Új Néplap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-20 / 168. szám
4. OLDAL ~ _________________________MEGYEI T U K 0 R A vörös kakas Nagyivánt fenyegette Nem akármilyen napokat vészelt át a héten az apró, Hortobágy széli település, Nagyiván. Miközben élte megszokott, dolgos mindennapjait, kedden délután valami történt. A hajdani bombatér felőli részen, kelet, délkelet irányában hatalmas füst kerekedett. A mohó lángok egyre magasabbak, kiszámíthatatlanabbak lettek, hihetetlen sebességgel haladtak hol erre, hol arra. Attól függően, a szél milyen irányba kergette, hajtotta őket. A csontszárazra égett határ, a temérdek nád, a száraz növényzet szinte vonzotta, szívta magába a tüzet. Vajon hogyan élték meg ezeket a napokat az ott lakók? Érdekes, a négylábú fűnyírókat többen emlegették, akik rendbe tennék a pusztát, lelegelnék a fű zömét, szóval, gondozottabb lenne a környék, vidék. Egy mama mást is hozzáfűzött. — írja bele, hogy három napig imádkoztam. Ez hatott, nem estünk a lángok martalékává. __________A HELYSZÍNEN JÁRTUNK A Kismező utca végéről látni lehetett a közeledő, tomboló lángtengert. Kurucz Józsefék háza közvetlenül a pusztára néz.- Kedden délután negyed három, fél három között arra figyeltem fel, hogy előttünk az erdőnél óriási füst gomolyog. A kavargó szél hol Karcag felé, hol erre űzte a tüzet. Mintha hó Bodnár Géza és a felesége az első éjjel nem aludt FOTÓKi BAKOS JUDIT esett volna, hullott a házra, a házakra a hamu. Megijedtünk. Azután tűzoltók, traktorok robogtak, gyanítottuk, itt már nagyobb a baj, hiszen éjjel is kinn voltak az emberek. Bodnár Géza mást mesél.- Kedden délután négy körül összeszaladt az utcában a nép. Hamueső hullott, mint a hó, amikor esik. Tűzoltók jöttek, még egy helikopter is körözött. Nincs eső, ideális ez a terület egy tomboló tűzfészeknek, ráadásul a száraz fű is hatalmas, ka- szálatlan, legeletlen. Éjfélig néztük, nem tudták eloltani. Szerdán is fellobbant, ömlött a füst, sőt még csütörtök reggel is égett, de a zápor is segített. Furcsa vidék ez, keményre szikkadt, de olyan zsombékok is akadnak, amelyek alja nedves, mocsaras. Ott aztán elakad minden gép, talán csak a tank mehetne keresztül rajta. A felesége, Veronika hozzáfűzi:- Nagyon ijesztő volt, amikor pernyeeső hullott, és egyre közelebb rohantak a lángok. Egész éjjel virrasztottunk, nem mertünk lefeküdni. Ráadásul borzasztó a szárazság, eső csak mutatóban volt. Czinege Gabi ifjú ember, ötödikes diák.- Én még ilyen füstöt sose láttam. Hullott az égből a pernye, ezért aztán sokan locsolták a portájukon a boglyákat, kazlak tetejét, nehogy lángra kapjanak. Szerencsére mire a hamufelhő ideért, kihunyt belőle a tűz. Czinege Flórián közel a nyolcvanhoz, kritikusan fogalmazott.- Nézze, uram, ilyen a régi rendszerben nem lehetett volna. Amikor gyerek voltam, öttízezer marha, birka koptatta a legelőt. írja lé nyugodtan, ez nem nemzeti park, a nemzet csúfsága. Akkora a nád, a fű, mint akinek se istene, se gazdája, így majdnem elvezette ez a gondozatlan vidék a tüzet ide a házunkhoz. Szántani se bírták. Hallottam, tört, pattogott az eke, ezért csak tárcsázták a földet.- Akkor mi a megoldás, Flóri bácsi?