Új Néplap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-12 / 161. szám
MII 2002. Júuus 12., PÉNTEK 7. OLDAL AHOL ÉLÜNK KUNHEGYES AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Ha kedd: hetipiac A kunhegyesi, keddi hetipiac hajnaitól késő délelőttig tart Keddenként meg péntekenként nagy a forgalom a kunhegyesi adok-veszek téren, mert ilyenkor tartják a nagy hetipiacokat. Igaz, vasárnap délelőtt is, de az már jóval szerényebb, kisebb a köznapiaknál. Nemcsak helyből, de a közelebbi, távolabbi településekről is rengetegen keresik fel a keddi heti piacot. A legidősebbik piacozó egy nyolcvanéves tisza- gyendai asszony, a legfiatalabbak azok a középiskolás diákok, akik szüleiknek segítenek eladni a portékát. Ilyenkor érkeznek pi- acozók Budapestről, Abádsza- lókról, Szolnokról, Hevesről, Kenderesről, Tiszagyendáról, Tomajmonostoráról, természetesen a helyieken kívül. Hogy milyenek voltak a főbb termékek árai? íme a keddi, korántsem teljes hegyesi lista: a görögdinnye kilója 80, a sárgadinnyéé 120. Az uborkát 70-re tartották, a paradicsomot 100-120-ra. Az őszibarackot 250-350 között kínálták, a zöldség csomója 150 forint. A vöröshagyma 150, a karfiol 180, a tojás darabja 15 forint. Össze lehet hasonlítani, más városokban, településeken olcsóbbak vagy drágábbak-e a július köze- pi, elsősorban gyümölcsárak. ■ Van, aki még most is tanul Negyvenéves találkozóra gyűltek össze a Kossuth Lajos Általános Iskola 1962-ben végzett, 8. a és b osztályainak diákjai. Bizony szegény világ volt akkortájt, még tarisznyát sem kaptak a ballagók. Ennek ellenére sok mindennel felvértezték őket tanáraik, akik közül most is megjelent a Budai és a Ftíleki házaspár, Görögh Sándor, illetve Gagán Józsefné Éva néni. Érdekes, a harmincöt éves találkozóra a két osztályból még harmincötén voltak jelen, most meg ez a szám jóval harminc alá esett. Miért, miért? Mert az idő, de a sors kegyetlennek bizonyult, többen már valamelyik temetőben pihennek. Köztük két testvérpár is, akik akár a gondolat, olyan gyorsan elmentek egymás után. Noha ezek, a hajdani diákok már túl az ötvenen, mégis akadnak köztük akik még most is tanulnak. Mert olyan a világ, mert újra el szeretnének helyezkedni, mert még távolabb a nyugdíj, mert szükség van a fizetésre. Ha kevés, kicsi, akkor is, hiszen már aligha önmagukra, inkább a gyerekeikre, unokáikra gondolnak. Balázs Sanyi még dolgozik. Meghalt a felesége, egy kislánya. Kettő maradt, és már unokák is születtek. Bemáth Mari Németországba került, állítólag jól él. Bozsó Péter megyei főjegyző, a lányuk Koszovóban szolgál, a fiuk joghallgató. Gál Lajos, Czégény Ibolya vállalkozók, Gulyás Laci Kis- újon tűzoltóparancsnok. Jákó Sanyi is dolgozik még, Bánhalmán üzemvezető. Kóti Eszter leszázalékolt nyugdíjas, több műtéten esett keresztül. Nagy Katalin főkönyvelő, Rózsa Sándor nyugdíjas. Vajda Lajos munkanélküli lett, de nem esett kétségbe. A fia alkalmazta, most ő tartja el. Bemáth Zsuzsa is munkanélküli lett 34 év munkaviszony után. Átvészelte, most van munkája is. Dienes Mihály kétszeres nagyszülő, Hubai Imre vállalkozó. Nem is akármilyen, hiszen vagy 4 ezer 200 hektáron gazdálkodik, és mind a három gyereke egyetemet végzett. Egy birkát ingyen adott a vacsorára. Papp Sanyi autószerelő, Ty Szabó Erzsi háromszoros nagymama. Szépes Bandi vállalkozó, a nagylányuk diplomás, a kicsi most érettségizett. Szóval ki így, ki úgy, sínre került. Akadnak köztük gazdagabbak, szegényebbek, de a szívük, iskolaszeretetük a régi. Csillogó szemmel hallgatták a mostani diákok műsorát, majd a birkavacsorát követően elkezdődött az anekdota- mesélés. Ki hogyan puskázott és mikor, bár hozzátették, azért tudni is