Új Néplap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-05 / 155. szám

2002. Július 5., péntek MEGYE TÜKÖR 5. OLDAL BŐVÜLT AZ ÜZEM. A szolnoki Aranyvitorla Kft. bővítette kunszentmártoni üzemét, most már az ártfház teljes emeletét beépítették, így száz embernek tudnak majd munkát adni. Felvételünk a szabásza­ton kéSZÜlt. FOTÓ: MÉSZÁROS JÁNOS Beiratkoztak a középiskolások Japánba utazik a kórus Szolnok A Tiszaparti Gimnázium és Humán Szakközépiskola Ko­dály Leánykara meghívásra ősszel Japánba utazik. Az iskolában több mint 25 éve magas színvonalú ének-zenei oktatás folyik. Nem véletlen, hogy négy hangversenykórusá­nak szereplései bel-és külföldön egyaránt sikeresek. Ezek a sike­rek teremtették meg az alapját, hogy a japán Yuza város polgár- mestere meghívja a Kodály Le­ánykart az ázsiai őszi fesztivál­ra, ahol Magyarországot és Eu­rópát is képviseli az együttes. Mint dr. Pataki Mihálytól, az is­kola igazgatójától megtudtuk, a kórus, a kísérőkkel együtt vár­hatóan 30 fő, augusztus 20-a és szeptember 9-e között látogat a távol-keleti országba. A vendéglátók a csoport kinti tartózkodásának költségeit fede­zik, az utazás költségei viszont a résztvevőkre hárulnak. Kérdé­sünkre, hogy nem okoz-e gondot a szükséges pénz előteremtése egyes diákoknak, az igazgató el­mondta, hogy a szülők körében gyűjtést indítottak a nehezebb anyagi helyzetben élő fiatalok utazásának támogatására, és bí­zik benne, hogy a Tiszaparti Diá­kokért Alapítvány számláján vé- gül összejön a szükséges pénz. ■ Sorokban AUGUSZTUSBAN FIZET­NEK. A munkaügyi központ előzetes információinak megfe­lelően a magas élőmunka-igé­nyű megyebeli vállalkozásokat érintő támogatások kifizetésé­nek első üteme teljesült június­ban. Ennek során támogatáshoz jutottak az egyéni, valamint a húsz főt el nem érő vállalkozá­sok. A gazdasági kabinet dönté­se alapján a 20 főt elérő vállalko­zások részére augusztus 15-ig fi- zetik ki a támogatást, hgy ■ Kis formátumból (Folytatás az 1. oldalról) A most befejeződött, két és fél milliárd forintos beruházás ered­ményeképpen egy új kiszerelő­gép állt munkába. Ezzel évente százezer tonna kisalakú, irodai papír előállításának, kiszerelésé­nek feltételei teremtődtek meg. A fejlesztést az tette szükségessé, hogy igen erőteljesen növekszik a igény az irodai (nyomó- és fénymásoló) papírok iránt — tud­tuk meg az igazgatóság elnöké­től, Josef Welsersheimbtől. Az új gépsor üzembe helyezésével a fejlesztések nem értek véget. A társaság ugyanis kiemelt figyel­met fordít a környezetvédelemre. Ennek jegyében jelenleg az ISO 14001 környezetirányítási rend- szer bevezetésén dolgoznak, t.j. Szolnok A múlt héten megtörténtek a középiskolai beiratkozások. A megyeszékhelyen a tovább tanuló gyerekek közel 39 százaléka gimnáziumok­ban, míg 61 százaléka a szakképzés területén foly­tatja tanulmányait. A 2002/2003-as tanévre országos szinten összesen 108 020 tanuló jelentkezését regisztrálták a kö­zépiskolák 9. évfolyamán. A kö­vetkező tanévre 1106 középfokú iskola 4350 tagozatra 132 388 he­lyet hirdetett meg, ami 22,5 szá­zalékkal több, mint a tanulók száma. A gimnáziumokban 26,4 százalékkal, a szakközépiskolák­ban 41 százalékkal, míg a szakis­kolákban 32,6 százalékkal több hely van, mint ahány diák, hely­hiányra tehát nem lehet panasz. A szolnoki polgármesteri hiva­tal humán közszolgáltatások fő­osztályán kapott információ alap­ján elmondható, hogy a megye- székhelyen a következő tanévben mintegy száz-kétszáz gyerekkel Mintegy 50 taggal