- A fűnyírás, a terület gondozása. De nem kaszával, géppel, hanem négylábú fűnyírókkal. Legalábbis itt, a falu körül, hogy ne forduljon ismét elő ilyesmi. Beljebb aztán lehetnének védett területek is, de egy települést úgy is lehet védeni, hogy az azt övező mezőt legeltetem és nem csinálok belőle Pató Pál- kertjét. Beleírom, hogyne írnám, de azért a lángok megfékezésében a fohászon kívül azért történt más is. Ti- zenöt-tizenkét tűzoltókocsi érkezett a megyéből, meg a megyén kívülről. Azután helikopter jött, ott voltak a község vezetői, a település lakói is készen álltak a segítségre. Ami nem mellékes, rohantak gépeikkel a helyi vállalkozók is. Lajtos István közelről, sőt felülről is látta a tüzet. Mint a kft. igazgatója, gépeket is vezényelt a területre. — Ismerni kellett a terepet, mert ez csak látszólag száraz, miközben olyan vizes, mocsaras részek akadnak benne, ahol elakad a tűzoltókocsi. Kedden este volt egy olyan időszak, amelyik így utólag igen kritikusnak minősíthető. Megfordult a szél, befelé fújta a lángokat, a fű hihetetlen gyorsan vezette a tüzet. A legközelebbi pont 250 méterre lehetett. Jellemző, egy 80-100 hektáros terület 6-7 perc alatt leégett. — Hány traktor érkezett? — Tizenkettő, tárcsákkal, ekékkel. Szántani nem bírtunk, csak tárcsázni. Hoffmann Imre tűzoltóparancsnokkal megnéztük felülről is a tűzgócokat, így felfedeztünk egy újabbat., majd átcsoportosítottuk a járműveket. Mintegy tíz méter szélesen feltárcsáztuk a legelőt. Még pénteken §fem aludt el mindenhol. Szerencsére a várakozó 80-100 lapátos, ásós emberre nem volt szükség.-Megúszták...- Nem volt pánik, példásnak minősíthető a szakemberek, a helyi vállalkozók, a tűzoltók, a katasztrófavédelmiek, helyi vezetők összefogása.- Hogyan tovább?- Én is arra hajlok, ide négylábú fűkaszák kellenek, és erre történtek is már lépések. Elvégre az ehhez hasonló szárazság bármikor ismétlődhet. És a tűzhöz egyetlen villámcsapás bőven sók... ____ D. SZABÓ MIKLÓS 20 02. JÚLIUS 20., SZOMBAT i '0 SS Kielégített távozók í ^ ^ Az ember csak kapkodja a fejét, hogy ez az or- W-. /*& f szág mennyire szegény, ugyanakkor dúsgaz- T*» dag. Természetesen egyszerre. Szegény, ha az átlagkeresetekről, átlagnyugdíjról, kórházak- | : ról, iskolákról, közutakról van szó, hiszen las- VHMi san gyógyszerekre, szemléltető eszközökre, tisztességes kátyúzásra sem futja. Mérhetetlenül gazdag azonban, ha valamelyik állami vezető önként, dalolva, netalántán kényszerből távozik, hiszen milliós, sok tízmilliós végkielégítéssel vág a bizonytalan(?) jövőnek. Én már azon is csodálkoztam, amikor Bokros Lajos pénzügyminiszter 16 millió forintot kapott azért, mert egyetlen tollvonással kisgyerekes családok ezreinek családi pótlékát vonta meg azoktól, akiknek sokkal nagyobb szükségük lett volna arra a pár ezerre, mint neki a tizenhatmillióra... Újabban az sem lep meg, hogy a királyi televízió nem is olyan régen kinevezett, első számú főnöke közel harmincmilliót kaszált eddigi pár hónapos megfeszített munkájáért. Meg kapott ott még mindenki, aki abba a körbe tartozott. De sorolhatnám a zsebszerződések elleni kíméletlen harcot is, amely kétmilliárd forintba került. Személyi juttatásokra is kiosztottak vagy négyszáz- milliót és végül egyetlen efféle, törvénytelen szerződést fedezett fel a vizsgálat. Pontosabban fogalmazva ennyi került az illetékesek elé. Nem rossz arány, igaz, nem is jó. Az embernek az az érzése, ha az egyik kormányt egy másik váltja fel, bizonyos területeken bizonyos címek, rangok után hullik a pénz, mint a manna. Az is vüágos, ezeket a milliókat végül is én fizetem, meg Ön, a rafináltabbnál rafináltabb adók, elvonások formájában. Hogy a távozók munkája valójában mennyit ért, az már