Új Néplap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-04 / 154. szám

2002. Július 4., csütörtök AHOL 7. OLDAL ELUN K MEZŐHÉK AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Addig nyújtóznak, ameddig a takaró ér A jövőt is a mezőgazdaság határozza meg a községben Mezőhék sorsát sokáig alapvetően meg­határozta a Táncsics Termelőszövetke­zet. A mezőgazdasági nagyüzem csődje után szinte nem is volt olyan család a ki­csiny községben, melyet ne érintett vol­na a változás. Az önkormányzatnak eb­ben a nehéz helyzetben sikerült adóssá­gok, hitelek nélkül működtetnie, s ami ennél is fontosabb, fejlesztenie a falut.- Elég kevés település mondhatja el magáról, hogy nincs adóssága, forráshiánya és hitele. Hogyan lehetséges ez?- Úgy gondolom, átgondolt, pontos gaz­dálkodás áll mindenek a hátterében - mond­ta Halász Vince polgármester. — Csak addig nyújtózunk, ameddig a takarónk ér. Nagyon meggondoljuk, hogy veszünk-e fel valamire hitelt, ugyanis azt vissza is kell fizetni!- így azonban elég szűk a település moz­gástere.- Sajnos ezzel nagyon sok önkormányzat­nak szembe kell néznie. A legjobb az lenne, ha lazulna a települések függősége az állami juttatásoktól. Ez azért is lenne nagyon fontos, mert az uniós csatlakozásunk után elég ne­héz lesz pályázati támogatáshoz jutni az otta­ni önerőfeltételekkel. Most 10-20-30 százalé­kos önkormányzati erő elegendő, míg az Eu­rópai Uniónál csak a felét teszik hozzá a pá­lyázó által letett összeghez. Ezt pedig nem tudjuk vállalni.- A pályázatok egyébként sokat jelentenek Mezőhék életében?- Igen, s örömmel tapasztaltuk, hogy az utóbbi esztendőkben jelentősen javult a pá­lyáztatási rendszer. Korábban lényegesen ke­vesebb pénzt tudtunk nyerni, míg mostanában 200-210 millió forintot hozhattunk ilyen módon Mezőhék- re. Ez pedig nagyon jelentős tétel, tekintve, hogy a költségvetésünk ennek éppen a negyede. Amennyi­ben a jövőben tovább csiszolnak a pályázati rendszereken, úgy, ha ap­ró lépésekben is, de fejlődhetnek a települések.- Sokan mondják, hogy egy olyan adottságú és eredményekkel büszkélke­dő szövetkezetnek, mint amilyen a Táncsics volt, még ma is a régió egyik legjelentősebb mezőgazdasági cégének kellene lennie.- Természetesen lehetne vitatkozni azon, hogy mi lehetett volna, ha megmarad a szö­vetkezet, de az élet megy tovább. Települé­sünkön továbbra is a mezőgazdaság marad a legfőbb kenyérkereseti lehetőség, így azzal kell foglalkoznunk, hogy mi lesz a jövőben. Szerencsére az Alcsi Rt. hozzáértő, gondos gazdaként műveli Táncsics-major néven a szövetkezet területének egy jelentős részét. A zöldségszárító is működik, még ha negyedak­kora létszámot foglalkoztatva is, mint koráb­ban. A baromfitelep szinte változatlanul mű­ködik tovább, így e téren legalább nem állt meg az élet. — A községben élők miként élték meg a kö­zelmúlt változásait? — Ők is a mezőgazdaságban képzelik el a jövőjüket, ezt jelzi az a tény, hogy az elmúlt pár hónapban összesen tizen­egyen kérték a családi gazdasági en­gedélyt. Többek közülük máris ered­ményesen gazdálkodnak, példát mu­tatva a többieknek.- A jövőt is a mezőgazdaság hatá­rozhatja meg?