tegnap megalakult az MSZP megyei nőtagozata. Ebből az alka­lomból Papp Károlyné, a váro­si nőtagozat vezetője tájékoz­tatta az újságírókat a szerve­zésről és a nőtagozat céljáról. Az MSZP nőtagozata nyitott szer­vezet, nemcsak a párt tagjai csat­lakozhatnak hozzá, bár őrzi a bal­tanul kevesebb a 9. évfolyamon, mint az előző tanévben. A 2002/2003-as tanévben is folyta­tódik az a tendencia, hogy a be­iratkozott gyerekek közel 39 szá­zaléka gimnáziumban szeretne tovább tanulni, 61 százalékuk pe­dig a szakképzés területén foly­tatja tanulmányait. Mint megtudtuk, változás, hogy az Újvárosi Általános Iskola és Szakiskolában a házvezetőnő- és a szociális szakirányú szakis­kolai képzés nem folytatódik, az­az a kínálat ilyen értelemben szű­kül. A többi középfokú oktatási intézményben a tavalyihoz ha­sonló szakokat és szakmacsopor­tokat indítanak. A következő tanévtől a gimná­ziumi, szakközépiskolai tanuló­csoport-létszámok nagyon maga­sak, körülbelül 31-36-os létszám­ok várhatók. A pontos létszám va­lójában szeptemberben derül csak ki, mert mindig van némi mozgás, elvihetnek gyerekeket máshová, és vissza is kerülhetnek azok a bu­kottak, akiknek nem sikerül a pót­vizsgájuk augusztusban. Termé­szetesen akad, ahol törvényi meg­oldali szellemiséget. Tevékenysé­gében természetesen a nők prob­lémái állnak a középpontban: foglalkozik a 45 év felettiek mun­kahelyi diszkriminációjával, a gyesről visszatértek gondjaival, segíti az egészségügyben és a közoktatásban dolgozók érdekér­vényesítését, a szociális támoga­tási rendszer fejlesztését, a gyer­meknevelés gondjainak megoldá­sát. A legközelebbi tervekben szerepel ügyeleti rendszer létesí­kötés van életben, mint például a Varga Katalin Gimnáziumban az Arany János Tehetséggondozó Program esetében, ahol kötött, hogy milyen létszámmal indulhat­nak: ez jelen pillanatban 29, ame­lyet nem szabad túllépni. A speci­ális oktatásokat - gimnáziumi vo­natkozásban a matematika, ide­gen nyelv, természettudomány, dráma, testnevelés - emelt óra­számban a tanulók ugyanúgy megkapják, mint a korábbi évek­ben, a szakközép-iskolai és a szak­iskolai oktatásban a szakmavá­lasztás, szakmacsoport hasonló az előző tanévhez képest. Szolnok önkormányzatának közoktatási megállapodása van a Dr. Hegedűs T. András Alapítvá­nyi Középiskolával, miszerint fel­veszik oda azokat a gyerekeket, akik más középfokú intézmény­be nem nyertek felvételt. Az utób­bi időben azonban ez egyre keve­sebb, mert a gyereklétszám csök­kenésével a középfokú intézmé­nyekben a felvehető tanulók szá­ma több, mint amennyien jelent­keznek. tése, amelyhez közvetlenül for­dulhatnak gondjaikkal a nők. A nőtagozathoz tiszteletbeli tagként férfiak is csatlakozhat­nak, többek között szocialista or­szággyűlési képviselők együtt­működésére is számítanak. A sajtótájékoztató után dr. Gurmai Zita országos alelnök és Botka Lajosrté országgyűlési kép­viselő jelenlétében és közremű­ködésével megalakult a megyei nőtagozat. __________________■ BO Y Megalakult az MSZP nőtagozata Szolnok VÉLEMÉNY BARANYI GYÖRGY A váltás lehetősége „így, most azonnal elfogadnám ezt a beosz­tást” — mondta a megyei közgyűlés elnöke, amikor néhány éve bemutattam neki egy tér­képet, rajta az akkor még csak alakuló, formá­lódó régiós beosztások tervével. Azon a Ma- gyarország-képen ugyanis Jász-Nagykun-Szol- nok megye egy közös, központi régióba volt berajzolva Pest me­gyével és Nógráddal. Úgy, ahogy annak idején azt megyei szin­ten tervezték és szerették volna elérni is. Ám