mellékes. Nem is szólnék ez ellen egy kukkot sem, ha mindez a gyakorlat az egy életen át tisztességesen, eredményesen dolgozó embereknél is így lenne. Annál a professzornál, tanárnál, tanítónál, óvónőnél, egészségügyi dolgozónál, mérnöknél, csodálatos kezű szakmunkásnál, aki oly módon gürcölte végig évtizedeit, életét, hogy tisztelte a környezete, szerette mindenki és valamit letett arra a képzeletbeli asztalra. És nem egy választási cikluson át „csillogott”, hanem egy életen át bizonyított. De ezek az emberek már annak is örülnének, ha mondjuk egy havi plusz bérben részesülnének. Természetesen ez sem lenne teljes, mert ha a mostani adótörvények értelmében mindent levonnának belőle, jutna is, maradna is. Hiszen egyre inkább azt tapasztalom, mi végtelenül körülszabályozott ország vagyunk. A kis összegek, kifizetések esetében szinte mindig. A tízmilliókat meg megmagyarázzuk. Legalábbis próbáljuk... Szex a vonal túlsó végén százalékot kapok, így havonta tisztán azért összejön vagy háromszázezer. Lilla még jobban kaszál, neki hatalmas ügyfélköre van. a sokadik telefonnál már feloldó- kaptam egy pofont. Csendben dott, mesélni kezdett magáról. Na odamentem a magnóhoz, betet- itt ismertem rá a pótapámra. Szé- tem a kazettát és jó hangosan le- pen elmondta, miként csalja meg játszottam. „Drága” apám fél órán a szerinte frigid anyámat a leg- belül az ajtón kívül landolt. A száj kiszárad, a homlok gyöngyözik. Pedig a vonal túlsó végén csak színlelnek... Beszélgetés Egyesek szerint a szextele- fonszámokat hívogatók aberráltak, csak különleges vágyaikat akarják az emelt díjas vonalakon kiélni. Akik pedig a kagyló túloldalán ülnek, egyenesen kurvák a közvélemény szemében. Persze erről az érintetteknek, a hívott félnek egészen más a véleménye. Az ember nem tud mit csinálni, bármennyire is erőlteti magát, mégis előítéletekkel a tarsolyában érkezik a megbeszélt találkozóra. Érzi ezt Zsuzsa és Lilla is, a két szolnoki lány, akik már két éve, hogy egy szextelefonokat üzemeltető cégnél dolgoznak a fővárosban. — Normális emberek vagyunk átlagos szexuális élettel, csak éppen mi nem adjuk az arcunkat a munkához — magyarázta Zsuzsa. - Olyannak képzeld az egészet, mintha kommandós lennék, aki maszkot hord a fején akció közben.- Miért lett ez a foglalkozásotok? — Foglalkozás?! - a csendesebb, kimértebb Lilla ízlelgette a szavakat. — Én inkább munkának nevezném. Csak a pénzkereset érdekel, a foglalkozásom közgazdász lesz, már ha sikerül elvégeznem az egyetemet.- Tehát nem is főállásban csinálod?- Ez a „csinálod” nekem marha rosszul esik! - csattant fel Zsuzsa. - Tisztázzunk valamit! Adott egy kielégítetlen, rossz házasságban élő pasi, vagy egy olyan férfi, aki az életben nem talál magának párt. Van egy telefonszám, felhív és elbeszélgetünk. Nekem el kell játszanom, hogy mennyire szeretem őt, milyen szívesen lefeküdnék vele, aztán pár perc után letesszük a telefont. Ennyi, semmi több. Tulajdonképpen tehetségtelen színésznők vagyunk, de semmiképpen sem kurvák!- Nem is erre gondoltam. Az érdekelne, hogyan egyeztethető össze egy átlagos egyetemista életével ez az egyáltalán nem átlagos munka.- Jól. Én is egyetemre járok, két év múlva végzek a jogon. Este beülünk egy szobába, néha csörög a telefon, fölvesszük, majd lerakjuk. A szünetekben pedig tanulunk.- Itt is van visszajáró telefonáló?