- Igen, de nem szabad elfeledkez­nünk más ágazatokról sem. Most pél­dául az Alcsi Rt. régi ebédlőjében egy kis cipőüzem működik tíz-tizenöt embert fog­lalkoztatva. A foglalkoztatás rendszerén azonban változtatni kell minél gyorsabban, mert a minimálbéres fizetés hosszú távon visszaüt. Egy negyven-negyvenöt éves ember­nek nem jelent kihívást, ha a legkevesebb ad­ható pénzért dolgozik. Ha a munkáltatók nem differenciálnak, akkor az nem vezet jóra. — Az önkormányzat miként tudja segíteni a megtelepedett cégeket? — Az eszközeink behatároltak, de a fejlesz­tésekhez szükséges pályázatokon eredmé­nyesen működhetünk együtt, s akkor mind Mezőhék, mind pedig az adott vállalkozások profitálhatnak ebből. A KÖZSÉG DÍSZE. Egykoron tűzoltószertár volt ez a kis temp­lom. A település talán legszebb épülete körül virágokat ültettek, ez- zel is kiemelve környezetéből.________________________■ Automata víztisztítás Szépen gondozott tehenekre felügyel Kóródi Ferencné A tisztítóművel hamarosan elkészül a jászkiséri kivitelező Mint a legtöbb település életé­ben, Mezőhéken is a csatorná­zás jelentette az elmúlt évti­zedekben a legnagyobb volu­menű közműfejlesztést. Ami talán mégis egyedivé teszi ezt beruházást, az az önkor­mányzat és a lakosság példa­mutató együttműködése. Megyénk egyik legkisebb telepü­lésén sem veti fel a pénz az embe­reket, ám ennek ellenére szinte mindenki vállalta, hogy fizeti a csatlakozás közel százezer forin­tos költségét, ki négy-, ki pedig nyolcesztendős részletekben tör­lesztve. A problémamentes szervező- munkának köszönhetően várha­tóan egy-két héten belül végez­nek az egyéni bekötésekkel is. Halász Vince polgármester la­punknak elmondta, a 2,2 kilomé­ternyi gerincvezeték már a föld­ben van. — Összesen 149 rácsatlakozás lesz Mezőhéken a csatornaháló­zatra, amiből 103-105 magánla­kás — összegezte a számadatokat a község vezetője. - Emellett ti­zenöt-húsz üres építési telek, va­lamint a kertészetek, intézmé­nyek, boltok, szolgálati lakások jelentik a többi bekötést, s ez így együtt több mint kilencvenszáza­lékos arányt jelent. Újdonságot és komoly segítsé­get jelent, hogy az önkormányzat gyakorlatilag teljes egészében át­vállalta a gerinchálózat és a lakás közötti bevezetés anyagköltségét, ráadásul magát a bekötést ingyen végzik el a község közmunkásai. Várhatóan két hét múlva minden­nel elkészülnek, utána már csak a tisztítóműn fognak dolgozni a szakemberek. Az európai uniós előírásoknak megfelelő technoló­giával rendelkező építmény még júliusban kész lesz, és a tervek szerint legkésőbb augusztus 1-én megindulhat a próbaüzem is. — Maga a tisztítómű teljesen automata lesz. A rendszer, amint hibát észlel, rögtön értesíti az ille­tékes szakembert, aki a helyszín­re siethet - beszélt a részletekről a polgármester. A harminc köb­méteres napi kapacitás szükség esetén akár bővíthető is, de erre aligha lesz szükség a közeljövő­ben. Már az üzemeltető személyét is kijelölte az önkormányzat, a Mezőtúri Víz- és Csatornamű Kft. kezeli az augusztus elején beüze­melő csatornahálózatot. Betti és édesanyja Bambit, az elhagyott kis őzet is nevelgetik Hamarosan tucatnyi családi gazdaság lehet Mezőhéken. A községben szinte minden család a földből élt, vagy él ma is, így nem csoda, ha so­kan ezt a megoldást látják a legkifizetődőbbnek. A Kóródi család már tizenhárom éve