a régiók — amelyeket egyebek mellett, de főleg az európai uniós fejlesztési források minél hathatósabb felhasználásra jöttek létre — végül itt, az ország keleti felében máshogy alakultak meg a parlament döntése értelmében. Megyénket egyberakták Hajdú-Bi- harral és Szabolcs-Szatmár-Bereggel, pedig - főleg ez utóbbival ­nem sok kapcsolatban áll­Nem könnyű e régiós házasság tunk. Nem volt könnyű és máig sem az e házasság, ezt jelzi talán az is, hogy szinte a legutolsóként alakult meg az észak-alföldi régió. Azóta is voltak kisebb-nagyobb viták, súrlódások a felek között, és időnként felröppen a kívánság: mégis csak jó lenne másfajta régiós beosztás. E törekvésben me­gyénkben élen jár a Jászság, amely akár egymaga is „bevállalna” helyzeténél fogva egy központi régióba való besorolást. A Pest megyeiek - akik akkor még tiltakoztak ellenünk - is rájöttek idő­közben, hogy számukra sem terem sok babér Budapesttel, mivel a világváros fejlettsége miatt nehezen jut majd pénzhez e terület. Ezért már ott is kimondatott: el kellene szakadni a fővárostól, és létrehozni egy másfajta központi régiót, Nógráddal és Jász-Nagy- kun-Szolnokkal. A törekvéseknek egyfajta legitimitást adhat az, hogy az előző kormány utolsó idejében is felvetették a régiós át­rendezés szükségességét, és az új kormány is már közzétette ha­sonló szándékát, legalábbis belügyminisztériumi szinten. Tény, hogy megyénk csak nyerhetne a régióváltással, és régi vágya is teljesülne nem egy megyénkbeli kistérségnek. A kérdés az, sike­rül-e, sikerülhet-e elérni azt, ami évekkel ezelőtt csak terv szinten maradt meg, és a kormányzatban végül is lesz-e szándék a szava­kon túl a régióváltás levezénylésére. Az azonban biztosnak látszik, hogy a jelenlegi, kicsit „langyos víz” helyzetnél sokkal kedvezőbb lehetne egy esetleges váltás, majd újabb házasság megyénknek, immár a központi régióban. A vidékfejlesztés záloga T ÖRÖKSZENTMIKLÓSON A polgármesteri hivatalban tar­totta soros fórumát a régióklub tegnap délután, ahol az agrár- miniszter nagy érdeklődés mel­lett beszélt a tárca terveiről. Mint azt dr. Németh Imre FVM- miniszter vitaindító előadásában kiemelte, szellemiségében és tar­talmában is új agrárpolitikát ígér­tek. Az elkövetkező időszak ter­vei ezzel szinkronban vannak. Véget kell vetni az eddigi politiká­nak, ami az alacsony jövedelme­zőséget és a kiszámíthatatlansá­got eredményezte. Mint mondta, ezek jelentik a legnagyobb bajt az agrárium területén. Az Európai Unióban egységes agrárrendszer működik, ha csatlakozni kívá­nunk a közösséghez, akkor ne­künk is ehhez kell igazodni. A miniszter hangsúlyozta, a költségvetéstől kapott pénzt a pi­ac szabályozására, valamint a ter­melés modernizálására kívánják fordítani. A gabonapiac stabilizá­lásának reményében fokozatosan be kell vezetni az intervenciós fel­vásárlási rendszert. Szükség van az export fellendítésére is. Ennek érdekében tonnánként 1500 fo­rint exporttámogatást kívánnak biztosítani, ugyanakkor megtérí­tik a minőségi vizsgálat díját is. Az intervenciós rendszert szep­tember 15-étől léptetik életbe. En­nek értelmében a malmi 2-es bú­zára legalább 23 ezer forintos ton­nánkénti árat alakítanak ki. A miniszter az agrártárca költ­ségvetését katasztrófa sújtotta te­rületnek minősítette. A jelenleg rendelkezésre álló pénzből nem lehet a problémákat megoldani - mondta. A fórum vitaindító elő­adásában szó esett még a mező- gazdasági termelők adóssághely­zetéről. Az elhangzottak szerint négy év alatt megduplázódott