Új Néplap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-30 / 176. szám

HI 2002. Jűuus 30., KEDD ROMA 7. OLDAL Ö R K É P VISSZATÉRNEK. Ismét meghívást kapott Kapolcsra, a művésze­tek völgyébe a Palacsinto Glaszo. A hagyományos cigány népzenét játszó, tiszabői fiatalokból álló együttes még az 1990-es évek elején a kistelepülés általános iskolájában működő Freinet-műhely kere­tén belül alakult meg. Az elmúlt években azonban több országos rendezvényen szerepeltek sikerrel, és egy lemezük is megjelent. A kapolcsi fesztiválon tavaly léptek fel először, amikor Szolnok mu­tatkozott be az országnak. ÖSZTÖNDÍJAK. A szolnoki Kisebbségi Jogvédő Egyesület ismét segítséget nyújt a cigány diákoknak ösztöndíjpályázatuk elkészíté­séhez. Míg tavaly 538 millió forint állt rendelkezésre roma szárma­zású gyerekek tanulmányainak támogatására, addig az idén szep­tember és december között négyszázmillió forintot fordíthatnak er­re a célra. Mindez azt jelenti, hogy a korábbiaknál negyven száza­lékkal több, 17-18 ezer roma fiatal jut ösztöndíjhoz az állami költ­ségvetésből. SÁTOROZÁS. Az idén először romasátor is várja az érdeklődőket az augusztus eleji Sziget fesztiválon. A sátorba betérők találkozhat­nak cigány zenészekkel, sportolókkal, fordulhatnak roma jósnőhöz, és megkóstolhatják a roma konyha remekeit. MUNKÁBAN. A közmunkaprogram segítségével Tiszabőn száz, a munkanélküli-ellátásból kiszorult embernek biztosítanak megélhe­tést. A Hajdú-Bét Rt. zagyvarékasi üzemébe pedig hatvan falubéli jár nap mint nap dolgozni. Mindez azt jelenti, hogy a korábban sú­lyos munkanélküliséggel küzdő, többségében romák lakta falu minden második aktív korú férfilakosa dolgozik. ________________■ A lovárit tanulják Anyanyelvi tanár segítségével sa- elsajátítható nyelv. A szakember játíthatják el a lovári nyelvet a ci- szerint azonban ez nem igaz. En- gányul tanulni szándékozók a nek ellenére jelentősen megnöve- Lungo Drom Oktatási és Tovább- kedett azok száma, akik munká- képzési Alapítványnál. A közel- jukhoz vagy éppen a diplomájuk múltban indult, másfél száz órás, megszerzéséhez szeretnék meg- középfokú nyelvvizsgára felké- tanulni hazánk legnagyobb ki- szítő tanfolyamra elsősorban sebbségének nyelvén. Éppen Tisztára söpört cigánytelep Újraéledt egy mozgalom - Elismerő táblák a házakon Kalandozás a cigány kultúrában Olvasótábor a Tisza-parton Neves művészek, közéleti személyiségek segítségével egy héten át ismerkedtek általános iskolások a cigány kultúrá­val, irodalommal, képzőművészettel. A Lungo Drom Oktatá­si és Továbbképzési Központ Alapítvány szolnoki olvasótá­borába ezúttal Nógrád, Borsod, Pest és Szolnok megye tele­püléseiről érkeztek gyerekek. Szécsi Magda Ferenczy Noémi-dí- jas képzőművész, íróval. A mű­vésznő egy délutánt töltött a fiata­lok társaságában közös meseírás­sal, rajzolással. Ám nem Szécsi Magda volt az egyetlen neves vendége az idén már tizedik alka­lommal megrendezett olvasótá­bornak. Az első naptól színes programok és meglepetések vár­ták a gyerekeket. így például együtt játszhattak Jónás Judit színművésszel. Tapsolhattak rendőrségi bemutatóknak. Kö­kény Kálmántól, a Ceglédi Rend­őrkapitányság bűnmegelőzési előadójától a drogok, az alkohol hatásairól hallhattak, bepillantást nyerhettek a kultúrába és a ha­gyományokba Bujdosó Jánosné tanárnő jóvoltából. De ellátoga­Szécsi Magda „Mindenre képesek vagyunk, amire más gyerekek! Cigánynak lenni jó! Magyarnak lenni is jó!” — kiáltották együtt a gyerekek tott a táborba a Lungo Drom ve­zetősége is. A játékos tanulás mellett jutott idő strandolásra, sőt egy budapesti kirándulásra is. A tábor utolsó napján pedig irodal­mi akadályversenyen tehették próbára a gyerekek mindazokat az ismerteket, amire az egy hét alatt szert tettek. A tábort szervező alapítvány