Új Néplap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-23 / 170. szám

8. OLDAL RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. július 22.) Borsodchem 5235 Ft Á Egis 13500 Ft ü Matáv 795 Ft Á Mól 4 465 Ft O OTP 2 000 Ft Á Richter 13 000 Ft ü TVK 3800 Ft Zalakerámia 1455 Ft ü BUX: 7115,42-3,59% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 382,29 Cseh korona 8,16 Euro 245,35 Japán jen (100) 208,56 Lengyel zloty 60,35 Svájci frank 168,32 Szlovák korona 5,48 USA-dollár 242,68 Hírek TELEPHELY. A Magyar Suzu­ki Rt. újabb földterülettel akar­ja növelni esztergomi gyárának telephelyét. A mintegy 180 ezer négyzetméteres földterületet 3100 forintért kínálja négyzet- méterenként megvásárlásra az önkormányzat, így ha létre­jön az adásvétel, több mint 500 millió forint bevételhez jut Esztergom városa, europress VÁLSÁG. Szükséghelyzetet hirdetett a mezőgazdaságban a fehérorosz elnök, aki szerint a szélsőséges forróság miatt a gabonatermés harmada is odaveszhet. Alekszandr Lukasenko elrendelte, hogy a gazdálkodók a nap 24 órájá­ban a termés megmentéséért küzdjenek. Az előrejelzések szerint hamarosan esős idő várható, de már az is csak tovább károsítaná a termést. A fehérorosz kormány eredeti­leg 6,3 millió tonnás idei gabo­naterméssel számolt, de az utóbbi hetek forrósága és aszá­lya miatt egyre aggályosabbak a kilátások, europress FÉLSIKER. Átmeneti össze- kápcsolódási szerződést írt alá a Matáv a Novacom Távközlési Kft.-vei. Az aláírt dokumentum alapján megkezdődhet a Matáv és a Novacom hálózatának összekapcsolása, hogy a szol­gáltatók előfizetői elérhessék egymást. A megállapodás még nem a Hírközlési Döntőbizott­ság (HDb) által jóváhagyott összekapcsolási ajánlat alapján készült el. Eddig a Matáv a Vivendivel, a Pan Tellel, a GTS- szel és az eTellel kötött hason­ló átmeneti megállapodást, mti KÉSNEK. Az Európai Unió külügyminiszterei jóváhagyták, hogy az amerikai acélvámok miatti szankciókat elhalasszák, miközben fenntartják a jogot maguknak, hogy szeptember végén „vágjanak vissza”. A mi­niszterek támogatták a szank­cióról szóló döntés elhalasztá­sát. A szankciók mintegy 300 millió dollár értékű terméket érintenének. Eredetileg a Bi­zottság augusztustól akart kor­látozásokat bevezetni, de az Egyesült Államok részéről egy utolsó percben megadott engedmény arról győzte meg, hogy szeptember végéig várjon ezekkel, mti G A Z D A S Á G I TÜKÖR TENDER. A négy autópálya-szakasz kiépítésére meghirdetett tenderen az ajánlatok összesen 109,4 mil­liárd forintot érnek, 29 milliárddal kevesebbet, mint a Vegyépszer által benyújtott májusi pályázat. A vég­ső döntést a pályázatok műszaki és számszaki tartalmának átvizsgálása után szerdán hirdetik ki, a nyer­teseknek 30 napjuk van a bankgarancia igazolására. A munkálatok augusztusban kezdődhetnek meg. _____________________________________________________FOTÓ; EUROPRESS/KERÉK ÁGNES A pirulagyártók nem tárgyalnak A gyógyszergyártók nem fogadják el az Országos Egészség- biztosítási Pénztár által javasolt új irányelveket a gyógyszer­ár-tárgyalások újrakezdésére, és érvényesnek tekintik az elő­ző kormánnyal kötött hároméves megállapodást. Budapest Fekete Tibor, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szö­vetségének (MAGYOSZ) szóvi­vője tegnap bejelentette: a Ma­gyarországon gyártó és forgal­mazó gyógyszergyárak vélemé­nye egységes abban, hogy 2002- ben a már megállapodott felté­telekkel kell meghatározni a gyógyszerárakat. A gyógyszer­szövetségek képviselői nehez­ményezték, hogy a lefolytatott ártárgyalások ellenére a kor­mány július 1-jén nem hirdette ki sem a tb-támogatott gyógysze­rek új árát, sem a befogadott új termékeket. Ehelyett az OEP hét­főtől kezdődően új ártárgyalá­sokat hirdetett, amelynek felté­teleit július 18-án kapták kézhez a gyártók. Orbán István, a MAGYOSZ el­nöke kijelentette: az új kormány