kellett. Akad köztük, aki még tanul, más várja a nyugdíját, megint mások óva intik őket: ne várjátok, addig a jó az embernek, amíg munkája akad, számítanak rá. Valahogy a hajdani nevelőiket jobban megviselték a tovatűnt évek, és a helyzetüket legtalálóbban Füleki tanár úr fogalmazta meg, 75 éve bölcsességével: — Nincs nekem egyéb bajom, csak mint az egyszeri kéményseprőnek. — Mi az a baj, tanár úr? - így többen. — A korom... ■ Négyen a húsz-egynéhányból: Jákó Sándor, Bozsó Péter, Gál Lajos és Papp Sándor Tábor tizenegyedszer A fafaragók csoportja minden évben nagyon népszerű A már nyári hagyománnyá vált „Legénybot” alkotótábort július 8-17. között tizenegyedszer rendezik meg Kunhegyesen, a művelődési központban. A teljes létszám százhárom személy lesz, és a résztvevők helyből, a megyéből, Budapestről, valamint a vajdasági Feketicsről, Kunhegyes jugoszláviai testvér- városából érkeznek. Hat szekcióban: a fafaragók, a kosárfonók, az agyagozók, a gyöngyfűző és szövők, a tűzzománc-, illetve a nemezkészítők között tevékenykedhetnek a táborlakók. A munkák egy részét megőrzik, más részük az alkotóké lesz, és évente egy alkotást felajánlanak a városnak. Az idén ez a művelődési központ kerítése lesz, amelyet mintegy negyven méter hosszúságban készítenek el. A tíznapos tábort több program is színesíti: érkezik egy tojásfestő Kunmadarasról. Azután felkeresik a helyi strandot, vetélkedőt tartanak, és Karcagra is ellátogatnak. Mégpedig a múzeumba, illetve a Kántor Sándor hagyatékát őrző és továbbvivő Kungazda fazekasművészhez. A tábor július 17-én olyan záróesttel fejeződik be, amelyen fellépnek a helyi amatőr csoportok, a testvértelepülés, Feketics hasonló jellegű csoportjaival együtt. Ezt követően az idei alkotótábor munkáiból kiállítás nyílik az előcsarnokban. Nyári gyakorlat Ha a raktárban kell dolgozni, Erzsitől az sem idegen Faragó Erzsébet Mezőtúron koptatja a főiskola padjait, és ha minden az elképzelései szerint alakul, ősztől másodéves lesz. Ezt a nyarat a szavaival élve dolgozó inasként tölti Faragó Imre, vagy ahogyan Kunhegyesen ismerik és mondják, Faragó Csibi telephelyén. A kisasszony július elejétől augusztus közepéig, végéig tulajdonképpen a cégnél az égvilágon mindenbe belekóstol. Ha szükséges, bolti eladó, árukiadó, ha a munka úgy hozza, raktáros, de a papírmunka, a könyvelés sem áll tőle távol. Egyúttal megismerkedik a kis- és nagykereskedőkkel, termelőkkel, viszonteladókkal, a gépekkel, alkatrészekkel, kenőanyagokkal, a Mól Rt. márkakereskedéssel. Szóval sokrétű, szerteágazó Erzsi idei, nyári munkája. És ha az alkalmazója, szóval a főnöke elégedett lesz vele, a jövő hónap második felében még egy rövid, egyhetes nyaralást is betervezett a barátjával. Mivel ahol lakik aszályos, száraz vidék, valahová, a nagyobb „tócsa”, a Balaton vagy a Velencei-tó mellé képzelik a nyári, felhőtlen ki- kapcsolódás napjait. Az oldalt írta D. Szabó Miklós Fotók: Mészáros János AH9Í A? ám* fit (ejtenek Tapéták, szegők, bordiírökWalmennyezetek, Festékek, hígítÓRtyestó'szerszárm>k. 5340 Kunhegyes, AmJSjfu. 14.:^^9/326-287 I Nyitva tartás: H-P 8-11 és 14-18 óráig, SZÓ 8-12 óráig. Peronoszpóraveszély A hajnali harmatok, a nagy meleg, az átfutó záporok mind-mind előidézői a szőlő ősellenségének, a peronoszpórának. Nincsen ez másképpen Tiszagyendán sem. Lenge József harminckét éves őstermelő, és sok mindennel foglalkozik. Dinnyével, tökkel meg jószágokkal bíbelődik. Fuvarozik, azután a közelmúltban adott le hét hízót. Nem nagy ára van most lábon a böllérkésre érett röfögők- nek, ő is kétszáznegyvenet kapott kilónként értük. Ottjártunkkor a gazda éppen az egyik ismerőse lugasát permetezte bordói porral, és akkor