Új Néplap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-24 / 171. szám

4. OLDAL AHOL ÉLÜNK TISZASÜLY AZ ÚJ ÉVEZREDBEN 2002. Július24., szerda 9 Ml Terv a lelke mindennek Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. Még az önkormányzati vá­lasztások előtt a képviselők elé kerül Tiszasüly rendezé­si tervének koncepciója. Az igyekezet nem véletlen, hi­szen nemcsak törvény, de a falu érdeke is megköveteli a dokumentum meglétét. Törvény mondja ki, hogy a tele­püléseknek a jövő esztendő végé­re rendezési tervvel kell rendel­kezniük. Ám a különböző fejlesz­tési célú pályázatokon már most is csak azok a települések indul­nak eséllyel, melyek rendelkez­nek ilyen tervvel. Tiszasüly, még a társközségi időkből örökül kapott egy rende­zési tervet, ám afölött már alapo­san eljárt a idő. Éppen ezért már korábban szerettek volna egy új, a falu fejlődését 10-15 évre meg­határozó tervet elkészítetni, de ez pénz híján sokáig csak elképzelés maradt. A rendezési terv elkészítetésé- hez ugyanis 3,3 millió forintra lett volna szükség, amit a település önerőből nem tudott volna ldgaz­dálkodni. A pályázatok sem segí­tettek egészen a közelmúltig. Idén azonban a megyei területfej­lesztési tanácstól 2,6 millió forin­tot nyertek e célra, ami fedezi a költségek hetven százalékát. így a közelmúltban munkához is lát­tak a terv elkészítésével megbí­zott megyei műszaki társulás szakemberei. A rendezési terv koncepciója már szeptemberben az önkormányzat asztalára kerül­het, és jövő augusztusra a teljes dokumentáció elkészül. Az ovoda konyháján fó az etel az iskolásoknak es az időseknek is. A konyha korszerusitese félmillió forintjába került az onkormanyzat­nak számottevő saját bevétele pedig nincs a falunak. Persze miből is lenne? Tiszasüly elöregedő tele­pülés, sok kisnyugdíjassal. Jelen­tősebb vállalkozás nincs a falu­ban, így a helyi adóból is csupán néhány millió folyik be a telepü­lés kasszájába. működési hitelt eddig sem vett fel és ez után sem akar, ezért a hi­ányt a kiadások lefaragásával pró­bálják meg csökkenteni. Ilyen körülmények között nem csoda, ha komolyabb beruházá­sokhoz szükséges pályázatokra gondolni sem igen mernek. A sokkal több pályázati pénzre vol­na szükség, ahhoz pedig több ön­erő kell. Ezzel bezárul az ördögi kör. Ebből pedig Csörögi Tibor szerint kitörni csak úgy lehet, ha az állam a pályázatoknál valami­féle kedvezményeket ad a kistele­püléseknek_________________■ Falunapok ötödször Immár öt éve nem múlik el nyár falunap nélkül. A legemléke­zetesebb talán a két évvel ezelőtti volt. Nemcsak azért, mert a település akkor vehette át a millenniumi zászlót, hanem mert a nagy tiszai árvíz után akkor lélegezhettek fel először iga­zán a sülyiek. A szervezők azonban remélik, az idei faluna­pon is felhőtlenül szórakozhatnak majd kicsik és nagyok. Program Augusztus 2. (péntek) 16.00: Megnyitó Sziráki Vilmosné jegyző Zenét szolgáltatja: Rock & Bor együttes 17.00: Kispályás focibajnokság Ezzel egy időben népi játékok gyermekek részére 21.00: Utcabál a Bibuczi együttes közreműködésével Augusztus 3. (szombat) 9.00: Szentmise a parkban 9.50: Csörögi Tibor polgármester köszöntője 10.00: A program ismertetése Majercsik Zoltán igazgató 10.10: A Tiszasülyi Általános Iskola 3. osztályos tanulóinak ma- zsorettbemutatója 10.20: Nagy Nóra szavalata 10.30: Tóth Liza furulyázik 11.00 ír táncbemutató 11.10: Farkas Zsanett táncol 11.20: 4. osztályosok tornabemutatója 11.30: A Nagykörűi Nyugdíjasklub nótacsokor-előadása 12.00-14.00: Ebédszünet 14.00 A délutáni program ismertetése Majercsik Zoltán igazgató 14.10: A Milton Irodalmi Színpad előadása 14.50: A Nagykörűi Nyugdíjasklub népitánc-bemutatója és színi előadása 15.20: Lázók Alexandra diszkótánc-bemutatója 15.40: A Dorczy