve­zetek teszik otthonosabbá a kör­nyéket. Itt épült fel az intézmé­nyek többsége is. Az utóbbi négy évtizedben megnégyszereződött a martfűi la­kások száma. Az 1980-as évekig jobbára a betelepülések miatt nőtt a város lakossága, ám azóta a ter­mészetes szaporulat értéke meg­haladta a vándorlási különbözetét. A sok fiatal lakos miatt Martfűn magasabb a születések száma. Megyénkben itt a legnagyobb a népsűrűség is (323 fő/négyzet- kilométer), ami az infrastruktúra fejlesztésében nagy könnyebb­ség. A közműellátottság magas színvonalú. Az ivóvíz- és szenny­vízcsatorna-hálózat a város terü­letén teljesen kiépített, míg a ve­zetékes ivóvízellátásba a lakások 99 százalékát bekapcsolták. Ugyancsak mindenütt megtalál­ható a vezetékes gáz. Minden utat szilárd burkolat fed, kerékpárút teszi biztonságosabbá a közleke­dést. A lakások 85 százalékában elérhető a kábeltelevíziós szolgál­tatás, ami csak növeli azokat a ké­nyelmi szempontokat, melyek még vonzóbbá teszik a várost. ■ A szellem műhelyei A város intézményei jó feltéte­lek között dolgozhatnak. A kö­zépiskola, az összevont általá­nos iskolák, valamint az ugyancsak egy vezetés alatt ál­ló bölcsőde és óvoda nem küzd komolyabb problémákkal. Az utolsó simításokat végzik az általános iskola egyik épüle­tén Immár három éve egy intézmény keretein belül működik az óvoda és a bölcsőde. Ez utóbbi 120-130 százalékos kihasználtsággal mű­ködik immár évek óta. A két általá­nos iskolát is összevonták a közel­múltban a fogyatkozó gyermeklét­szám miatt, a közös intézményben így külön épületben tanulhatnak majd az alsósok és a felsősök. A nagyobbaknak szánt épületet most nyáron újíttatta fel az önkormány­zat, a munkások az utolsó simítá­sokat végzik a kívül-belül teljesen felújított, újrafestett iskolán. A Damjanich János nevét viselő középiskola a hazai könnyűipari képzés egyik fellegvára, az itt tanu­ló cipészek, bőrdíszművesek évről évre a legjobbak között szerepel­nek a szakmai tanul­mányi versenyeken. Martfű ideális telepü­lés a tanulásra. Nyu­galmas, biztonságos város, a festői kör­nyezetben lévő kö­zépiskola saját kollé­giumában, tulajdon­képpen házon belül kényelmes szálláshe­lyet is tud biztosítani a messzebbről érke­ző tanulóknak. Az is­kolák kapcsolata ki­váló az önkormány­zattal, a diákok aktí­van részt vesznek a városi ünnep­ségeken, műhelyei és táplálói a vá­ros igen aktív kulturális életének. A könnyedebb és magasabb fokú művelődés háza a városi művelő­dési központ, mely hatalmas mé­reteinél fogva a könyvtár mellett gyakorlatilag minden művészeti csoportnak helyet tud adni. Az itt folyó színvonalas munkának kö­szönhető, hogy Martfű a megye egyik kulturális központja. Kötelez a múlt és a jelen A múlt és a jelen ismeretében nem kön­nyű Martfű jövőjét tervezni. Évről évre számos újdonság, gyors fejlődés jelle­mezte mindig is a települést, érthető te­hát, ha a jövőbe pillantó helybéliek ha­sonló eredményeket várnak öt-tíz év múlva.- Mi szolgáltathat kiindulási alapot a jö­vő tervezésekor?- Ezen körülmények és meglévő alapok figyelembe vételével tervezzük városunk jö­vőbeni fejlődését az új kihívásoknak megfe­lelően. Eltökélt szándékunk, hogy a követ­kező négy-öt esztendőben igazi európai kis­várossá váljon településünk. Ennek érdeké­- A múlt milyen szerepet kap a jövő terve­zésekor? — Nagyon fontosat. Az előbb felsoroltak­kal egyidejűleg a kereskedelem, a szolgálta­tás, valamint a pénzintézeti tevékenység bő­vítésére is komoly energiákat kell fordíta­nunk. Az ilyen jellegű fejlesztésekhez egyébként megfelelő közművesített szabad Kozma Imre polgármester egyszer­re van könnyű és nehéz helyzet­ben, amikor a jövőről kell beszél­nie. A más településeken megszo­kott infrastrukturális fejlesztések, intézmények állagmegóvása, a par­kosítás Martfűn vagy már túlhala­dott kérdésnek számítanak, vagy pedig az emberek a megszokott lát­ványos eredményeket várják el az aktuális városvezetéstől. — Mikortól kezdődött Martfű gazdasági föllendülése?