Új Néplap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-14 / 189. szám
’’•'.'ül 2002. Augusztus 14.,szerda TÜKÖR 5. OLDAL MEGY E Sorokban UJ EGYESÜLET. Mint arról lapunkat tájékoztatták, augusztus 7-én megalakult a Szolnokért Egyesület, amelynek célja az alapszabály szerint: „...olyan szellemi műhely és lokálpatrióta közösség kialakítása, amely Szolnok város hagyományainak, történelmének, földrajzi, gazdasági és egyéb adottságainak figyelembe vételével, politikai hovatartozástól függetlenül a város jövőjéért felelősséget érző és tenni akaró személyeket és szervezeteket mozgósítja és tömöríti”. Elnöke Szatóki István nyugalmazott geológus mérnök, az ellenőrző bizottság elnöke pedig Szűcs Ferenc nyugdíjas közgazdász. Az egyesület együttműködésre törekszik a már korábban létrehozott, hasonló céllal működő szervezetekkel. BA INDUL AZ ÜGYELET. A kar cagi önkofmányzat korábban határozott arról, hogy ősztől beindítja a hét végi és ünnepnapi fogászati ügyeletet a Háziorvosi Intézményben. Mint megtudtuk, már augusztus 17-18- 19-20-án 8-tól 12 óráig lesz sürgősségi fogorvosi ügyeleti szolgálat a Madarász Imre utca 24. szám alatt a karcagi, berekfürdői, bucsai, kunmadarasi és to- majmonostorai lakosok részére. Az engedélyeztetési eljárás és szerződéskötés után a fogászati ügyelet a Háziorvosi Intézményben, a Széchenyi sugárút 27. szám alatt működik majd. de Több pénz... (Folytatás az 1. oldalról) A Piac térre kilátogatók közel félórás produkciót tekinthetnek majd meg, amelyen az ígértek szerint új pirotechnikai eszközöket is bemutatnak. A korábbiaknál valamivel hosszabb, közel tizenöt perces lesz a tűzijáték a martfűi Szent István főtérrel szemben. Az ön- kormányzat itt az előző évinél egy kicsivel többet, háromszáz- ezer formtot költött erre a célra. A tűzijátékoknak mellesleg hagyományaik vannak a városban. Augusztus 20-án kívül ugyanis decemberben, a Mindenki karácsonya elnevezésű programnak is állandó szereplői. MOLNÁR G. ATTILA ÁLLATKERTI NYÁR. Egész napos program várta a napokban a Jászberényi Allatkertben a családokat. A gyerekek különböző programokon vehettek részt: volt arcfestés, állatkerti vetélkedő, ketreczsúr, állat- simogatás, de beszélgethettek a gondozókkal is. Képünkön: ismerkedés a lámával. fotó, sárközi jános Ismert helyi művészet Kisújszállás A nagykun város szellemi, művészeti értékeit tekintették át a napokban a képviselők. [ A szellemi hagyományok közül a várostörténettel, a helyi szokásokkal és néphagyományokkal foglalkozó kutatásokról szólt a beszámoló. A kiadványok közül a Kisújszállás képekben és a háromkötetes várostörténeti monográfiát emelhetjük ki. A helyi szokásokról (lakodalmak, disznótor, vásár és a többi) a helytörténeti kiadványokban van szó. Közel negyven aktív, az elmúlt évtizedben tevékenységében megerősödött civil szervezet működik a városban, amelyek szintén meghatározói a helyi közösségi kultúrának. A népi hagyományok tárgyi emlékeit a néprajzi kiállítóterem, míg a népi építészet emlékeit a tájház őrzi. A képzőművészet terén a jelenlegi alkotók közül Czobor Sándor és Tóth Tünde munkáit emelhetjük ki, rajtuk kívül azonban több amatőr képzőművész is dolgozik Kisújszálláson. A szalmafonást, a fafaragást és sókerámia-készítést J a művelődési házban sajátítható I el. A zeneművészet terén a Phoenix kórus, a városi vonós- és fúvószenekar, a 48-as asszonykórus emelendő ki. Mint elhangzott, ezek a művészeti tevékenységek a lakosság körében is jól ismertek. A helyi egyéni művelődési szokásokat nemrég szociológiai felméréssel vizsgálták meg. Ebből kiderül, hogy a leggyakrabban végzett tevékenység a tévénézés, az újság- és könyvolvasás. Moziba száz ember közül négy jár rendszeresen. A passzív szórakozás, szabadidő-eltöltés forrásai a tömegkommunikációs eszközök. Az ezek iránti igény az önkormányzat számára a helyi kábeltelevíziós rendszer kiépítésének szorgalmazását jelenti. Az internet mint információforrás a városban gyorsan