gazdálkodásból próbálja elő­teremteni a kenyérrevalót. Szé­pen lassan, nem kapkodva, ha­nem a lehetőséghez igazítva fej­lesztik a családi majort. Meg tud­nak élni a két kezük munkájából, s ez mindenképpen példaértékű lehet helyben és a környéken egyaránt. Ma még úgy nyolcvan hektá­ron termelnek különféle növé­nyeket, mákot, fűszerpaprikát, fe­hérpaprikát, paradicsomot, és persze búzát, kukoricát, napra­forgót. A jövő azonban számukra inkább az állattenyésztésé lesz. Kóródi Ferencné szerint ennek roppant egyszerű az oka.- Ami nem gazdaságos, azt nem tartjuk meg - foglalta össze. — A fűszerpaprika ráfizetéses, a fehérpaprika még megéri, az le­het, hogy marad. A mákkal még csak most próbálkoztunk elő­ször, két hét múlva szedjük és meglátjuk az eredményt. A leg­nagyobb baj az, hogy a kézi sze- désű növényeknél nagyon magas a napszám költsége. Nem az em­berektől sajnálom a pénzt, hi­szen negyven fokban görnyedni a tűző napon kőkemény munka, hanem a piaci árak nagyon ala­csonyak, így a legjobb esetben éppen annyit kapok az árumért, amennyi fedezi a költségeket. Sajnos rá vagyunk kényszerítve, hogy csak olyan terményekkel és jószágokkal foglalkozzunk, ami­ket mi is le tudunk szedni, el tu­dunk látni. A jövő a szarvasmarháké, illet­ve a tejé. Kóródiék huszonhét te­hene naponta hétszáz liternyi extra minőségű tejet ad, ráadásul megvettek két hűtőt, ahol tárolni is tudják a tápláló nedűt.- Gépekkel fejünk, így gyor­sabb és jobban megéri anyagilag is, mint a kézi munkavégzés. Mindennap jön egy tejipari cég autója, és elviszi a tejet. Úgy hi­szem, ebben van most a jövő, bő­víteni is akarjuk az állományt. Ehhez persze előbb új fejőállást kell építenünk, meg ötven mar­hát befogadó színt. Kóródiék ezentúl elsősorban a marháknak szükséges takar­mányt akarják megtermelni a sa­ját tulajdonú, illetve bérelt földe­ken, így a kicsiny családi gazda­ság el tudja látni saját magát, s hosszú távon is megélhetést je­lenthet a famíliának. Hírek röviden INFORMATIKA. Az önkor mányzat informatikai rendsze­rének fejlesztésére egymillió fo­rintot nyert a község önkor­mányzata. A 260 ezer forintnyi önerő hozzáadásával három korszerű gépet vásárolt a tele­pülés, mely a közigazgatást fog­ja szolgálni. A felszabaduló szá­mítógépeket átviszik a művelő­dési házba, ahol a gyerekek ve­hetik majd birtokba azokat. VÉRNYOMÁSMÉRÉS. Az Al­esi Rt. héki területén élőknek régóta gondot jelentett a megfe­lelő orvosi ellátás. Mivel a tá­volságok miatt a háziorvos csak ritkábban jut ki erre a területre, ezért a vérnyomásmérés megol­dásában az önkormányzat se­gítségét kérték az ott élők. A község egy automata mérőszer­kezetet vásárolt, az egyik lakó pedig folyamatosan figyeli és jegyzeteli a külterületen élő ti- zenöt család vérnyomását. ■ Új utcanévtáblák Mártírok ut Már régóta nem cserélték ki a község utcáin a táblákat. A megkopott, elavult fémlapokat most leveszik. Helyettük tetszetős, ízléses utcajel­zőket helyez el hamarosan az önkormányzat Mezőhék közterülete­in. A névtáblákat csak az utak elején és végén rakják ki, így egy eset­leges névváltozás nem okoz majd komoly költségeket a település­nek. ■ Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. Egy családi tejgazdaság

Next

/
Thumbnails
Contents