javaslatai nem a meglévő gyógy­szerár-megállapodás módosítását jelentik, hanem egy új támogatá­si rendszer kialakítását célozzák. Ilyen körülmények között érthe­tő, ha a gyártók nem akarnak tár­gyalni - tette hozzá. Az Orbán-kormány 2001 márciusában írt alá három évre szóló megállapodást a gyógyszer­gyártókkal és forgalmazókkal. Ennek értelmé­ben a gyártók évente az infláció 70 százaléka nak mértékéig emelhetnék termelői áraikat. A gyógyszergyártó szövetsé­gek úgy vélik, hogy a tavaly aláírt hároméves megállapodás egy­értelműen és átláthatóan rögzíti a gyógyszerek termelőiár-változta- tásának feltételeit, kihirdetési rendjét és az új készítmények be­fogadását. Álláspontjuk szerint a szerződést a kormány megszegte és a feltételek egyoldalú meg­változtatásával kérdésessé teszi a jogbiztonságot. _______STEFAN ITS Kö vetni kellene a dán gazdákat Magyarországon több húsfeldolgozó üzemben alkalmaznak dán technológiát. Az elmúlt években igen jó kapcsolat alakult ki a magyar és dán sertéságazat érdek-képviseletei szerveze­tei között - nyilatkozta lapunknak Hegedűs Géza. A Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) elnöke szerint a dánoktól szerve­zettséget és összefogottságot tanulhatnának a magyar gazdák. Budapest Hegedűs szerint nincs akadálya annak, hogy a jelenlegi közel 5 milliós sertésállomány 7 millióra növekedjen. Az ehhez szükséges európai színvonalú vágóhíd- kapacitás rendelkezésre áll. Az állomány növeléséhez azonban emelkedni kellene az egy főre ju­tó hazai húsfogyasztásnak, és visza kellene hódítani a volt szov­jet piacokat, ahol megjelentek a dánok és az amerikaiak. Az VHT elnöke úgy látja, a marketingben is követni kellene a dán modellt, ahol nem száz cég folytat exporttevékenységet, ha­nem mindössze kettő, amelyek árban nem versenyeznek, nem rontva így el a piacot. Magyaror­szágon szűkíteni kellene a keres­kedői tevékenységet, és e jogosít­ványt terméktanácsi tagsághoz, szakképzettséghez kellene kötni. Hegedűs elmondta: a VHT a dán, holland, angol, német szö­vetkezeti terméktanácsok mintá­jára épült fel. Az ágazati termék- tanácsi rendszer az utóbbi idő­ben már érezteti jótékony hatását a piaci viszonyok alakulásában. A minősítésben a magyar sertés­vertikum már elérte a skandináv országok színvonalát, de az élel­miszerbiztonság, a fogyasztói bi­zalom érdekében meg kell terem­teni, hogy a termék útja végig kö­vethető legyen az egyes terme­lőig. Az állategészségügy terén a dánok semmilyen derogációt nem engedélyeznek hazánk szá­mára, mert nem kockáztatják meg, hogy minőségen aluli ter­mék kerüljön be az Európai Unió­ba. Ez azt jelenti, hogy az állat­egészségügyi ellenőrzöttséget biztosítani kell. A hazai állatorvo­si hálózat felkészült, csupán jo­gosítványokkal kell felruházni. Az elnök nagyon fontosnak tartja a minőség és az ágazat uni­ós csatlakozása szempontjából is, hogy továbbra is kötelező legyen a terméktanácsi tagság, s az ag­rártámogatásokat is ehhez kell kötni. A terméktanács jelenleg a húsvertikum kilencven százalé­kát fogja át. Ha ez az arány meg­változna, az a szürke-, illetve a fe­ketegazdaságnak kedvezne, ami nemzetgazdasági szinten több millió forint bevételkiesést jelen­tene az államkasszának, újvári A söripar jelentős adófizető Az elmúlt évben a magyarországi, egy főre jutó sörfogyasztás 71 literre esett vissza az előző, 2000. évi 73 literről - közölte Tömör László, a Magyar Sörgyártók Szövetségének elnöke. Budapest A Magyar Sörgyártók Szövetségé­hez tartozó vállalatok az elmúlt évtizedben több mint 200 millió dollárt fektettek az iparágba, ami éves szinten 5-6 milliárd forintos új beruházást jelentett. Ennek eredményeként megújult a ma­gyarországi söripar, tavaly a szö­vetséghez tartozó vállalatok együttesen 7,17 millió hektoliter sört állítottak elő. Tömör László elmondta: 1999 óta gyakorlatilag stagnál a magyar piac, addig a