Dance Team nagykörűi moderntánc-csoport be­mutatója 16.20: Az Energi Dance Team táncbemutatója 16.30: A Break Dance jászkiséri moderntánc-csoport bemutatója 17.00: Magyar nóta — operett Dallos Giziké, Karczagi Nagy Zoltán, Kolostyák Gyula, Kál­lai Gábor előadásában 18.40: Eredményhirdetések, majd tombolahúzás 21.00: Utcabál Szmetana — Muntyán együttese Folyamatos rendezvényeink a Művelődési Házban: kiállítások (gobelin, baba, rajz, virág). Péntek délutántól tombolaárusítás, fődíj egy 15 sebességes mountainbike kerékpár. Szombat délelőtt 9 órától főzőverseny: gyerekeknek paprikás krumpli, felnőtteknek kakaspörkölt- és halászléfőző verseny. 10 órától lovacskázás. Poétaverseny. Aszfaltrajzverseny gyerekeknek. Arcfestés. SZÉPÜLŐ KÖZTEREK. Az elmúlt években az önkormányzat kü­lön gondot fordított a közterületek állapotának javítására. Tavaly 3,2 kilométer út kapott aszfaltburkolatot. Elsősorban a korábbi árvizek­nél megrongálódott, egy esetleges újabb védekezésnél nélkülözhe­tetlen utakat újították fel. De számos parkot virágosítottak, fásítottak. E program keretében újították fel az első és második világháborús emlékművet és az azokat övező parkokat. ___________ ■ Ho rgászálom Szemét és bűz — ez jelle­mezte a melegebb napok­ban azt a vályoggödröt, melynek anyagából egykor a fél falu felépült. Mára mindez megváltozott. Mondják, nyaranta jóérzésű em­ber meg nem maradt a falu szé­lén elterülő egykori vályoggödör közelében. A kiadósabb tavaszi esők ugyanis a szemetet, de gyakran még a trágyalevet is a ki­csiny tavacskába mosták, ami az­tán a nyári hőségben erjedni kez­dett. Mindez ma már azonban a múlté. A falu több mint kilenc­millió forintot nyert a környezet­védelmi alap célelőirányzatából tájrehabilitációra. A pénzből pe­dig nemcsak a tavacska medrét kotorták ki, de a csapadékvíz el­vezetését is megoldották. Sőt még a fásításra is futotta. Mindezzel azonban még nem tekintik befejezettnek a művet a falu vezetői. Elképzeléseik sze­rint az egykori bányagödör he­lyén kialakult tó ugyanis egy pi­henőövezet alapja lehet, a par­ton padokkal, a tóba benyúló — pecásokat vonzó — stégekkel. Csörögi Tibor polgármester sze­rint mindezek az álmok csak ak­kor válthatók valóra, ha akad egy vállalkozó, aki gondjaiba ve­szi a tavat. A horgászok minder­re nem vártak. Ottjártunkkor is akadt egy-két pecás, aki csalit vetett az egykori bányagödör­ben úszkáló halaknak. Csatornapénz Az idei esztendőben adódik az utolsó esély arra, hogy elkezdődjön a csapadék­víz-elvezető rendszer kiépí­tése Tiszasülyön és a négy szomszédos községben. Tiszasülyön a hatvanas években kiépült csatornarendszer mára már javarészt használhatatlan. Az 1989-es felújítás ellenére több szakasza eltömődött, egyes helyeken az átereszek is eltör­tek. Pedig mint azt az elmúlt évek ár- és belvizei is megmutat­ták, nagy szükség volna egy jól működő, a falut teljes egészé­ben behálózó csapadékvíz-elve­zető rendszerre. A sülyiek a kör­nyező településekkel összefogva ezért vették tervbe egy új háló­zat kialakítását. Ez az öt telepü­lésnek 258 millió forintjába ke­rülne. A vízügyi alapból 75 mil­liót már korában elnyertek a községek, és ugyanekkora ösz- szegre számíthatnának a terület- kiegyenlítési alapból. A meglévő milliók most köny- nyen elúszhatnak, ha nem indul el hamarosan a beruházás. Eh­hez az kellene, hogy támogatás­ra találjon a hiányzó 153 millió forintra benyújtott pályázatuk. Tavaly azonban elutasították az öt település igényét az állami címzett támogatásra. A tiszasü- lyiek azt remélik, az idei pályá­zatuk sikeres lesz. Varázsszó vagy ráolvasás? A pályázathoz pénz is kell Pályázat — évek óta ez a va­rázsszava az önkormányzat­oknak. Csörögi Tibor polgár- mester szerint azonban a kistelepüléseken nem is