vezetője, Paksi Éva érdeklődé­sünkre elmondta, a táborlakók kivétel nélkül olyan szegény sor­sú gyerekek, akiknek csak ez a Szolnokon eltöltött egy hét jelen­ti a nyaralást. A táborba meghí­vást kapó gyerekeket az eredmé­nyes munkát végző Lungo Drom- szervezetek választhatták ki. A gondtalanul eltöltött néhány nap egyetlen fillérjébe sem került a családoknak, köszönhetően a tá­bor megrendezését támogató Or­szágos Cigány Önkormányzat el­nökének, a Magyarországi Cigá­nyokért Közalapítvány elnökének és a kulturális minisztériumnak. Szó szerint mesés délutánt töltöttek el a gyerekek Szécsi Magda képzőművész, írónővel Biztosok A Miniszterelnöki Hivatal égisze alatt működő, romaügyekért fe­lelős államtitkárság augusztus­tól 12 tagúvá bővül. Mindemel­lett hat minisztériumban — a foglalkoztatáspolitikai és mun­kaügyi, az oktatási, a kulturális, a földművelésügyi és vidékfej­lesztési, a külügyi, illetve az in­formatikai tárcánál — miniszteri biztosok koordinálják majd a ro­mapolitikával kapcsolatos kér­déseket, míg a többi tárcánál ci­gányügyi referensek dolgoznak. Az államtitkárságon megfogal­mazódott az is, hogy roma mun­katársakat kellene foglalkoztat­ni a polgármesteri hivatalokban és a regionális szervezetekben annak érdekében, hogy megfe­lelő formában kezelhessék a ro­mákkal kapcsolatos kérdéseket. A Roma Koordinációs Tanács viszont már megalakult. A ci­gányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítását célul tűző szervezetben cigány és nem cigány közéleti szemé­lyiségek vesznek részt. Van, aki a munkájához, van, aki a diplomájához igyekszik elsajátítani a cigány nyelvet szociális munkások, rendőrök és diákok jelentkeztek. Az alapít­vány oktatásszervezője érdeklő- désünkre elmondta, sokan azt hi­szik, hogy a cigány egy könnyen ezért rendszeresen szeretnének újabb tanfolyamokat indítani. A következő csoport várhatóan szeptemberben kezdi meg az is- merkedést a lovári nyelvvel. ■ Városszépítők Cigányok munkája nyomán is szépül Jászberény — derül ki a jász főváros kisebbségi önkor­mányzatának elnökének szavai­ból. Mint Rácz Tamástól megtud­tuk, a város még tavaly kidolgo­zott egy lakókörnyezet-szépítési programot. A tervek valóra váltá­sa a közelmúltban kezdődött el. A munkaügyi központ és a tele­pülési önkormányzat együttmű­ködése révén ugyanis lehetőség teremtődött öt roma származású munkavállaló foglalkoztatására, akik rendben tartják a város in­gatlanjait. Rácz Tamás érdeklődésünkre elmondta, a programban a ki­sebbségi önkormányzat áttétele­sen vesz részt. A városszépítő ro­mák foglalkoztatásának költsége­it kilencven százalékban a mun­kaügyi központ, tíz százalékban a települési önkormányzat állja. A városi hozzájárulás azonban összegszerűen pontosan ugyan­akkora, amennyivel Jászberény­ben idén - az elmúlt esztendei­hez képest - csökkentették a ki­sebbségi önkormányzat támoga­tását. mindennap igyekszik valamit csinosítani a házon. Míg szót váltunk, a telepgondnok felszögezi a táblácskát a ház falára. Alig­hogy végez, mehet a másik épülethez. Előbb saját, majd testvére portájára kerül fel a felirat. Hiába, a telepgondnokság kötelez! A bizottság kocsiba száll. Míg a Dankó-te- lep felé autózunk, Farkas András elnök a ki­sebbségi önkormányzat eredményeiről me­sél. Idén esti tagozaton tízen végezték el az iskolát. Tizenöten szereztek parkgondozói képesítést. Közmunkásként csaknem szá­zan dolgoztak. A kisebbségi önkormányzat, a munkaügyi központ segítségével, egy kö­zösségfejlesztőt és három tisztasági felelőst Tiszta udvar, rendes ház — olvasható Jászapátiban mind több romacsalád ott­honának falán. Ám nemcsak a porták szépülnek, hanem a közterületek is ren­dezettebbek a város két, romák lakta ut­cájában, hála a közelmúltban munkába állt telepgondnokoknak. Négy-öt cigány ember éppen a nádat