terjed, az önkormányzatnak 'is érdemes átgondolni az ebben rejlő lehetőségeket. A képviselők megállapították: örvendetes, hogy az elmúlt időkben megnőtt az igény a helyi művészeti csoportok - néptánc, vonós-, fúvószenekar, tánccsoport - iránt. Ebben szerepe van az önkormányzat támogatásának, az iskolák, a művelődési ház és a könyvtár nyitottságának is. SZDSZ-es politikusok a kilépésről PÁRTÉLET Mint ismeretes, nemrég került nyilvánosságra a hír, hogy az SZDSZ két meghatározó személyisége, Hack Péter és Kis János kilépett a pártból. Megkérdeztük az SZDSZ néhány helyi politikusát, hogyan vélekednek a történtekről. Kis Zoltán államtitkár, megyei országgyűlési képviselő úgy vélte, érthetőbb volna, ha a két politikus már az első MSZP-SZDSZ koalíció idején, 1994 körül szánta volna rá magát erre a lépésre. Az SZDSZ mindenképpen kormányváltozást akart, s nyilvánvaló, hogy ez csak a szocialistákkal lehetséges, ez pedig kompromisz- szumokkal jár. Megérti Hack Péter és Kis János lépését, annak a vegytiszta liberális gondolkodásnak az alapján, amely őket jellemzi, az élet azonban eltér a könyvtárban kidolgozott elméletektől. Fodor György szolnoki alpolgármester azzal kezdte a válaszát, hogy az SZDSZ rendszer- váltó pártként azért lépett föl, hogy eltávolítsa a hatalomból az előző rendszer prominens személyiségeit. Voltak a pártban akkor olyan radikális nézetek, hogy meg is kell büntetni ezeket az embereket. Azóta azonban változott a tagság, az SZDSZ politikai alkuk sorát kötötte, s ezek egy része már nem fért bele a két politikus értékrendjébe. Remélhető azonban, hogy nem szakítanak véglegesen az SZDSZ-szel, nem csatlakoznak más párthoz. Erdei Péter, az SZDSZ Szolnok városi elnöke elmondta, sajnálja, hogy Hack Péter és Kis János kilépett a pártból, különösen, hogy Kis Jánost barátjának és példaképének is nevezheti. Nem hiszi, hogy végleges szakításra kerülne sor, s reméli, hogy még lesz alkalom erről beszélgetni. Szeremé, ha megtartanák a tagságukat, hiszen így több lehetőségük maradna az SZDSZ befolyásolására. Felháborítónak tartja, hogy a jobboldal félremagyarázza a történteket, és most sajnálkozik a két politikuson, akiket korábban rendszeresen támadott. ba Nehéz a tankönyvválasztás (Folytatás az 1. oldalról) A megrendelendő könyvek jegyzéke általában február végére alakul ki. A kiadók május-júniusi és szeptemberi szállítást vállalnak. A „Tiszapartiban” az a rendszer alakult ki, hogy a három felső osztály május-júniusban, az elsősök pedig szeptemberben kapják meg könyveiket. A tapasztalatuk általában kedvező, előfordul ugyan, hogy késik valamelyik tankönyv, de ez nem jellemző. Barna Antal hozzátette, hogy az egy-két évig tanított tárgyak esetében kialakult az úgynevezett tartós könyvek rendszere, az iskola több példányt megvásárol, és azt a diákok kikölcsönzik a könyvtárból. Érettségi tárgyak esetében, ahol a régi tankönyvekre is szükség lehet, ez a szisztéma nem jó. A végleges megoldást az ingyen tankönyvek jelentenék. Egyelőre azonban még fizetni kell a könyvekért, és a szülők a megmondhatói, hogy nem is keveset. Bár Barna Antal megjegyezte, hogy az oktatási kormányzat nem engedi, hogy a tankönyvárak az egekbe emelkedjenek. Az idei áremelés nagyjából az inflációt követi, azaz mintegy ötszázalékos. ______b.a. VÉL EMÉNY BISTEY ANDRÁS Nem külső szemlélőként A rendszerváltás óta eltelt 12 év alatt nem sikerült elérni, hogy a magyarországi kisebbségek intézményesen jelen lehessenek az Ország- gyűlésben. Egyes pártok listáján bekerültek a kisebbségekhez tartozó képviselők a parlamentbe, de ők elsősorban pártjukat képviselik, nem a kisebbség képviselete az elsőrendű feladatuk. A cigányság körében voltak pártalapítási kezdeményezések, a megalakult pártok azonban nem tudtak számottevő támogatottságot szerezni. Ami azonban nem sikerült a nagypolitikában, sikerülhet a helyi közéletben. A cigányság körében erősödik a szándék, hogy a politika helyi színterein, az