sok­kal több egyszerű ráolvasás­nál. A pályázatoknál a kistelepülések legnagyobb gondja az önerő elő­teremtése - állítja Csörögi Tibor. A polgármester szerint egy olyan településen, mint Tiszasüly, gyalaan már néhány százezer fo­rintot is alig tudnak kiszorítani szűkös költségvetésükből. Az állami normatíva az intéz­mények működtetéshez is kevés, A sors fintora, hogy pénzügyi szempontból a legjobb év a leg­nehezebb esztendő, 2000 volt. A tiszai árhullám ugyan alaposan próbára tette a sülyieket, ám - a polgármester szerint -, valamics­két akkor tudott előrelépni a falu. A helyreállításon dolgozó vállal­kozók ugyanis igen jelentős ösz- szegű iparűzési adót fizettek be az önkormányzatnak. Idén 13,7 millió forintos hiány­nyal számoltak a költségvetés el­készítésekor. Önhibáján kívül hátrányos helyzetű településként ennek az összegnek körülbelül felét kapják meg támogatásként az államtól. Mivel a falu vezetése szükséges önerőt jó ha a kisebb, tovább már nem halogatható fel­újításokhoz nélkülözhetetlen pá­lyázatokra össze tudják szedni. Legutóbb a polgármesteri hivatal számítógépesítésére nyertek 1,8 millió forintot az önkormányzat­ok infrastruktúra-fejlesztési pá­lyázatán. így egy komputer árá­ból négyet tudnak vásárolni. A polgármester szerint a korszerű­sítésre nagy szükség is van, hi­szen a hivatalban egyetlen számí­tógép felelt meg a mai követelmé­nyeknek. Mindez azonban csupán csepp a tengerben. Hátrányos helyzetű településként a felzárkózáshoz Megújul a hatszáz éves templom Tiszasüly alaposan megszenvedte a két év­vel ezelőtti tiszai árhullámot. Az akkori ár- és belvíz okozta sebek hamarosan azonban teljesen begyógyulnak. Befejeződnek ugyan­is a több mint hatszáz éves templom állag­megóvási munkálatai. A falunapok minden esztendőben szentmisével kezdődnek. A két évvel ezelőtti, nagy árvíz utáni mise azonban különösen magával ragadta a falu jegyzőnőjét. — Mindenld ott volt, aki segí­tett a falunak a védekezésben. A templom akusztikájának köszön­hetően pedig csodálatosan szól­tak az énekek - emlékszik vissza Sziráki Vilmosné, aki akkor hatá­rozta el, hogy valamit tenni fog az épület megmentéséért. Való igaz, a kutatók szerint 1401- ben épült templomra ráfért a felújí­tás. Nemcsak a tetőszerkezetet ette meg az idő vasfoga, az ár- és belvíz miatt a falak is alaposan átnedve­sedtek. Mivel a felújításra sem az egyháznak, sem a falunak nem volt pénze, a jegyző tollat ragadott. — Számtalan levelet küldtünk szét, amelyben leírtuk, mi történt és milyen állapotban van műem­lék templomunk. A nagyvállalatok többsége ugyan együtt érzett ve­lünk, de támogatást nem adtak - meséli Sziráki Vilmosné. A levélírás mégsem bizonyult feleslegesnek. A Pénzügyminisztérium és a Magyar Karitasz veze­tőinek nem csak a szívéig ért el a szó. A pénzügyi tárca tízmillió, míg a segélyszervezet másfél mil­lió forintot utalt át az önkormányzatnak a temp­lom felújítására. Ez a pénz azonban csak a tűzol­tásra futja. A 11,5 millióból kicserélik a tetőt, és az épület új, szárító vakolatot kap. Az épület teljes felújításához még 17 millió fo­rint kellene. Annak pedig igazán utána sem mer­tek számolni, mennyibe kerülne az épület feltá­rása. Pedig az arra fordított forint sem lenne kido­bott pénz, hiszen a mostani munkák során fal­festménytöredékek kerültek elő. Sőt, egy latin nyelvű feljegyzés is, mely arról tanúskodik, hogy 1616-ban jászberényiek - valószínűleg építőmes­terek — is jártak a templomban. A tiszasülyiek kedvét azonban nem szegi a pénzhiány. A jegyző asszony ugyanis reméli, hogy pályázatokból előbb-utóbb legalább a teljes felújításra valót sikerül összegyűjteniük. A jövő hónap elejére befejeződnek az állagmegóvási munkák a hatszáz éves templo­mon i 1 1 fl v

Next

/
Thumbnails
Contents