kaszál­ja az Ilona-telepet övező árokban, amikor a kisebbségi önkormányzat és a polgármeste­ri hivatal munkatársai lefékeznek kocsijaik­kal. A kis csapat a jegyző asszony vezetésé­vel a portákat jött szemügyre venni. A ki­sebbségi önkormányzat ugyanis tisztasági versenyt hirdetett a két romate­lepen. A kezdeményezés nem új, hiszen a rendszerváltás előtt szerveztek már hasonló akció­kat a romák lakta városrészek­ben. A „hagyományt” tavaly­előtt elevenítették fel. Két éve nyolc, tavaly tíz ház falára ke­rülhetett fel a tábla: Tiszta ud­var, rendes ház. Az autóból kiszállva nyilván­valónak tűnik, idén még több portára kerülhet fel majd az el­ismerő felirat. Az egy év alatt végbement változás szembeöt­lő. Nincs szemét sem a udvarok végében, sem az utcán. Mindez a néhány hónapja munkába állt telepgondnoknak is köszönhe­tő. Oláh István szerint azonban még nagyobb volna a rend, ha lenne fűnyírójuk, és megcsinál­nák a csatornát, hogy legalább az esővíz elfolyhasson. Mindeközben a bírálóbizott­ság már a portákat szemléli. Az egyik ház előtt elismerően bó­logatnak a zsűritagok. Frissen meszelt ház, tisztára söpört ud­var, az előkertekben színpom­pás virágok. A három gyerme­ket nevelő Kállai Mária állítja, A bírálóbizottság már harmadik esztendeje nem talál kivetnivalót ezen a Dankó-telepi portán foglalkoztat. Nemrégen pedig szerződést kötöttek egy helybéli vállalkozóval, aki meg­finanszírozza a házépítést a rászoruló csalá­doknak. Időközben a zsűri már a Dankó-telepen is munkához látott. Sorra járják a házakat, jegyzetelnek. Hol itt, hol ott hangzik fel a kalapácskopogás, ami jelzi, egy újabb ott­hon találtatott méltónak a Tiszta udvar, ren­des ház feliratra. Mire a bizottság végez, a két telepen összesen tizenöt ház falán dísze­leg az elismerő táblácska. A kis csapat pedig elégedetten indul vissza a hivatalba, hiszen a jó példa ragadós volt. Hírhozó Több roma önkormányzat Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében októbertől néggyel több településen működhet cigány kisebbségi önkor­mányzat, mint négy eszten­dővel ezelőtt. Ugyanakkor két, eddig kisebbségi önkor­mányzattal rendelkező tele­pülésen nem kezdeményez­ték az újraválasztást. Az országban 1107 cigány önkor­mányzat létrehozását kezdemé­nyezték. A megyében 34-ről 38-ra nő azoknak a településeknek a száma, ahol a következő négy év­ben cigány kisebbségi önkor­mányzat működhet. Mindez úgy, hogy két jászsági településen, Jászfelsőszentgyörgyön és Jász­fényszarun nem kezdeményez­ték az újraválasztást. A jászfényszarui kisebbségi önkormányzat elnöke, Farkas Bertalan érdeklődésünkre el­mondta, a háromfős képviselő- testület minden tagja már egy esztendővel ezelőtt jelezte, nem jelöltetik újra magukat. így ők nem kezdeményezték a kisebbsé­gi választásokat, de — mint azóta kiderült - mások sem. A miértre ez utóbbi esetben nem tudott vá­laszt adni Farkas Bertalan. Saját maga döntését azonban azzal magyarázta, hogy a települési ön- kormányzati képviselőségért kí­ván indulni, mert úgy érzi, így többet tehet a településen élő ro­mákért. Kőtelken viszont négy év után újra megkísérlik a cigány kisebb­ségi önkormányzat megalakítá­sát. 1998-ban ugyan már kezde­ményezték a választást, ám akkor a kisebbségi képviselő-testület nem alakult meg - mondták el a polgármesteri hivatalban. Némi­képpen hasonló a helyzet Tisza- igaron is. A négy évvel ezelőtti vá­lasztás után nem sokkal ugyanis megszűnt a cigány önkormány­zat, most pedig ismét szeretnék megalakítani. De Fegyvemeken, Jászárokszálláson, Tiszafüreden, Tiszaörsön, Tiszaszentimrén — ahol mind ez idáig nem volt ön- kormányzatuk a romáknak — most kezdeményeztek kisebbségi választásokat. ■ Az oldal az Országos Cigány Önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. i i

Next

/
Thumbnails
Contents