már a negyedik permetező- nyi adagot szórta ki a fürtökre, levelekre, szóval a hetvenedik liternél tartott. Jól mutat az idei szőlőtermés; és még egy mindenképpen, de lehet, két permetezés is szükséges ahhoz, hogy ezek a fürtök éretten, mézédesen kerüljenek a présbe, vagy ahogyan errefelé nevezik: a sutuba. ■ Azonnali kezdéssel keresünk: IfŐ szakképzett szakácsot, 2 fő portást. Jelentkezni leltet: 59/335-116. Sír a Talán kevesen tudják, esetleg hallottak róla, hogy a város katolikus temploma végénél, vagy ahogyan az itteniek mondják, faránál Bollók Emil kanonok-esperes jóvoltából egy szerény sír domborodik. A hantok négy személy: egy házaspár és két, fiatalon meghalt pici gyermekük földi maradványait takarják. Hogy kikről is van szó, róluk szól ezen írás. A szálak, a történet eleje a tomaji kápolnához vezetnek, amelyet 1892. augusztus 16-án szenteltek fel. Ezt a csodálatos kis remeket az a Steindl Imre tervezte, aki az Országházat is megálmodta. A kápolnát gróf Nemes Vince építtette. Előtte kripta volt, benne négy elhunyttal. Sajnos a kápolnát a háború után a hatvanas, hetvenes években lerombolták, a harangokat ledobták, az épület előtti sírokat feltörték. Mint kiderült, a szakállas hullarablók a kriptában kardot és koronát kerestek, de mivel nem találtak, mérgükben a koporsókat összetörték, a csontok zömét kihajigálták. Többet közülük kutyák rágtak meg. A feliratokból kiderült, hogy itt nyugszik gróf Nemes János 1863-1928, a felesége és a kicsi lányuk meg a fiuk, akik összesen ketten egy évet éltek. Még csak annyit: a Pusztato- majon élő gróf Nemes János az Barkács-Festék Ezermester Boít^ (volt bútorbolt helyén) Kunhegyes, Béke u. 1. * Nyílászárók • Svéd lambéria * Szegélylécek • Barkácsgépek. kéziszerszámok • Kül- és beltéri festékek • Festőszerszámok • Tapéták * Mennyezetburkolók * Bőrhatású festhető tapéta * Bel- és kültéri díszítőelemek. | templom végén Bollók Emil plébános az egyszerű, templomkerti sírnál első világháborút követően négyezer hold földet osztott szét a cselédek között, és a nép szerette Nemeséket. Amikor Bollók Emil minderről tudomást szerzett, néhányadma- gával kiment, és a kápolnából, a kriptából meg a környékbeli bokrokból, szántóföldekről összeszedték a valaha itt nyugvók csontjait. Melléjük rakták azokat a szétszórt meg lenn, a koporsók mellett heverő gyerekjátékokat is, amelyeket megtaláltak. Ezek főleg állatok: bárányok, lovak, kutyák voltak. A maradványokat illő módon eltemették a kunhegyesi katolikus templom mellett, a templomkertben. Szerény síremlék került a fejük mellé, egy kor- hadozó fakereszt. Bánhalmáról Szelekovszky István pedig kopjafát faragott nekik, és a tomaji sír romjaiból való márványdarabokkal körberakták a hantot. Mit hoz a sors és a véletlen, az itt nyugvó Nemes János dédunokája, Nemes Ferenc Kunhegyesen, a Dózsa György úton vásárolt lakást. Valahányszor ellátogat Bécsből a nagykun településre, a templomkertben felkeresi ősei sírját is. Akik éltükben jeles személyek voltak, de a második világháború után az akkori politika áldozatai lettek, és szó szerint kutyák martalékává váltak. Néhány éve végre békében pihennek a hatalmas fák között. A sírjukon mindig van virág, és ezeket sokszor azok hozzák, akik ismerték Nemes Jánost, vagy az 1940-ben elhunyt feleségét. z . c S ___ JA M tó mJú liustól az üzletekben x \>1 1 / W * k\Z FANCSI u YL ÜDÍTŐITAL CSAIJU) \ A / és a különlegesen szűrt, \ szénsavval dúsított ^ HEGYESI IVÓVÍZ. Mintabolt: FORTUNA ABC 5340 Kunhegyes, Rákóczi út 44. \ywKvMt Gyártja és forgalmazza: VINO 2001 BT. i§i|' 5340 Kunhegyes, Rákóczi út 46. Tel./fax: 59/326-882 Mobil: 30/915-3835 E-mail: vlno2001@freemall.hu mit. e * 4 I i r