- Hogyne lenne. Egyik-másikkal már csak beszélgetünk általános dolgokról, mi vagyunk a lelki szennyesládák, s nagy ritkán képzeletben lefekszenek velünk, mint mondjuk egy többéves házasságban. De a Lillának van egy kellemetlenebb élménye is erről - fordult Zsuzsa a barátnője felé.- Mondtam, hogy ezt ne hozd szóba! - torkollta le a másik.- Csak nem egy aberrált fazon?- Nem, azaz az én szempontomból igen - adta meg magát a fekete hajú lány. — Apámat nem láttam sohasem, anyám kicsi koromban újra férjhez ment, ezért én apámnak tekintettem a mostohámat. Egyszer fölhívott valaki, akinek nagyon ismerős volt a hangja, de nem tudtam honnan. Ő persze nem tudhatta ki vagyok, mert anyámék semmit sem tudtak akkor még az egészről. Szóval jobb barátnőivel, mennyire szeretne lefeküdni a mostohalányával, azaz velem, s hogy ezt meg is teszi hamarosan!- Leállítottad? — Rögtön nem, előbb föl akartam venni az egyik beszélgetésünket. Szokatlan módon már másnap hívott, elmeséltettem- részletesen vele, miket tervez a nevelt lányával, aztán hazamentem és kitálaltam. Elsőre persze nem hittek nekem, sőt, anyámtól- Amolyan igazi őrülttel nem találkoztatok?- Ahogyan visszagondolok, a két év alatt én nem, a Zsuzsa meg kettővel.- Mennyire éri meg ez a telefonos meló?- Nagyon! Bár az utóbbi időszakban túl sok a cég, kevesebb a bevétel, de nem panaszkodom - számolgatott Zsuzsa. - Van havonta egy fix pénzem, a hozzám érkező hívások után pedig- Ennyire jó a szöveged?- Igen, pedig be kell vallanom, a szex nem tartozik a sikertörténeteim közé a pasijaim miatt. Engem inkább azért keresnek, mert szeretnek beszélgetni velem. JobKÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ MJ bára az elhanyagolt férjek, gátlásos ifjak öntik ki a szívüket nekem.- Akkor ez már nem is szextelefon.- Na azért az sem marad el, mert kirúgnának. Röhejes, de sokat tanultam a telefonos partnereimtől, így talán majd teljesebb lesz az életem, ha találok valakit.- Mindketten pártában vagytok?- Zsuzsának van egy vőlegénye, nekem nincs senkim, de udvarló az akad.- Tudják, mivel foglalkoztok?- A vőlegényem igen, bár szeretné, ha abbahagynám, de a pénzről egyelőre nem mondhatunk le. Lilla udvarlója még nem sejt semmit, majd csak később.- Azért már kérdezgettem a véleményét a szextelefonról - vágott közbe Lilla. — Szerinte az is egy munka csupán, úgyhogy talán nem lesz olyan pipa, mikor bevallom neki.- Mi az igazán nehéz ebben a munkakörben?- Kétfajta lány csinálja. Az egyik szereti is a szexet, a többséget viszont a pénz érdekli. Nekünk, a többséghez tartozóknak a színlelést, a nyögéseket és sóhaj- tozásokat volt nehéz megcsinálni, ma már az is rutin. Mivel zömmel éjszaka dolgozunk, így a fáradtság a borzasztó.- Zsuzsa könnyedebben veszi, mint én - szólt közbe ismét Lilla. - Nekem ma is nehéz minden nap, mert engem úgy nevelt az anyám, hogy szinte képtelen vagyok hazudni. Emlékszem, egyszer csak próbaként felhívott anyu, hogy megnyugodjon, tényleg nem egy szexőrültet hozott a világra. Éppen nagyon fáradt voltam, egy baromi nehéz vizsgára készültem, így meg sem ismertem. Próbált cukkolni, játszotta a nimfomániást, de elég gyorsan leszereltem, magyaráztam neki, hogy a szex csak szerelem mellett jó, meg egyéb általános marhaságokat. Mikor hétvégén hazamentem, átölelt, megpuszilt és azt mondta, nyugodt, mert tudja, ugyanaz maradtam, mint voltam. A két lány ezután fölállt, elköszönt, Zsuzsa még visszafordult, s hamiskás mosoly kíséretében megkérdezte: - Megadjam a számom? PÓKÁSZ E. I í Bizonyos címek, rangok ntán hullik a pénz, mint a manna