önkormányzati testületekben a jelenleginél nagyobb befolyást szerezzen magának. Azon nem kell csodálkozni, hogy a lakosRészt venni a helyi közélet alakításában ság 5-6 százalékát képviselő cigányság saját, erősen megosztott szervezetei ré- ________ vén nem jutott parlamenti képviselethez, azon azonban már lehet, hogy jelentős számú roma lakossággal rendelkező településeken nincsenek vagy alig vannak ott képviselői a helyi képviselő-testületekben. Megyénkben is van olyan község, ahol a cigányság ma már valószínűleg a lakosság többségét alkotja, mégis csak egy képviselője van a település dolgaiban határozó testületben. A kisebbségi önkormányzatok jó iskolát jelentenek a helyi politikában szerepet vállaló romák számára, de ma már egyértelmű, hogy nincs jelentős befolyásuk a települések életére. A cigányság soraiból kinőtt helyi politikusokat már nem elégíti ki, hogy külső szemlélői legyenek az ügyek intézésének, szavazatukkal is szeretnének részt venni a helyi közélet alakításában. Különösen ott, ahol a cigányság a lakosság jelentős részét alkotja. Régebbi roma pártok és újabb szervezetek is készülnek arra, hogy az októberi választásokon megszerezzék a súlyuknak megfelelő befolyást a helyi képviselő-testületekben. Ez az őszi választások egyik nagy tétje, ami új színt hozhat a településeken a helyi politikai palettára. Szigorítják a pontrendszert? (Folytatás az 1. oldalról) Ám úgy véli, a célok elérésére azonban nagyobb szigorra, illetőleg az egyes szabálysértésekhez rendelt pontok differenciálására van szükség. Jelenleg ugyanis nincs különbség szabálysértés és szabálysértés között, ha azért pont jár, akkor az csakis 1 lehet. Az elképzelések között szerepel, hogy a leggyakoribb és legveszélyesebb szabálysértéseket 3 ponttal „jutalmazza” a törvény. Kaizer Attila őrnagy megjegyezte, az egyes szabálysértések elkövetése miatt rendelt pontok mennyisége igazodik a bekövetkezett közlekedési balesetek kiváltó okaihoz. így az eddigiek során viszonylag sok pontot szereztek a járművezetők gyorshajtásért, az előzési, az elsőbbségadási, valamint a kanyarodási szabályok megszegői, illetve azok, akik a vasúti átjáróban való közlekedéssel kapcsolatban követtek el valamilyen kihágást. A megyei rendőrség a nagyobb visszatartó hatás reményében ezek tekintetében a kiszabott pontszámok megemelését szorgalmazza. Tart az újabb áradásoktól? Körkérdés ______ A vízgyűjtő területeken lehullott, szokatlanul nagy mennyiségű csapadék következtében Európa-szerte és hazánkban egyaránt mind több patak és folyó lép ki medréből, jelentős pusztításokat végezve a környező településeken. Lapunk ennek apropóján arra volt kíváncsi, vajon a járókelők elképzelhetőnek tartják-e, hogy megyénket is t elérik az áradások. ív Lövey Mihály, 60 esztendős nyugdíjas: — Én értek ehhez valamicskét, mert a vízügynél dolgoztam vagy tizenöt évig. így azt is tudom, hogy bármi történjék, a szakemberek nem engedik, hogy egy árhullám életeket veszélyeztessen. Gondot persze az elkövetkező hetekben még nálunk is okozhat a magas vízállás, de katasztrófahelyzetre nem kell számítanunk. Nagy-Bana Zsanett, 27 éves táncpedagógus: - Szerintem nekünk nincs okunk olyan természeti csapásoktól tartani, mint amelyek a környező országokban és hazánk északkeleti határvidékén pusztítanak. Ha a Tiszán komolyabb árhullám kialakulása fenyegetne, arról már a sajtó is biztosan beszámolt volna. Egy 9-10 méter alatti vízállást pedig biztonságosan megtartanak az utóbbi években megerősített védvonalak. Lnczó Imre, 32 esztendős pék: — Mi most talán megúsz- szuk komolyabb baj nélkül. Legalábbis úgy tűnik, ezúttal a környező országok egyes vidékeit nagyobb veszély fenyegeti. Persze abban, hogy az áradás elkerüli az Alföldet, csupán reménykedhetünk. Tenni úgysem tudunk semmit ellene, hiszen a természet felett az embernek nincsen hatalma. BUGÁNY Mikor kelne reggelente, Ennyi az várható főnyereménye, ■mmi==— ö. SZERENCSEJÁTÉK RT. milliót nyerne?