sörfogyasztás évi 2,5- 3 százalékkal csökkent. A sörfo­gyasztásban az elmúlt évtizedben bekövetkezett visszaesés tükröző­dik abban is, hogy az 5 nagy ma­gyar sörgyárban foglalkoztatottak száma az elmúlt évüzed közepé­hez képest mintegy 1300 fővel csökkent 2000 végére. A munka­erő-visszaesés folytatódott az el­múlt évben is, 2001-ben a söripar­ban foglalkoztatottak száma csak­nem 250 fővel mérséklődött, az évi átlagjövedelem 2 millió forint fölé emelkedett. Míg az elmúlt év­tized elején az egy foglalkoztatott­ra jutó termelés éves szinten 107 ezer liter volt, addig 2000 végére 186 ezer literre nőtt. A szövetség elnöke szerint a sörgyártás jelentős adóbefizető a központi költségvetés számára, hiszen egy sörgyár 100 forint érté­kű söréből átlagosan 40-43 forint az adótartalom. Tömör hangsú­lyozta: ha az összes köztehervise­lést vesszük, azaz az adókat és A Magyar Sörgyártók Szövetségét 1992-ben alapították, tagjai a hazai öt legnagyobb sör­gyártó kapacitással rendelkező cég, így az Amstel Sörgyár Rt., a Borsodi Sörgyár Rt., a Brau Union Hungária Sörgyárak Rt., a Dreher Sörgyárak Rt. és a Pécsi Sörfőzde Rt. A szövetség tagjai együttesen a hazai sörtermelés mintegy 95-98 százalékát adják. a többi munkabér-jellegű befizeté­seket, akkor a sörszövetség tag­vállalatai 2001-ben 47,5 milliárd forintot juttattak a központi költ­ségvetésbe. Európában az üdítőital- és ás­ványvízpiac erőteljesen növekvő ágazat, és ez érezteti hatását az összes szomjoltó ital piacán. A ha­zai sörgyártók erre azzal igyekez­nek válaszolni, hogy minden egyes gyár termékkínálatában alkoholmentes sörök is megtalál­hatók - mondta Tömör. mti 2002. Jűuus 23., kedd 911 WorldCom: csődvédelem New York Az amerikai gazdaságtörté­net legnagyobb csődjét jelen­tette be a világ internetes for­galmának felét lebonyolító WorldCom, amelynél 3,85 milliárd dollárnyi könyvelési „rendellenességet” fedezett fel egy vizsgálat. A céget 41 milliárd dollárnyi, bóvli - ne­hezen behajtható - szintre sorolt adósság is terheli. A csődvédelmi kérelemben a WorldCom saját vagyonát 107 milliárd dollárban jelölte meg, a Dow Jones által idézett elemzők szerint azonban a cég piaci értéke jó eséllyel a 15 milliárd dollárt sem éri el. Az amerikai távközlési cégnél június 25-én jelentették be, hogy a belső könyvvizsgálat 3,8 mil­liárd dollárnyi működési költség „helytelen” elszámolását tárta fel - az összeget beruházásként szá­molták el -, s ez megkérdőjelezi a cég múlt öt negyedévi ered­ménybeszámolóinak hitelességét. A WorldCom a tavalyi év egészére 1,4 milliárd dollár nettó profitot könyvelt el, jóllehet szabályos könyvvitel mellett 2001-ről vesz­teséget kellett volna jelentenie. A WorldCom előfizetői körét 20 millió magánfogyasztó és több ezer nagyvállalati ügyfél alkotja, alkalmazotti gárdája 85 ezer fős, amelyből a június végén bejelen­tett tervek szerint 17 ezret el akar­nak bocsátani. A tőzsdéken az amerikai Enron energia-nagykereskedő és pénz­ügyi szolgáltató cég tavaly év végi csalárd csődje máig ható befekte­tői bizalmi válságot okozott, jól­lehet ez a csőd fele akkora volt, mint a WoridComé. Az újabb ha­talmas könyvelési csalás elemzők szerint végképp megingathatja a befektetők hitét a vállalati ered­mények valódiságában. John Sidgmore, a WorldCom vezérigazgatója azt mondta, hogy a cég 12 hónap alatt remél kikeve­redni a csődeljárásból. Sidgmore szerint a WorldComnak még a csődbejelentés előtt sikerült 2 mil­liárd dollárnyi pótlólagos finan­szírozásról megállapodnia hitele- ző bankjaival. ____________■ Ok tatott informatika Budapest Az oktatással kapcsolatos in­formatikai fejlesztések haté­konyabbá tétele érdekében a két szakterület illetékes tár­cái hétfőn stratégiai megálla­podást kötöttek, amelynek keretében 2,93 milliárd forin­tot költenek már folyamatban lévő programokra. Magyar BáUnt oktatási miniszter az együttműködési megállapodás aláírását követően elmondta: a programok finanszírozását az In­formatikai és Hírközlési Miniszté­rium (IHM) költségvetési célelő­irányzatából az Oktatási Miniszté­riumhoz (OM) átcsoportosított forrásokból oldják meg az infor­matikai tárca szakmai felügyelete mellett.