az adósságteher, a jövedelmi viszo­nyok egyharmadára estek vissza. Az adósságok rendezésére már készül a terv. Ez a kérdés annál is inkább fontosabb, mivel ez a me­zőgazdaság talpra állításának az egyik feltétele. Ez pedig a vidékfej- lesztés egyik zálogát jelenti, h. oy. Mézeskalácsostul fafaragó Kacskaringós, olykor kitérőkkel színesített életutat tett meg a most negy­venhat éves Andrási Mihály, mikorra eljutott oda, hogy azt csinálhatja, amire eddig mindig vágyott: fákba vésheti álmait. Valamit azért őseitől is hozhatott génjeiben, hiszen a Koppány utcában lakó nagyapja igazi ezer­mesternek számított. Szinte hozzánőtt a fa, úgy bánt vele, formálta dísszé, tárggyá vagy éppen valamilyen használati eszközzé. Karcag Misi világéletében gyakorlatias, kétkezi embernek számított. így lett általános is­kolai tanulmányai befejezése után gépi forgácsoló. Vagy ahogyan a mindennap­ok nyelvén mondják: esztergályos. Ha már kitanulta, alkalmazta is az elsajátí- tottakat, hiszen tizenkét évet húzott le a szakmában. Ugyanakkor tudta, érezte, váltania kell, mert őt a rideg fémeken kí­vül más is érdekli. 1988-at írtak ekkor és eredetileg faáru és dísztárgykészítő, eset­leg mézeskalácsos szeretett volna lenni. Az utóbbi sikerült, remek tanítómesteré­re talált a debreceni Huszár Bandi bácsi személyében. Amit lehetett, ellesett tőle, és a tanultakat saját ízlése szerint gyara­pította. A mézeskalács-figurákhoz szük­séges famintákat is ő faragta, ily módon élve ki fafaragó szenvedélyét. Egyre szebb, mutatósabb, színesebb, dísze­sebb babák, szívek, huszárok, kardok, lovak, tányérok kerültek ki a keze alól. Ma már ezen figurákat a párja, felesége, Ági álmodja, készíti. Ismerik őket a fél or­szágban, a budai várnegyedben éppen úgy, mint a hortobágyi hidi vásáron. Nemcsak mutatósak a portékáik, hanem ízletesek is, így szegény mézeskalács-fi­gurák szinte sohasem száradnak, kemé­nyednek meg teljesen. Talán 1996-ot mutathatott a kalendári­um, amióta a házigazda a puszedlik he­lyett már inkább régi szenvedélyének, a fafaragásnak hódol. Dió, körte, tölgy, ezeket faragja, de a szilva és cseresznye- fa is jó. Csodálatos asztalok, székek, bú­torok, dísztárgyak, tálalóedények szület­nek kétkezi szorgoskodása, fantáziája nyomán. Rajtuk a rét virágai nyílnak, népművészeti motívumok cifrázzák a bútorokat. Volt már kiállítása Karcagon, Budapesten. A mézeskalácsossághoz az köti, hogy a nyomóformákat, díszes min­tákat változatlanul ő faragja ki a feleségé­nek. Alkotásainak legszebb darabjai az Iparművészeti Múzeumban, illetve a Vi­gadóban tekinthetők meg. Hogy miért ott, ennek oka van. Részt vett ugyanis a kézi faragású bútoraival a 2002 népmű­vészete és Kossuth kora pályázaton, ahol némi csengő forint kíséretében országos nívódíjjal ismerték el alkotásait. Tanító- mestere a nagyapján kívül senki sem volt, a saját útját járja. Farag önmagának, a saját igénye, ihlete szerint vagy bárki­nek, aki megkéri valamire. Ég a vágytól, hogy amit elképzelt, a vésője, kalapácsa segítségével megvalósítsa. Á gyerekeket, a fiukat és a lányukat a faragás nem ér­dekli, más vonzza, foglalkoztatja őket. Nem baj - mondja legyintve —, majd az unokákat hátha megérinti ennek a szele, ahogyan ő az ezermester nagyapjától le­sett el sok mindent a faragás, famegmun­kálás fortélyaiból. D. SZ. M. A faragott asztal köré hat széket álmodott Andrási Mihály. Egyetlen ilyen elkészítéséhez, díszítéséhez hét-nyolc nap szükséges. fotó: bakos j. í i á

Next

/
Thumbnails
Contents