- Martfű az elmúlt években, vagy úgy is mondhatnánk, hogy az elmúlt évtizedben megteremtette és megalapozta a város további fej­lődésének lehetőségeit — értékelt a polgármester. - Fontosnak tartom azt megemlíteni, hogy Martfű már az 1980-as évek végétől kezdődően a térség gazdasági, szellemi és kul­turális szerepkörét betöltő telepü­léssé vált. Ezt bizonyítja a város ipari jellege, az itt megtalálható gazdálkodószervezetek, országos nagyság- rendű ipari vállalatok, a kulturális élet terü­letén kiemelkedő tevékenység és az oktatás területén elért eredményeink. Mindehhez társult az elmúlt években az infrastruktúra teljes körű kiépítése, mely talán egyedülál­lónak mondható mind megyénkén belül, mind pedig országosan is a településeket il­letően. Mindezek mellett kiemelten nagy hangsúlyt fektetünk valamennyi önkor­mányzati intézményünk tartalmas és szín­vonalas működtetésére, az itt élő emberek életminőségének javítására, megélhetésük biztosítására. A Szent István tér mesterséges taván is tükröződő városháza a jövő Martfűjét mutatja ben folytatnunk kell az általános település- rendezési tervünkben is jóváhagyott terüle­tek felhasználásával és az ipari park adta le­hetőségekkel a munkahelyteremtő beruhá­zások megvalósítását. Az idegenforgalom­hoz és a gyógyturizmushoz adott lehetősé­geket gyors ütemben kell fejleszteni és ki­használni, elsősorban vállalkozói tőke bevo­násával. Alapvető feladatként és fontos cél­kitűzésként jelölhető meg a lakásépítésre ki­jelölt területeink közművesítésének felgyor­sítása, majd ezt követően, az állami forráso­kat is figyelembe véve, a különböző igény­szinteknek megfelelő lakások építése. területek állnak rendelkezésre az új város- központban. Az oktatás, a művelődés és a sportolás területén eddig elért eredményein­ket sem szabad elfelednünk, illetve arra kell törekedni, hogy ha lehet, még magasabb színvonalon folyjék ez a tevékenység. To­vábbra is elsődlegesnek is legfontosabbnak tartjuk a városunkban élő emberek megél­hetésének biztosítását, a település arculatá­nak javítását, a természetes és épített kör­nyezetünk megóvását. Ennek folytatására kötelez bennünket a múltunk, a jelenünk a jövőben is. Központ a Immár nyolc éve annak, hogy elkezdődött az új vá­rosközpont építése. Azóta vi­rágágyásokkal, mesterséges tóval, szobrokkal, fákkal dí­szített park veszi körül az impozáns Szent István teret. A valamikori szántóföld helyére nagyon kívánkozott valami, ami összeköti a sínnel kettéosztott te­lepülésrészeket. Amikor az ön- kormányzat az építkezés mellett döntött, az is az új városháza mel­lett szólt, hogy a település határai leginkább ebben az irányban vol­tak nyújthatóak. Mára két templom és a polgár- mesteri hivatal alkotják az új köz­pontot. Hat éve avatták a hivatalt, majd 2000-re a környező park is elkészült. A megye első Szent Ist- ván-szobra Gyurcsek Ferenc Mun- kácsy-díjas művész első martfűi alkotása volt, azóta a városba köl­tözött szobrász több köztéri szob­rot készített új lakóhelyének. A semmiből téren található 1848/49-es dom­bormű és az Időkapu tökéletesen illeszkedik a tér harmóniájához, csakúgy, mint a megyei önkor­mányzattól kapott Tisza szobor, amit egy kicsiny tó vesz körül. Az önkormányzat városépítő mun­káját egyébként Hild-díjjal jutal­mazták a szakmai szervezetek. A tervek szerint lakóingatla­nok és üzletek veszik majd körül az új főteret, ami máris a rendez­vények kedvelt helyszínévé vált. Az augusztus 20-i hét programjai sok ezer embert csábítanak ide, jelezve, hogy a helybéliek is elfo­gadták és megszerették az új köz­pontot. Már a város jövőjét rajzolja meg az a termálstrand melletti új házsor, amit a Torna Bau Rt. épí­tett. A hangulatos és gyönyörű házak a kertvárosi rész díszeivé váltak, és ha elkezdődik a strand fejlesztése, egy újabb látnivalóval gazdagodik a település.

Next

/
Thumbnails
Contents