- A felsőoktatási intézmények informatikai rendszerére (NIIF) irányuló fejlesztési programra 1,35 milliárd forint, a határon túli magyarok informatikai támogatá­si programjára és az ottani felső- oktatási informatikafejlesztésre 300 millió forint, a Kempelen Far­kas Hallgatói Információs Köz­pont és Könyvtár már megkezdő­dött kiépítésére 200 millió forint jut - közölte a miniszter. Hozzátette, hogy 880 millió forintot költenek többek között közoktatási vírusirtó rendszer, távoktatás-fejlesztés, diákigazol­vány-rendszerfejlesztés, és az egységes közoktatási tanügy- igazgatási fejlesztési célokra. Magyar Bálint kifejtette: a NIIF- re jutó támogatásból a felsőokta­tási intézmények gerinchálózatá­nak sávszélességét bővítik, amelynek koordinálásában a Ma­gyar Tudományos Akadémia is részt vállal. A hallgatók információs köz­pontjának az előző kormány által már megkezdett fejlesztését Ma­gyar Bálint szavai alapján szep­temberre fejezik be, az arra jutó költségvetési forrást pályázati úton hirdetik meg. Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter elmondta, hogy tárcájánál az informatikai kormánybiztosságtól „örökölt” költségvetési keretet folyamato­san vizsgálják felül. Az arra érde­mes programokat a tárca folytatja, amelyeket pedig nem ítélnek hasznosnak, azokat leállítják. Megjegyezte, hogy az idei évre mintegy 5 milliárd forint még meg nem pályáztatott forrás áll rendel­kezésre a tárcánál, amelyből 2,93 müliárd forintot az együttműkö­dés alapján az Oktatási Miniszté­riumhoz csoportosítottak át, 1,3 milliárd forintot pedig a kedvez­ményes internet-hozzáférés támo­gatására kötöttek le. A miniszter jelezte, hogy az ok­tatási tárcával kötött megállapo­dás az első a sorban, ugyanis az IHM a többi között együttműkö­désre törekszik a gazdasági és közlekedési, a környezetvédelmi és vízügyi, az egészségügyi és a belügyi tárcával. Kovács Kálmán a célok között az intelligens elővárosi közleke­dési rendszer, a vízügyi informati­kai rendszer, az egészségügyi re­formhoz kötődő informatikai rendszer, és az önkormányzato­kat összekötő hálózat kiépítését említette. KONCZ Mindenki diákhitelezne Budapest Akár nyolc kereskedelmi bank is érdeklődne a diák­hitelezés iránt. A kormány azt a megoldást keresi, amely a legkevésbé terheli meg az államháztartást, el kívánják érni, hogy a bankok is vállal­janak némi áldozatot az ügy­félszerzés fejében. Nyolc bank - az ING, a Takarék­bank, az OTP, az Erste Bank, a K&H, a Magyar Külkereskedelmi Bank, a Budapest Bank és az ÁÉB - érdeklődik a diákhitel-felvevők számláinak vezetése iránt; a ban­kok és a kormány közötti mun­kamegosztás azonban még nem dőlt el. A diákhitelezés finanszí­rozásának jövőjével kapcsolat­ban több koncepciót vizsgálnak az illetékes tárcák. Az egyik lehe­tőség szerint az állam garanciájá­val az Állami Követeléskezelő Központ bocsátana ki kötvényt 30-50 milliárd forint értékben a Diákhitel Központ Rt. (DHK) hitelezési tevékenységének finanszírozására, a bankok pedig üzletrészt vásárolhatnának a DHK-ban. Sokan megkérdőjelezik ugyanakkor, hogy érdemes-e ki­zárólag a diákhitelezésre fenn­tartani egy veszteséges kvázi hi­telintézetet. Gazdaságosabb és piacbarátabb megoldás lenne, ha az állam garanciával támogatná a diákhitelezést. Ebben az eset­ben a diákhitel visszafizetésével elmaradó adósok helyett fizetne a bankoknak. A bankok rövid távon saját for­rásaikból finanszíroznák az ilyen módon kockázatmentessé tett hitelt. Hosszabb távon ennél a konstrukciónál is kötvénykibo­csátással finanszíroznák a diák­hitelezést. i I

Next

/
Thumbnails
Contents